Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

Látogatóban a KÖJÁL munkaeeészségOgyi osztályán flloglalkozási betegségek megelőzése Munkavégzés közbon az emberi szervezet gyakran ke­rül olyán környezeti föötéte- lek közé, amelyek eltérnek a megszokottól. E feltételek nagy részűhez a szarvezet al­kalmazkodik. Ipari ártalom­ról akkor beszélünk, ha mun­kavégzés közben olyan hatás éri a dolgozó szervezetét, amelyik megfelelő védelem nélkül rövidefciVk osszabb idő után megbetegedést okoz — £r.'a dr. Pred:n:;-:z'ry Tibor A legsyzkori'b foglalkozási ár­talmak és az ellenük való vé­dekezés című könyvében. — Az ártalom jslen.lél?, a méreg­gel való foglalkozás egymroi- ban még nem vezet szükség­szerűen f-ogla'lkorzási megbe­tegedéshez. miért meT'e’e'ő.inf tézkec’iíse’-feal a le?'S'vyesab"T ártalom, illetőidig a logheve- sebb méreigho^ás is csökkent­hető — teszi hozzá a szemző. Dr. B erényi Ervinnel. a KÖJÁL murkae^szséigügv.' osztályának. a vezetőiével er­ről beszélgettünk. IP'"? már­ciusában a KÖJÁL-nó’ mevszerveztíik a immkaeg-s^- ségiig-'i osztályt, me’yni?k e” a feladata, b^gv feV*ut"ssa f foglalkozási ártalmakat, be­úegsé&eksit, illetőleg azokat megfelelő iratézkedásskikel megelőzze. A tapasztalatok e rövid idő alatt iis azt mutatják, hogy ér-' dem.es és szükséges volt meg­szervezni az osztályt. — Somogybán feltehetőleg ezer ember dolgozik ártalom­nak kitett munkahelyen. Ez az adat csak az iparra vonaúko- zlk. A mezőgazdaságban ennél ;s többen. Osztályunk az or­szágiban elsHké-jt készítette el a nyilvántartásihoz nélkülözhe- tetlan munikaegészségügyi törzslapot, mely az egészség- ügyi szempontból legfontosabb adatokat, valamint a dolgozó belgyógyászaid és lalborvizsgá- la'.i eredménye t tartalmazza. A megyei KÖJÁL nem te­hetett egyelőre többet, mint •»szorított« egy kis ha’yet, ahol a behívásra megjelent dolgo­zón az ártalomnak kitett mun­kaköre alánján szükséges vizs­gálatokat elvé gziík. Eddig min.it- rgy kétszáz dolgozó járt itt. \ mumkaegiészsógügyi osztály hrrtérozzia meg a behívás remii- lét, űgv. hogy sose ’egyen szűk a rendelő. Á KÖJÁL fe’szólí- tósa megjeT‘nfsre kötelezi a dolgozót. »-BY. ecetest« eddig nem tapasztaltak, minden be­rendelt dolgozó pontosan meg­jelenít. — Mit mutattak az eddigi vizsgálatok? — Sok rejtett betegséget ta­láltunk, mely ugyan nem függ össze a munkaáríalomirna:,, de foolosak ezek a leletek is, hi­szen a dolgozó általános egászs égügyi képét mutatják. Minden bel rgség kihat a mun­kavégzésre. Ezeket a betege­ket innen szalxer.delésre küld­jük. Ha a vizsgá’at eredménye szükségessé teszi, a dolgozót más munkakörbe helyeztetjük át rövá'öebb-hessr'‘’'b időre. — Melyik gyúrókban végez­tek ed dig főim éréseket, vizs­gálatokét? — A Mosonmagyaróvári Gépgyár Kaposvári Gyárának, a MEZŐGÉPNEK és az Egye­sült Izzó Kaposvári Gyárának dolgozóit hívtuk be. Szeptem­ber 1-től a veszélyeztetett munkakörbe lépő új dolgozók alkalmassági vizsgálatát is el­végeztük. Az üzemek vezetőt megértették munkánk célját, segítettek bennünket. Az üzemorvosok támogatását is nap mint nap tapasztaljuk. — Gondolom, az eddigi vizs­gálati eredmények is elegen­dőek voltak ahhoz, hogy gyár és gyár között különbséget te­gyenek munkavédelmi szem­pontból. Főleg az új és a régi üzemek között. A SZEZONRA ÁTADJÁK tJj éttermek — ŰJ AUTÓSZERVIZ ÉPÜL NAGYATÁDON A Komfort Ipari Szövetkezet saját tervezésében és kivitelezésében, megkezdték a szerviz alapjainak betonozását. A vas szerkezetű létesítmény 14 és fél millió forintos költséggel épül, 1975 első félévében készül el. Három ember életét vesztette Hét és fél milliós tűzkár c múlt évben kulturáltabb vendéglátás — Eredményes évet zártunk. Tavalyi 46,5 millió forintos tervünket 52 millióra teljesí­tettük. Egységeink forgalma éppen 10 millió forinttal volt magasabb, mint 1972-ben. Ez az eredmény azért is számot­tevő, mert a múlt évben a leg­nagyobb szezonban is átlago­san 50 felszolgálóval és más szakemberrel kevesebb állt rendelkezésünkre, mint a ko­rábbi években. Egységeink szervezettebb munkával ol­dották meg nagy feladatukat — tájékoztatott Farkas János, a Centrál Vendéglátó Válla­lat balatoni igazgatója. Néhány, áz üdülők által kedveltebb étteremben bizony a szezonban szinte megállni sem volt idejük a felszolgá­lóknak, a konyhai dolgozók­nak. A lellei Vörös Csillag étterem 1030—1500, a szár­szói Véndiófa • étterem pedig 2000, sőt ennél is több .vendé­get szolgált ki egy-egy forgal­masabb napon. Az igazgató az idei tervükről a következőket mondta: — A nagy forgalom néhány egysegünkben akaratlanul is zsúfoltságot idézett elő annak ellenére, hogy éttermeink szo­- cialista brigádjai kultúráltan és gyorsan végezték munká­jukat. Arra törekszünk, hogy területünkön növeljük a me­legkonyhás éttermek és az olcsó ételeket kínáló bisztrók számát. így kívánjuk enyhí­teni a zsúfoltságot, s elérni, hogy a nyaralók, üdülők min­denütt találjanak a közelben étkezési lehetőséget. A Centrál Vendéglátó Vál­lalat fejlesztési programjában a gyorsan felépíthető, vas­szerkezetes, előre gyártott elemekből összeállítható ét­termek szerepelnek. Ilyen ké­szül a balatonboglári stran­don, ahol majd 600 személy étkezhet. A kivitelezésre, a be­rendezésre és a fölszerelésre csaknem hatmillió forintot költ a vállalat. Hasonló nagyságú étterem várja majd a nyaralókat a ba- latonfenyvesi strandon már ebben a szezonban, mert ter­veik szerint mindkét éttermet júniusban vagy júliusban meg­nyitják. A balatonszemesi Hullám kempingben pedig 3 millió forint költséggel biszt­rót építenek, ugyancsak a sze­zon kezdetére. Jó ütemben folyik Balaton- leUén, a Vörös Csillag étte­rem szomszédságában egy 2,5 vagon kapacitású hűtöház épí­tése. — Mire használják majd? — Már tavaly is igen nagy sikert aratott, a Balaton-parton nyaralók körében a Lédó fagy­lalt. Megállapodtunk a gyártó vállalattal, hogy ennek táro­lására építünk egy hűtőházat — még az idén készen lesz —, s ellátjuk nemcsak saját egységeinket, mozgóárusain­kat, hanem a Balaton-part mindkét oldalát, sőt Kapos­várra is száí.’íiturJk. Beszerez­tünk négy hűtégépkocsit is, ezekkel szállítjuk ki azt a 30 millió darab Lédó fagylaltot, amelyet ebben az évben a meg­állapodás szerint kapunk. Egy­ségeink részére — ugyancsak a fagylalt tárolására — har­minc mélyhűtőpultot vásárol­tunk — fejezte be tájékoztató­ját Farkas János igazgató. Sz. L. — A régebbi telepítésű gyá­rak, üzemeik helyzetüknél fog­va elmaradot+abbaik a munka­védelmi előírások betartásá­ban is. A munkaszervezés le­hetőségét sem használják ki ezeken a helyeken. Az újabb gyárak megfelelő tervezői kö- rültekintéssei építtetnek, a munkavédelmi előírásokat fi­gyelembe veszik. De itt is adódhatnák gondok. A kapos- mérői ktsz példáját említem: elszívóberendezésük hatásfo­kát nem állapították meg jól. Talán mondanom sem kell, hogy ezen lehetett válitoztaitni. — A dolgozók betairtjáik-e az előírásokat, melyek saját egészségüket vedlik? — Általános tapasztalatunk, hogy az egy éni védekezést nem szívesen alkalmazzák a dolgo­zók. Ahol van üzemorvos, ott könnyebb ezen segíteni. Gondatlanság, felelőtlen­ség. Ezek a kifejezések igen gyakran előfordultak beszél­getés közben, amikor a tűzol­tóság megyei vezetőitől a ta­valyi tapasztalatokról kértem tájékoztatást. Nem túlzás: valóban meg­döbbentő az a felelőtlenség, gondatlanság, ahogyan egye­sek a társadalmi és a saját tulajdonukat is kezelik. Erről vallanak a tűzoltóság erőfe­szítései ellenére aggasztóan emelkedő számok, s ezt jelzi az 1972. évihez képest meg­kétszereződött kárösszeg is. Háromszázhuszonkilenc tűz 1973-ban Tavaly majd mindennapra jutott egy tűzeset, s számuk 78-cal magasabb az előző évi­nél. A 329 tűz következtében összesen 7,5 millió forint kár keletkezett, ez kétszerese az 1972. évinek. S még nem be­széltünk a tűz. miatt kiesett munkáról, vagy arról az ösz­Horányi Barna Partizánballada 18. Mintha holdbéli tájon ro­hanták volna. Fagytól Repe­dezett, követ termő vidék volt ez. A menekülő növelim igyekezett a távolságot. Az éhségtől, megpróbáltatások­tól kilogrammokat fogyott Csíkét azonban nem tudta le­rázni. Mintha motor hajtotta volna a fiút. A repülőgépek fülsértő zú­gással tértek vissza. Bombák robbantak. Nehéz terhűktől szabadultak a repülő »fegy- verraktárak«. Izzó vörös lánggal, mintha máglyák lob­bantak volna lángra. Bíborba borult a környék. Ez tette valószínűtlenné, pokolbelivé és gigászivá alak­jukat. Mintha kárminpiros arcú, fekete ördögök küzdöt­tek volna egymással. Egy aránylag közel robbanó bom­ba léglökése percekre a föld­höz ragasztotta őket. Aztán az ember okozta légi vihar­ral nem törődve folytatódott kettejük párviadala. Légör­vénytől, bombától kidöntött fákon, óriás vakond túrásá­nak tűnő földkupacokon át. A dobhártyarepesztő gépbő- gést szinte nem is hallották. — Gyere! Gyere csak! — vicsorított hátra Steiner. — Megöllek! , Csík nem felelt. »Elve kell elfognom!« Talpak csapódtak a hóba, hatalmas erővel. A partizán alattomosan megbúvó mélyedésbe lépett. Mire újra fölpillantott, már nem látta a fasisztát. Nem messzire tőle bombatölcsér sötétlett. A nyomok arrafelé vezettek. Mintha nyögést hal­lott volna abból az irányból. — A lábam... Jaj a lá­bam! Rudolf Steiner a gödör mé­lyén görnyedt. A lábát tapo­gatta. — Mássz ki! Csík hangja keményen csat­tant, mint a horogütés. Az. SS-őrmester a földbe markolva próbálta följebb tor­nászni magát. Arca fehér volt, mint a gyolcs. — Segíts! — nyögte. — Segíts, Csík! A fiú habozás nélkül lépett feléje. Nem vette észre a fa­siszta szemében a ravaszság villanását. Alulról érte Stei­ner ütése. Benneszákadt a lélegzet. A támadó már a partizán géppisztolyát rángatta. Birkóztak a gödör aljára hemperedve. A fiú arca egy éles kődarabtól felrepedt, sze­mére vörös függöny borult. A fegyverrel sújtott arrafelé, amerre ellenfelét sejtette. — Megdöglesz, te életkép­telen magyar! — lihegte Stei­ner. Rúgásra lendült lábát alig tudta Csík elkerülni. Nem lett volna szabad segítőkezet nyúj­tani ennek a ravasz fenevad­nak! Nyitott tenyerének éle elérte a tapasztalt gyilkos ar­cút. Steiner megrázta magát, mint a vízből kilépő kutya. — Élve akarsz elcsípni! — vicsorgott. — Azt nem éred meg... Te maradsz itt ki­nyúlva! Csík félrehajolt az ütés elől. karjánál fogva földre rántot­ta a támadóját. Reccsent Steiner ruhája. Egy alattomos rúgás elérte a partizánt. Háttal esett a gö­dör lejtős falának. Két-három lépés választot­ta el a fasisztától. — Megölted a faludbeli Ba- .lázs Pistát is! A fiú hangjából sütött a vád. A gyilkos arca eltorzult: — Többet kellett volna kö- zületek hidegre tennem! Ki­irtani benneteket, hetedízig- len! És ugrott. Csík tudta, hogy ez a ro­ham már leveri lábáról, ha meg nem előzi. Meghúzta fegyverének ravaszát. A gyilkos mozdulata meg­törött. Szinte puhán ért föl­det — A nép nevében! — mond­ta halkan, megrendültén aj fiú. ; cvot’rfafjufc.) ' szegről, melyet az elpusztult értékek pótlására kellett for­dítani. — Minden évben megtesz- szük a szükséges intézkedé­seket. A termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaságok, az üzemek tűzrendészet! felelősei, megbízottai részére tanfolya­mot rendeztünk, azonban a meghívottaknak csak 40 szá­zaléka tartotta szükségesnek a megjelenést. Minden eszten­dőben rendszeresen ellenőriz­zük a tűzbiztonsági előírások betartását* s figyelmeztetünk a hibák kijavítására. Ám minden erőfeszítésünk hiába­való, ha a közömbösség, az emberi nemtörődömség nehe­zíti munkánkat — jegyzi meg Baracskai Ferenc őrnagy, a megyei tűzoltó-parancsnokság csoportvezetője. Öngyulladás, dohányzás A mezőgazdaságban évente visszatérő gond a szálas ta­karmány, elsősorban is a lu­cerna szabálytalan kazalozá­sa. Az idén öngyulladás kö­vetkeztében 10 tűz keletkezett, és a lángok martalékává vált csaknem 4000 mázsa széna. Az előző évben 2900 mázsa semmisült meg. S hiábavalók a figyelmez­tető, tiltó táblák, hogy tilos a dohányzás, sokan fittyet hánynak rá. Harmincöt ilyen tűz volt. Az attalai Vörös Csillag Tsz-ben májusban egy lenkazal gyulladt ki do­hányzás miatt, a kár 185 ezer forint. Szeptemberben Baty- tyán-pusztán — ugyanilyen okból — 122 ezer darab gyü­mölcsláda égett el, a kár meghaladta a 2 millió forin­tot. Az eldobott cigarettavégek­től keletkező tüzek nagy ká­rokat okoznak az erdőkben. Sántos környékén 92 ezer fo­rintos kár érte az erdőgazda­ságot. A lábodi Zöld Mező Tsz-nek egyetlen napon — tavaly március 27-én — két erdeje is kigyulladt eldobott cigarettától: a kár 213 ezer forint. Az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalatot sem éri egymil­liós kár, ha a kaposvári, Má­jus 1. utcai kézimunkaboltjá­nak pinceraktárát az előírás­nak megfelelően védi: ugyan­is a vizsgálat szerint feltehe­tő, hogy az utcán eldobott égő cigarettától keletkezett a tűz. Ha van védőrács, ez nem kö­vetkezik be. Otthagyták a£ olajkályhát A lakásokban, sőt az üze­mekben is több esetben azért keletkezik tűz, mert figyel­men kívül hagyják a tűzren­dészet! előírásokat. A finom- mechanikai vállalatnál pél­dául az olajkályhát begyűjtőt- j i ták, otthagyták, így keletke­zett tűz és 300 ezer forintos kár. A munkakiesésből eredő veszteség, valamint a helyre- állításra szánt összeg eléri a 350 ezer forintot. S hogy má­sok. sem okultak ebből az esetből, azt jelzi: az Érdért Vállalat balatonszentgyörgyi telepén a napokban ugyan­csak olajkályha okozott iro- datüzet és 20 000 forintos kárt. A ságvárí Egyetértés Tsz- ben a csibenevelőt már be- fűtötték, s várták a 12 000 da­rabos szállítmányt. Közben kigyulladt az épület, mert nem gondoskodtak a kellő biz­tonságról. Talán a 670 ezer forintos kár a jövőben gon­dosabb munkára készteti őket. Az öreglaki Állami Gazda­ság tibola-pusztai csibeneve­lőjében viszont benne is égett 12 ezer darab rántanivaló csirke. A 450 ezer? forintos kárt itt is a kályha szabály­talan használata okozta. Leküzdeni a közömbösséget — Tűz, illetve füstmérgezés következtében a múlt évben három ember vesztette életét. E‘zt megelőzni, s elérni, hogy kevesebb legyen a tüzek szá­ma, csak akkor tudjuk, ha sikerül változtatni az embe­rek közömbösségén — mond­ta dr. Egyed Dezső alezre­des, megyei tűzoltóparancs­nok. Tucatjával lehetne sorolni a közömbösséget bizonyító eseteket. Amikor felrobban a gázpalack, kigyullad a füs­tölésre kiakasztott kolbász, sonka és vele együtt az ól, sőt még az épület is. Előfor­dul, hogy a tüzet csak he­tekkel később jelentik, ami­kor már nem tudják kivizs­gálni az okát, s nem tudnak intézkedni hasonló esetek megelőzésére. A közömbösség megszünte­tésére párt- és társadalmi szervezeteink nagyon sokat tehetnek. Elsősorban a ter­melőszövetkezetek. az üzemek pártszervezetei. Meg kell ér­tetni az emberekkel, hogy a közös tulajdont védeni nem csíipán ai tűzrendészet! elő- • adók, a hivatásos és az ön­kéntes tűzoltók feladata. Va­lamennyiünk kötelessége. Mert azok a milliók, amelyek megyénkben évente a lángok martalékává válnak, vala­mennyiünket károsítanak! A megye mezőgazdaságában az idén 54-gyel több tűz volt — összesen 161 —, mint 1972- ben, a kár 3 400 000 forint. Érdemes lenne ezzel a témá­val foglalkozni a zárszámadó közgyűléseken, felhívni az emberek figyelmét, hogy saját maguknak ártanak, ha eltűrik a gondatlanságot, a felelőt­lenséget, s nem küzdenek el­lene. Szalai Lásái

Next

/
Thumbnails
Contents