Somogyi Néplap, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-04 / 2. szám
fi cigánylakosság életkörülményeinek javításáért 16 ezer somogyi lakos élet- körülményeit elemezte, tudományos alapossággal, legutóbbi ülésén a megyei tanács vb. Ennyi cigány él a megyében: a lakosság 4,4 százaléka. Sajátos gazdasági, szociális helyzetük, művelődési viszonyaik valóban sokoldalú, az okokat és az összefüggéseket feltáró vizsgálódást igényelnek, és ennek alapján a tennivalók pontos meghatározását követelik. Helyzetük javult, jobban élnek, kedvezőbbek lettek a lakás- és szociális körülményeik — állapította meg a vb. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egyre többen vállalnak nemcsak alkalmi, hanem rendszeres, folyamatos munkát is. Ennek megfelelően igyekeznek a községek belterületein önálló lakáshoz jutni, a putritelepek felszámolásának ütemével azonban nem lehetünk elégedettek. Növekszik a cigánytanulók támogatása is: egyre többen részesülnek ingyenes vagy kedvezményes napközi otthoni ellátásban. Ha nem is a tervezettnek megfelelően, de nő az általános iskolát végzettek száma. Egyre több idős, magatehetetlen cigányember kap rendszeres szociális segélyt, illetve szociális otthoni ellátást. A település- és lakásviszonyok fejlődésével párhuzamosan javulnak egészségügyi ▼iszonyaik is. E kedvező tapasztalatok ellenére — az általános fejlődéshez viszonyítva — mégsem mondható kielégítőnek a cigánylakosság elmaradott rétege helyzetének javulása. Ennek meggyorsítására a vb további intézkedéseket hozott. Mindenekelőtt szükségesnek tartja a körülményüknek megfelelő munkahelyek számának növelését, főleg az iparban, "építőiparban és a mezőgazdaságban. Elsősorban ezzel lehet elősegíteni a munkaképes korú, munkavizsonyban nem álló cigánylakosság foglalkoztatását. Ebben fontos szerepük van mind a szakszervezeti szerveknek, mind a munkahelyeknek, illetve a tanácsoknak Külön gondot kell fordítani a cigány nők fogalkoztatására. Ahhoz azonban, hogy a cigányok állandó munkaviszonyt létesítsenek és egy-egy üzemben, vállalatnál gyökeret verjenek, meg kell szüntetni a munkahelyi vezetők és a társadalmi szervek körében még tapasztalható indokolatlan fenntartást, hátrányos megkülönböztetést. Ehelyett változatos eszközökkel és módszerekkel elő kellene segíteni, hogy minél több cigányfiatal kerüljön szakmunkásképző iskolába, kapjon ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést. Továbbra is fontos feladat a szociális körülményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolása, újabbak keletkezésének akadályozása. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a következetes szigorúság mellett sokoldalú támogatást kapjanak a cigánycsaládok a széttelepe- déshez, a házépítéshez, a lakásvásárláshoz. Nagyobb segítséget vár a vb az üzemek és szövetkezetek vezetőitől is — pénzben, anyagban, fuvarban, szakmunkában — a cigány dolgozók lakásgondjainak megoldásához. A társadalmi és a gazdasági szervek tevékenysége nyomán javult ugyan is a cigány lakosság kulturális helyzete, de a cigány tanulók iskolára előkészítésével, rendszeres iskolába járásával, a felnőttek körében végzett közművelődési munkával kapcsolatban sok a hiányosság. Ezért a vb elvárja az iskolák igazgatójától, hogy ne engedélyezzenek alapos ok nélkül fölmentést, iskolaha- lasztást, és tegyék teljessé a tanköteles korú cigánygyerekek beiskolázását. Tovább kell növelni részvételüket az óvodákban, az iskolai előkészítő tanfolyamokon. A helyi tanácsi szervek fokozzák a számukra nyújtható iskolai szolgáltatásokat. Az igazgatók pedig gondoskodjanak arról, hogy a cigány tanulók változatos módszerű pedagógiai segítségben részesüljenek. A tudatilag elmaradottabb felnőtt lakosság körében tervszerűbb, hatékonyabb munkát kell végezni a közművelődés eszközeivel is. Ehhez olyan formák, módszerek kidolgozására van szükség, melyek fölkeltik érdeklődésüket, segítik kulturális igényeik emelését. Egészségügyi és szociális helyzetük javítása végett előadásokat, tanfolyamokat kell tartani, egészségügyi felvilágosítást folytatni, és ezzel párhuzamosan fokozatosan emelni az alapfokú egészségügyi ellátás színvonalát. A családtervezés általánossá és rendszeressé tétele megkívánja a különböző fogamzásgátló szerek és gyógyszerek használatának elterjesztését. Több gondot kell fordítani a munkaképtelen idős cigányok segélyezésére, szociális otthoni elhelyezésére. A vb szükségesnek tartja, hogy a részletesen meghatározott feladatok gyorsabb ütemű megvalósítására a helyi tanácsszervek öntevékenyebb, tervszerűbb, hatékonyabb kapcsolatot építsenek ki a társadalmi és más állami szervekkel. Felkéri továbbá a KISZ Somogy megyei bizottságát, hogy minél több cigányfiatalt vonjanak be az ifjúsági mozgalomba. Javasolja, hogy az állami és társadalmi szervek biztosítsák az arra alkalmas cigány személyek részvételét különböző bizottságokban. A testület a cigány lakosság helyzetének gyorsabb ütemű javítása végett indokoltnak tartja, hogy mindazok a minisztériumok, országos főhatóságok, melyek ágazatában cigány lakosokat foglalkoztatnak, külön tekintsék át a lakosság e lemaradt rétegének helyzetét, s ha szükségesnek tartják, adjanak ki ezzel kapcsolatban utasítást. Csak így, a helyi és központi erők tervszerű összefogásával, az egyes szervek, hatóságok és intézmények feladatainak pontos meghatározásával és következetes, jól összehangolt végrehajtásával lehet elérni e nagyon ösz- szetett, sok tényező által meghatározott célt: a megyében élő cigány lakosság életkörülményeinek gyorsabb javítását. Kaposváron készül a fűszerpaprika manipoláló gépsor Á fiatal választhat, a KlSZ-szervezet nem H ajdan a falu szánt® egyenlő volt a mezőgazdasággal, lakód majdnem csak a mezőgazdaságban dolgoztak. Ma már úgyszólván minden társadalmi réteg megtalálható benne. Az utóbbi években sokat beszéltünk elnéptelenedő falvakról, magukra hagyott házaikról. Nemcsak ezek jellemzőek kisebb településeinkre. Emelnék új házakat is, újabb és újabb munkalehetőségeket teremtenek, az egyre javuló közlekedés pedig lehetőséget teremt arra, hogy a lakhelytől távolabb keressenek munkát. Ipari munkásaink 42 százaléka szintén a községek lakója. Sokan ingáznak, s ez újabb gondokat szül. A szabad idő legnagyobb hányada utazásra kell, s amá marad, a faluban télik el. Gyakran a tényleges munkán kívül alig tudnak részt venni a bejárók a munkahely életében. Megy a vonat, indulnak a buszok, rohanni kell. Nagy gond ez az ifjúsági szervezetben is. Az országban legalább félmillió ingázó fiatal él. Egyik a lakóhelyen, a másik a munkahelyen KISZ- tag. Sokszor vezet addig ez a »kétlakiság«, hogy KISZ- munkát sem a lakóhely, sem a munkahely alapszervezetében nem végeznek. A helyzeten változtatni kell. Októberben ezért született a KISZ kb-nak egy állásfoglalása és határozata a KISZ időszerű feladatairól az élelmiszer- és fagazdaságban, a vízgazdálkodásban. az áfész-ekben dolgozó és falun élő fiatalok körében. A z állásfoglalásban többek között kimondták, hogy a szervezeti szabályzat alapján a fiatal megválaszthatja ugyan, hogy hol ákar KISZ-tag lenni, a KISZ- szervezetek azonban nem választhatják meg, hogy hol akarnak foglalkozni a fiatalokkal: nekik mindenhol kell. Ezért szükséges erősíteni a munkahelyek és a községek kapcsolatát. A határozat például kimondja, hogy azokban a községekben, ahol nem működik külön termelőszövetkezet) KISZ-szervezet, ott a lakóterületi alapszervezeten belül hozzák létre a tsz KISZ-cso- portot, az élelmiszer-ipari, a mezőgépipari és az áfész KISZ - szervezetek ped ig hozzák létre és erősítsék meg' az egy községből bejáró fiatalok KXSZ-csoportját, s adjanak nekik olyan politikai megbízatást, melyet a lakóhelyen teljesítenek. Azokon a munkaterületeken, ahol nem működik önálló KISZ-szervezet a fiatalok érdekeit a munkahelyek szerint megalakult KlSZ-csoporbok képviselhetik az ifjúsági törvény szerinti helyi intézkedési tervek készítésénél, az ifjúsági parlamentekben, s nem az egész alapszervezet. A határozat végrehajtására tettek már lépéseket megyénkben is. A falvainkban j lakó fiatalok hetven százaléka ; máshova jár dolgozni. Decemberben a mezőgazdasági és fa- j lus.i ifjúsági tanács ülésén be- i szeltek a teendőkről. Javítani kell a szervezettséget és a tartalmi .munkát a falusi, a tsz, az élelmiszer-gazdaság', a fa- és vízgazdaság területein működő alapszervezetekben. Mielőbb szeretnék létrehozni a KISZ-csaporto,kat a megyében is. A rétegtanács tagja' vállalták, hogy nemcsak saját alapszervezetükre figyelnek, hanem minden tag pártfogol majd egy társalapszervezetet is. A téli KISZ-vezietőképző tanfolyamokat szintén e program segítségének szolgálatába állítják. Elhatározták, hogy a KISZ termelési mozgalmak hirdetésével a húsprogram megvalósulását segíti. Az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok például, csak állati termék előállítására és feldolgozására indítanak termelési versenyt. Az első KlSZ-csoport megalakult már a megyénkben. A Kaposvári Húskombinátba K erese ligetről bejáró fiatalok alakítottak KISZ-csoportoí. Ä vállalat és a faluban működő alapsaeirvezst ezután kölcsönösen figyelemmel kíséri egymás munkáját. A húskombinát ifjúsági alapjából juttat a keresel! getii KlSZ-szerve- zetneik is, hiszen szabad idejük zömét a faluban töltik fiatal bejáró dolgozóik. Ifjúsági klubot is építenek a faluban-. A villanyszerelést a húskombinát szakemberei végzik. A kercseliigieitá egyelőre úttörő kezdeményezés. A megyei KlSZ-bizott- ság februárban fogadja el az októberi határozat megvalósítását szolgáló megyei feladat-tervet. A megvalósulás nem m-e-gy máról holnapra, ám lassa-n a vegyes összetételű ifjúságii alapsaer- vezetek is megtalálják a hasznos munkalehetőségeket, a bejárók sem vesznek el a KISZ-munka számára a munkahely és a lakóterületi alap- szervezet között, s a gazdaságii egységekben is aizok képvii- sefllhetifc s képviselik is a fiatalok jogait, akiket megillet. H. É. Nukleáris műszerek Pécsen, a Mecseki Ércbányászati Vállalat kutatási és automatizálási üzemében terepen is hordozható nukleáris cél- müszereket készítenek. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár műszaki fejlesztési tervei kapcsolódnak az országos zöldségbermieszitési programihoz. A vállalat műszaki gárdája egy évtizede foglalkozik a gyümölcs-zöldség manipuláló gépsorok fejlesztésével, gyártásával. A vállalat kaposvári gyáregységében az elmúlt években egymás után készültek a különböző manipuláló -gépek, amelyek egyre korszerűbbekké váltak. Ma már az alma. őszibarack, hagyma, uborka stb. manipuláló gépsorok között ott találjuk a VARI—MAN— FI—F22 »-gépi betakarítású fű- szerpaprika manipuláló gépsor« két változatát is. Tavaly — együttműködve a Konzervipari Tröszttel — kialakították a VARI—MAN— FI elnevezésű fűszerpaprika manipuláló gépsort. A gépsor a nagyrészt ismert VARI— MAN gépcsalád tagjaiból, főleg a hagytmagépsorból épül fel. Alapegységei további variációk és más termények feldolgozására alkalmas összeállítások alapját is képezik. A gépsoron elvégezhető műveletek: ládaürítés, szennyleválasztás, előválogatás, minőségi válogatás, hálótöltés és ládá- zás. A berendezés teljesítménye: 0,5—0,8 tonna óránként. A VARI—MAN—FI elsősorban a kisebb mezőgazdasági üzemek részére készül. A ^ énsor nem helyhez kötött, te- lát a manipulálás után szétszedhető, és más helyen tárol - ható, a későbbiek folyamán pedig többszörözhető, vagy az újonnan kifejlesztett gépekkel bővíthető és variálható. Behelyezhető egy nagyobb, komplett feldolgozó gépsorba is. Viszonylag kis költsége lehetővé teszi a fokozatos -beruházást, bővítést. Az FI jelű gépsor üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználásával készült el Kaposváron a VARI— MAN—F22 típusú fűszerpaprika manipuláló gépsor. Ez a berendezés 4 d-b F-l gépsor összevonásával épül feL A lé- nyegies különbség a 4 db Fl-es gépsor központi tér-1 ményadagolásában van, amely egyben alkalmas a pótkocsin ömlesztve beszállított termény feldolgozására is. Műveleteiben változás nincs, csak a munkahelyek szaporodtak meg. A berendezés teljesítménye: óránként 4 tonna, kiszolgáló létszáma 33 fő. A VARI—MAN—F22 típusú fű- szerpaprika manipuláló gépsor már a nagyobb paprikatermesztő mezőgazdasági üzemek, kertészetek számára készült. Az F22-es gépsor 1973-ban a kiskunlacházá Petőfi Tsz- ben üzemelt, ahoi 7,5 vagon fűszerpaprikát dolgozott fel, amelyet FZB betakarító géppel szedtek, és pótkocsin ömlesztve szállítottak be. A gép üzemeltetéséről a tsz föagro- nómusa elismerően nyilatkozott. A YARI—MAN—F22—FI fűszerpaprika manipuláló gépsorok alkalmasak a már elterjedt FZB jelű fűszerpaprika betakarító gép utáni maninu- 'ációs műveletek elvégzésére. A betakarítás és válogatás gépesítése újabb lendületet adott a hazai fűszerpaprika-termesztésnek. A megvalósítás útján Az észak-somogyi termelőszövetkezetek szarvasmarhaprogramjáról A SZARV ASMARHA-TENVÉSZTÉS fejlesztése, a marhahústermelés fokozása mind a hazai ellátás, mind a korlátlan exportlehetőségek kihasználása szempontjából fontos népgazdasági, egyben üzemi érdek is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének fontosságát látják üzemeink, és már most keresik mindazokat a lehetőségeket, hogyan tudják állományukat mind közép, mind hosszú távon fejleszteni. A népgazdasági érdekeknek csak úgy tudnak termelőszövetkezeteink eleget tenni, ha a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében elsősorban céltudatosan, a tervezett ütemben növelik állományukat. Az észak-somogyi termelőszövetkezetek 1975-ig 36, 1980-ig 54, 1990-ig 69 százalékkal növelik állományukat. Ezen belül a tehénállományt az. említett időszakokban 34, 69 és 76 százalékkal gyarapítják. Termelőszövetkezeteink mindenekelőtt arra törekednek, hogy az állomány átcsoportosításával, vásárlással feltöltsék a rendelkezésre álló férőhelyeket. A közös tehén- állomány növelésére a meglevő mintegy 2500—3000 tenyésztésre alkalmas üszőt befedeztetik, az eladásra szánt 800—1000 hasas üszőt visszatartják, saját tenyésztésben tartják. Intézkedtek a nagyfokú borjúelhullás megszüntetésére is. Más területről mintegy 2100 —2200 vemhes üszőt, ugyanennyi vagy valamivel több szűz üszőt vásárolnák, és a háztájiból felkínált mintegy 1100—1500 szopósborjút is megveszik. Az üzemek mesz- szemenően figyelembe veszik a kormány és a megyei tanács szarvasmarhaprogram j át, ezen belül a hústermelési programot. így távlatokban az állománynak mintegy 80—85 százalékát húshasznú, míg 10 —15 százalékát tejhasznú irányban alakítják ki. A tejhasznú állományt elsősorban a Balaton-parti termelőszövetkezetek tervezik. A területünkön gazdálkodó termelőszövetkezetek közül 6—8 már 1974-ben a Dáliaprogram (HSZV) szerint tartja állományának egy részét. A tervezett létszámnövekedéssel arányosan gazdaságaink növelik takarmánytermesztésüket is. A fehérjeellátás biztosítására az összes közös szántóterületnek — a jelenlegi 12,5 százalék pillangósterülethez viszonyítva — 1980-ig 15, 1990-ig 18 százalékán termelnek pillangós takarmányt, elsősorban lucernát. A terméshozamokat 30—35 százalékkal növétítc. A növénytermelésben nagyfokú szerkezeti változást vezetnek be. A korábbi években termelt 15—20 féle növény helyett csak 5—7 növény termelésével foglalkoznak, főként takarmánynövényekkel. Az eddigiekhez mérten nagyobb gondot fordítanak a rétek, legelők hasznosítására, megjavítására. Több termelő- szövetkezet vezetője fölkereste már a területi szövetséget, hogy működjön közre, járjon el a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán gyephasznosítási és gyepjavítási terv elkészítése miatt. Ennek a felkérésnek a szövetség vezetősége eleget tesz. Termelőszövetkezeteinkben eddig 5 szakosított szarvasmarhatelep üzemel, 1973-ban kettőt kezdtek építeni, három telephez az idén fognak hozzá. Tsz-einkben közép és hosszú távon további szak telepek épülnek. A jelenlegi koncentráció tovább fokozódik. Több termelőszövetkezetben már a közeljövőben szabad tartásos rendszerben tartják a tehénállomány egy részét, és bevezetik a dajkate- héntartást. A marhahizlalás szinte teljesen kötetlen módszerrel, intenzíven folyik, a növendéküszőket a legelőn tartják. Az állományfejlesztés természetszerűleg beruházási igényekkel is jár. A termelő- szövetkezetek közép és hosszú távon mintegy 6000—6700 új tehénférőhelyet építenek, a meglevő istállók nagy részét pedig átalakítják, korszerűsítik. A tervek szerint 1990-ig az állómánj'növekedés állóeszköz-fejlesztési igénye mintegy 650—700 millió forint, a forgóeszközigény mintegy 300— 320 millió forint. Nem feledkeztek el termelőszövetkezeteink a szakemberek, szakmunkások biztosításáról sem. Jelenleg a szaktelepeken 74 szakmunkás dolgozik, a fizikai dolgozók 53 százaléka. 1975-ig kiképeznek további 100—150 állattenyésztő szakmunkást és 10 szerelőt, míg 1980-ig további 150—200 állattenyésztő szakmunkást és 25—30 szerelőt. A SZAKMUNKÁSOK mellett gondoskodnak a termelőszövetkezetek mintegy 40 közép- és felsőfokú képzettségű szakember beállításáról is. A terme 1 ő szövetkeze bek a szarvasmarhaprogram komplex tervének végrehajtásával kapcsolatosan intézkedési és feladattér vet készítenek. Ehhez a területi szövetség a napokban adja ki a megyei és a szövetségi intézkedési és feladattervet. )unai Imre, a szövetség munkatársa Somogyi Nép/opl J Br. I* L.
