Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
A termelőszövetkezeteknél a legnagyobb munka most nem a határban, hanem az irodában folyik. Készül a zárszámadás. A komlósdi Béke Tsz- ben is — mely 4700 holdon gazdálkodik — most derül ki, hogy eredményes volt-e a múlt év. Az irodában a leltározások egyeztetése, összesítése a legfontosabb feladat. A jó leltár nemcsak a könyvelés későbbi munkáját teszi könnyebbé, hanem pontos képet ad az eszközökről, a készletekről, a gazdaság állatállományáról. Kom- lósdon mindig ugyanazok az emberek a leltározó bizottság tagjai. A nagy tapasztalat itt is meghozza gyümölcsét. A leltár végeredménye szerint hiány sehol nincsen. Az irodában dolgozók előtt egész bizonylat- és számlahegyek tornyosulnak. Ezzel párhuzamosan a zárszámadásra is föl kell készülni. A közgyűlést szeretnék hamarosan megtartani. A tagságot is az a kérdés foglalkoztatja, hogy milyen eredményeket értek el 1073-ban? Néhány dolog már most bizonyos. A terveknek Készülődés a zárszámadásra és a tavaszra Tél a komiósdi tsz-ben «-Ki sem látszanak a munkából.« „Összhangban politikánk elveivel99 Pullai Árpád beszéde A párt káderpolitikájáról, valamint a káder- és személyzeti munka helyzetéről szól Pullai Árpád előadói beszéde, amely a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülésén hangzott el, s amelyet most a folyóirat »Összhangban politikánk elveivel« címmel teljes egészében közzétesz. Három cikk világítja meg a népgazdaság jelenlegi legfontosabb kérdéseit. Dr. Hetónyi István népgazdaságunk 1974. évi feladatait tekinti át írásában, Nagy Richárd a budapesti vállalatok tervezőmunkájának tapasztalatait foglalja ösz- sze, Nyitrai Ferencné dr. pedig az ipari hatékonyság alakulását elemzi cikkében. A női egyenjogúság egyik sarkkérdése, hogy milyen az ipari munkásnők helyzete, milyen a szakképzettségük, hány szakmunkás van köztük, s hogyan, milyen arányban szerezhetnek szakmunkás-képesítést. Erről szól a folyóirat hasábjain közölt tartalmas eszmecsere, melyben a kérdés több kitűnő szakértője vett részt. Ágoston Lászlónak az ember—technika—természet relációról megjelent tanulmányához fűz részben kiegészítő, részben polemizáló megjegyzéseket Rádi Péter, kiemelve, hogy az említett tanulmány jelentős hozzájárulás a tudományos-technikai forradalom marxista elemzéséhez. Gombár Csaba a demokrácia liberális felfogásáról és a »liberalizálódásról« közölt figyelemre méltó észrevételeket. Egy szociológiai vizsgálat eredményeit hozza nyilvánosságra Bélley László és Kulcsár László írása, amely új lakótelepeink közösségi életével foglalkozik. »Az egyetemi és főiskolai felvételről — év közben« című Cilikében sokakat érdeklő és érintő kérdéseket tárgyal dr. Kardos József. Galicza János a nevelés és az oktatás egységének megteremtését célzó szent- lőrinci kísérletet elemzi részletesen. Vajda Péter »Űj feszültségek a NATO-ban« címmel a nyugati külpolitika időszerű jelenségeiről ír. megfelelően gazdálkodtak, az eredmény sem rosszabb a tervezettnél. A legszebb hozamokat a növénytermesztés produkálta. Különösen a borsó és a kukorica fizetett jól. A legizgalmasabb kérdés azonban még nem dőlt eL Lesz-e nyereségrészesedés? Ha lesz, mindenki a havi fizetése arányában részesül belőle. A földjáradékot, a tagsági pótlékot és a decemberi fizetett szabadság pénzértékét is most számfejtik. És hogy ez nem kis összeg, arra bizonyíték: a tagsági pótlék és a fizetett szabadság pénzértéke az évi bérkeret 10 százaléka. A kilenc embernek, akii a könyvelésben dolgozik, szinte még beszélgetni se marad ic(éje. Ahogy mondani szokás: »ki sem látszanak a munkából«. Az udvaron a gépek mély sárba ágyazódva »alusszák« téli álmukat. Csak a szerelők »ébresztenek« fel közülük egyet-egyet, hogy bent a műhelyben átvizsgálják, kicseréljék a hibás alkatrészeket. A műhelyben nyoma sincs annak az álmosító nyugalomnak, amely kint az udvaron fogadott. Nyolcán dolgoznak itt, naponta kilenc órát, javarészt fiatal szakmunkások. Két technikus is van közöttük, ketten pedig most járnak technikumba. Huszonöt gépet kell átvizsgálniuk. Mindig azoknak a gépeknek a »betegségeit orvosolják«, amelyekre hamarosan szükség lesz. Így a műtrágyaszórók már készen várják, hogy kivontassák őket a földekre. Ha az idő is úgy akarja, erre rövidesen sor kerül. Az alkatrészellátással nincs baj. Egy kis utánjárással mindent meg lehet szerezni. — Most nincs akkora hajtás, mint például a betakarításkor. Akkor bizony tíz óránál is többet dolgozunk — mondják. Ahogy olnézem, most sem tétlenkednek. Az állattenyésztésben nincs tél vagy nyár. Ugyanazt a munkát kell végezni, függetlenül az évszakoktól. A szarvasmarhatelepen elsősorban reggel és este akad sok munka. Így napközben csak ügyelni kell a jószágra, elő kell készíteni a behozott takarmányt. A telepen, ahöl jártunk, 150 'tanyészüszőt és ötwen borjút gondoznak. Az állomány negatív. A jövőben a gyenge ter- meiokiépességű teheneket gyűjtik itt össze, és kizárólag bor- júnevelésre használják őket. A telepem embert alig láttunk. Csak a tatoanmányosok serénykedtek, és azok, akik napköziben felügyelnék az állatokra. A faluban a tél nemcsak a pihenés, a számolgatás, hanem a tanulás időszaka is. Komlós- don a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben dolgozók számára szerveztek tanfolyamot. Az első félév vizsgáira a napokban került sor. A negyven részvevő áprilisban fejezi be az évet. Az előadók a tsz szakemberei, a hallgatók valamennyien tsz-tagok. A tanfolyam végén, a sikeres vizsga után szakmunkás-bizonyítványt kapnak, így áprilistól remélhetően negyvennel több szakmunkás dolgozik majd a gazdaság állattenyésztési telepein. Dán Tibor Az MTZ-n a hengertejet ken kicserélni. Rendelések, szerződések az ér elején Ilyenkor év elején — különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek nem a piac egyfajta állandó igényeit elégítik ki — a legfontosabb kérdés az éves munkák biztosítása, a szerződéskötés. Ezek a vállalatok közvetlenül érzik a piac és az ország gazdasági életének változásait, különösen azokat, melyek a beruházási helyzetben következtek be. A beruházási egyensúly helyreállítására hozott intézkedések tavaly és részben 1972-ben éreztették hatásukat, főként az út- és mélyépítő vállalatoknál. Mi a helyzet. most? Ezzel a kérdéssel fordultunk a DÉLVIÉP-hez és i a Közúti Építő Vállalathoz. Vígh Sándor, a Dél-dunán- • túli Vízügyi és Közműépítő Vállalat főmérnöke: — Somogy megyében ez évi kapacitásunk nagyjából lekötött. A szerződések java részét már megkötöttük, néhány megbízásról pedig most tárgyalunk. Jelenleg az ö«t somogyi építésvezetőségünk el van látva munkával, az emberek folyamatosan dolgoznak, s nem volt arra szükség — az időjárás miatt sem —, hogy fagy- szabadságot adjunk ki. Mivel az év első felében minden kapacitásunkat lekötöttük, a munkákat is jobban lehet tervezni, ütemezni. Ezt a változást tükrözi ez évi tervünk is\ tavaly 200 millió forint értékű munkát végeztünk. 1974-ben pedig jóval többet, már 260 milliót terveztünk. A DÉLVIÉP több jelentős beruházást is megkezd az idén. Ezek sorában elsőként kell megemlíteni a sántosi vízműépítést, amely Kaposvár vízellátását javítja majd nagymértékben. A vízmüépítést a jövő év tavaszán fejezik be, Terven felül gázcseretelep Több mint egymillió forint adó (Tudósítónktól.) A kartonokat lezárták, az összesítőt és a beszámoló záró- jelentést készítik a lábodi tanácsházán. Rövidesen a végrehajtó bizottság, majd a taszülő jelentés. Boros Géza gazdálkodási csoportvezetővel beszélgetünk erről. — Örömmel jelenthetem majd a vb-nek és a tanácsülésnek, a tanácstagoknak, hogy a közös községi tanácsnácsülés elé kerül a most ké- 1 nak együttes adóként egymil lió-százezer forintot fizettek be. Ezen kívül 26 000 forint noha a Víz- és Csatornamű Vállalat — a megbízó — sürgetné annak befejezését. De ez nemcsak a DÉLVIÉP-től függ: a vízmű egyes szerelvényeire, gépeire — melyek a Ganz-MÁVAG-ban és egyebütt készülnek — 1975-ig kell várni. Megkezdik a húskombinátban a később felépítendő sonkaüzem és a szociális helyiségek területén a közművesítést. Ugyancsak előközművesítenek a megyeszékhelyen a Füredi utcai Béke lakótelep beruházásaihoz. A donneri városrészben az Iszák, a Bartók és a Szigetvári utca csatornázása is a vállalatra vár, s igyekeznek is befejezni, mielőtt a KPM Közúti Igazgatósága a Szigetvári utca korszerűsítéséhez fogna. A DÉLVIÉP a megye- székhelyen kívül főbb helyen is dolgozik Somogybán: ezek közül a legjelentősebb a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű továbbépítése. A Közúti Építő Vallalatnal Major Tibor építési osztályvezetőt kérdeztük: — Eddig 72 millió forint értékben szerződtünk útépítésre, útfelújításra. Körülbelül 31 millió forintnyi beruházási munka áll közvetlenül megkötés előtt, és mintegy 52 milliós kapacitáslekötésröl tárgyalunk. — Tehát jobb a helyzet, mint tavaly? — Összességében igen. Éves tervünket 1973-hoz mérten 20 mSzándék és valóság* Felvételi esélyek az egyetemeken, főiskolákon Ötvenkétezer érettségiző pályaválasztási szándéka Csaknem ötvenkétezer idén érettségiző diákot kérdeztek meg az egyetemi számítóközpont szakemberei pályaválasztási szándékúkról. Az érettségizők közül — mint ismeretes — mintegy 15 300-an tanulhatnak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatait. Az összegezésből kiderüli: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28197-en szeretnének tovább tanulni valamilyen felsőoktatási intézményben. Figyelembe véve, hogy a múlt éviben érettségizettek is pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti: minden felsőoktatási intézménybe készülő száz diák közül harminc-negyvenet vehetnek föl évente az egyetemek, főiskolák. Az előzetes orientációk szerint a diákok a társadalomtudományi terület iránt általában ismét jobban érdeklődnek, mint a termé- ■Ptttudomanyí -műszaki terű- < let iránit. Éppen ezért várhatóan a társadalomtudományi szakon magasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon; pszichológiára például tizenháromszoros, a művészeti fakultásokra pedig hét-tízszeres a túljelentkezés. A sokaikat érdeklő humán tanári szakokon elég nagy a szórás. A magyar szaktárgyaknál együttesen a túljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szaktárgynál együttesen 406 százalék; a magyar—történeteim szakon még tizenöt-tizennyoicszoros egyes helyeken a túljelentkezés (egri tanárképző, Eötvös Loránd Tudományegyetem). Az idegen nyelvvel kapcsolódó szakokra a túljelentkezés 286 százaiéit. A pedagógia, ezen belül a tanító- és óvónőképzők együttesen »csak« 182 százaléknyi jelöltet vonzanak a rendelkezésre álló helyekre. A rajztanári helyekre 173 százalék, a zenetanárt lehetőségekre 119 százalék a pályázó; ezzel szemben a testnevelő tanári pályán 420 százalék lesz várhatóan a túljelentkezés. A népművelő és könyvtáros 1 szakokra négyszáz százaléknyi pályázó készül. Az állam- és jogtudományi karok 401 százalék, a közgazdaságtudományt művelő intézményeik azonban. csak 206 százalék arányiban várhatnak felvételizőket 1974-ben.. Az agjrárpá- lyákra 140 százalék a túljelentkezés, a műszaki területre összességében csak 120 százalék jelentkező jut. A műszaki pályákon belül vannak olyanok is, melyekre az »aluljelentkezés« jellemző: vagyis annyian sem pályáznak, amennyi a keretszám. Az építés területére csak 88 százalék, a gépészeti szakokra 94 százatok, speciális szakokra összességéiben 90 százalék érettségiző pályázik. A műszála tanárképző iránt a helyekhez képest csak 86 százalék érdeklődik. Matematikára alig 125 százalékos lesz a túljelent- ' kezes aránya. Nem megnyugtató a helyzet a tanári szakokon. A fizikát 120 százalékos, a biológiáit 327 százalékos, a földrajzot 458 százalékos jelentkezési arány- számok jellemzik, de mindhárom területre szinte üresek egyes tanári szakok. Az orvostudományi egyetemeken (veleértve a gyógyszerészeket is) 247 százalék a túljelentkezés, az állatorvos- tudcmányi egyetemen pedig 341 százalék. A számítástechnika területén a túljelentkezés aránya előreláthatóan csak 172 százalék. A »Szándék és valóság« című, most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egyes karokon, szakokon várható túljelentkezés mértékét, tájékozódhatnak a várható minimális pontszámról. A számítóközpont összegezését ötvenezer példányban jelentették meg, a középiskolák pedagógusai, diákjai hamarosan megkapják, így részleteit a jelentkezési lapok kitöltése előtt megismerheti valamennyi érdekelt. közműfejlesztési járulékot is fizetett a lakosságnak az a része, amelyiknek az utcájában járdát építettek. — Hogyan érték el ezt az eredményit? — Mint tanácstag minden tanácsülés alkalmával szóltam az adó pontos befizetésének szükségességéről. A község csak így tudott eleget tenni a költségvetésben elhatározot- taknak. Tanácstag társaim is szóltak — ahol szükségét érezték — a választókörzetükben. A társközségekben — Nagykorpádon és Rinyabesenyőn — a kirendeltségvezetők is nagyon sokat segítettek, hogy az adót idejében befizessék. — Különösebb intézkedésre volt-e szükség? — Néhány ízben letiltást kértünk notórius nem fizetőkkel szemben, azonban egyéb kényszerintézkedésekre — zálogolás — nem került sor. Az adó rendszeres, pontos befizetésének tudható, hogy a múlt évi terveket megvalósítottuk, sőt segítségünkkel terven felül elkészült a gázcseretelep Nagykorpádon. — Mit vár az új esztendőben? — Ismerve a közös községi tanács lakosságát, hiszem, hogy az idén is eleget tesz kötelezettségének, így az idei termők ic megvalósulnak. millióval növeltük, tekintve, hogy Darány-pusztán egy új aszfaltkeverő-telepet létesí- i tünk. Lényegesen több aszfaltot tudunk tehát gyártani, s tudnánk az utakra teríteni, ha lenne rá megfelelő igény. Darány-puszta környékén több olyan, tanácsi kezelésben lévő út is van, amelyre ráférne a felújítás. Üj keverőtelepünk. a közelben van, lehetőségeink bővültek ezáltal. Egyelőre viszont kevés az igény aszfalt- szőnyegre. A vállalat idei jelentősebb munkái között az első helyen kell megemlíteni a 68-as út további építését. Űj nyomvonalat készítenek Segesd és ötvös- kónyi előtt. Ötvöskónyinál vasúti felüljáró készül. Meg- építik-felújítják az út marcali átkelési szakaszát. Ezenkívül a 65-ös szekszárd—siófoki út egy szakasza is új nyomvonalra kerül, ott, ahol a járási székhely szivében az út a 71-eshez csatlakozik. Cs. T. Somogyi Néplap] 3
