Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

Csökkent az üzemi balesetek száma a somogyi tsz-ekben \ Orvosi vizsgálat szükséges 2500 forint anyasági segély Az adatok, melyeket a minap Riegler Tamástól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának műszaki és munkavédelmi felügyelőjétől hallottam, az ember épségének, életének a megóvásáról: a termelőszövet­kezeti munkavédelem tavalyi tapasztalatairól vallottak. Bal­eseteket — olykor halálese­teket — takarnak ezek a szá­mok, s mivel a háttérben em­beri életek állnak, semmikép­pen sem szabad szó nélkül átsiklani fölöttük. 1970-hez képest némiképp javult a munkavédelmi hely­zet a megye közös gazdasá­gaiban, ezt mutatja, hogy az akkori 1995 helyett tavaly 1568 üzemi baleset fordult elő. Az üzemi balesetek miatti táppénzes napok szá­ma 55 254-ről 46 226-ra csök­kent. Akkor tizenhatan hal­tak meg üzemi baleset követ­keztében, a múlt évben ki­lencen. A legtöbb balesej; a megye legnagyobb járásában, a kaposváriban volt: 448. A halálesetek legtöbbje — három — erőgépekkel, a töb­bi munkagépekkel, fogatok­kal, rakodással és egyéb te­vékenységekkel kapcsolatban fordult elő. Az üzemi balese­tek 17 százaléka az állatte­nyésztésben történt. Ennél két százalékkal kevesebb szárma­zott a dolgozók el- vagy le­esése során, tizennégy száza­lék pedig a munkagépeknél fordult elő. A legtöbb halálos kimenetelű baleset színhelye tavaly a siófoki járás volt: itt négyen vesztették életüket, közülük hárman idős, nyug­díjas emberek voltak. A számok önmagukban is figyelmeztetnek és elgondol­kodtatnak. Az a tény, hogy a legtöbb baleset forrása a ké­zi rakodással kapcsolatos, ille­tőleg a régi technológiával folytatott állattenyésztésben fordul elő, valamint az, hogy a sérültek és elhunytak kö­zött nagy számmal vannak idős emberek, megszabja a jövőre vonatkozó legfontosabb tennivalókat. A zselicsági táj­egységben és a tabi körzet­ben kötelező az erőgépeket védőkerettel ellátni: a biz­tonsági berendezés alkalmazá­sa csökkentette a traktorbo­rulásból származó sérülések számát. Vajon másutt van­nak-e ilyen és hasonló biz­tonsági fölszerelések; nemcsak a földeken dolgozó erőgépek­nél, hanem munkahelyen? A termelőszövetkezetek biz­tonsági megbízottai sokat te­Az ihlető folklór Beszélgetés Ortutay Gyulával A folklór mibenlétéről, je­lentőségéről beszélgettünk dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanárral, akinek ilyen irányú kutatásai, publi­kációi és könyvei Európa-szer- te ismertek, és akit munkás­ságáért a külföldi tudományos egyesületek eglész sora tagjai­vá választott. Néhány héttel ezelőtt a Finnugor Társaság iktatta tagjai közé. — A folklór — kezdte dr. Ortutay Gyula — gyűjtőneve mindamnak a népi alkotásnak, amelyet művészi jelleggel, fok­kal iUethetünk. Ide tartóénak elsősorban a népmesék, népi énekek, táncok, díszítések, szö­vések, varrások, pásztorfara­gások és más egyéb hasonló tevékenységek. Csak a társadalmi fejlődés során vált szét a művészet úgynevezett folklórra, vagyis népi művészetre és a hivatá­sosak művészetére. Ez a szét­válás a társadalmi fejlődés ál­talános törvénye. A folklór mindig a néptől indul ki, annak képzelet- és gondolatvilágát, erkölcseit szokásait tükrözi, s mindig mindenütt megtermékenyíti a nemzeti kultúrák fejlődését például Sztravinszkijt és más nagy muzsikusokat is. De épp így hatott Picassóra az afri­kai vagy latin-amerikai népek hatása — mondhatjuk tehát — folklórművészete. A folklór nemcsak nemzeti, hanem egyetemes. Az irodalom és a képzőművészet felfrissült a népi művészetek részint ha­gyományos, részint újabb for­máitól. másrészt viszont a kü­lönböző népek, nemzetek fol­klórja témákat kapott, formá­kat, ösztönzéseket a hivatásos művészetek alkotásaiból. így a folklór miniden fajtá­ja, neme gazdagítja a művészi kifejezési formákat, és ösz­tönzéseket ad a hagyományos vagy elfeledett formák, témáik felébresztéséhez. Világára úgy kell tekintenünk, mint a kul­túra megőrzésének és alakulá­sának egyik leggazdagabb for­rás vidékére. És ez így lesz a jövőben is, mert a szocialista társadalom kultúrájában benne él, bele­szövődött mindaz az értékes hagyomány, amelyet népünk évezrediek óta megteremtett. Gyenes Zoltán hetnek azért, hogy az iménti kérdésre igennel válaszolhas­sunk. A biztonsági szemlék, a rendszeres oktatások ered­ményhez vezethetnek, ha — a szövetkezet vezetőinek megér­tésével, támogatásával páro­sulnak. Az emberek védelme, a balesetveszély elhárítása ugyanis a személyi elővigyá­zatosságon és a szabályok megtartásán túl bizonyos — anyagi kihatású — beruhá­zást is igényel. Számottevő az a segítség, melyet a felügyeleti szervek a fokozott ellenőrzéssel nyúj­tanak. A balesetek számának mérséklődésében nyilvánva­lóan ez is közrejátszik. 1972- ben tizenegy, tavaly pedig huszonöt gép és berendezés további működését függesztet­ték föl, s ez idő alatt ötről tizenegyre nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor szabálysértési eljárást kezde­ményeztek. Tavaly decemberben a termelőszövetkezetek és a tsz-társulások biztonsági meg­bízottjainak — negyven em­bernek — háromhetes tanfo­lyamot szervezett a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az előző években hasonló to­vábbképzésben részesült a megbízottak egy másik cso­portja. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a múlt év májusában tár­gyalta a termelőszövetkezetek munkavédelmének helyzetét, s akkor többek között javas­lat hangzott el arról, hogy a termelőszövetkezeti vezető­ségek félévenként értékeljék a biztonsági megbízottak tájé­koztatóját az üzemi munkavé­delemről, az előfordult bal­esetekről, s intézkedjenek a veszélyforrások megszünteté­sére. Ugyanitt azt is javasol­ták, hogy a tsz-vezetőságek évenként egyszer számoltassák be a munkahelyi vezetőket az ügyrendben foglalt munka- védelmi feladatok megvalósí­tásáról, s a mulasztókat von­ják felelősségre. Mindezt azért említjük most, mert a múlt év üzemi baleseteiről szóló adatok — "jóllehet csökkenést mutatnak — nem megnyugtatóak: több mint másfél ezer üzemi bal­eset történt, köztük kilenc ha­lálos kimenetelű! Családtagok sérültek meg, váltak rokkant­tá vagy szakadtak ki hozzá­tartozóik köréből. Kevésbé lenne szomorú a kép, ha job­ban vigyáznánk önmagunkba és egymásra ... a népesedéspolitikát szolgáló intézkedések már nemcsak ismeretesek, hanem közülük több a gyakorlati meg­valósulás útján van. E lap ha­sábjain a közelmúltban olvas­hattunk a terhesságmegszakí- tás új rendjéről, a család- és nővédelmi tanácsadók létre­hozásáról, most pedig azokat a társadalombiztosítási szabá­ly óikat ismertetjük, mely ele e célkitűzések alapján jelentek meg. Az új szabályok arra hiva­tottak, hogy jelentős anyagi támogatást adjanak a gyermek születése utáni kiadásokhoz, és más kedvezményekkel is se­gítsél a gyermeknevelést. Január elsejétől anyasági se­gélyre nemcsak a feleség (élet­társi jogosult, hanem a dolgo­zó férfi más családtagja is. Anyasági segély annak a szülő nőn-jk jár, aló a szülés időpontjában a társadalombiz­tosítás keretében orvosi gyógy­kezelésre jogosult, és a terhes­sége alatt orvosi vizsgálaton részt vett. Tehát a korábban előírt úgynevezett előzetes biz­tosítási időt most már nem kell a szülő nőnek igazolnia. Az anyasági segély Összege (az összegek magukba foglal­ják a 400 forintos csecsemő- kelengye-segályt is) a terhes­ségi vizsgálatok számától függ. Ez 2500 forint, ha a biztosított nő négyszer, koraszülés esetén pedig egyszer vett részt terhes­ségi orvosi vizsgálaton, és az első, illetve egyszeri orvosi vizsgálat a teraesség kezdeté­től számított 140 napon beiül volt. 1000 forint az anyasági se­gély, ha a szülő nő az előb­biekben előírtnál kevesebb- szer, vagy nem a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül vett részt terhességi or­vosi vizsgálaton. Ikerszülésnél az anyasági segély a gyerme­kek számához igazodóan kü- lön-külön jár. MINT LÁTHATÓ, az egyik legjoníosabb feltétel a terhes­ségi vizsgálaton való megjele­nés, annál is inkább, mert nehi kaphat anyasági segélyt az a szülő nő, alti terhessége alatt egyszer sem vett részt terhességi vizsgálaton. Előfordulhat, hogy a szülő nő az orvosi vizsgálatokon részt vett, de a szülés időpont­jában nem jogosult a társada­lombiztosítás keretében orvo­si gyógykezelésre. Ilyenkor kérelmére és a lakhely sze­rinti tanács egészségügyi fel­adatokat ellátó szakigazgatási szervének javaslatára a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság méltányosságból folyósítja az anyasági segélyt. Más szabályok vonatkoznak azokra a nőkre, akiknek me­zőgazdasági (bélyeges) a biz­tosításuk. Szülésük esetén a gélyt, anyasági segélyt, vala­mint a csecsemőkalengye-se- gélyt is magában foglaló úgy­nevezett egységes anyasági se­gély jár. Ennek összege szin tén jelentősen emelkedett, az anyasági segélyre jogosultság feltétele pedig azonos a többi szülő nőével. Az egységes anyasági segély összege leg­alább 270 napi biztosítási idő esetén: 6500 forint, ha a szülő nő négyszer, koraszülé3 esetén pedig egyszer részt vett terhes­ségi orvosi vizsgálaton, és az első, illetőleg koraszülés ese­tén az egyszeri orvosi vizsgá­lat a terhesség kezdetétől szá­mított 140 napon belül meg­történt. A segély 5000 forint, ha a biztosított nő az előbb emlí­tett orvosi feltételeknek nem felel meg, de legalább egyszer részt vett terhességi , orvosi vizsgálaton. Ha a biztosított nő nem rendelkezik 270 napi előzetes biztosítási idővel, de legalább 180 napi biztosítási időt iga­zol, és legalább négyszer, ko­raszülés esetén legalább egy­szer orvosi vizsgálaton részt vett, és az első, illetőleg kora­I szülés esetén az egyszeri or­vosi vizsgálat a terhesség kez­detétől számított 140 napon be­lül megtörtént, egységes anya- , sági segélyének összege 5100 fosint. Ka a biztosított nö az előbb említett orvosi feltéte­leknek nem felel meg, de leg­alább egyszer részt vett ter­hességi orvosi vizsgálaton,, a segély 3600 forint. A mezőgazdasági biztosított nő az orvosi vizsgálatoktól füg­gő anyasági segélyt (2500 vagy 1000 forintl akkor is megkao- hatja, ha törhess: k-gyermek- ágyi segélyre azért nem jogo­sult, mert 180 napi biztosítási ideje sincs. Az a biztosított nő, aki ter­hessége alatt egyszer sem vett részt terhességi vizsgálaton, anyasági segélyt ne.n kaphat, viszont 270 napi előzetes biz­tosítási idő esetén 4000 forin­tot, 180 napi előzetes biztosítá­si idő esetén pedig 2600 forin­tot térhess égi-gyermekágyi se­gélyként kap. IKERSZÜLÉSEK esetén minden további gyermek után 1500 forint, illetőleg 1000 fo­rint anyasági segély jár. Heinesz Ferenc S. Gy. Nemzedékek Mr• tv terhességi-gyermekágyi se­Fotó: Gyertyás László WVWWWWWWVVWWVW^^^^»/W»^/WWWWVA^/VSA^VWWWWWWWVWAA^<W\/WWW»A*VVWV» <wwwwvvvv í tégi b mm fi tö rténel ek ' .mii Kerkay László összeállítása — Gyakorlatilag hogyan, tör­ténik ez? — Ügy, hogy mindig a tár­sadalom mozgásával együtt alakul, és hatásokat ad a kü­lönböző osztályoknak, vagy vesz át azoktól. — Ilyenformán a folklórt történelmá kategóriának; is mondhatjuk? — Igen, mert egy emiber alkotásvágyának, önkifejezé­sének kezdeti pillanatában jön létre, és változó formákon át állandóan kíséri az emberisé­get — Az trodalomelmélet azt tanítja, hogy a népköltészet és a műköltészet kölcsönösen hat egymásra, és a. fellendülő nemzeti költészet először min­dig a népköltészethez nyúl vissza. — Igen, a follklóralkotások a történelem folyamán, megihle­tik a hivatásos művészeket, és új kulturális folyamatokat in­dítanak eL Nem is kell mesz- szire vásszamennünk: a folklór gondolati tartalomban ajándé­kot adott Csokonainak, Pétő- finek, Aranynak, vagy nap­jainkban például Illyés Gyu­lának, Juhász Ferencnek és másoknak. — AU ez a zenére vagy a képzőművészetekre is? — Igen. Ugyanakkor, mikor a népdal, a népzene Bartókra és Kodályra hatott, megiihletté 6. BORZALMAS ÍTÉLETEK A gyilkosság és a gyilkos kiderítésének körülményei erősen fölkavarták a közvéle­ményt. Nemcsak Toulouse-ban és Troix Daurada faluban, ha­nem szinte az egész ország­ban. A többség a három test­vér és az abbé mellé állt, hi­szen az igazságszolgáltatás akkori tehetetlensége és las­súsága általában lehetetlenné tette a gyilkos felkutatását. A hatóságok azonban nem kegyelmeztek. Nagy csorba esett a tekintélyükön, hiszen a Siadoux-testvérek nem vár­tak az igazságszolgáltatás las­san őrlő malmaira. A pap esete pedig — kit csali az egyházi törvények alapján le­hetett volna felelősségre von­ni — olyan precedenst jelen­tett, amely nemcsak a világi, hanem az egyházi hatalmat is gyengítette. A lezajlott per­ben borzalmas ítéletek szület­tek — a közvélemény nagy­arányú tiltakozása ellenére is. Először Contegral került a bíróság elé. Mivel más bizo­nyíték nem volt ellene, az abbé vallomása alapján ítél­ték halálra. Néhány héttel a gyilkosság után Toulouse fő­terén — rengeteg kíváncsi ember jelenlétében — kerék­be törték. / Ezután sor került a Sia- doux-fiúk és Chaubard abbé elítélésére. A halálos fenyege­téssel kikényszerített vallo­más miatt a bíróság kötél ál­tali halálra ítélte a testvére­ket. Az abbéra még szörnyűbb sors várt. Mivel a hatóságo­kat 1700-ban még erősen be­folyásolta a vallási fanatiz­mus, különösen kegyetlenül sújtottak le arra, aki meg­szegte az egyházi előírásokat. Az ítélet úgy szólt, hogy az abbé tagjait hóhér törje ke­rékbe, majd máglyára helyez­ve testét elevenen égessék el Ez a fanatikus," barbár íté­let még jobban fölingerelte a tömegeket. A legtöbben arra számítottak, hogy a pap bün­tetése mindössze csak az le­het, hogy kizárják az egy­házi rendből, és így elveszti plébániáját. A nagyarányú til­takozás, az ország minden részéből érkező kegyelmi kér­vények azonban nem másítot­ták meg a halálbüntetést. Csu­pán annyi történt, hogy a ha­lál nemét változtatták meg- kerékbetörésre és a holttest elégetésére. SZERENCSÉS MEGMENEKÜLÉS Az ítélet végrehajtása az eddigieknél is nagyobb felhá­borodást keltett. A hatalmas arányú tiltakozás miatt — amíg elcsitulnak a kedélyek — elhalasztották a három Sia- doux-fiú kivégzését. Ez meg­mentette Thomas, Louis és Jean életét. Thomast ugyanis megszerette a börtönőr lánya Az apa »ottfelejtette" a bör­tön kulcsait a leány előtt, aki viszont kiszabadította a há­rom fiút. Szökésüket az egész kör­nyéken mindenki nagy öröm­mel fogadta. A hatóságok nem is tudták elfogni őket, mert külföldre távoztak. Egy évvel később mégis végrehajtották a halálos íté­letet: a Siadoux-fiúk távollé­tében, képletesen. Később az­tán — évek múlva — enge­délyt kaptak, hogy visszatér­jenek Franciaországba. Tömeggyilkosság Hannoverben Az első világháború után az egész világon rendkívüli mér­tékben nőtt a bűnözés. Külö­nösén megsokasodtak a gyil­kosságok, rablások és a kü­lönböző erőszakos cselekmé­nyek — szerte az egész vilá­gon. A háborút elvesztő Né­metország e tekintetben még a többi országot is felülmúl­ta. S a bűnözésnek — nyilván a háború és az ezt követő nyomor hatására — elsősor­ban a nagyvárosok voltak a melegágyai. A gyilkosságok és rablások e megdöbbentő sokaságából is kirí azonban a hannoveri gyilkosságsorozat, amelynek több tucat áldozata volt. Még a gyilkos letartóztatása után sem tudták kideríteni, hogy pontosan mennyi is volt az áldozatok száma. Maga az el­vetemült bűnöző sem tudott erre vonatkozóan választ ad­ni. A borzalmas bflnténysoro- zat nemcsak az áldozatok nagy száma miatt keltett óriási feltűnést. A hannoveri rendőrség hanyag munkája — sőt tehetetlensége — is nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy egy emberi mivoltából kivet­kőzött szörnyeteg oly sok fia­talt gyilkolhatott meg. KOPONYÁK A LEINE PÁRTJÁN Az 1918—1924 közötti évek­ben feltűnően sokan tűntek el a német nagyvárosokban, különösen Hannoverben. De amíg később másutt a roko­nok, ismerősök által bejelen­tett eltűnt személyek többsé­ge előkerült, Hannoverben ez az arány igen alacsony ma­radt. És különösen sok volt az eltűntek között a 14—18 éves fiatal. Szülők, rokonok, ismerősök bejelentéseinek áradata érke­zett a hannoveri rendőrség­hez. Ezeket a bejelentéseket azonban csak nagyon felülete­sen vizsgálták meg. S annak ellenére, hogy az elvetemült gyilkos többször is a rendőr­ség kezében volt — sőt. rend­őrségi besúgóként is foglal­koztatták — csupán véletlenül került az igazságszolgáltatás kezére. (Folytatjuk.) Somogyi Néplapí 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents