Somogyi Néplap, 1974. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
Jugoszlávia negyedik alkotmánya A mikor egy esztendővel ezelőtt Edvard Kardelj, a szövetségi képviselőház alkotmánybizottságának elnöke a televízióban nyilatkozott, hogy az új alkotmány kidolgozásának munkájával kapcsolatos érdeklődést kielégítse, az első kérdést a riporter így fogalmazta: »-Az alkotmányfüggelékeket nem számítva az utóbbi 25 esztendőben ez immár a negyedik alkotmányunk. Mi ennek az oka?« Edvard Kardélj megmagyarázta: az egyik ok a forradalmi fejlődés dinamizmusa, a társadalom intenzív fejlődése, a másik pedig a Jugoszláv alkotmány jellege. Ennek az alaptörvénynek sajátossága, hogy — más országokétól eltérően — nemcsak a rendszer legfontosabb alapjait szabályozza, hanem annak bizonyos konkrét részleteit fa. Az ilyen alkotmányon hamarabb túllép az idő, hamarabb mond módosításra. A megváltozott társadalmi feltételek tették tehát szükségessé az új alkotmány kidolgozását. Mélyek ezek a feltételek? Az 1971-ig kibontakozó politikai folyamatok, a nacionalista, technokrata tendenciák felszínre kerülése olyan helyzetet teremtettek, amit Tito elnök Így fogalmazott meg: »Szinte úgy látszott, társadalmunk elveszti szocialista jellegét« Ennek a fölismerésnek a hatására Tito és a jugoszláv vezetés politikai és adminisztratív eszközökkel egyaránt föllépett a szocialista vívmányok megőrzése, megszilárdítása érdekében. Jugoszlávia továbbra is az önigazgatásos szocializmus és az el nem kötelezett külpolitika alapjainál maradva, lépésről lépésre új politikai irányvonalat követett. Megerősödött a párt, a JKSZ vezető szerepe a társadalomban, s nyomatékosan kiemelték a munkásosztály jelentőségét, [ mentek alkalmanként vezető szerepének fontosságát nek (8, illetve 5) képviselőt, a szocializmus építésében. Alkalmanként, tehát ezek s Számos intézkedés történt munkások érdemi beleszólási jogának bővítésére. A tavasszal összeülő pártkongresz- szus tézisei lényegében ugyanazt fejezik ki, mint az új alkotmány paragrafusai. Az új alkotmány végleges szövege hosszú, tartalmas, a részletekbe menő össznépi vita során alakult ki. Az alkotmánytervezet bonyolult nyelvezetét jól megválasztott előadócsoportok fordították a közember nyelvére, tettek minden árnyalatot, megfogalmazást érthetővé. Ezek a politikai összejövetelek számtalan ötletet, javaslatot, új megfogalmazást hoztak, amelyek egy része be is került az alkotmány szövegébe. Az új jugoszláv alkotmány, amelyet néhány napon belül nyilvánosságra hoznak, hat részből és csaknem 400 paragrafusból álL (Meg kell jegyezni azt is, hogy — a helyi sajátosságok figyelembe vételével — az egyes köztársaságok és autonóm tartományok külön alkotmányt is kidolgoztak a maguk számára, természetesen az össz-jugoszlávon belül.) * V égighúzódik az alkotmányban az a törekvés, hogy egyszerre érvényesülhessen Jugoszlávia egészének érdeke és a népek, nemzetek egyenjogúsága. Ezt biztosítja az. hogy a szövetségi parlament (a szkupstina) az eddigi őt helyett kétkamarás lesz. Az egyik ház, a szövetségi tanács dönt majd az alkotmányos kérdésekben, s ez határozza meg a bel- és külpolitika alapkérdéseit. Küldötteit (köztársaságonként 30, autonóm tartományonként 20), közvetlenül, névre szólóan választják. A másik házba a tartományi és köztársasági parlaszakértők csak egy-egy konkrét téma tárgyalásakor vannak jelen, s ha új vita kezdődik ebben a kamarában (a köztársaságok és tartományok tanácsában), a helyi parlamentek új küldöttet, új szakembereket delegálnak. E tanács feladata: összehangolni az egyes köztársaságok pénzügyi, devizagazdálkodását, itt tervezik meg a szövetségi költségvetést és a központi eszközök felhasználását. Csak olyan döntés emelkedhet törvényerőre, amelyet minden delegáció elfogad. Minden delegációnak vétójoga van. Fontos kérdésben jelentkező, tartós nézeteltérések esetén viszont a föderáció elnöksége átmenetileg rendkívüli döntésekre jogosult. Az új alkotmány másik, leghangsúlyosabb része a munkásérdekek érvényesítése. Az alkotmány az önigazgatási viszonyok további tökéletesítését akarja elősegíteni, ahol a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók hatást gyakorolnak a döntésekre. A jövőben a termelő külde- J az eddiginél nagyobb mértékben rendelkezik az általa létrehozott többletjövedelemmel. A JKSZ lapja, a Komuniszt, kiemelte annak az alkotmányban kimondott alapelvnek a jelentőségét, hogy »társadalmunk ama eszmei és politikai erőnek szerepére épül, amelyek, köztük a kommunista szövetség, szervezett szocialista társadalmi tudatot és akciót képviselnek«. A párt alapvető szerepét tehát az alkotmány is rögzíti. A kommunista szövetség megerősített helye a képviseleti rendszerben jól mutatja az országban érvényesülő tendenciákat. ja z országos vita után ßd^ végleges formában elkészült az új jugoszláv alkotmány. Január végén a szövetségi képviselőház különböző szinten tárgyalta és jóváhagyta a szöveget, s most már csak a közzététel van hátra. A tervezetet áttanulmányozva, a vitákat meghallgatva kialakulhatott a kép, amely az alkotmánytervezet alapján elénk tárul: egy egységes, szilárd, fejlődő, az osztályérdekeket szem előtt tartó Jugoszlávia. K. A. Új fűtőolajkutak Két fűtőolaj-kimérő kutat nyitott az elmúlt napokban a Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat Somogy megyei kirendeltsége. A marcali és a ba- latonboglári TÜZÉP-telepen megnyitott két kút mindegyike 50—50 ezer liter fűtőolajat tárol. A korszerűen fölszerelt, villanymotor meghajtású szivattyúval ellátott berendezések első hírnökei annak a hálózatnak, melynek kiépítése után zökkenőmentesebb lesz a lakosság és a közületek ellátása fűtőolajjal, egyben enyhítik az ÁFOR ebből eredő gondjait is. A két kút berendezése egymillió forintba került, ehhez jelentős állami támogatást kapott a TÜZÉP. MAI KOMMENTÁRUNK Zöld utat a segítségnek Ma egy éve annak, hogy a KISZ védnökséget vállalt az országos húsprogram fölött. Minden évforduló összegezésre, értékelésre késztet: mi történt az eltelt időszakban, mit hozott a gyakorlatban az elvi elhatározás. A KISZ-szervezetek dolga, hogy számba vegyék: sajátos eszközeikkel, elsősorban politikai munkájukkal mit tettek a népgazdaságűag fontos program végrehajtásáért. Megtettek-e mindent, amire lehetőségük volt, megértették-e, megérezték-e felelősségüket ebben a nagyszabású munkában, jó szándékú cselekvőkészségük kellő egyetértéssel találkozott-e. Ügy vélem, elsősorban ez utóbbi gondolattal érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni az évforduló kapcsán. Segíteni csak annak lehet, aki igényli, engedi, hogy segítsenek neki! Vajon a szövetkezetek — és most mindenekelőtt a somogyi gazdaságokra gondolok, melyeknek kiemelt szerepük van az országos húsprogramban — igényelték-e ezt a támogatást? Célkitűzéseik megvalósításánál munkatársaknak tekintették-e a fiatalokat, a KISZ-szervezeteket? Olyan kérdések ezek, melyekre a szövetkezeti vezetőknek kell választ adniuk. Éppen ezért az évforduló nekik is alkalom arra, hogy számvetést készítsenek. Amikor legutóbb Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese megyénkben járt, a szövetkezeti vezetőkkel folytatott beszélgetések során fölhívta erre a figyelmet. Méghozzá olyan szempontból, hogy a húsprogram megvalósításánál ne csak a nagyüzem célkitűzéseinek végrehajtásához igényeljék a KISZ-szervezetek segítségét, hanem ahhoz a munkához is, mely a háztáji állat- tenyésztés fejlesztését szolgálja. A húsprogram lendületesebb gyakorlati végrehajtásának az ideje — a körültekintő előkészület után — most érkezett el. Ezért ez az évforduló nagyszerű alkalom arra. hogy a szövetkezeti KISZ-szervezetek újri mérlegeljék saját feladataikat, a szövetkezetek pedig az eddiginél jobban igényeljék a fiatalok támogatását, szervezettebben vonják be őket céljaik valóra váltásába. Adjanak módot a segítségadásra a célok, a gondok megismertetésével, majd pedig kérjék is számon a közreműködést. Egy jelentős feladat elvégzése sohasem függ egy embertől. Mindig egy alkotó kollektíva összehangolt, szervezett munkájára van szükség. Ez esetben ebbe a kollektívába beletartoznak — és segítségükre joggal számítunk — a fiatalok is! A szövetkezeti vezetők dójga, hogy adjanak zöld utat kezdeményezéseiknek! V. M. Zárszámadó közgyűlés után Babócsán A múlt év eredményeinek értékelésén már túljutottak a babócsai Üj Világ Termelőszövetkezetben. Az emberek között azonban még szóba kerülnek a tavalyi eredmények, és van is miről beszélni. Hogy miként gazdálkodik egy tsz, azt tagjai elsősorban pénztárcájuk vastagságán mérhetik le, hiszen egy eredményes év után a kiegészítő részesedés, vagy az év végi nyereségrészesedés összege nagyobb, egyszóval több pénzt kapnak. — Harminc százalék kiegészítő részesedést fizettünk — mondja Läufer Imre, a szövetkezet elnöke. — Jó közepes évet zártunk, így kerülhetett sor ekkora összeg kitén egyaránt sikerült lépnünk. — A terméseredmények — folytatta a tsz-elnök — a cukorrépát kivéve minden területen nőttek. Szervezetten, ütemesen dolgoztunk. Például a gabona aratásával a járásban elsőként végeztünk. A kukoricáról ugyanezt már nem mondhatjuk el. Több mint 1900 holdon termeltük ezt a növényt, ebből 450 holdnyit a háztáji gazdaságok termeltek. Mivel későn érő fajtáink voltak, a betakarítás gondot okozott. A termény magas nedvességtartalma következtében a szárítók kapacitása bizony kevésnek bizonyult. Az állattenyésztésben előbbre lépett a babócsai tsz. A szarvasmarha-állományt telfizetésére. Ez az év végi har-1 jes egészében negativizálták. előre- zel nagyon sok gondot vesznek le a helyi gépcsoport válláról, hiszen eddig a növényvédelem az ő feladata volt. Az így felszabaduló gépeket más munkaterületre irányítják át. Babócsán egy több évre szóló, zárt rendszerű takarmánytermesztési és rét-, legelőjavítási program megvalósítása folyik. A legelőket szakaszokra osztják. A szakaszok közé felhajtó utakat készítenek. A szarvasmarhatelep közelében fekvő 140 holdas legelőt ottjártunkkor, éppen műtrágyázták. Két gép szórta a kálisót és a szuper- foszfátot. A traktorok naponta száz holddal végeznek; ösz- szesen 540 hold vár rájuk. A terület — melyet a Rinya patak szel keresztül — nagy Gyémántkemények Az akaratnak nincs mértékegysége Kél gép szőr Ja a műtrágyát a legelőn. mine százalék nálunk már lassan hagyománynak számít, hiszen jó néhány éve ennyit fizetünk zárszámadáskor, kivéve 1972-t, amikor egy gyengébb évet zártunk. Ez a gyengébb év egyébként még tavaly tavasszal is erősen éreztette hatását, így meglehetősen rossz alappal indultunk. A sok elemi csapás nem maradt következmények nélkül. A gondokon úgy is segítettünk, hogy két új agrármérnököt alkalmaztunk, és ez a »szellemi beruházás« nagyon sokat kamatozott. A termelés és a munkaszervezés terüleEz ugyan tavaly mintegy hathónapos termeléskiesést jelentett a tehenészetben, de elengedhetetlenül szükség volt rá. És nemcsak a közös állománynál lényeges ez, hanem a háztáji tehénállomány ne- gativizálása is fontos. Ezt az idén hajtják végre. Ez az év sem ígérkezik kevésbé mozgalmasnak a tavalyinál A szövetkezet csatlakozik a nádudvari kukoricatermesztési rendszerhez. A növényvédelmi munkák hatásos, gyors lebonyolítása végett belépnek a helikopteres növényvédelmi társulásba. Ez-1 részén már állnak az oszlopok, hamarosan a köztük feszülő drótok osztják szakaszokra a legelőt. Még valamiről beszélnek — és az utóbbi időben egyre gyakrabban — a babócsai ak. Ez pedig nem más, mint a két község, Babócsa és Bolhó termelőszövetkezeteinek egyesülése Ha a tervtárgyaló közgyűlés lezajlik, melyre minden bizonnyal március első napjaiban kerül sor, megkezdődhet az egyesülés előkészítése Ma Tibor — Mi hiányzik örmék Nagyatádon? — A zsujtáni fenyves gyantaillata. ” — Mi hiányzik önnek, l*a eljut a szülőfalujába, északra? — Az egyre szépülő atádt központ, az itteni emberek. S ez az igazi hiányérzet! Gál Istvánná százötvenhárom centiméter magas, ötvenhárom kilogramm súlyú, törékeny asszony. Az idegen azt hiszi róla, lány. Pedig nyolcéves fia van. Tizennyolc éves korában ment férjhez, akkor került Nagyatádra. S itt nemsokára magára maradt. — Mi volt, ami itt tartotta? Albérletben, nehéz körülmények között... — Az emberek és a munkám. Kiscsinál Györgyné, a Pécsi Kesztyűgyár nagyatádi telepének vezetője mondja: — Jönnek be az asszonyok, is már kérdik is: »A Zsuzsa hol van? Beszélni szeretnék vele!« Hiányzik nekik, ha nincs itt. Gál Istvánná. Zsuzsa ül az íróasztalnál, előtte papír, papír és papír. Az általános adminisztrátornak munkaügyekben. bérszámfejtésben. SZTK kérdésekben, s ki tudja még hány területen kell otthon lennie. Kiscsinál Györgyné: — Csak tudnám, hogy honnan van benne mindenre energia! Ebben a csöpp asszonykában. Mert Zsuzsa a huszonnyolc évével is rendelkezik olyan tulajdonsággal, mellyel olykor még a kétszer, háromszor any- nyi évet megérők sem: úgy tudja meghallgatni az embereket, hogy segít is nekik. És itt nemcsak az íróasztal mögül elintézhető ügyekről van szó. Szabad idejét felfaló ügyekről, családi bajokról is. Volt úgy, hogy egy férj italozásával, antiszociális magatartásával lehetetlenné tette az asszony otthoni munkáját. Zsuzsa beavatkozott a telepvezetőnő segítségével Az asszony azóta rendesen szállítja a kesztyűket, az arca kisimult Mert a telep dolgozót — nyolcvan asszony — otthon varrják a kesztyűket melyeket innen a központból szállítanak ed hetenként kétszer. S amíg a létszám ötvenről nyolcvanra, i három brigád »szárnyai alá S rendszeresen dolgoznia annak, akire a »bedolgozás« mellett még várnak a háztartási, vett ugyanis egy-egy kis állami gondozottat. A törődés nemcsak abban mutatkozik kerti és egyéb munkák, csöp- meg, hogy takarékkönyvet pet sem gyerekjáték. Kellett a jó szó az asszonyoknak. Gátné a telep pártalapszer- vezetének titkára. — Régebben közösen kellett tevékenykednünk az óra-ékszeresekkel Ügy éreztük: nem jut élég munka ránk. Mi meg dolgozni akartunk a pártéletben is. Így lett egy kis létszámú — tízen vagyunk — de »ütőképes« csapatunk. Szocialista me^zervezték, hogy az »áru« a szállítás idejére beérkezzen a központba! Az volt ám a munka. Akkoriban »futott fel« brigádokat szerveztek. A Tyereskova, a Há- mán Kató, a Dobó Katalin brigád tagjai — bár a távolságot tekintve messze élnek egymástól — mégis »egy utcában laknak«. Azt mondja róluk Gál Istvánná: — »összekapjuk« őket, aztán gyerünk színházba vagy más eseményre! Hétszeres címnyertes az egyik, hatszoros a másik brigád. Két arany fokozatuk van, s két ezüst. A naplóik regénynek is beillenének. Egy-egy közösség sorsát ábrázoló regénynek. Mondhatnánk divatos irodalmi kifejezéssel: »kollektiv riportregények«. Van bennük dokumentáció kirándulásaikról, ünnepeikről, hétköznapjaikról, családi eseményeikről mindenről: a világról békéről és háborúról űrhajózásról és szaktudományokról. Nékem mégis az tetszett leginkább, ahogy »foga- j dott gyerekükről« írnak. Mind- | nyitottak számukra, s ruhákat vesznek nekik. A többlet a szeretet. Gál Istvánné — megfigyeltem — sokkal beszédesebb lesz, ha a brigádokról beszél, mintha önmagáról. Köztük él, közösek az örömök, gondok. Szívesen mesél kisfiáról is, aki »falja« a könyveket. — Talán tőlem örökölte a könyvszeretetet. Meséket követel. Nem tündérekről, sárkányokról szólót, hanem »valóságosat«. Közgazdasági technikumot végzett Gálné, Zsuzsa. Azután Kiscsinál Gvörgynével beiratkozott a marxista—leninista középiskolába. Amikor végeztek, sokan gratuláltak az asz- szonyok közül. S így már talán az sem furcsa, hogy amikor Zsuzsa tavaly lakást kapott, bekopogtak hozzá »fészekavatásra« Igen, megérkezett egy kis északi faluból — hegytetőn, zöld fenyvesek közül — egy dunántúli városba, ahol barátokra lelt. Százötvenhárom centiméter magas, ötvenhárom kilogramm. Az akaratát, életerejét nem lehet centiméterekben és kilogrammokban kifejezni Leskó László Somogyi Néplap
