Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
Országosan kiemelt Somogy szaryasmarhaprogramja Tanácskozás a MÉM vezetőivel Bevált és a gyakorlat szerint rendkívül gyümölcsöző gyakorlat, hogy minden év elején tanácskozásra ülnek össze a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői a megye mezőgazda- sági vezetőivel, és részletesen, pontosan egyeztetik, megvitatják az év legfontosabb feladatait, céljait. Erre a fontos tanácskozásra tegnap került sor Kaposváron, A munkaértekezleten részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a MÉM vezető munkatársai, a megye élelmiszergazdaságának irányítói, köztük Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre és Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettesei. A tanácskozás bevezetőjeként Tóth Lajos azokról a tendenciákról szólt, melyek a múlt évben jellemezték a megye mezőgazdaságának fejlődését. Utalt arra, hogy a megyében a koncentráció, a szövetkezetek egyesülése később indult meg, mint általában az országban, s mivel közben változtak a közgazdasági körülmények az egyesüléssel járó fejlesztési terhek nagyobb mértékben terhelték az üzemeket. Az elmúlt két évben viszont megindult egy erőteljes szakosodás, a korszerűsítés iránti igény rohamosan fokozódik — és elsősorban ennek végrehajtásához vár és kér a megye hathatós támogatást. Ebben az évben a legfontosabb feladat a fejlődést szolgáló tendenciák további erősítése, a szarvasmarhaprogram gyorsabb ütemű megvalósítása, az ötödik ötéves terv előkészítése. Ez a munka — ahogy mondta Váncsa Jenő — nem nélkülözheti a széles körű véleménycserét a mezőgazdaság országos és megyei irányítói között. Különösen így van ez Somogybán, ahová az utóbbi évekig az átlagosnál kevesebb anyagi erő áramlott, ezért a viszonylagos elmaradottság megszüntetése mellett hatványozottan fontos a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása. Lényegében ez az alapgondolat határozta meg azokat a tanácskozásokat, melyek ugyancsak az elmúlt héten zajlottak le Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és a megye vezetői között. A hivatalos látogatás során született elvi megállapodásokat, elhatározásokat a tegnapi értekezleten újólag sorra vették. Ennek alapján — ahogy lapunkban már beszámoltunk erről — a megyében döntően fontos feladat a racionális földhasználat megvalósításának megkezdése, a szarvasmarhaprogram végrehajtásának meggyorsítása. Ahogy hangsúlyozta tegnap Váncsa Jenő Somogy szarvasmarhaprogramját országosan is kiemelten kezelik és támogatják. Részben ezzel, részben a megye mezőgazdasága egészével összefüggésben egy sor részletkérdést vitattak meg tegn ap az országos és a megyei vezetők. Elsősorban olyan témák kerültek szóba, melyeknél a megye hatékonyabb támogatást kér, másrészt olyan, a fejlődés során jelentkező újabb feszültségeket tárgyaltak meg, melyek hosszabb távon mindenképpen megoldást igényelnék. A tanácskozás egészéből egyértelműen kitűnt, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a lehetőségekhez képest igyekszik támogatni megyénk mezőgazdaságát céljai elérésében. Nem célunk, hogy az ott elhangzott valamennyi témára kitérjünk, közülük csupán egy néhányat kívánunk ezúttal kiragadni. A meliorációs munkák, a gyepterületek javítása szorosan összefügg szarvas- mia.rhaiprogramuinikikal. Az előbbi célra megyénk ebben az évben hatvanmillió forintot kap, míg a rét-legelő gazdálkodás javításához, a tavalyi hatmillióval szemben hétmilliót. Bár ahhoz, hogy az idén újabb hat-hét szövetkezet kezdhesse meg szarvasmarha-tenyésztése fejlesztését, nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség, — jelenleg a minisztérium 23 millió forintos céltámogatást biztosít erre a feladatra. Ezen túlmenően a MÉM jelentős műszakfejlesztési alapot biztosított a kéthelyi termelőszövetkezetnek a legelőgazdálkodáson alapuló, húshasznú szarvasmarhatartási rendszerének kialakításához. A zárt növénytermelési rendszerek kapcsán különösen sok szó esett az országos érdekeket is messzemenően szolgáló somogyi burgonyatermelési rendszerekről (lábo- di, barcsi). Olyan elvi megállapodás született, hogy ezeket a rendszereket kiemelten kell kezelni és meg kell keresni a módját, hogy a technológiai elveknek megfelelően ezek a területek öntözhetővé váljanak. Szóba került a tartósan veszteséges szövetkezetek gondjainak megoldása, a tejipar, a húsipar fejlesztése, az állattenyésztési telepek szakmunkásképzésének most kialakuló rendszere, az agrokémiai centrumok létesítése — és lehetne sorolni tovább. Talán nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ez a tegnapi széles körű véleménycsere elmélyült, felelősségteljes tanácskozás megyénk mező- gazdaságának nemcsak az ez évi, hanem a további fejlődése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. rr • -r,. y. M. 194 községben, 20 248 hektáron Befejeződött a zártkertrendezés Somogybán öt év nagy jelentőségű munkáját fejezte be 1973. december 31-én a Somogy megyei Földhivatal. A tájékoztató, melyet dr. Mohar Lászlótól, a megyei hivatal vezetőjétől kaptunk, részletesen kitér a Drávától a Balatonig és a Rinyától a Koppányig terjedő, 194 község határában összesen 20 248 hektár földterületet érintő tevékenység minden lényeges mozzanatára. hosszú időn át nehézkessé és bonyolulttá tette a termelőszövetkezetek adatvezetését (a tagok zártkerti földhasználatáról általában csak becsült adatok voltak.) A zártkertrendezés »tiszta vizet öntött a pohárba« megyénk földterületein. Új ruhaüzem Marcaliban Az új üzem felvonulási épületnek készült. A sűrű ráccsal fedett ablak mögött reggeltől estiig ég a neon és zúgnak a varrógépek. A két műszakban hetvenen dolgoznak. A számnál azonban többet jelent, hogy megindult a termelés a budapesti Május 1. Ruhagyár — mia üzeminek még alig nevezhető — marcali telepén. Első termékeit egyszer már árusították az iparosodó járási székhely boltjaiban. Azt, hoigy az ipartelep új üzemében készültek ezek a kabátok, tulajdonképpen csak azok tudják, akik ismerték a meó-bólyeigző számát. A marcali termiékek ennek ellenére gyorsan keltek el — Marcaliban, mert szépek voltak. Ez pedig arról is beszél, hogy a néhány hónapja üzemben dolgozó munkásnak milyen termékeket készítenek. Az új marcali telep létesítéséről augusztusban kötött megállapodást a Május 1. Ruhagyár és a Somogy megyei Tanács. Ez egyebeik mellett arról szól, hogy — nyolcmillió forintos iparfajleszitési támogatással — 1975-ig 400 munkást foglalkoztató üzemet telepít Marcaliba — a környék foglalkoztatási gond jainiak enyhítésére — a gyér. A következő ötéves tervben pedig tovább fejlesztik az üzemet, s 1980-ban már nyolcszáz embernek biztosítanak kereseti lehetőséget. Az első ütemben megvalósuló beruházás 17 millió foadnt- bakerült. Mindenekelőtt korszerű — háromezer négyzetméter alapterületű — üzemcsarnokot építenek a telepen, megfelelő szociális létesítményekkel. A beruházás hatékonyságát az is mutatja, hogy mennyi idő telik el a döntéstől a megvalósulásig. S itt érdemes összevetaii a dátumokat: a múlt év augusztusában megkötött együttműködési szerződésben elhatározott beruházás szinte azonnal megkezdődött. December végién már állták az üzemcsarnok falai: élőre gyártott elemekből készül a célnak jóll megfelelő épület. A gyár felkészíti a munkásait is: Bizém. egy régi iskolát alakítottak át, s megkezdték az első ötven ipari tanuló oktatását. Az üzemnek »híre ment« a környéken, A mindössze egy szobából álló irodában szinte naponta bekopog valaki: mikor növelik a munkáslétszámot, mikor lehet jönni dolgozni? A jelentkezők adatait szorgalmasan följegyzik, hiszen munkásból is, ipari tanulóból is évről évre több kell. '■ ......... Az épülő új csarnok. H. F. Felvonulási épületben kezdődött meg a termelés. Elfogadták a programot Az első lépések Az 1967. évi IV., úgynevezett földtörvény sokirányú tennivalót határoz meg a földhivataloknak, ugyanakkor a végrehajtás során lehetőség nyűt — a szeméyi földtulajdonra vonatkozó jogos igények kielégítésével kapcsolatban — a zórt- kertrendezésre is. Hogy melyek is ezek a zártkertek, milyen földterületek .artoznak ebbe a fogalomkörbe, a faluhelyen élők a legjobb megmondhatói. Apró szőlődarabkák közé ékelődött szántók — vagy fordítva —, domboldalakon meghúzódó parcellák, melyek nagyüzemi művelésre nem, csak háztáji, kisegítő célra alkalmasak. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonjoga gyakran valóságos útvesztőbe vezette azt, aki ez iránt érdeklődött, másrészt a szétszórtság nem adott biztos áttekintést arról, hogy ki mekkora zártkerti területet használ, akkor ez is a mielőbbi rendezést indokolta. A Somogy megyei Földhivatal tervszerűen látott hozzá ebhez a nagy munkához, hogy érvényt szerezzen a rendeletnek. A fölmérési és földnyilvántartási előkészítés még 1968-ban megkezdődött: új fölmérés vagy térképfelújítás útján összesen 76 700 hektárra készült térkép, s ebben a munkában a földhivatalnak a földmérő vállalatok is segítettek, ötéves időszakra, évenkénti felbontásban rendezési tervet készítettek, ennek megfelelően áttak munkához 1969-ben, s tettek pontot a tevékenység végére a múlt év végén. Hasznosnak bizonyultak a földhivatali dolgozók részére rendezett előkészítő tanfolyamok, a rendezésben éppen érdekelt községek párt- és tanácsi testületéivel folytatott megbeszélések és az ezt követő gazdagyűlések. (Ez utóbbi rendezvényeken mintegy 19 ezren hallgatták végig a rendezés gyakorlati végrehajtásáról szóló tájékoztatót és a felvilágosító jellegű előadásokat) Jelentős volt az a támogatás, melyet a helyi termelőszövetkezeti, pártós tanácsi vezetők nyújtottak a földhivatali dolgozóknak a munka elvégzéséhez, és számottevő az a segítség, melyet az ellenőrzésben és az irányításban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Hivatalától kaptak. A rendezés során több mint 1500 hektár olyan területet »csatolt ki« a bizottság, a zártkertekből, mely nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas, s ezzel nőtt a tsz-ek táblája. Ugyanakkor a törvény arra is módot ad, hogy a tsz a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területéből új zártkertet jelöljön ki, illetőleg bővítse a meglevőt. Itt meglehetősen sok félreértés adódott, ugyanis olyan kívülállók kérték a személyi tulajdonú új zártkert kialakítását, akiknek a tulajdonjoga megszűnt azáltal, hogy ingatlanuk a kötelező megváltás folytán termelőszövetkezeti tulajdonba került. A földtörvény végrehajtásának részeként megvalósult a zártkertek rendezése Somogybán. Olyan régi — s gyakran jogvitára alkalmat adó — probléma oldódott meg ezáltal, mely Nem könnyű egy pártbizottság munkába lendülése, kiváltképp akkor, amikor még nem összegeződtek azok a tapasztalatok, amelyek segíthetnék őket. A megyei tanács pártbizottsága, amelyet jó két hónappal ezelőtt választottak meg tizenkét alapszervezet küldöttei, az eltelt időszakban a működés föltételeit teremtette meg, de még ebben is sok a tennivalója. Százkilencven javaslat Sokszor használják még azt a jelzőt, hogy első. Egy héttel ezelőtt ült össze a végrehajtó bizottság, most pénteken pedig a pártbizottság, mégpedig mindkettő elqször. Nagyon fontos témákat tárgyaltak meg, olyanokat, amelyek egész évre kihatnak, sőt hosszabb időre megalapozzák a pártmunkát. Nem túlzó ez a megállapítás, hiszen az 1974. évi programot, az első félévi munkatervet, azután a pártértekezlet óta végzett munkát vitatták meg. Sikerült úgy összeállítani a programot és a munkatervet, hogy minél több kommunista, minél több vezető elképzelését tartalmazza. Somogyi József, a megyei tanács pártbizottságának titkára elmondta, hogy százkilencven javaslat érkezett a pártbizottság tagjaitól, a megyei tanács vezetőitől, osztályvezetőitől, a hivatalok, intézmények alapszervezeteinek vezetőitől, hivatalvezetőitől. Ez a felelősségérzet és a segítő szándék megnyilvánulása. Ezeknek az elképzeléseknek a többsége megtalálható a tervben, egy részük pedig majd a második félévben kap helyet. Ez a demokratikus tervezés jó visszhangra talált. Az egyik pártbizottsági tag örömmel mondta, hogy a legtöbb javasolt témát viszontlátja. Politikai feladat a tervezés A pártbizottság egész tevékenysége élesztője lehet annak, hogy emelkedjen a tanácsi, hivatali munka színvonala. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese arra | irányította a figyelmet, milyen nagy feladat hárul a tanácsi szervekre, dolgozókra most az V. ötéves terv előkészítésében. Ez alapozza meg. milyen lesz a fejlődés a megyében, s ez a munka nemcsak szakmai hozzáértést követel, hanem pontos gazdaságpolitikai ismereteket is. A politikai munkától is függ, hogyan készítik elő a terveket, mint fogadják a fejlesztési lehetőségeket. A pártbizottság programja megfelelő alapot ad ahhoz, hogy politikai eszközökkel segítsék a tervezést. Milyen feladatok hárulnak azokra, akik a tervezéssel foglalkoznak? Bíró Gyuláné, a megyei tanács tevosztály- vezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy most elsősorban még politikaiak. Mindenki csak akkor tud megfelelni a követelményeknek, ha az előkészítés során a realitás talaján áll, az életből indul ki. Már most van olyan tapasztalat, hogy itt-ott ezt szem elől tévesztik. A pártbizottság segítsen abban: tanítsák meg és tanulják meg mindnyájan úgy sorolni az igényeket, hogy megfeleljen a gazdasági lehetőségeknek. Elsősorban azt állítsák a középpontba, ami a lakosság legégetőbb társadalmi igényeit elégíti ki. 1974 az alapozás éve, éppen ezért fontos a szemlélet megváltoztatása, jövőre ugyanis már elkészülnek az ötéves tervek. Éppen ezért azt javasolta, hogy a pártbizottság tárgyalja meg a tervkoncepciót az év második felében, s akkor azt is számba veheti, mit értek el a szemléletváltozásban, a társadalmi igények várható kielégítésében. Több segítséget A programban szerepel, hogy ki kell alakítani azt a módszert, amellyel eredményesen tudják segíteni gz alapszervezetek munkáját. Már most sokkal nagyobb segítséget adhat a pártbizottság — mint azt például a megyei tanács elnökhelyettese kifejtette — ugyanis akkor már az első időben gyorsabban emelkedne a munka színvonala. Ezt indokolja az is, hogy a megyei tanács nagy létszámú alapszervezeteiből több kisebb alakult, s ha most olyan témákat tárgyalnak meg a taggyűléseken, amelyek minden kommunistát aktivitásra, véleménynyilvánításra serkentenek, sikerül elérni a kitűzött célt. A program, a munkaterv akkor hoz eredményt, ha ennek szellemében látnak munkához az alapszervezetek. Ezt elősegíti, hogy a napokban megtartják az első titkári értekezletet, azután elosztják a feladatokat a vb-tagok között. S hogy a még hiányzó tapasztalatokat honnan szerzik meg? Tapasztalatcserére mennek egy olyan megyébe, ahol kísérleti jelleggel már két éve tevékenykedik párt- bizottság a tanácson. Az ott tanultak egész biztosan kamatoznak a további munkában. Lajos Géz»
