Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

A tanácsok költségntési gazdálkodásának tapasztalatai *5­Fejleszteni kell a szervező és ellenőrző tevékenységet A tanácsok éves költ­ségvetésének és fejlesztési tervének végrehajtása össz­hangban van a IV. ötéves terv célkitűzéseivel. A munka tervszerűsége, a helyi bevé­teli tervek teljesítése, illetve túlteljesítése összefügg a ta­nácsok jó munkájával, önte­vékenységével. Eredményes a munka nélküli jövedelmek adóztatása, mely a harácsolás visszaszorításával játszik sze­repet. A vállalatok és a szö­vetkezetek gazdálkodásának javuló eredményei alapján a tanácsi pénzalapok is ki- egyensúlyozottabbaikiká vál­tak. A bevételek növekedése azt is bizonyítja, hogy a ta­nácsoknál a pénzügyi szabá­lyozási rendszer alapjaiban jól működik. Egyre kevesebb tanácsnál jelentkezik bevétel- kiesés. A IV. ötéves terv eltelt há­rom évében 1160 állami la­kás épült, kisebb lemaradás Kaposváron van. A lakások kivitelezésének minősége ja­vult ugyan, de még mindig nem sikerült elérni, hogy a műszaki átadást-átvételt kö­vetően . a lakások befköltöz- hetőek legyenek. Az időarányos teljesítésben lemaradás van a kórházak, a szakközépiskolai osztályok, a kollégiumok létesítésében. A kaposvári nyomda, az áruház és a siófoki művelődési ház építésének üteme is lassú. A társulati szervek létreho­zásával és az eszközök koor­dinálásával több községben szépen halad a közművesítés. Jelentős eredménynek számít 54 általános iskolai tanterem létesítése az elmúlt három évben. A központi és a helyi tanácsi szervek intézkedése alapján jelenleg 7 községben összesen 42 általános iskolai tanterem építése folyik. A nők, az ifjúság, az öre­gek és a nagycsaládosok hely­zetének javítása a párthatá­rozatok megvalósításával megfelelő ütemben halad. Az 1973. évi költségvetési gazdálkodás eredményei mel­lett a hiányosságokra is fi­gyelnünk kell. így többek kö­zött arra, hogy több helyi tanácsnál és intézménynél kedvezőtlen az előirányzatok felhasználásának teljesítése, és indokolatlanul magas a pénzmaradványok összege. A maradványok általában a fel­újítások és karbantartások el­maradásából származnak. En­nek az elmaradásnak fő oka a szervezési hiányosság, az eszközök elaprózása és a ha­nyagság. A bérgazdálkodásban leg­főbb gondunk, hogy taná­csaink egy része nem él meg­felelően a lehetőségekkel. Je­lentős az üres, be nem töl­tött állások száma, több szak­képzett fiatal dolgozó mun­kába állítására lenne lehető­ség. A múlt év értékelése alap­ján tehát megállapíthatjuk, hogy a tanácsok gazdasági, társadalompolitikai tevékeny­sége eredményes volt. A vál­lalatok és a szövetkezetek adóbefizetései és a helyi be­vételek alapján kiegyensúlyo­zottabbá vált a pénzügyi helyzet. A gazdálkodás támo­gatásában pénzellátási nehéz­ségek nem voltak. Ezt előse­gítette a tartalékolás rend­szere, valamint az Országos Takarékpénztáraiknak a taná­csokkal kialakult szoros együttműködése. Az irányítás új módsze­re, a közgazdasági szabályo­zók hatékonyabb működése, biztosítja a központi felada­tok végrehajtását, a helyi ön­állóság érvényesítését. A he­lyi tanácsoknál a megnöveke­dett feladatok ellátására to­vább kell fejleszteni a szer­vező, koordináló és ellenőrző tevékenységet. Tanácsaink és intézmé­nyeink a jóváhagyott költség- vetés alapján megkezdték a gazdálkodást. A megye taná­csainak költségvetése és fej­lesztési alapja együttesen 1,5 tását, a kulturált szórakozás milliárd forint, 13 százalékká) haladja meg az 1937. évi szintet. A bevételek növekedése összefügg a központi és helyi szervek intézkedéseivel. A la­kossági adók és illetékek nö­vekedéseben nagy szerepe van az arányosabb * * köztehervise­lés, az adó- és illetékügyi in­tézkedések hatásának. Meg­növekedett az iparosok, keres, kedők jövedelme, az ingatlan- forgalom, és nőtt a gépkocsik száma, mely fontos szerepel játszik a bevételek alakulásá­ban. Jelentősen bővült az út-, közműhálózat és a községi törpe vízművek száma. Az urbanizáció fejlődése a belte­rületi utak, járdák, parkok, közterek, üdülőterületek foko­zottabb gondozását követeli, Egyes területeken nem kielé­gítő a közvilágítás, a víz-, a csatornahálózat, a köztisztaság helyzete. Tanácsainknak na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk a város- és községgaz­dálkodás feladatainak ellátá­sára. Az egészségügyi törvényben előírt korszerű betegellátás feltételei javulnak. Az üzem­orvosi szolgálat és bölcsődei helyek iránt növekvő társa­dalmi igények kielégítése mind nagyobb erőfeszítéseket követül a tanácsoktól és a vállalatoktól. Fokozottabban kell törődnünk az öregek napközi otthonainak létesíté­sével, a különböző szociális segélyek fölemelésével. A költségvetésben kifejezésre jut az általános iskolai oktatás színvonalának javítása, a kul­turális . célú gyermekintézmé­nyek létesítése, a nők és az ifjúság helyzetével való foko­zottabb törődés. Űjszerű feladat az ifjúság- politikai célokat szolgáló elő­irányzatok tervezése és fel- használása. E tekintetben összhang van a tanácsok és az ifjúsági szervezetek között. Az ifjúságpolitikai célok támoga­feltételeinek kialakítását a tanácsok a vállalatokkal és a szövetkezetekkel összehangol- tabban biztosítják. A sport­szervek és az állami tűzoltó­ság : előirányzatai is a költ­ségvetésben szerepelnek. Az igazgatási ágazatban szerepel a korszerű ügyvitel- szervezés és gépesítés pénz­ügyi fedezete. E téren fontos feladat a tanácsi dolgozók megfelelő felkészítése az új­szerű technika elsajátítására. A tanácsoknak ebben az év­ben a legfőbb figyelmet a IV. ötéves terv célkitűzéseinek következetes végrehajtására kell fordítaniuk. Gondoskodni kell arról, hogy a. kitűzött feladatok tervszerűbben va­lósuljanak meg. Ennek érde­kében szélesíteni kell a kap­csolatokat a lakossággal és az együttműködést a területi szervekkel. Különösen fontos a társa­dalmi összefogás, a koordiná­ció a lakás- és közműépítés­ben, a szolgáltatás, az ellá­tás és a gyermekintázményi hálózat fejlesztésében. A megyei tanács szakigaz­gatási szerveinek és a járási hivataloknak jobban kell se­gíteniük a városi, községi ta­nácsok munkáját. További haladást kell elérni a költség­vetés végrehajtásában, a la­kosság kommunális, egészség- ügyi, szociális, kulturális ellá­tásának színvonalasabb kielé­gítésében. Műdig István a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője Rendhagyó módon 64 000 forint térítésmentes támogatás A közelmúltban tartotta évi küldöttgyűlését a Balatonbog- lár és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet, rendhagyó módon a fonyódi Panoráma étteremben Azért rendhagyó módon, mert eddig a küldöttgyűlés helye a balatonboglári Hullám étte­rem volt, de ez évben olyan meggondolásból, hogy a kül­döttek ismerkedjenek az áfés2 egységeivel, Fonyódon tartot­ták. Cseri Ferenc, az áfész elnö­ke arról adott számot, hegy a szövetkezet 1973-ban eredmé­nyes évet zárt, a X. pártkong­resszus és a szövetkezetek VII. kongresszusa határozatainak szellemében tevékenykedve. A szövetkezet sajátos területi el­helyezéséből adódóan a tag­ság, a lakosság ellátása mellett a bel- és külföldi idegenfor­galom lebonyolítására is hiva­tott. Kisebb hiányosságoktól eltekintve mindkét feladatá­nak eleget tett, ezt igazolják a forgalmi eredmények. A kis­kereskedelmi üzemág forgalma 202 millió 369 ezer fori.nt volt, 8 millióval több, mint 1972- ben. A vendéglátóipari forgalom 35 millió forint, ez azonos az előző évivel. Kiemelkedő ered­ményt ért el a balatonboglári Hullám étterem, különösen az ételforgalomban. A termelő cukrászüzem másfél millió fo­rint értékben termelt a nyári időszakban süteményt és fagy­laltot. Jó a szövetkezet felvásárlá­si tevékenysége is. 253 vagon árut vásároltak fel 11 millió forint értékben, és ez 3 millió­val több, mint 1972-ben. Ré­szük van ebben a jól működő szakcsoportoknak, kiket a szö­vetkezet patronál. A méhész­szakcsoportoknak a múlt év tavaszán, majd őszén 3 vagon cukrot biztosítottak. 24 ezer forintért hibrid tenyésznyuia- kat vásároltak vérfrissítés cél­jából, és ezeket díjtalanul ad­ták át a szakcsoportoknak. 1973-ban 5 millió 649 ezer forint nyereséget ért ed a szö­vetkezet, 17 ezerrel többet mint 1972-ben. Az eredmények ismertetése után az elnök a további fel­adatokról tájékoztatta a kül­döttgyűlést, majd élénk vita következett. Sáfrány Gyula például fűtőolaj-, gázcserete­lep létesítését javasolta. Ko­vács Béla, a fonyódi nagyköz­ségi tanács vezetője a kertba- ' rátok szövetkezetének meg-1 alakítását indítványozta. Ka- zimur Márta a szövetkezetnél működő ifjúsági bizottsac munkájárói tájékoztatta a kül­döttgyűlést. Tóth József, a járása pártbizottság átkára a kereskedelmi dolgozók politi­kai tevékenységére hívta föl a figyelmet. A javaslatokat a küldöttgyűlés egyhangúlag el­fogadta. K. L.-né MAI KOMMENTÁRUNK Elmélet és gyakorlat Lehet, hogy nem általános jelenség, melyről a barcsi já­rás egyik vezető propagandis­tájával beszélgettem, bizo­nyos azonban, hogy nem csu­pán abban a községben for­dul elő, ahonnan a példát em­lítette. Elmondta ugyanis, hogy megbízatása során eljutott az egyik községbe, és végighall­gatta a pártoktatási tanfo­lyam foglalkozását, örömmel állapította meg, hogy a pro­pagandista jól felkészült a tananyagból; elméleti kép­zettségéből, műveltségéből eredményes munkára lehetett következtetni. Sajnos még­sem így lett. Amikor ugyanis az 'általa szépen elmondott általános politikai elveket a mindennapok gyakorlatára, a helyi körülményekre kellett volna átültetnie — mert er­ről érdeklődtek elsősorban a hallgatói —, kudarcot vallott. Kiderült, hogy nem a tsz-ben dolgozik, melynek tagjaiból állt a csoport — ami még nem is lett volna baj, hiszen nem lehet mindenütt a saját mun­kahelyről biztosítani az elő­adót —, és nem is tud érdem­leges felvilágosítást adni a gazdaság törekvéseiről, ter­veiről, nem tud magyarázatot adni bizonyos, példaként el­mondott jelenségekre. Mond­hatná valaki, hogy a pártok­tatásnak nem is ez a felada­ta, hiszen ott vannak ehhez a különböző fórumok, a bri­gádgyűlések, a közgyűlések, sőt sok helyen az írásos tájé­koztatók is. Ez igaz. A poli­tikai oktatásnak valóban ntm az a célja, hogy napi kérdé­sekre adjon választ a gazda­sági és társadalmi szervek he­lyett. Az azonban igen, hogy sajátos lehetőségeivel és esz­közeivel biztosítsa az elmé­let és a gyakorlat egységének megértését. Hiszen a párt po­litikája soha nem általában valósul meg, hanem a mun­kahelyek gyakorlatában. Az emberek elsősorban saját ta­pasztalataikból indulnak ki, ebből tanulnak legtöbbet. Ezért inkább a helyi eredmé­nyeket, gondokat, jelensége­ket kell elemezni, megmutat­va, hogy ezekben hogyan ér­vényesül az elmélet és a gya­korlat összhangja, és mi az oka az esetleges eltéréseknek, hogyan lehet azokat meg­szüntetni. Ezért kell alapos tájékozottsággal rendelkez­niük azoknak, akik a politi­ka oktatására vállalkoznak. Sok szó esik mostanában propagandamunkánk offen­zív jellegéről. Arról, hogy ne az események után kullogva magyarázgassuk egy-egy in­tézkedés okait, hanem készít­sük fel a tömegeket egy-egy várható eseményre a pártok­tatás eszközeivel is: az össze­függések megláttatásával, « fejlődés irányvonalainak fel­fedésével. Sok téves nézet, megalapozatlan, ferde véle­mény kialakulását előzhet­jük meg ezzel. Politikánk egyik fontos el­ve az elmélet és a gyakorlat egysége, mely a tömegek te­vékenységében valósul meg. Propagandánk tehát akkor lesz igazán eredményes, ha a helyi folyamatokban és jelen­ségeken, a közvetlen felada­tokon belül mutatja meg az elmélet és a gyakorlat viszo­nyát. P. IV Utolsó „felvonás” a téli iépjavításbao Június J5-re befejezik a siófoki útépítést Siófokon június 15-re elké­szül a Szekszárd felől érkező 67-es út új nyomvonala. A nyolcmillió forintos beruházás megvalósításáért tíz vállalat­nak és intézménynek kell ösz- szehangolnia a munkáját. A tervezők és a kivitelezésben részt vevő vállalatok tegnap szocialista szerződést írtak alá a Siófoki Városi Tanácson. Eb­ben azt vállalták, hogy rénd- szeres konzultációval az eddi­ginél is jobb kooperációval biztosítják a részhatáridők be­tartását. Ha szükség lesz rá, munkaerővel és gépekkel is segítik egymást. — A legfontosabb feladat most — mondta Széles Péter, a KPM Kaposvári Közúti Igaz­gatóságának a vezetője —, hogy a föld alatt húzódó tele­fonkábeleket, villany-, gáz- és vízvezetékeket áthelyezzék. Ezeket a munkákat csaknem egy időben kell elvégezni. Ezért fontos az áramszolgálta­tó vállalat, a pécsi postaigaz­gatóság, a Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat, valamint a Dunántúli Regioná­lis Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat jó együttműködése. Az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökei a rendkívül szoros határidő tartása érdekében so­ron kívül végzik el az esetle­ges tervmódosításokat. A forgalom gyorsítását szol­gáló építkezés befejezése után a 67-es úton Siófokra érkező járművek már nem a Sió-híd lábánál kanyarodnak a várost átszelő 70-es útra. A most épü­lő korszerű forgalmi csomó­pontot ugyanis a hídtól kétszáz méterre, Zamárdi felé alakít­ják ki. Az új forgalmi csomó­ponttól már négy nyomsávon haladnak majd a járművek a hídon keresztül. A balatoni szezon kezdetére fölszerelik azokat a közlekedési jelzőlám­pákat is, amelyek az új csomó­pont és a híd forgalmát han­golják össze. Az ezzel kapcso­latos terveket a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának mér­nökei időben átadják a kivite­lezőknek. A jelzőlámpa-rend­szer tervezése és felszerelése 1.7 millió forintba kerül. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat a forgalmi csomópont áthelyezésével egy időben 400 méter hosszú új utat is épít. Erre 4,3 millió forintot irányoz elő a terv. A közmüvek áthe­lyezésével kapcsolatos költsé­gek elérik a másfél millió fo­rintot. Február vége — tél vége? Az elmúlt napok időjárását nézve a kérdésre igennel vá­laszolhatunk. A megye termei lőszövetkezeteiben és állam: gazdaságaiban egyre mozgal­masabb képet mutat a határ. Korábban kell csatasorba állí­tani a tavaszi munkákban, il­letőleg azok előkészítésében részt vevő erő- és munkagépe­ket. Ilyenkor vizsgáznak a gép­műhelyek dolgozói, a szerelők. A berzencei Jobb Élet Ter­melőszövetkezetben jártunk kedden. Az egyes, a kettes és a hármas táblán két gép kom­binátorral, illetőleg nehéz fo­gassal magágyat készített a zöldborsó alá. A határ más re • szein három traktor műtrá­gyát szórt. — Az eső rövid időre leállí­totta a munkát, de azután to­vább dolgozhattak a gépek — mondta Papp Antal, a szerelő- műhely helyettes vezetője. — A föld most már elbírja a gé­peket. A gazdaság főagronómusa állítja össze az igényeket a szükséges erő- és munkagé­pekre, s azok innen indulnak Jó az idő, így az udvaron is gépeken. a megjelölt területre. A mű-1 helyiroda falán levő táblázat­ról pontosai! leolvashattuk, hogy február /19-én például huszonöt erőgép dolgozott szerte a gazdaságban. A mű­helyben pótkocsit és tehergép­kocsit javítottak. — Csaknem száz erő- és munkagépe van a termelőszö­vetkezetnek — tájékoztatott Az utolsó pótkocsi is hamarosan elkészül. dolgozhatnak az egyes munka­Papp Antal. — A téli gépjaví­tás utolsó »felvonásánál-“ tar­tunk. Két traktor meg egy pótkocsi vár arra, hogy rendbe hozzuk, a munkagépek közül már csak a tárcsás boronák vannak hátra, a többit mind fölkészítettük a tavaszi mun­kákra. Az utóbbi években a téli nagyjavítás tartott a leg­rövidebb ideig, mégis a leg­jobb minőségű. Tizennégy tagú műhelyszémélyzet gondosko­dott és gondoskodik róla, hogy minden munkaeszköz idejében kimehessen a mezőre. A hozzáértő szerelők dicsé­retes munkája mellett azt is láthattuk, hogy jól fölszereli műhely segíti a javítási, kar­bantartási tevékenységet a ber­zencei Jobb Élet Tsz-ben. A minap érkezett meg és került a helyére a Budapesten vásá­rolt új, 2000-es esztergapad, amelynél hétfőn áll munikába az esztergályos. Újabb beren­dezéssel gyarapodott tehát a műhely — és újabb szakem­berrel: eddig a szövetkezetnek ugyanis nem volt esztergályo­sa. A következőkben már bi­zonyára neki és az érték« gépnek is nagy hasznát veszi majd a gazdaság. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents