Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-08 / 5. szám
J1 határozatok végrehajtása a községi tanácsoknál Interjú dr. Kassai jánossal, a megyei tanács vb-titkárával 1 millió 200 ezer forintos tiszta nyereség A nagycsepelyi fonalüzemben Mint Ismeretes, az 1971. évi I. törvény alapján a tanácsi munkában számos tartalmi, szervezeti és módszerbeli változás történt. Az új helyzetben azonban — a helyi érdekek képviselete mellett, azzal összhangban — továbbra is fontos kötelesség o központi törekvések érvényesítése. Ennek érdekében Somogybán is több intézkedés született a jogszabályok és a megyei testületi határozatok következetesebb végrehajtására a községekben. Az e téren szerzett tapasztalatokról és a további feladatokról érdeklődtünk dr. Kassai Jánostól, a megyei tanács vb-titkárától. — Bármennyire bürokratikus követelményként hangzik is, a határozatok végrehajtásának, a jogszabályok érvényesítésének első feltétele azok pontos nyilvántartása. Milyennek ítéli meg a helyi tanácsok ezzel kapcsolatos munkáját? — A határozatokat és a jogszabályokat általában nyilvántartják. Ennek ellenőrzését azonban több helyen elmulasztják, így a végrehajtás is elmarad. A községi tanácsok vezetőinek tehát következetesebben figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok sorsát. Ez nem adminisztratív jellegű munka elsősorban. Hiszen azokból olyan fontos információkat szerezhetnek, amelyek nélkül nem tudják megfelelően ellátni munkájukat.. Több helyen tapasztaltuk, hogy csak a tisztségviselők ismerik a határozatokat, az apparátus többi tagjának nincs lehetősége a tanulmányozásukra. Ez is késlelteti, esetenként meg is akadályozza a végrehajtást. Ennek megelőzésére elsősorban az apparátusértekezletek rendszeres megtartása látszik célszerűnek, melyeken ismertetik az időközben megjelent határozatokat és Személyre szólóan megfogalmazzák az ezekből takadó helyi feladatokat. — Kik a végrehajtás első számú felelősei? — A tanácsok és a vb-k határozataikban a tanácselnököket jelölik meg felelősként. Ez helyes gyakorlat, hiszen a községekben ők látják el az általános felügyeletet a vb- titkár által vezetett egységes szakigazgatási szerv fölött is. Ezt helytelenül értelmezve azonban több községben előfordul, hogy a vb-titkár csak adminisztratív szerepet vállal a határozatok végrehajtásában. Pedig a fennálló rendelkezések szerint, bárkit jelöljön meg a határozat felelősként, mint az egységes szak877 000 ingatlant térképeznek föl 1974-ben a földhivatalok folytatják az új, egységes nyilvántartási rend^er összeállítását. A nyilvántartás 1973- ban 216 községben és három fővárosi kerületben készült el. 1974-ben további 347 községet és két fővárosi kerületet vonnak a munkába, s ezzel az ország összes ingatlanainak 10,4 százalékáról lesz már egységes nyilvántartás. A munka során 1974-ben több mint 877 OOC ingatlant térképeznek föl. Az eljárás során a járási földhivatal dolgozói valamennyi ingatlan adatát a helyszínen ellenőrzik, az inga ti amra vonatkozó jogokat és tényeket pedig a tulajdonossal (vagy más jogosulttal) személyesen egyeztetik. A feltárt eltéréseket — a törvényes keretek között — határozattal rendezik, és a valóságnak megfelelően jegyzik be az új nyilvántartásba. A tényleges birtokos megértő közreműködésére van szükség, mert gyakran bonyolult öröklési, rokoni, családi kapcsolatokat, több évtizede lezajlott változásokat kell tisztázni. A távol lakó ingatlan- tulaj donosoknak válaszolnia kell a földhivatal megkeresésére. Mindez a tulajdonos érdekeit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba bejegyzett adatok és jogok lesznek érvényesek, és a hatóságok is csali ezeket fogadják él hivatalos okmányként. igazgatási szerv vezetőjének, kötelességei közé tartozik a végrehajtást tartalmilag is megszervezni és ellenőrizni. — Milj^cn hatással volt a he* lyi tanácsok önállóságának növekedése a határozatok végrehajtására? — A felsőbb határozatok helyi viszonyokra alkalmazását, a megfelelő formák és lehetőségek kidolgozását a községi tanácsoknak önállóan kell megoldaniuk, az ehhez szükséges intézkedéseket maguknak kell megtenniük. Ezzel szemben gyakran találkozunk önállótlansággal, mely abban nyilvánul meg. hogy a végrehajtáshoz részletes intézkedéseket, külön utasításokat várnak. Ez azt jelzi, hogy nem mindenütt dolgoznak elég öntevékenyen helyi tanácsaink. Ezen feltétlenül változtatni kell. Elsősorban a községi tanácsok vezetőitől várunk nagyobb határozottságot, öntevékenységet. Hadd jegyezzem meg: ha a felsőbb szervek úgy látják, hogy egy- egy jogszabály érvényesítéséhez külön intézkedés, útmutatás szükséges, ezt azzal egy időben úgyis kiadják. — Elégedett-e a határozatok végrehajtásának elemzésével? — Sajnos, több helyen előfordul, hogy a határozatok hatását nem vizsgálják elég mélyrehatóan, nem tárgyalják meg a testületek, legföljebb formálisan tudomásul veszik. Ez oda vezet, hogy elmarad a területi ellenőrzés, a vb-k, a tanácsok értékítélete a végrehajtásról. — Hogyan lehet ezen segíteni? — Elsősorban a felügyeleti vizsgálatok rendjének és tartalmának megjavításával. De az eddigi tapasztalatok arra is felhívják a figyelmünket, hogy nagyobb gondot kell fordítanunk a helyi tanácsok vezetőinek és ^ dolgozóinak továbbképzésére' * Á' ” laHácsok" megnövekedett feladata, hatásköre, önkormányzati jellegének erősödése azt követeli meg, hogy elsősorban a vezetési ismeretekből kell jobban felkészíteni a tanácsi apparátusokat. P. I* A nagycsepe- r-jmn^Li ................. l yi fonalüze- "l:': .éftifci fy '. y. nyu megkiWoliteri. A sár lepni is alig WM WBBw JlllS engedi az cm- *í|Éj|jp, / < gun csúszik a jMSSSparern íA a cipó. es bizony ~V" ’ ’ IHl ' ! ’ Vp"'-. \ *. üyr"i elvágod- :“'<l a'a ■■■in h| ÜH |ÉpP*®^ jtr szárral hala- /| <iurk. cipőnk színét, forrnásél leni iJMHL-JH lehel a sárráleg alatt. Az út 1 ráadásul emeiketli'k. Önkén- fel Hite « telenul telve- E ^><dH|pNk tödik a gondo- Wfe-. ffv . vajon ho- WHIWi■. gyian jönnek ua elszakad a szál, ügyes kezek pillanatok fel ide a szál- alatt összekötik. lí tó járművek? — Ilyenkor bizony valamilyen mezőgazdasági erőgép vontatja őket — válaszol Nagy Ernő üzemvezető. — Kaptunk rá ígéretet, hogy lesz kövesút, amely nagyon megkönnyítené a dolgunkat. Száraz időben aránylag könnyen megközelíthető a telep, de ha esni kezd az eső ... és kötcsei tsz-talyi, teleki gok. — Munkánk bőven van — mutat az üzemvezető a hatalmas ládákra, melyekben a nyersanyag érkezett. — A nyersanyagot a fővárosból kapjuk. Gépkocsink állandóan úton van, hozza a feldolgoAz üzem nem régóta működik. Eredetileg tojóháznak készült, ez kívülről első látásra megállapítható. Azután 1970 júniusában az épület egyik felében helyet kaptak a fonalkészítők. A budapesti fonalkikészítő üzem gépei kerültek a csarnokba. Jelenleg is a fővárosi vállalat gépeit használják. Bérként a gépek amortizációját fizetik. Az induláskor tizennégy tsz-tag talált munkát a kilenc gép mellett................ A fonalkészítő gyors fejlődésnek indult. Rövidesen megszűnt a »-társbérlet«, és az üzem az egész épületet birtokába vette. A múlt év januárjától már 28 gépen hatvankí- lencen dolgoztak, nagycsepezasra váró anyagot, viszi a termékeinket. A gépek között alig értjük egymás szavát. A dolgozókat azonban egyáltalán nem zavarja a lárma. — Megszoktuk — mondja Kövics Ferencné, aki kezdettől fogva itt dolgozik. — Az a furcsa, ha műszak végén a zajból kilépünk a csendbe. — Mielőtt a gazdaság létrehozta ezt az üzemet. hol dolgozott? — Egy üdülőben, Balaton- földváron. De ez minden szempontból jobb, hiszen itt lakom Nagycsepelyen. Többel keresek, szállásra se kell költeni. — Nehéz volt megtanulni ezt a szakmát? — Nem különösebben. Ügyes kéz kell hozzá, meg egy .kis gyakorlat. — Az első tizennégy dolgozónkat a fővárosból érkezett szakemberek tanították be — magyarázza az üzemvezető. — Most pedig, ha új embert veszünk fel, azt már a mieink tanítják. Az újak egy hónapig tanulnak, ez idő alatt ötforintos órabért kapnak. Utána ők is teljesítménybérben dolgoznak. Áltálában 1400—1900 forint között lehet keresni. Két műszakban dolgoznak Az ipari üzemekhez hasonlóan itt is minden második szombat szabad, és a mezőgazda- sági üzemekhez hasonlóan itt is megjár a háztáji föld. Év A motringolás nagy gyakorlatot igényel. Megyénkben a szakosított állattenyésztő telepek többségének építése a 10281968. számú kormányhatározat megjelenése után indult meg. Ebben az időszakban kezdett kialakulni az a feltételrendszer, mellyel a nagyüzemi állattartó telepek építéséhez hozzá lehetett kezdeni. Első helyen említeném az ösztönző rendszeri (70, majd 50 százalékos beruházási támogatás). Ez jó néhány üzemünknél biztosította azt a lehetőséget, hogy nagy berak ázáshoz kezdjenek. A mezőgazdaság építő szervezetei (TÖVÁL-ok) is megerősödtek, mindinkább alkalmassá váltás arra, hegy telep nagyságrendű építkezéseket is megvalósíthassanak. Megindult a területi koncentráció. Ez egyrészt megfelelő nagyüzemi adottságokai biztosított, másrészt igényt te rerntett az állattartó telepek megépítésére. Az üzemelő szakosított telepek szinte kizárólag egyesült szövetkezetekben épültek. Megfogalmazódtak azok a technológiai, technikai, biológiai igények is, melyek a termelési színvonal növelését jelenthették. Az említett kormányhatározat megjelenése után 56 tei- melőszövetkezet és 6 állami gazdaság készített beruházás, programot, és határozott 38 tehenészeti és 24 sertéstelep megépítéséről. A támogatási feltételek megváltoztatása, valamint a központi versenyeztetés bevezetése következtében a 82 telepből csak 17 sertéstelep és 19 tehenészeti telep építése kezdődött meg. A múlt év végével a folyamatban levő 5 telep építése is befejeződött. Az öreglaki Állami Gazdaság abbahagyta sertéstelepe építését -"s miatt. A megépült telepeken elhelyezhető áilománynagyság érzékeltetése végett megjegyzem, hogy a jelenlegi nagyüzemi álSegítség a holnap feladataihoz A szakosított latállományhoz viszonyítottan, a nagyüzemi kocaállomány 37 százalékát, a tehénállomány egynegyedét tudjuk elhelyezni a szakosított telepek teljes benépesítése esetén. Tehát az állattenyésztés termelési színvonalát a szakosított telepek meghatározzák. Tulajdonképpen úgy is értékelhetjük, hogy a telepek építésének befejeztével igen gazdag tapasztalatokat adó, jelentős időszak végéhez érkeztünk. Érdemes a tapasztalatokat — a teljesség és részletesség igénye nélkül — ösz- szegezni, mivel ezeknek fel- használása a további munkánkban nélkülözhetetlen. A tapasztalatok összegezésekor, a jövő érdekében, elsősorban a negatívumokról szólok. A telepek építése szinte hazai tapasztalatok hiányában kezdődött meg. Érzékelhető volt ez a tervezőknél, tudományos intézeteknél, lebonyolítóknál, kivitelezőknél és üzemeknél egyaránt. Azt tudták üzemeink, hogy nagyüzemi telepekre szükség van, azonban hogy ezek milyen rendszerűek legyenek, milyen technológiával üzemeljenek, milyen termelésmutatók produkálására képesek — kellő tapasztalai nem volt. Ennek alátámasztására hadd említsem meg, hogy országosan több mint 30 féle sertésteleprendszer épült, a megyénkben épült sertéstelepek is 11 típusba sorolhatókf!) Egyes telepeknél a megvalósulás folyamán igen sok módosítás történt a tervezők, kivi'de az üz?:.' r’.ozlr is. Ez összességében jó szándékú volt, a már akkor észlelt problémák . kijavítását szolgálta, azonban a komplexitás ellen hatott. ; állattenyésztési telepek Ismertek azok az intézkedések, melyek a beruházások korlátozására születtek, vele járt az építési beruházások állandó áremelkedése is. Az évről évre növekvő költségeket ■*z üzemek saját erőből és további hitelek felvételével fedezték. A 17 termelőszövetkezetben megépült tehenészeti telep költsége annyit növekedett, hogy a különbségből két 400 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet lehetett volna építeni. A nagy volumenű hitelek tulajdonképpen az üzembe lépéstől számítva 3—4 év alatt jártak le, ehhez kapcsolódott a benépesítés további forgóeszközigénye. Mindez lassította a teljes kapacitással történő üzemelés beindítását. Gondjainkat növelte, hogy nehány telepen olyan technológiát terveztek és építettek, amely egyáltalán nem, vagy folyamatosan nem üzemelt, illetve üzemel. Belső üzemi problémák is jelentkeztek, amelyek részben a megfelelő tapasztalatok hiányából, a technológiai fegyelem mellőzéséből, üzern- és munkaszervezési hibákból adódtak. Ezek közül első helyen említeném a technológiát fegyelem be nem tartását vagy a lazább technológiai előírásokat és az ebből származó összes termelési, állategészségügyi és tenyésztél problémát, fde sorolhatók a takarmányozásban meglévő hiányosságok, 'lind a takarmányok minőségére, adagolására, mind pedig az egész takar mányoz'isi renJ szakszreűságére vonatkozóan. A telépek építésével összefüggésben az üzemek nem alakitapasztalatai íották ki a telephez kapcsolódó komplex takarmányozási rendszert. Néhány üzemben gondot okozott a hiányos munkaszervezés, irányítás, nem mindenütt biztosították a speciális szakembereket, szakmunkásokat. Az üzemek egy része az ex- tenzívebben termelő ágazatok közé nehezen tudta, beilleszteni az intenzív, iparszerű termelésre hivatott szakosított telepet. Az eredményekre a hiányos tenyésztői munka is rossz hatással volt. Megítélésünk szerint az elmúlt 3—4 év alatt a telepekkel kapcsolatosan megismertük a jót, a követendőt, tudjuk, hogy mit kell megváltoztatnunk, és ehhez milyen intézkedéseket kell tennünk. Az 1973-as év utolsó hónap- 'aiban minden szakosított te lepel értékeltünk. Elemeztük az üzemi problémákat, összegeztük a tapasztalatokat, és megtettük, illetve megterveztük az intézkedéseket. Az intézkedések egyik része az üze- m.ek hosszú távú pénzügyi stabilitását jelentheti. Központi és megyei döntésekkel a 3—4 éves lejáratú beruházási hiteleket prolongáltuk, lejáratukat meghosszabbítottuk. Ezzel lehetővé vált, hogy az üzemek a telepeket feltölthessék, a hiányzó forgóeszközöket biztosíthassák és emellett egyéb elengedhetetlen fejlesztéseket is megvalósíthassanak. Az üzemekkel együtt felmértük, hogy milyen további be ruházások szükségesek, s mi lyen rekonstrukciós munkákat kell elvégezni a folyamatos és biztonságos üzemeltetés érdekében, Ennek anyagi feltételeit egyéb forrásokból is megteremtettük. így a nem működő technológiai berendezése« kicserélhetők, a hiányzó eszközök beszerezhetők. Intézkedéseket tettünk — és teszünk a továbbiakban is — a telepek vezetési, szakember- és szakmunkás-ellátottsági helyzetének javítására, specialisták kiképzésére. Mindezek azonban csak részben biztosítják a telepek gazdaságos üzemeltetésének feltételeit. A meglévő takarmányozási, állategészségügyi, gondozási problémákat az üzemeknek kell megoldaniuk, az üzemi vezetőknek kell a technológiai fegyelmet betartaniuk, mert eredmény csak ezzel együtt várható. Nagyon fontosnak tartom hogy a tervezett rekonstrukciós éá komplettírozási munka mi- ildoo meginduljon, hogy ezzel a technikai, technológiai akadályok elháruljanak. Fontosnak tartom azt is, hogy ezt c műnkül rendszergazdák, gesztorok irányításával végezzék az üzemek. Tartozzon minden telep — típusától függően — rendszergazdához, mert így szélesebb tapasztalatokra, gyorsabb információkra, specialisták közvetlen munkájára támaszkodhat. A termelési koncentráció, a szakosodás, ezen keresztül a gazdaságos termelés érdekében alapvető érdekünk további telepek építése. Ma Is jelentős azoknak az üzemeknek a száma, amelyek új telepek építését kezdték meg, vagy tervezik megkezdeni. Meggyőződésem. hogy a szerzett tapasztalatokat felhasználva, a jót elterjesztve, a rosszat elvetve, kitűzött céljaink az állattenyésztési ágazat fejlesztésébe'' '-'-igvalósulnak. Tóth Károly, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője végén nyereségrészesedési ősz- tanak. Mindenki egyhavi fizetésének megfelelő összeget kap. A nagycsepelyiek aránylag gyorsan eljuthatnak munkahelyükre, még gyalogszerrel is. De aki Kötésén vagy Telekiben lakik... — Azokat a szövetkezet autóbuszával szállítjuk ide, és természetesen haza is. Azokat tettük egy műszakba, akik autóbusszal járnak be. Nézelődünk a gépek között A kettőzőgép két fonalat sodor össze. Az itt felhasznált alapanyagot Kaposváron készítették. A motringoló a Szalagárugyár termékét dolgozza fel. Ezt, miután fehérítik vagy színesre festik — amit természetesen már nem Nagycsepelyen végeznek — varrócérnaként látjuk viszont. A másik gépsoron a pamutfüggönyök alapanyaga készül A cérnázórészleg a legnagyobb. Tizennégy gépet kezel itt nyolc asszony. Minden gépen más-más anyag készül, a cérnák, fonalak különböze változatai. Mindenki ért a másik munkájához is. Ha segíteni kell, hát legyen, aki segít. Különösen lényeges ez egy szocialista címért küzdő brigádban. Az asszonyok remélik, hogy elnyerik ezt a címet Az egy műszakban dolgozók egy brigádot alkotnak, és az idén bekapcsolódnak a szocialista " brigádmozgalomba így ebben az évben talán még magasabb lesz a nyereség, mely tavaly 1 millió 200 ezer forint volt, hárommillió forintos bruttó bevétel mellett A nyersanyagot és a kész terméket van már hol elhelyezni, hiszen 1973-ban 100 négyzetméteres raktárhelyiséggel bővült az üzem. Dán Tibor Somogyi NéplapI 3
