Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
Befejeződött a téli javítás ! Tartalmasabb politikai munkával 220 millió téglát égetnek A téli nagyjavítások befejeztével megkezdődött a próbaüzem a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kaposvári, Arany utcai gyárában: a felújított gépekkel összesen 9 ezer nyerstéglát készítettek. Ezen a télen több mint 15 millió forintot költöttek a 27 gyárra azért, hogy a nyáron ne akadályozza semmi a folyamatos termelést. A minőségért A tégla nem hiánycikk már a piacon. — Tavaly a második negyedévben tapasztaltuk, hogy nőnek a készleteik. A két megye lakói egész évben kevesebbet vásároltak, mint amennyire eredetileg számítottunk — mondta Fehér József gyárigazgató —, az év vége felé azután ismét nőtt a kereslet. Ezért döntöttünk úgy, hogy a gyárak idei tervét nem csökkentjük. Az idén — a tavalyinál valamivel többet — összesen 220 millió téglát akarunk gyártani. Fő feladatunknak nem a meny- nyiség növelését, hanem a minőség javítását tartjuk. Egy sor munkaszervezési intézkedést határoztunk el, amelynek az a célja, hogy javuljon a gépek, berendezések kihasználása, csökkenjen a gyáraknál a túlóra. A túlórák elrendelését szigorú szabályokhoz kötötték a múlt évben. Ennek hatását máris érzékelni lehet. 1972- ben 136 ezer túlórát számoltak el a vállalatnál, a múlt évben már csak 109 ezret A minőség javítására azért is szükség van, mert a vásárlónak módjában áll már választani a különböző termékek között. A beérkezett információk alapján arra számítanak, hogy ebben az évben mindkét megyében tovább nő az építkezési kedv, s emelkedik a termékek iránti kereslet. A vállalat 2100-nál több dolgozója a technológiai fegyelem javításával, jobb minőségű termékekkel kíván versenyképes maradni a piacon. Űj gyárak A minőség javítását szolgálják az új beruházások is. Ebben az évben készül el a nagykanizsai gyár: a nyolcvanmillió forintos beruházással épülő új üzem technológiai berendezéseit Olaszországból vásárolták. Elkészülte után évente 36 millió téglát készít majd. Ebben az üzemben tudnak gyártani vakolat nélküli épületekre homlokzati téglákat is, az alagútzsalus építési módhoz pedig kiegészítő téglákat. A korszerű berendezések segítségével jelentősen nő á gyár termelékenysége: az iparban országosan 6—7 ember munkájára van szükség egymillió tégla elkészítéséhez. Az új gyárban két emberére sem lesz szükség ehhez. A másik nagy beruházásnak most folyik az előkészítése: 55 millió forintos költséggel Barcson épül fel az új mészhomok-téglagyár: a helyet már kijelölték, s jó ütemben halad a tervezés. Az új beruházás megvalósítását hatékonyan segíti a nagyközségi tanács. Kőröshegyen hatmillió forintos költséggel gáztüzelésűre alakították át az ottani gyárat, s hárommillió forintot költenek a kemencekocsik bevonására tűzálló anyaggal. A most folyó beruházásokkal együtt már készül az ötödik ötéves terv fejlesztési programja is. Két új gyár beruházását készítik elő: az egyik Kaposvár környékén épül fel 35—40 millió forintért, a másik pedig Lentiben. A törzsgárdára támaszkodva E fejlesztések megvalósulása után nemcsak jobb minőségű téglát gyártanak a korszerűbb üzemekben, hanem növelik a választékot Is, lehetővé válik az építőipar számára fontos, különböző típusú és méretű falazóanyagok készítése. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat célkitűzéseinek megvalósításában jelentős szerep vár a törzsgárdára: a 27 gyárban és a javítóműhelyekben több mint 1300 törzsgárdatag dolgozik. Tíz évnél hosszabb ideje 540 dolgozó van a vállalatnál. Szakmai tapasztalatuk fölég a régi gyárakban nélkülözhetetlen. K. L Mélyítsük el fiataljainkban a szocialista hazafiság érzését Megyei döntő után Ezekben a napokban rendezték meg megyeszerte a szakmunkásképző iskolákban a tanulók tantárgyi és szakmai versenyeit. Az iskolai versenyek után megyei vetélkedőn döntötték el tantárgyanként és szakmánként az első három hely sorsát, s a legjobbak, képviselik a megyét az országos döntőn. Tegnap Kaposváron, az 512. számú Szakmunkásképző Intézetben nyolc szakma és tan-? tárgy versenyeinek a végén ünnepélyes díjkiosztásra került sor. A női szabó, a női fodrász, a szobafestő-mázoló, az ács-állványozó és a kőműves szakmában, valamint a építőipari szakraj zol vasás és magyar nyelvhelyesség tantárgyban, továbbá a megyei sakkversenyen első három helyezést elért fiatal az intézettől, a KISZ megyei bizottságától és a Szakszervezetek Megyei Tanácsától külön jutalmat kapott az oklevelek mellé. Csordás Ibolya nevét kétszer is olvasták, de egyszer sem a? elsők között. Második lett szakmájában, mint nöiszabó- tanuló, és a magyar nyelvhelyesség versenyeiben is a má sodik helyre szorult. Indult ezenkívül még másik három tantárgyban is, de azokban már a korábbi versenyek során kiesett. Lehet, hogy sokat markolt, és azért nem sikerült előbbre lépnie? Kérdésemre megvonja a vállát. Fiatal még, természetes hát, hogy erejét, képességeit igyekszik minél sokrétűbben kipróbálni. — Egyébként is mindkétszer csak 4—4 ponttal csúsztam le áz első helyről — mondja. Tervedben azonban már következetesebb, határozottabb Most harmadéves, az idén végez, s utána a ruhagyárban akar tovább dolgozni. — Azon melegében szeretnék beiratkozni a ruhaipari technikumba — teszi hozzá, fellelkesülve a friss sikertől. Keszler Ferenc az építőipari szakraj z o 1 vasasban lett első. Kezében görcsösen szorongatja az oklevelet, amelyen alig száradt meg a tinta, egy Kaposvár címerével díszített kerámiát és az első helyezetteknek járó 300 forintot. — Te olvastad el leghamarabb a szakrajzol? — Nem időre ment — helyesbít. — Metszetet kaptunk, alaprajzot, s ezen kellett pontosan tájékozódni. A pontosság volt a lényeges, nem a gyorsaság. A fiú patalomi, ott dolgozik egy mester keze alatt. A Sikei láza őt is elkapta, s a továbbtanulásának esélyeit latolgatja. Még nem döntött, hogy jelentkezzen-e építőipari technikumba, ehhez valószínűleg mások, hozzá közelállók taná'sát is kell majd kérnie. A versenyen, a fels-rolt nyolc^ szakmában és tantárgy- i faladat, hogy részt vállaljanak az arra alkalmas fiatalok Ifjúgárdisták. A kék egyenruhát viselő fiatalok — leányok és fiúk — már eddig is nagy elismerést arattak tevékenységükkel. S ezt nem csupán az Ifjú Gárda rendezvényein tanúsított fegyelmezettségükkel érdemelték ki. Azok a fiatalok, akik ennek a testületnek az egyenruháját magukra öltik, tudják, hogy munkában és magatartásban is példát várnak tőlük — s eszerint is élnek, cselekszenek. Persze, ennél sokkal nagyobb az a feladat, amelyet nemcsak a KISZ kb, hanem pártunk is elvár az Ifjú Gárda tagjaitól. — Erről tanácskoztunk a napokban Kaposváron a város és a megye ifjúgárdista vezetőivel. Örömmel jöttem Kaposvárra, hiszen nemrég itt I eljesítettem szolgálatot. Teha1 mondhatom — hazajöttem amikor találkoztam a kaposvári, a somogyi gárdistákkal. Csornai Ferenc őrnagy, az Ifjú Gárda országos parancsnoka mondotta ezeket a szavakat A múlt év november l-° óta van ebben a beosztásban, ő az első függetlenített országos parancsnok. Ez is jelzi: a KISZ kb vezetői igen nagy jelentő- ségűeknek tartják az Ifjú Gárdára váró feladatokat. — Miről volt szó a kaposvári tanácskozáson ? — Politikai és szervezeti kérdésekről tárgyaltunk. Igen fontos feladatnak tekintjük, hogy az Ifjú Gárda választott testületembe munkáját tartalommal töltsük meg. Közelednek nagy jelentőségű tavaszi rendezvényeink, a forradalmi ifjúsági napok. A KlSZ-isták- ra és az Ifjú Gárda minden tagjára az a feladat vár, hogy segítsenek társaikkal megismertetni nemzeti múltunk dicső hagyományait, elmélyíteni fiataljainkban a szocialista ha- zafiság érzését. Az is fontos ban 85-en indultak összesen. Közülük a következők szerezték meg a győzelmet: Püspök Katalin női szabó, Pásztori Zsuzsanna női fodrász, Nagy István ács-állványozó, Horváth István kőműves, Major Emil szobafestőmázoló, Kakatics Mária magyar nyelvhelyesség és Kesz- ler Ferenc építőipari szakraj z- olvasás. A sakkversenyt Kom- lósi Eszter és Imre Ferenc nyerte. Az iskolák közül az 512. számú intézet hat tanulója szerzett első helyet. Csupor Tibor kommunistává való nevelésében. — Napjainkban igen sok szó esik a honvédelmi-hazafias nevelésről, ifjúságunknak a haza fegyveres szolgálatára való felkészítéséről. Az Ifjú Gárdának mi ebben a feladata? — Mi is kötelességünknek adatra. A KISZ VIII. kongresszusának a jelszava: éljünk igényesebben, egészségesebben, a célt határozta meg fiataljaink számára. Meg kell találni a fiatalok számára a vonzó romantikát, amely elősegíti hazaszeretetük, internacionalista érzéseik elmélyülését. Olyan sportolási, testedzési lehetőségeket kell teremteni számukra, amelyek fizikai felkészítésüket szolgálják. Ezért tartjuk nagy jelentőségűnek a városi, járási, megyei és országos szemléket, ahol az Ifjú Gárda bizonyíthatja fejlődését, fegyelmezettségét, tenni akarását. Az idén az országos szemle augusztus 14—20-a között lesz Komárom megyében, Tata környékén. — Szervezeti téren milyer. intézkedéseket terveznek? — Nemcsak a tartalmasaob munkára törekszünk, hanem arra is, hogy számban is erősítsük az ifjú Gárdát. Az a Leiünk, hogy valamennyi középiskolában, tanintézetben, nagyobb ipari üzemben legalább szakasz erejű Ifjú Gárda tévé tekintjük a honvédelmi politi- kenykedjen. Minél több iskolában, üzemben legyenek olyan ka megértetését, azt, hogy ifjúságunkat felkészítsük erre a nagyon fontos állampolgári felfiatalok, akik példájukkal bi zonyílják társaiknak, milyen a szocialista hazafiság, hogyan szolgálhatja napjaink ifjúsága forradalmi tettekkel szocializmust építő hazánkat. Ennek elérése érdekében az idén első alkalommal rendezünk egyhetes továbbképzést a középiskolák Ifjú Gárda-vezetői, a honvédelmi felelős tanárok, valamint a határőr ifjúgárdisták vezetői részére. — Hogyan látja megyénkben az Ifjú Gárda tevékenységét, a honvédelmi, hazafias neveléssel kapcsolatos feladatokat? — Somogybán értik a honvédelem gondolatát, ezt bizonyítja az Ifjú Gárda eddig) eredményes tevékenysége is- Ez, igazolta a tanácskozás, me lyet a napokban a KISZ megyéi bizottsága intézkedési lejvének alapján hívtak össze, ahol nemcsak ifjúsági vezetők, hanem MHSZ-aktívák, pedagógusok is részt vettek. Egyetlen napirend volt: a hazafias- honvédelmi nevelés. Azt tapasztaltam az üzemekben és az iskolákban is, hogy a hazafias, honvédelmi nevelésből egyre többen vállalnak részt Somogybán, s ez a feladat egyre inkább társadalmi üggyé válik — fejezte be nyilatkozatát Csornai Ferenc őrnagy, az Ifjú Gárda országos parancsnoka. Sz. L. A gülbaba megy—a Desireé jön A piacon vagy a boltokban i gyobb. A gülbaba és a kismind kevesebb úgynevezett piros húsú burgonya található. helyettük a sárga húsúak- ból kerül forgalomba több. Az ok is ismeretes: az előbbiekből kisebb a termelői felhozatal, az utóbbiból navárdai rózsa egyre kisebb ellenállást tanúsít a különféle betegségekkel szemben, fokozatosan csökkenő hozammal fizet, és hovatovább nem lesz kifizetődő a termelése. Az idén valószínűleg leg búcsút kell venni a gül- babától és kisvárdai rózsától. A tapasztalatok szerint a háziasszonyok a somogyi sárgával kevésbé, inkább a Desi- reével barátkoznak, s ez a holland fajta — úgy látszik vég-1 — elfoglalja a vezető helyet. A CPS Jugoszláviában A baráti országban is alkalmazzák a Magyarországon kitünően bevált rendszert Hazaérkeztek Jugoszláviából a bábolnai kukoricatermelő (CPS) közös vállalat és az Intercoop külkereskedelmi vezetői. Eszéken részt vettek az Industrijeko Poljovrivredni kombinát (IPK) és a CPS Chicago által alapított CPS jugoszláv vegyes vállalat alapításával kapcsolatos szerződés aláírásán. A szerződést kötő IPK, Jugoszlávia második legnagyobb mezőgazdasági kombinátja. Az idén 16 tagvállalatával együtt 15 000 hektáron kezdi meg a CPS rendszer alkalmazását. A jugoszláv vállalatok támaszkodni kívánnak azokra a tapasztalatokra, amelyeket a magyar rendszer kifejlesztése során szereztek, és számítanak arra, hogy a nagyi gmándi CPS központtól hathatós támogatást kapnak. Elohajíatasra válogatják a burgonyát a berzencei Jobb Élet Tsz-bca. A vetőmagtermeltető vállalat a múlt év őszén több mint 222 vagon vetőgumót szállított a somogyi gazdaságoknak idei ielújításva. A tíz fajtából a legtöbb az Aslilla, a Desireé, a somogyi sárga, a keszthelyi sárga és — itt még találkozhatunk a két piros húsú fajtával — a gülbaba, a kisvárdai rózsa, s kisebb tételekkel szerepel a somogyi korai, a Somogy gyöngye, a Jaerla, valamint — mindössze 68 mázsával — a szabolcsi rózsa. A somogyi gazdaságokban hozzáfogtak a burgonya elő- hajtatásához: ennek voltunk tanúi a minap a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezetben. összesen 190 hektáron ültetnek az idén burgonyát A korai, étkezési célra szánt 100 hektár burgonyához a vetőgumót előhajtatják, részben a hajtatóházban, részben pedig fóliasátor alatt. Dömötör Gyula, a 2. számú üzemegység vezetője a fajták felsorolásakor ismerős neveket mondott: 20 vagon gumót raknak be ládákba, s töltik meg velük a hajtatókat, mégpedig Jaerla, Astilla, gülbaba és kisvárdai rózsa fajtákból. Ha az idő kedvez, a güllel kezdik a kiültetést március közepén. Kilencven hektáron viszont zárt rendszerben termesztenek burgonyát ebben az évben, s ezt a területet teljes egészében Desireé fajtával ültetik be. Tehát: jön a Desireé, s megy a gülbaba ... Somogyi Néplap
