Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-25 / 20. szám
Fehér Lajos Somogybán Elismeréssel szólt Fehér Lajos a vései szövetkezet szarvasmarha-tenyésztéséről. (Folytatás az 1. oldalról) határozták meg maguknak. A megyében jó lendülettel beindult az ágazat fejlesztése, és várhatóan ez az ütem még fokozódni fog; a kormány mindent megtesz, hogy segítse a húsmarhaprográm mielőbbi megvalósítását. Ügy tekintjük ezt a munkát, mint a gyenge szövetkezetek erősítésének módját és egyben döntő fontosságú népgazdasági érdeket. A tsz-szövetséget kérem, hogy adjanak ehhez támogatást, s az összes érintett szövetkezet rajzolja be mielőbb címerébe a szarvas- marhát. Hosszan lehetne idézni az értékes, jóindulatú észrevételeket, javaslatokat. Még egyre hadd utaljunk ezúttal! Fehér Lajos ezen a beszélgetésen is fölhívta a figyelmet a háztáji szarvasmarhatartas jelentőségére. — Az országos húsprogram fölött a KISZ védnökséget vállalt — mondta. — Ebben a paitnanálásban benne van a háztáji is. Javaslom, hogy itt, a szövetkezetben így is értelmezzék ezt a védnökséget. Kint a csaknem teljesen kész telepen dr. Guba Sándor tájékoztatta a vendégeket. Fehér Lajos elbeszélgetett Varga György építésvezetővel és néhány ott dolgozó szövetkezeti taggal. A látogatás végén, amikor Nyári Pál köszönetét mondott ezért a találkozásért, az érdeklődésért, a kormány elnökhelyettese így búcsúzott: — Örülök mindannak, amit hallottam, amit láttam. Csak arra biztatom önöket: sohase veszítsék el az új iránti fogékonyságukat, szeretetüket. Délután vendégünk a megye vezetőinek kíséretében Vésére utazott. A község párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőin kívül itt részt vett a találkozón Király Ferenc, a marcali járási pártbizottság első titkára és Székely Elemér, az észak-somogyi tsz-szövetség titkára is. Ahogy Tótújfaluban, itt Balogh Andorral, a szövetkezet elnökével is rövid idő alatt a beszélgetés központjába került a szarvasmarha-tenyésztés. Érthető, hiszen ez a gazdaság is a főiskola támogatásával indult el a követésre méltó úton; törekvéseik, munkájuk első eredményei már kézzel foghatók. Fehér Lajos már a beszélgetés során — és később kint, a telepen is — nagy érdeklődést tanúsított az itt kialakított építési mód, az erdőgazdaság által gyártott faszerkeze- tes istállók iránt. A tapasztalatok, a látottak, a hallottak alapján úgy fogalmazott: — Többet keld tenni ennek a módszernek az elterjesztéséért, ez az építés mindenképpen követendő, javasolt. Az üzemlátogatás után Fehér Lajos és a kíséretében levő megyei vezetők hosszan elbeszélgettek a szövetkezet irányítóival. Az eszmecsere vezérgondolata az volt: hogyan, s miként lehet gazdaságosan, olcsón tenni a szarvasmarha- program sikeres, gyors végrehajtásáért. A találkozó végén a kormány elnökhelyettese azzal búcsúzott, hogy jó úton indult el Somogy szarvasmarha-tenyésztése; meggyőződése, hogy céltudatosan, összefogással jelentős fellendülés következik be ennél az ágazatnál. A tegnapi üzemlátogatásokkal véget ért a kormány elnökhelyettesének kétnapos, hivatalos somogyi látogatása. V. M. A szövetkezet életével kapcsolatban szinte minden szóba került a Nyári Pál elnökkel folytatott beszélgetésen. „Szeretnék még dolgozni..." Ezerkilencszázötvenkettőt írtak akkor. Ez az év hozta meg Somogy váron a nagy változást. Február volt, közeledett a tavasz. Ezen a tavaszon annak a húsz családnak a tagjai, akik a felszabadulás előtt gazdasági cselédek, majd néhány holdas újgazdák voltak, már együtt indultak a földekre. — 1952. február 23-án alakult meg a Dózsa Termelő- szövetkezet. Húsz család és talán, ha öt-hatszáz hold földön gazdálkodtunk — emlékezik vissza Herceg Lajos bácsi. Szépen berendezett szobában beszélgetünk. A család többi tagja: Lajos bácsi felesége, lánya, veje kint dolgozgat. Zolika, a kisebbik unoka még csak négyéves, mellettünk játszadozik, majd leül és áhítattal hallgatja a nagypapa szavait. A szavak értelmét még nem foghatja föl, de megérzi, hogy a nagypapa fontos dolgokról mesél, igaz mesét. — Az első két évben én voltam ennek a csoportnak az elnöke. Rengeteg problémánk volt. Nagyon szétszórt területe« dolgoztunk. Mindenkinek másutt volt a földje, amikor belépett a tsz-be. Itt öt hold, ott bárom vagy négy. Ezért nehéz volt gazdálkodni. Traktorról vagy más gépekről ál- mo-cni sem lehetett. Hat pár igásló húzta az ekéket. Néhány tehenünk is volt, mert mindenki olyan állatot vitt a közösbe, amilyen az istállójában állt. De az első év már bebizonyította, hogy húsz család többre megy, mint egy. — Lajos bácsi hogy került a szövetkezetbe? — 1944-ben menekültünk ide Somogyvárra. Itt kaptunk házhelyet és egy cselédlakás egyik felét utalták ki nekünk. A felszabadulás után földet kaptam. Mivel három gyermekem volt, kilenc holdat. Ezen dolgoztam két tehénnel. Lóra nem tellett Ennyi földet két tehénnel megművelni nagyon nehéz volt. így aztán a termelőszövetkezet szervezésekor nem kellett különösebb agitáció, hogy belássam, ez a jövő útja. — Hány tsz volt akkor a faluban ? — Kezdetben négy. Aztán ezek egyesültek. A mienk például a Szabadság Tsz-szel. Akkor egy faluban volt több tsz, ma több falunak van egy. A huszonkét év nem telt el hiába. Akkor mindent kézzel csináltunk. A vetést, a kapálást, • betakarítást. Most ] az embert minden területen fölváltja a gép.-4- Lajos bácsi brigádveze- 1 tőként ment nyugdíjba. Ezt a feladatkört hány évig látta el? — Tizenhárom évig voltam növénytermesztési brigádvezető. Sokszor negyven-ötven asszonyt kellett irányítani. Reggel négytől este hétig vagy még tovább dolgoztam. Egyik csoporttól a másikig jártam. Volt olyan nap, hogy tizenöt-tizenhat órát. munkával töltöttem. A munkámat a tsz-ben elismerték. Amikor nyugdíjba mentem, tavaly júniusban, megkaptam a kiváló dolgozó címet. — Nem fáradt el a huszonkét év alatt? — őszinte leszek. Elfáradtam. Most már jólesik a pihenés. — Több idő marad a családra, az unokára. Elmosolyodik. — Zolikával játszani kell. Tavaly is, amikor Pesten voltam — két fiam ugyanis ott lakik —, hoztam neki egy futballt, aztán focizni is muszáj volt vele. Akik látták, meg is szóltak, hogy »Nézd, a vén Herceg az unokájával focizik«. De én csak mosolyogtam. Nagyon szeret a gyerek, mindenhova elkísér. Nőfórum Nagybajomban Teljesítik az asszonyok kéréseit Szép, kezdeményezésről számolhat be az újságíró, mégpedig azzal a jó érzéssel, hogy az elgondolás és a megvalósítás is kitűnően sikerült. A három nagybajomi és a jákói nőbizottság vezetőitől indult ki a gondolat: mi lenne, ha a két helység nöbizottsági tagjai találkozhatnának a nagyközség vezetőivel, s személyesen elmondhatnák gondjaikat, problémáikat. A nagyközségi pártbizottság támogatta a nőbizottságokat, minden segítséget megadott nekik, hogy ez az elkép zelés megvalósuljon. A szervezés időszakában úgy határoztak, hogy minden bizottság gyűjtse össze, mit kérnek a lányok és asszonyok, s az írásban föltett kérdéseket adják oda a pártbizottságnak. Így is történt. A léét tsz-, a ktsz-, valamint a népfront-nőbizottság kitett magáért, igen »rázós« kérdéseket fogalmazott meg. A nagyközségi pártbizottság jó előre szétosztotta azokat a vezetők között — kapott a tanács-, a tsz-elnök, az iskola- igazgató, az áfész igazgatóságának elnöke —, s ez nagyban hozzájárult a nőfórum sikeréhez. Nem puszta válaszok hangzottak el, a nagyközség vezetői egy sereg dologban az intézkedést is bejelentették. Az érdeklődésre jellemző, hogy zsúfolásig megtelt a nagybajomi művelődési otthon klubterme szerdán este. A jákói asszonyokat gépkocsival hozta át a szövetkezet, hogy nyugodtan végighallgathassák a nőik és a vezetők párbeszédét. A nagyközség vezetői — mind férfiak — szemben ültek a nőkkel. A találkozó azonban nem panasznap volt, hanem tartalmas politikai fórum, amelyen — néhány kérdés kapcsán — még a világ, az ország mezőgazdaságára, az országgyűlés munkájára is kitekinthettek a jelenlevők. Saz asszonyok valóban nagy érdeklődéssel hallgatták az országgyűlési képviselő tsz-elnök magyarázatát például azzal kapcsolatban, miért van szükség a tsz-egyesülésekre. Egyébként jó keretet adott a fórumnak, hogy Bende Józsefné, a tsz-nőbizottság vezetője tájékoztatta az asszonyokat a nőpolitikái határozatról, s annak helyi megvalósulásáról. Ezt azért bocsátottam előre, mert most a gondokról szeretnék bővebben szólni, s arról, hogy a nagybajom! és a jákói nők milyen támogatást kapnak most és a jövőben ezek enyhítéséhez. Néhány kérdésben hangsúlyozták, a többiből csali kicsengett: a tsz-ekben, a ktsz- ben, az áfészben és máshol dolgozó nők helyzetén könnyítene, ha mindenhol jobban figyelembe vennék az érdekeiket. Éppen a nőpolitikái határozat bátorította fel már korábban a nagybajomi nőbizottságokat, hogy intézkedési-? ösztönözzék a tanácsot, a szövetkezetét több kérdésben. Most lényegében ezt folytattak, de sokkal határozottabban, és bátrabban. Szinte feltérképezték aiz egész kereskedelmet: mi teszi lehetetlenné, hogy a munkába menő és a munkából jövő asszonyok húst, tejet, zöldséget vegyenek. A vendégek — a megyei pártbizottság, a járási pártbizottság nőfelelőse — kíváncsian, várták, ad-e választ erre a fórum. Nem mentek haza üres kézzel az asszonyok. A tanács-, a tsz-, az áfész-elnök jól felkészült. A hatósági húsbolt, a tsz-zöldség- üzlet ezután az asszonyok kérése szerint nyit és zár. A munkába igyekvő asszonyok is kaphatnak tejet, ha előre megrendelik. Ezt a módszert az teszi szükségessé, hogy a tej csak fél kilenc tájban érkezik meg Kaposvárról. Az asszonyok megnyugodtak, amikor megtudták, hogy a vízellátás javítására új kutat furatnak, járdát építenek a napköziig, jobban ellenőrzik, mint küldik haza a gyerekeket az óvodából, az iskolából. Egy vezető sem sértődött meg, pedig szópárbaj is előfordult, sőt csípős megjegyzés is. Minden vezető arra törekedett, hogy kielégítő választ adjon, a legjobb megoldást közölje. Persze nem mindent lehet egyik napról a másikra megoldani. Várni kell a tejbolt megnyitására. A jobb női- és gyermekruha-ellátás a nagybajomi meg a kaposvári áruház megnyitásától függ. Az meg a Tejipari Vállalattól, hogy mindennap szállítsanak tejet Nagybajomba; a Volántól, hogy a kívánságoknak megfelelően közlekedjen a helyi' járat; a KPM Közúti Igazgatóságától a jelzőtáblák elhelyezése az iskolánál; az Áramszolgáltató Vállalattól a Dózsa György utcai vezetékhiba végleges kijavítása. Ha ezek a vállalatok ugyanolyan megértéssel fogadják a nők kérését, •mint a helyiek, egész biztos, hogy nem kell sokáig várni a válaszra. Asszonyok kérdeztek, s választ is kaptak. Igaza volt Temesi Józsefnének, a megyei pártbizottság nőfeleiősének, amikor azt mondta: ha előbb föltették volna a kérdéseket, előbb kaphattak volna választ. Éppen ezért a nöbizottságok egyre jobban hallassák a hangjukat. Bakó László, a nagyközségi pártbizottság titkára megígérte, hogy egy idő múlva visszatérnek arra, mi valósult meg az elhangzottakból. E siker biztosan buzdító hatással lesz a lelkes nőbizottságokra. Azzal búcsúzott a részvevőktől, hogy bátran hozakodjanak elő a gondjaikkal, problémáikkal az üzemekben is, csak így valósulhatnak meg a szép elképzelések. Lajos Géza Javult a pénzügyi fegyelem és a számviteli munka 1971-BEN 104 vizsgálat alkalmával 8,3 millió forint adóhiányt és 3,7 millió forint adótöbbletet állapított meg Somogy megyében a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Somogy megyei Hivatala. Egy-egy megvizsgált gazdálkodó szervre átlagosan 80 ezer forint adóhiány és 36 ezer forint adótöbblet jutott. Két évvel később, amikor megismétlődött a vizsgálat, már 60 ezerre csökkent <jz adóhiányok átlaga, míg a — Nyugdíjasként már nem szándékozik dolgozni? — Dehogynem. A teljes tétlenséget nem tudom elviselni. Mit csináljak? Megszoktam, hogy reggeltől estig kint vagyok a földeken. Amikor az első napokat töltöttem itthon, reggel mindig fölijedtem álmomból, hogy jaj, elaludtam, elkések. Most már ilyen nem fordul elő, de azért szeretnék még dolgozni. Nem is a pénz miatt, hiszen a feleségemmel ketten több mini kétezer forint nyugdíjat kapunk. csak azért, hogy valamivel foglalkozzam. Hiába, ez már a véremben van. I>áai Tibor többlet, értéke változatlan maradt. Amikor az ellenőrök a somogyi vállalatok, szövetkezetek éves mérlegének helyességét, »eredményvalódiságát« vizsgálták, feltárásaik következtében 69,7 millió forinttal növekedett a mérlegek eredménye. Másrészt viszont a különböző szabálytalanságok felderítése után összességében 79,7 millió forinttal csökkentették az eredményt. Ezek a mutatók 1973-ra már lényegesen javultak. Nem véletlenül Időztünk a hivatal munkájának számszerű bemutatásánál. A számok ugyanis megyeszerte a pénzügyi fegyelem megszilárdulására és szakszerűbb számviteli, pénzügyi munkára utalnak. A kedvező változások i jórészt a revizorok munkájának eredményeként jöttek létre. A revizori munka fontosságát jól jellemzi, hogy tevékenységüket a napokban tűzte napirendre és tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A megyei hivatal pénzügyi revíziót végez az illetékességi körébe tartozó tanácsi vállalatoknál, ipari, mezőgazda- sági, fogyasztási és takarék- szövetkezeteknél. E gazdálkodási szerveknek az adóigazgatása és törzskönyvezéseds a hivatal fontos feladata. A hivatal végzi továbbá az adóköteles tevékenységet folytató egyéb szervek adóigazgatásának és költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását. Fontos feladatuk még a mezőgazdasági beruházások ártámogatásával összefüggő teendők ellátása is. A hivatal ezenkívül megadott, központi irányelvek alapján kiemelten vizsgálja a népgazdaságot érintő aktuális kérdéseket. így feladatai közé tartozik a termelői árképzés vizsgálata, a szocialista gazdálkodás erkölcsi normáit sértő magatartások feltárása, a belső ellenőrzések helyzetének, a gazdaságos termelési szerkezet kialakításának és a gazdaságtalan termelés okainak vizsgálata, a repnezenta-, ciós költségek elszámolásának ellenőrzése, a beruházások hatékonyságának elemzése és visszajelzések a gazdasági szabályozók gyakorlati hatásáról Az elmondottakból is kitűnik, hogy a hivatal revizorai a vállalatok. szövetkezetek munkájának igen széles területeit iógját át, onnan fontos értesüléseket, információkat szereznek. Magától értetődik, hogy ezt a munkát csak szakmai szempontból jól felkészült, politikailag is jól képzett és magas erkölcsi normáknak megfelelő emberek végezhetik. A hivatal 33 dolgozójából az öt vezető egyetemi, illetve főiskolai képesítésű, további öt dolgozó okleveles könyvvizsgálói tanfolyamon vesz részt. Ugyanakkor az apparátus minden tagja folyamatos szakmai továbbképzésben részesül. A HIVATAL TEHAT — noha mindmáig vannak létszámgondjaik — képes arra, hogy gazdag információs anyag birtokába jusson a mindennapi revíziós munka során. Ez az anyag azonban még hasznosabb lehet, ha a megvizsgált gazdálkodó szervek felügyeleti hatóságainak a tudomására jut. Ez mindössze jó kapcsolat, de főleg kétirányú kapcsolat kérdése A jobb, tartalmasabb kapcsolatra vonatkozó igényt többen is megfogalmazták a vb-ülé- sen, megtoldva azzal, hogy jó volna, hogy a magas szakmai felkészültségű hivatal a maga tapasztaltaival segítené a hatékony vállalati belső ellenőrzések rendszerének kiépülését. Másrészt viszont azt is el kell mondani, hogy a hivatal ellenőrző munkájának hatékonysága is mindenképpen fokozódna, ha jelzéseikre a szakigazgatási szervek a jövőben következetesebb intézkedéseket tennének. Cs. T.
