Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

Epeda, Deha — Tünde Beszélgetés egy fiatal újítóval Szavaiból nagy-nagy meg­fontoltság árad, és semmi iz­gága szenvedély. Magabiztos. Nyugalma azt látszik sugall­ni, hogy élete a legszokvá­nyosabb, legszabályosabb. Nem gyötörték kenyérgondok, nem kellett albérlet utón lo­holnia, és munkahelyén gán- csoskodókkal csatáznia, meg nem értéssel szembenéznie Tanulóidő, munka, s amikor eljött az ideje, házasság, ké­sőbb gyerek. Ahogy múlták az évek, úgy érezte, mind­jobban munkájának legap­róbb részleteit és a részek összefüggéseit. A vérévé vált Így lett újító. Mert újítani: okosabbat, szebbet, jobbat al­kotni csak azok tudnak, akik tüzetesen ismerik a minden­napok tennivalóit Képesek feloldódni abban, képesek a részeket egésszé formálni, s képesék az egészet újjáterem­tem. Ilyen egyszerű volna? Vala­mi tán mégiscsak kell még, ami az embert a munka szür­ke hétköznapjaiból kiragadja, mozgósítja, lázzal, furcsa hévvel tölti meg. De hol kez­dődik mindez? — Régóta vetkezetnél? dolgozik 9. szö­— Tizennégy éve. Mint fia­tal kárpitostanuló kerültem ide, s munkám azóta szoro­san összefonódott mindazzal, ami a ktsz-nél történt Aki vásárlóként, kívülállóként szemléli a szövetkezetei, an­nak nagyon egyszerű az egéjz. Bútorokat gyártanák, mond­ják, széket heverőt, szekrényt, asztalt és kész. De az üzem­ben mindez más: az anyagok­nak, a szerszámoknak, a gé­peknek, a terveknek, továbbá a hozzáértésnek és a szakmai felkészülésinek valami bonyo­lult, sok szállal összefüggő kapcsolata. Ha ebben a kap­csolatban valami nincs a he­lyén, vagy hiányzik, kínlódás, fölösleges verejtékezés, ide­geskedés lesz belőle. — Előfordult ilyesmi? — Hol nem fordult még elő, hogy az anyag nem érkezett meg időben? Hogy munka közben ezért vagy azért meg kellett állni. Néhány éve bri­gádvezető voltam, brigádom­mal a Deha heverőket csi­náltuk. Talán ismeri a De- hát, ma szinte minden lakás­ban van ilyen, nagy, súlyos, nehézkes, családi rekamié. Szerkezete nem éppen korsze­rű, és elkészítése is igen bo- bonyolult Mint hajdani »de­li ás«, saját bőrömön éreztem. — Miért? — A Dehát — szerintem — sok olyan anyagból készítjük, ami már korszerűtlen, és ne­hézkes vele a munka. Itt van mindjárt az epeda. Ez tulaj­donképpen egy rugósor, mely a süppedős ülőfelületet tart­ja. De a rugósorral nagyon sok a baj. Nem egyforma mi­nőségű a rugó, hullámos lesz az ülőfelület, ha a rugó el­törik, kiszúrja a kárpitot stb. A kárpitozott epedát ezenkí­vül fadugók tartják, s ez szintén nem valami szellemes megoldás. Hogy mennyi ba­junk volt az epedával, azt itt nehezen tudnám elmondani... — Akkor kezdett az újítá­son töprengeni? — Nem egészen. Inkább azt mondanám, akkor mozdult meg bennem valami. Vagy inkább csak mocorogni kez­dett. Láttam a gyerekeket — a társaimat —, hogy mennyit kellett vesződniük, dolgozniuk az epedával, szidtuk is, meg ráhajtottunk, ahogy kellett Csúcsvezetőséget választottak az egyesült tabi tsz kommunistái (Tudósítónktól.) 1974. január 1-től közös gazdaságként működik a Tab nagyközség körzetéhez tartozó öt termelőszövetkezet. A sió­foki járás legnagyobb közös gazdaságában 112 párttag dol­gozik. akinek képviseletében 50 küldött jelent meg a mi­nap a csúcsvezetőségválasztó küldöttértekezleten. Kaveczki János, a nagy­községi pártbizottság titkára köszöntötte a küldötteket, majd Horváth Pál, az egye­sült tsz elnöke adott tájékoz­tatót a gazdaság helyzetéről. Elmondta, hogy a legtöbb gondot most. a szervezés okoz­za, hiszen a földterület 6776 hektár, a tagok száma több mint ezer. Az egyes ágazatok­ra részletes terveket dolgoz­nak ki, biztosítják a munkák pontos elvégzését. Folyik a szakvezetés kialakítása. A tsz- elnök kérte a megválasztan­dó csúcsvezetőséget, hogy adjon hatékony támogatást a gazdasági vezetőknek. Balassa Béla, a Siófoki Já­rási Pártbizottság első titkára az egyesülések politikai jelen­tőségéről szólt, s kérte a párt­tagokat, hogy továbbra is az elmúlt időszakhoz hasonló fe­lelősséggel végezzék munká­jukat. A küldöttek héttagú csúcs­vezetőséget választottak, amelynek titkára Nagy Imre lett. Sokszor szinte gyűlöltem a Dehát. Azután csak az járt a fejemben, hogyan lehetne másképp. Nem szabadulni akartam ettől a munkától, in­kább megváltoztatni, átfor­málni, könnyebbé tenni a töb­bieknek is. Közben a faipari technikumot végeztem, ahol megtanultam pontos műszaki rajzokat készíteni, új fogal­makkal, távlatokkal ismer­kedtem meg. Az iskola nél­kül talán sohasem sikerült volna az inkább csak sejte­lemszerű. ködös elképzelései­met formába önteni. De az­után minden jött magától, egyszer csak megvolt a lé­nyeg, az újítás lelke. A töb­bi, a finomabb részletek ak­kor még nem számítottak. Biztosra kellett mennem, meg kellett tudnom, hogy az öt­letem kivitelezhető-e? Leraj­zoltam tízszer, százszor, papír­ból kivágtam, fából ácsoltam össze. S jó volt. Akkor a tötf bi már úgy ment, mimt a ka­rikacsapás. — Mi hát újításának a lé­nyege? , — Egy íves vasalás, mely a rekamié ülő és támlás ré­szeinek mozgatásával önmű­ködően ki- és bekapcsol. A vasalás alkalmazásával azon­ban át kellett tervezni, ala­kítani az egész rekamiét. Fö­löslegessé váltak a fadugók. Mivel a támlát már nem a fekvőrész tartotta, hanem az egész alkotmány lelke, a va­salás, nem volt többé szük­ség a nehéz, korszerűtlen epedára sem, helyébe köny- nyű, esztétikus habanyag ke­rült A korszerűbb anyagok használata a munkát is le­egyszerűsítette, így egy-egy új lleverő — Tiimdémelk nevez­tem el — fele annyi idő alatt lehet elkészíteni, mint egy Dehát. Űjításomat beterjesz­tettem, elfogadták, s ma már a szövetkezet fele-fele rész­ben készíti a Dehát és a Tün­dét. Gyakorlatilag az idei a próbaév. — Ügy tudom, az országban sehol sem gyártanak hasonló konstrukciójú rekamiét. — Valóban nem. Egyelőre csak a Lakberendező Ktsz Kaposváron. Palotás Attila alig harminc­éves, a szövetkezet műszaki kollektívájának fiatal, tehet­séges tagja. Csupor Tibor Fölkészöltebben a közös célért Befejeződött a népfrontbizottságok vezetőinek tanfolyama Balaton földvár on Nem azt kell nézni, ami az embereket elválasztja, hanem a közös eszmei alapot és célt, melyért a nép legszélesebb ré­tegei készek dolgozni. Ez volt az alapgondolata annak a hé­ten lezajlott négynapos tanfo­lyamnak, melyen a megye több mint kétszáz népfrontbizottsá­gi vezetője vett részt. A tan­folyam célja: a tisztségviselők tájékoztatása, elméleti és gya­korlati segítségadás egész évi társadalmi tevékenységükhöz. Az utolsó előadást követően három részvevővel beszélget­tünk arról, hogyan tudják majd hasznosítani az itt el­hangzottakat. Dr. Jakab Lászióné, a tüske­vári körzet népfrontbizottságá­nak elnöke: — A csoportos konzultáció­kat éreztem a legeredménye­sebbeknek, mert itt az egyes területek sajátos gondjainak megvitatására is lehetőség nyílt. Nagyon jó volt az, hogy a konzultációk anyagát előre megkaptuk, így felkészülhet­tünk a kérdésekkel. A nép- frontbizottságok munkájának egyik legfőbb területe az em­berek tájékoztatása. Az aktí­váknak megfelelően föl kéO készülniük erre a felelősség­teljes munkára. A tanfolyam jól segítette ezt'a felkészülést — ön a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója Népfrontbizottságuk hogyan támogatja a közművelődést, milyen feladatokat tűztek ma­guk elé az ifjúságpolitikai ha­tározatok végrehajtásával kap­csolatban? — Területünkön nem műkö­dik kultúrotthon, ezért isko­láinknak azt a feladatot is vál­lalnia kell. Ehhez azonban megfelelő tárgyi feltételekre van szükség, melyek megte­remtéséért most dolgozunk. Továbbá fontosnak tartjuk az aktívahálózat bővítését. Ná­lunk ennek egyik fő módja az iskolából kikerülő fiatalok ak­tivizálása. Az ő segítségükre biztosain számíthatunk a tár­sadalmi munkák vagy más kö­zös megmozdulások szervezé­sében, végrehajtásában. Szocialista brigádvezetők találkoztak az elektroncsőg/árban Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kaposvári Eiektroncsögyárában tartották az elektroncső-ágazat szocia­lista brigádvezetőinek tanács­kozását. A fiatal vidéki gyár látta vendégül a három idő­sebb, fővárosi üzem brigád­vezetőit. A tanácskozáson a budapesti rádiócsőgyár, a sajtoló- és Februárban mezőgazdasági köny vhónap Harminchárom éj könyv, több mint 150 ezer példányban műveikre jelentkezett a nagy igény. Néhány könyv főleg a kertbarátoknak készült, ezek­ből kezdő és gyakorlott ker­tész egyaránt sok hasznosat 1 tanulhat A könyvhónaip alatt országszerte író—olvasó talál­kozókat is rendeznek. A Mezőgazdasági Kiadó több mint két évtizedes fennállása óta 784 művet 25 millió pél­dányban jelentetett meg. A jö­vőben a 'kiadóvállalat bővíte­ni kívánja a választékot. Szak­szótárt terveznek kiadni, s megkezdték az előkészítő munkálatokat a mezőgazdasá­gi lexikon korszerűbb, új ki­adásaihoz. Az idién új könyve­ket adnak ki, melyek az állat- tenyésztés technológiájával, az állategészségüggyel és az élel­Februárban 17. alkalommal rendezik meg az országos me­zőgazdasági könyyhónaipot, amelynek megnyitó ünnepsé­gét február 1-én Kiiskúnf él­egyházán tartják — jelentette be dr. Sárkány Pál, a Mező- gazdaságú Kiadó igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. Hat kiadóválllialat 33 művet, összesen 156 000 példányban jelentet mag. A legtöbb szak- könyivet a Mezőgazdasági Ki­adó, az Akadémiai Kiadó és a Műszaki Kiadó adja ki. A ko­rábbi évek tapasztalatai alap­ján az idei könyvhónapd új­donságok nagy része a kerté­szettel, a gépesítéssel, az ál­lattenyésztéssel és a gazda­ságtudománnyal. foglalkozik, tusáén elsősorban ezekre «4masaemiparrai foglalkoznak. szerszámgyár, valamint az adó­csőgyár gazdasági és társadal­mi vezetői is részt vettek. Nagy Lajos, a kaposvári gyár igazgatója vitaindítójában töb­bek között elmondta, hogy az 1973-as év az ágazat számára jó volt. A termelés és az árbe­vétel az országos átlagnál na­gyobb mértékben, több mint 10 százalékkal emelkedett. Az ágazat nyereségnövelted ése is magasabb a nagyvállalati át­lagnál, és valószínűleg a terve­zettnél mintegy 10 százalékkal több lesz. A budapesti gyárak­nál krónikus volt a mu nkaerő­hiány. Az anyagellátási gon­dok, az olykor akadozó koope­ráció valamennyiük munkáját nehezítettéit. Ezelt voltak első­sorban az okai annak, hogy a múlt évben gyakorivá vált az állásidő, a kényszerszabadsá- golás és a mértéktelen túlórá­zás. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján márciusban béremelésre az elektroncső-ágazat 3600 mun­kása — a nagyvállalati átlag­nál többet — 8 százalékot ka­pott. A munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről szólva el­mondta, hogy ez jótékonyan befolyásolja a szocialista bri­gádmozgalom eredményessé­gét, s a mozgalom jelentősen hozzájárulhat az üzemszerve­zési feladatok megoldásához A munkás a munkahelyén ta­pasztaltak alapján ítéli meg a gazdasági vezetőket, a társa­dalma szervek munkáját. A.heti magas színvonalú a szerve­zettség, rend és fegyelem van, biztosítják a folyamatos mun­ka feltételeit, jó a légkör. Ahol hiányoznak ezek a feltételek, sok az állásidő és a túlóra, ott rosszul érzik magukat az em­berek is. — Jogos a szocialista brigá­dok türelmetlensége az anyag- és alkatrészhiányok miatt. A vezetőkön áll — mondta az igazgató — e gond megoldása. Az üzemi demokrácia és a szo­cialista munkaverseny mozga­lom szorosan összefügg. Nehéz elképzelni az aktivitást de­mokratikus üzemi légkör nél­kül. A munkás hazaviszi gond­jait, otthon is foglalkozik mű­helye problémáival. A tulajdo­nosú gondolkodásmód erősítése lehetetlen az üzemi demokrá­cia fejlesztése nélkül. Nagy Lajos igazgató az elektroncső-ágazat 1974. évi feladatait is ismertette. Kerh Ernőné, az adócsőgyár szocialista brigádvezetője az otthonteremtés gondjairól, az üzemek segítségéről beszélt. Kaskötő Péter, a szerszámgyár KISZ-titkára a fiatalokat kér­te arra, hogy állandó jó mun­kával segítsék a gyárak célki­tűzéseinek megoldását. A budapesti rácsgyáriás Kossuth brigádjának vezetője, Újhelyi Istvánná többek között a fővárosi és a vidéki brigá­dok, üzemek közötti szocialis­ta együttműködés eredményei­ről beszélt. Az ilyenfajta együttműködéshez szükséges egymás megismerése is. Pap Lajos tsz-brigádvezető a tapsonyi községi népfront el­nöke. 14 éve népfrontaktíva. Nyolc évig volt az országos ta­nács tagja. — Annak örültem legjob­ban, hogy a tanfolyam előadói mindenki számára közérthető­en és nyíltan beszéltek. Otthon első dolgom lesz, hogy a köz­ség többi vezetőjének is beszá­molok az itt hallottakról. Né­hány gondolat számukra is ta­nulságos lehet. — Kérem, mondjon egy pél­dát! — Mint mindenütt, nálunk is sok a községfejlesztéssel kapcsolatos gond. Egy-egy fa­lugyűlésen bizony sok olyan kívánság hangzik el, melynek nincs reális alapja. Az embe­rek egyszerre szeretnének min­dent. Ezzel kapcsolatban meg­maradtak bennem az egyik előadó szavai: »Tudni kell ne­met is mondani, mindenütt a fontossági sorrend döntsön.«. Persze ahhoz, hogy a nép kép­viselője kiállhasson a »nem« mellett az kell, hogy bízzanak benne, adjnak a szavára. — Mit érez fő feladatának? — A közömbösség és nem­törődömség ellen dolgozom — az egész falu érdekében. Két utcát már kiköveztünk, van még két sáros út a faluban. Kevés a pénz, az új út csak az emberek összefogásával ké­szülhet él. Vannak, akik azt mondjak: »Mit érdekel engem az út?« Nékik újra és újra meg kell magyaráznom, hogy közömbösségük az egész falu érdekét sérti. Kiss István református lel­kész Szóládon. Regi népfront- aktiva. — Ön sajátos helyzetben van, hiszen lelkész, ugyanak­kor a termelőszövetkezetnek is dolgozója. — Ez csak előny a népfront­munkában, hiszen így a köz­ség valamennyi emberével közvetlen kapcsolatban va­gyok. Ugyanaz az ember va­gyok mint pap és mint társa­dalmi aktíva, így mindkét mi­nőségben ugyanazok a céljaim. Ha szükség van rá, akár a szószéket is felhasználom e cé­lok érdekében. A három itt megszólaltatott vezetőn kívül még többel be­szélgettünk. Arra a kérdésre kerestük a választ, mi a leg­főbb gondjuk, milyen téren igényelnének elsősorban segít­séget. Legtöbbjük még élőbbé szeretné tenni a kapcsolatot a többi társadalmi szerv vezetői­vel. Mint elmondták, jó vol­na, ha több kérdésben — pél­dául a községfejlesztési ter­vekkel kapcsolatban — még inkább kikérnék a népfront képviselőinek véleményét. Hi­szen csak az ő bevonásukkal számíthatnak a legszélesebb néprétegek támogatására a községeket előrevivő, gazdagí­tó tervek megvalósításúban. Bíró Ferenc Expressztisztító Marcaliban A Patyolat a lakosság jobb ellátására expressz-szalont nyitott Máircaliiban. Eddig csak felvevőhely volt a nagyköz­ségben, most mér gyorstisztítást is vállalnak. A moisnúvalót továbbra is Kaposvárra szállítják. A szalon több mint 2 millió forint beruházással létesült, olasz és dátl gyártmányú gépekkel szerelték föl. Egy hónapig próbaüzemei, utána teljes kapacitással működik. A programkártyával vezérelhető automata vegytisztító pel egyszerre nyolc kiló ruhát tudnak tisztítani. A dán gyártmányú vasaJógéppel tkatatoit ruhákat. és kézzel vasalják a tt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents