Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

V \H*«AG PRO LETÁR JAJ. EGYESÜLJETEK! Ára: I forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Leonyid Brezsnyev ötödik napja. Kubában Érdekes dokumentumok a két nép kapcsolatairól XXX, évfolyam 28. szám 1974. február 3., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Összefoglaló jelentés Az 1073. évi terv szerint a gazdasági munka í'ö feladata az volt, hogy a társadalmi ter­melés hatékonysága a koráb­binál gyorsabb ütemben ja­vuljon és a gazdasági egyen­súly tovább erősödjön. A fel­halmozásnak a nemzeti jöve­delemnél lassabban, a fogyasz­tásnak pedig némileg gyor­sabban kellett emelkednie. A nemzett jövedelem a ter­vezett 4—f, százaléknál na­gyobb mértékben, 6,5—7 száza- j lékikal nőtt. összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban meg­termelt nemzeti jövedelem | több. mint 150 milliárd forint­ra, az építőiparban 42—43 mil­liárd forintra, a mezőgazda­ságban kb. 60 milliárd forint­ra emelkedett. Nagyobb voll az 1972. évinél az erdőgazdál­kodásiban, a vízgazdálkodás­ban, a szállítás és hírközlés­ben és a kereskedelemben lét­rehozott nemzeti jövedelem is A hazai felhasználásban a fogyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 75 száza­lék, a felhalmozásé 27 száza­lék helyett 25 százalék volt. A lakossági fogyasztás 4,5—5 szá­zalékos növekedése megközelí­tette a tervezettet. A felhal­mozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az előirányzott kismértékű nö­vekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban a tervtől eltérően kiviteli több­let keletkezett. A termelésnövekedés túlnyo­mó részben a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme a terve­zettnek megfelelően emelke­dett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal emelkedett, azon belül az álla­mi iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5 —7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés be­vételei és kiadásai erőtelje­sebben emelkedtek, mint a ko­rábbi években és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 szá­zalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az élőmén,y- zottnál. A SZOCIÁLIS 1 PA IT Alt TERM ÉLESE ÁGAZATOK SZERINT 1973­BAN Terv Tény az 1972, év százalékában Bányászat 105.« 106,6 Villamoscnergia ipar 108,1 109.0 Kohászat 105,3 107.0 Gépipar 106.5 105.6 Építőanyagipar 104,3 106,7 Vegyipar 110,21 110,9 Könnyűipar 105.5 110,8 Egyéb ipar 105,3 106,6 Élelmiszeripar 103,7 104.6 Szocialista ipar összesen: 105,5—106,0 107,2 Folytatódott az ipar ágazati­| a könnyűipar termelése AZ 1973. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö MUTATÓINAK ‘ | TELJESÍTÉSÉ • ... . Terv Tény az 1972. ev ssazalekábaB Nemzeti jövedelem 104 —105 106.5—107 Ipari termelés 103,5—160,0 107,2 Építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek” 103,5—104,0 103 termelése kb. 101 kb. 105 Egy keresőre jutó reálbér Ezen belül: Egy ipari cs építőipari mun­kásra jutó reálbér az állami 102,0—mt5 102,5—103,0 szektorban 106 106,5—107,0 Égy lakosra jutó reáljövedelem 104,5—105,0 104,5—105,0 A lakossági fogyasztás 105,0—105.5 101,5—105,0 Éogyasztói árindex 103, 5—*04,5 103,5 Kiskereskedelmi forgalom Beruházás 106,2 105,7 (folyó árakon, milliárd Ft) 113 106.4 Behozatal (folyó árakon) 107 109 Kivitel (folyó árakon) A költségvetés bevetelei 107 118 (folyó árakon) A költségvetés kiadasai 109 111 (folyó árakon) 199 110 A jelentés egyes adatai elő- | határok között, amelyek a je- zetesek, a további részletes fel- | lentésben közölt megállapitá- dolgozás során némileg még j sokat, nagyságrendeket nem változhatnak, de csak olyan I módosítják. II. Részletes jelentés Ipar A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 7,2 százalékkal emel­kedett. Az állami ipar 6.9 szá­zalékkal, a szövetkezeti ipát 11,3 százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy feléi előállító, 50 legnagyobb ipar- vallalat termelése az átlagos­nál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fej­lesztési program végrehajtásá­ban. Az év folyamán a szo­cialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több. mint 1972-ben, a növekedés 3/4 részé a munkáslétszámban kö­vetkezett be. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 5,8 szá- i zalékkal haladta meg az elő- ' ző évit, így a termelésnöveke­dés 82 százaléka termelékeny­ség emelkedésből származott. A termelésnövekediés to­vábbi fontos tényezője a ka­pacitások bővülése volt. Töb­bek között a villamosenergia kapacitás 239 rnW-tai, a bauxifctermelósé évi 560 000 tonnával, a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős beruházások valósul­tak meg a kőolaj feldolgozó- iparban, a gépiparban és a pa­píriparban is. A könnyűipar kapacitását számottevően nö­velték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhaszná­lói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnöveke­dése kismér téli ű volt. Fogyasz­tásra, beruházásra, exportra összesen kb. 233 milliárd fo­rint értékű terméket értékesí­tettek a vállalatok, 7 százalék­kal többet, mint 1972-ben. Ezen belül fogyasztásra 7 százalék­kal,. beruházásra 2 százalék­kal, exportra 8 százalékkal nőtt az értékesítés. A főbb ipari ágasatok ter­melése — a gépipar kivételé­vel — a tervezettnél gyorsab­ban nőtt. Termelési tervét leg­nagyobb mértékben a könnyű­ipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jóval gyorsabban fejlődött az építő­anyagipar termetese is. és termékszerkezetének átala­kítása, ami nagymértékben a | központi fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés és felhaszná­lás további korszerűsítése ér­dekében nagymértékben nőtt a földgáztermelés: 18 száza­lékkal és a kőolajimport: S százalékkal, a széntermelés é: a kőolajterrrtelés viszont csak mérsékelten emelkedett: 4, ill. 1 százalékkal. — Az alumíni­umipari program keretén be­lül bővült a bauxittermelő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meg­haladóéin, 15 százalékkal nőtt. A közúti jár-műprogramban részt vevő vállalatok együtt­működése révén az autóbusz­termelés 12 százalékkal, az autóbusz export 10 százalékkal több volt az egy évvel ezelőt­tinél. — A számítástechnikai program végrehajtásában részi vevő híradásiechuikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelé­sét, megkezdődött a program részét képező »R 10« kisszá- mitógápek gyártása. A köny- nyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy ipari átlagnál lényegesen gyor­sabban emelkedett és korsze­rűbbé vált a gyártmányszerke­zet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipő­iparé 13 század ékkai, a bútor­iparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ága­zat. Elsősorban a kénsavgyár- tás, a nitrogénműtrágya ter­melés, a kőolajfeldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek ter­melése emelkedett. Az építő­anyagiparon belül a finomke­rámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 száza­lékkal növelte termelését. Az élelmiszeriparon belül több mint 10 százalékkal nö­velte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a nö­vényolajipar és hasonló mér­tékben nőtt az ásványvíz-, a özikvfz— es az üűilőitalgyartas. A húsipar termelése az else három negyedévi sertésfelvá­sárlás visszaesése miatt az elő­ző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsel­látás! nehézségek a II. félév­ben fokozatosan megszűntek. »Soha nem fogom elfelejteni ezt a napot...« — idézi hat­hasábos szalag címében Leo­nyid Brezsnyev kijelentését a »Granma« szombati száma. A szovjet párt főtitkára — aki hivatalos kubai látogatásának ötödik napját Santiago de Cu- bában töltötte — az ősi város­ban szerzett élményeire, az egyszerű emberekkel való ta­lálkozás megkapó pillanataira utalt. A kubai lapok, a rádióállo­mások a szombati nap folya­mán többször idézték Leonyid Brezsnyev rövid nyilatkozatát, amelyet Oriente tartomány lapjának, a »Sierra Meastra- nak« adott. Ebben a magas- rangú vendég a többi között kijelentette: »Kubai tartózko­dásom alatt mindvégig érez­tem a nap melegét, de itt még inkább érzem az emberi szí­vek melegségét...« Ezekben a napokban érde­kes dokumentumok láttak nap­világot Havannában. Ezek a két ország népeinek félévszá­zaddal ezelőtti kapcsolataira utalnak. A kubai munkások 1918. május elsején, ^z egyik nagygyűlésen elfogadott hatá­rozatukban támogaftáwrkröl biztosították a szovjet embere­ket. A huszas évek ele jen pe­dig széleskörű gyűjtési kam­pányt indítottak a külföldi blo­kád sújtotta éhezők megsegíté­sére. A kubai embereknek a Szovjetunió iránt megnyilvá­nuló őszinte érzéseire utal az is, hogy a szigetország dolgo­zói a Nagy Honvédő Háború idején negyvenezer zsák cuk­rot és egymillió darab sárvárt küldtek a frontokon harcoló szovjet katonáknak. A havannai lapok bő terje­delemben közölnek szemelvé­nyeket a látogatás világ vissz­hangjából. Részletesen idézik ezen belül a magyar lapok cik­keit, kommentárjait, a rádió, a televízió anyagait. Szombaton, Leonyid Brezfi- nyev látogatásának utolsó munkanapján, Havannában befejeződtek a hivatalos meg­beszélések, amelyeket mindvé­gig baráti légkör, minden kér­désben a teljes nézetazonos­ság jellemzett. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete vasárnap hazaindul Kubá­ból. Kairó Heikal fölfelé „bukott66? Szovjet—egyiptomi közlemény NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE Villamosénergia, milliárd kWó , Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Benzin Benzin, millió tonna Fűtőolaj, millió tonna Gázolaj, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Cement, millió tonna Húzott síküveg, millió négyzet­méter Kénsav, ezer tonna Nitrogénműtrágya (hatóanyag­ban) ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Autóbusz, darab Tehergépkocsi, dömper, darab Televízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Az 1973. évi Az 1973. évi tény tényleges az 1972. évi mennyiség százalékában 17,6 108 26.8 104 2.0 101 4,8 118 1,3 10« 2.9 104 2,8 117 2.3 103 2.6 110 «55.1 1?« 3,4 115 9.3 97 «47,8 114 403.« 108 111,7 112 7 781 112 2 825 «1 353.0 101 371,2 112 .7. oldalon) Szódat egyiptomi államfő pénteken elnöki sajtótanács­adóvá nevezte ki Mohamed Hasszánéin Heikalt, az A1 Ah- ram című napilap világszerte ismert főszerkesztőjét. A te­kintélyes kairói lap vezetését ; — korábbi funkciója megtar­tása mellett — Hatem minisz­terelnök-helyettes, tájékozta­tási miniszter vette át. Kairói megfigyelők össze- ■ függést látnak egyfelől, Heikal J »áthelyezése« másfelől a saj- I tó ellen intézett legutóbbi bí­rálatok, támadások között. Az Arab Szocialista Unió titkári értekezletén többen is erélyes felépést követeltek azok ellen az újságírók ellen, akik kételkedést, gyanakvást próbálnak kelteni az októberi háború eredményeit illetően. Voltak, akik egyenesen az úgynevezett szkeptikus szer­zők eltávolítását követelték a sajtóból. Bár a sajó bírálói nem ne­vezték néven a vétkeseket, indokolt a feltételezés, hogv egyiptomi viszonylatban első­sorban Heikalra gondoltak, aki az A1 Ahram hasábjain is­mételten az amerikai közve­títés veszélyeire figyelmezte­tett. Kairóban szombaton közös közleményt adtak ki az Alek- szej Sityikov, a Szovjetunió | legfelsőbb Tanácsa Nemzeti Tanácsának elnöke által veze- , tett szovjet parlamenti kül­döttség hivatalos baráti láto­gatásáról. | A közlemény egyebek kö­zött leszögezi: a Szovjetunió változatlanul támogatja Egyiptomnak és más arab or­szágoknak az izraeli agresz- szió felszámolására irányuló harcát, a tartós és igazságos béke megteremtését célzó erő­feszítéseit. Anvar Szadat egyiptomi el­nök a szovjet küldöttség lá­togatásának utolsó napján, szombaton fogadta a delegá­ciót. Szántótraktorok, segítségként Tavaszvárás a ságvári Egyetértés Tsz-ben A hét elején még az őszi mélyszántás befejezésén fára­doztak a ságvári Egyetértés Tsz-ben: négy DT vett- részt öbben a munkában. Köztük háirom a nagyberényi egyesült tsz-ből érkezett, hogy a ság­vári alk is előbb végezhessenek ezzel a tennivalóval. Ez a 50 millió vázkerámiát gyártanak Bátaszéken Befejeződött a próbaüzem és január 1-vel megkezdődött az üzemszerű termelés az or­szág legkorszerűbb — teljesen gépesített — téglagyárában, a bátaszéki Vázkerámia Gyár­ban. A 450 millió forintos beruházással felépült üzemben a termelés teljes felfutása után 50 millió vázkerámiát — speciális téglát — és 50 millió Cserepet,állították majd elő. Kép: a báUszéki gépesített téglagyár egy részlet* J(írtul rrl1 £4X1. -Kólót | munka kötött le öt MTZ trak­tort is. Ugyanakkor hordtak és szórták a szerves trágyát a falu közelében levő táblán, és másnap már le is szántották. Kukorica kerül ide, a szüksé­ges vetőmagra szerződésünk van, s bíznak benne, hogy ide­jében megérkezik, j Mint arról Bognár József el­nök és Sabján Sándor foagro - nómus tájékoztatott: a gabo- j nák fej trágyázását azonnal megkezdik, mihelyt fölszikkad- j nak a tábláik, a sáros talaj ugyanis akadályozza a műtrá­gyázást. Ehhez a munkához a szerek és a gépek is rendel­kezésre állnak. Alapműtráigya- ként való felhasználáshoz 35 vagon a tavaszi igény, 9 ennek a tíz százaléka megérkezett, de a többi is várható. Szer­ződésünk van 100 hektár olaj­lenre és ugyanennyi borsóra — ez utóbbit fele-fele arányban takarmánynak és vetőmagnak termesztik. Mindkettőt a ga­bona jó előveteményének tart­ják. Itt a vetőmagra ugyan­csak szerződésünk van, s ez jelent biztosítékot arra, hogy az megérkezik addigra, ami­korra kell. Jóllehet ott-jártunikkor még nem hirdették ki az 1973. óv gazdálkodáséiról szóló zárszám­adást, már készültek az idei év növénytermesztésének ter­vei. Ebben az évben vezetik be az egész gazdaságban az ága­zati önelszámoló rendszert, a múlt évi kísérleti félesztendő tapasztalatai alapján. Biztosí­tották az ebhez szükséges sze­mélyi feltételéket: tavaly há­rom egyetemet végzett szak-

Next

/
Thumbnails
Contents