Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

'TDuztett SzM-kj sztosAcf ! Szeretném megkérdezni az illetékesektől, hogy általában mennyi időt vesz igénybe egy telefonkapcsolás? Tűrhetet­len állapot, ami nálunk, a kisbárapáti postán uralkodik. Fiadi lakos vagyok, közigazgatásilag azonban kisbárapáti a központunk, így a postánk is ott van és a telefonhívásunkat is onnan kellene kapcsolni. Solcszor azonban fél napok tel­nek el, míg az ember megkapja a hívott számot. Legutóbb például november 27-én délután 1 órakor hívtam a kapos­vári kórházat, és még 4 órakor is hiába vártam. Kénytelen voltam visszamondani a beszélgetést. A tsz-ben dolgozom, és vannak háztáji állataim, 4 óra után már dolgom van velük. A feleségem a kórházban van, szerettem volna rövid idő alatt tudomást szerezni állapotá­ról, telefonkapcsolás azonban nem jött létre. El keli mon­danom, hogy ez nemcsak az én panaszom, hanem az egész falué. Ha ilyen a kapcsolás, mentő vagy orvosi segítség nélkül bárki meg is halhat a faluban. Higgyék el, nagyon bosszantó dolog ez. Csak azt mm értem, miért lehet gyor­sabban telefonálni akkor, ha helyettes van a postán? Tisztelettel Döidjjg Qitüdn. 7282 Fiad, Petőfi u. 2. Tájékoztatóm a tisztelt szerkesztőséget arról, hogy mi­lyen áldatlan körülmények között tevékenykednek ar ital­bolt dolgozói. A mostani egységvezető október 1-én vette át az italboltot. 5—10 fokos hideg volt, és van a helyiségben a mai napig is. Fűtőtest és tüzelő nincs. Többször jelentettük a helyi vezetőknek, hogy változtassanak a tarthatatlan helyzeten, de nem történt intézkedés. A népi ellenőrök is kifogásolták ezt az állapotot, észrevételeiket október 27-én be is írták az ellenőrző könyvbe. Az illetékesek erre sem reagáltak. i Rossz az áruellátás, szikvízet például négy hétig nem kaptunk. A boltnál is gyakran előfordul, hogy nem kapunk árut. A járásban a legutolsó község vagyunk, s néha úgy érezzük, mintha Pusztaszemesnek nem v>cina gazdája. Kérem, hogy szíveskedjenek közölni levelemet. Tisztelettel: (Várál Qóziejf, Pusztaszemes AZ MSZMP SOMOGY NEOVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 288. szám. Vasárnap, 1973. december 9. Tv-jegyzet Szenvedélyes hitvallás egy nagyszerű sportpályát, hanem erre nevelte és neveli leányát, Gyarmati Andreát is, aki — bízunk benne — még sok dicsőséget szerez édesanyja példája nyomán is a magyar sportnak. Emlékszem Székely Évára, egy több mint negyedszázad­dal ezelőtti találkozásra. A válogatott sportolók, az euró­pai hírű úszók — Székely Éva, Tumpek Ferenc, Zságoi Irén műugró és a többiek — Sárosi Imre vezetésével arra is szakítottak időt, hogy több alkalommal is ellátogassanak a Budapesttől 27 kilométerre levő Felsőgödre, és ott élő ké­pek bemutatásával — műso­ros est keretében — népsze­rűsítsék a sportot, újabb hí­veket szerezzenek a sporto­lásnak. Vitray Tamás Ötszemközt című sorozatának talán egyik legsikerültebb adására került sor pénteken este, amikor Székely Éva olimpiai bajnok úszónőnkkel. Gyarmati And­rea édesanyjával beszélgetett életéről, sportpályafutásáról és céljairól. Szenvedélyes hit­vallást hallhattak a nézők. Egy olyan sportoló beszélt küzdelmektől, megaláztatá­soktól és kudarcoktól sem mentes életútjáról, aki ha­zánknak, még akkor is világ­ra szóló .dicsőséget, szerzett, amikor már nem tartozott a fiatal sportolók közé. Székely Évát — mint az Öt­szemközt többi közreműködő­jét — nem most ismertük meg. Ott ültünk a rádió mel­lett 1948-ban, 1952-ben, s 1956-ban is az olimpiái küz­delmek idején, S drukkoltunk neki is, mint a többi magyar sportolónak, hogy vigye — vi­gyék — sikerre a magyar szí­neket. Sikerült. Olimpiai bajnok­ságot szerzett akkor, amikor talán már nem is remélte sen­ki, csak ő. S hogyan sikerült arra választ kaptunk a pén­tek esti beszélgetésből. A versenyekre készült egész éle­tében, ezeknek szentelte talán minden energiáját. Egy nagy­szerű embert, egy nagyszerű sportolót ismerhettünk meg közelebbről az egyórás szen­vedélyes hitvallásból. S azt, hogy nemcsak ő kötelezte el magát, hogy sikerrel zárjon Személyes panasszal fordulok önökhöz segítségért. 1973 augusztus havi nyugdíjamat a mai napig sem kaptam meg. Még júliusban közöltem a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal, hogy férjhez mentem, és kérem az új nevemre küldeni a nyugdíjamat. Augusztusban még a régi nevemre küldték el a nyugdíjat, s a posta nem fizette ki, hanem visszaküldte. Azóta háromszor ajánlott, illetve expressz levelet írtam, de se pénzt, se választ nem kaptam. Szeptember óta pontosan érkezik a nyugdíjam, csak az augusztus havi hiányzik. Kérem szíves intézkedésüket. Tisztelettel: Jfteeuk. Qózie^ní Kaposvár, Bartók B. u. 27. Üj akácfajták Hasznos téli esték lstóf Károllyal, az áfész kör­zeti felelősével, Dövényi Zol­tánnal, a géphasznosítási szak­csoport elnökével és Végh Pé­ter gyümölcstermelési szakkör­vezetővel beszélgettünk a na­pokban Nemesdéden. Ismere­tes, hogy ebben a községben nagyon rendben tartják a ház­táji termelők a gyümölcseiket. Először. számolgattunk. Ki- dsfplt, hogy az idén hozzáve­tőleg 60 vagon alma és 40 va­gon Alexander-körte termett a házikertekben, a szórvány gyü­mölcsökben, a hegyen. Több éves tapasztalát, bogy a gon­dos növényápolás eredménye­képpen az almatermés 70—80 százaléka megüti az export minőségét. Az idén, a kétszeri jégverés ellenére, 15 vagon al­mát, szállítottak külföldre. A gazdák háztáji almatárolóik­ban jelenleg mintegy 30 va­gonnal tárolnak. Tizennégyen az idén gép- hasznosítási szakcsoportot ala­kítottak, s ez nagy segítséget jelentett a géppel nem rendel­kező termelőknek. A társulás két magás nyomású permete­zővel rendelkezik. így ami fon­tos: Nemesdéden nincsenek férges, nem permetezett fák. Olyan körülményeket terem­tettek a községben, hogy az a legnagyobb szégyen, ha egy gazdának a gyümölcsfája ke­zeletlen. Általános, hogy ti­zennégy—tizenötször perme­teznek. A téli esték sem telnek ese­ménytelenül. Kéthetenként hétfőn a szakkörben rendeznek vitákat; előadásokat hallgat­nak, filmeket néznek. Végh Péter összeállította már a to­vábbképzés menetrendjét is. Kaposvári és keszthelyi szak­emberek látogatnak a község­be, és író—olvasó találkozót rendeznek, hogy felkészülteb­ben várhassák a rügyfakadást. Jó példaként említhetjük azt is. hogy az egyik szakköri foglalkozáson összeírják a ter­melők műtrágya- és növény- védőszer-igényeit, az egész év­re vonatkozóan. Az áfész otta­ni boltja évente 300 000 forint értékű permetezőszert ad el a gazdáknak. D. Z. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatói a hazánkban legelterjedtebb erdei fafaj, az akác nemesítésére húsz évvel ezelőtt indítottak tudományos kutatómunkát. Az akác a kis­paraszti gazdaságok kedvelt fafaja volt, kiváló tűzifát adott és a faiparban is felhasználták, de miután az utóbbi évtize­dekben a növényanyag minő­sége romlott, az akácfa a fel­használók körében vesztett népszerűségéből. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Köz­pont is arra kérte a kutatókat, hogy igyekezzenek visszaadni az akácfa régi népszerűségét, mert ez a fafaj különösen al­kalmas »méhlegelőnek«. Az ér­tékesítésre kerülő méz 80 szá­zaléka ugyanis az akácerdők­ből származik. Az igények kielégítésére az erdészeti kutatók három akác­fajtát alakítottak ki. Ezek elő­nye, hogy a közönséges akác rövid virágzási idejét »meg- nyújtják«, és így a méhészek tovább maradhatnak minden évben az akácerdő környékén. Különösen azokon a területe­ken telepíthetik majd az új fajtákat, amelyek más fák ter­mesztésére — a rosszabb ter­mőhelyi adottságok miatt — nem alkalmasak. Az új fajták fatömeg-hoza- mukkal is kitűnnek. Az egyik fajta például 30 köbméterrel nagyobb mennyiségű fát ad egy hektáros területen, mint a közönséges akác, amelynél a nemesített akác csaknem két méterrel magasabbra nő. Ipari célokra szintén alkalmasabbak az új fajták, 20 százalékkal több értékes alapanyagot ad­nak, mint a régiek. Az új fajták szaporítását a tudományos kutatók és a szak­emberek megkezdték. S most, ennyi év után hall­gatva Székely Éva szenvedé­lyes hitvallását, ami nemcsak a sportolóknak, hanem min­den embernek élményt jelen­tett, úgy álltam föl a televí­zió elől — s tudom, sokan voltak még így —, hogy egy zsükséges tanulságot von­hattam le. Csak úgy lehet tel­jes egy emberi élet — akár sportolóé, akár bármilyen te­rületen dolgozóé —, ha az ember tudja, hogy mit akar. S csak akkor, ha van életcél­ja. És ezért a célért egy éle­ten át következetesen, szívó­san dolgozik, küzd, és példá­jával erre ösztönöz másokat is. Sz. L. A közkifolyók lezárásával javult a mosdósi szanatórium vízellátása November 29-i számunkban i te észre sem vette a vízkor­Ismé ielíűntek a rozmároK Jégvilág a Mosdósi Gyermektüdőgyógy- intézet vízellátási zavarairól, és a megyei tanács kényszer- intézkedéseképpen Nagyberki és Mosdós községekben, beve­zetett vízkorlátozásáról adtunk hírt. Horváth Tivadar, a víz­művek műszaki igazgatóhelyet­tese tegnap közölte, hogy a gyors beavatkozás — harminc­öt utcai közkifolyóból csak hét működik, a többit kikapcsol­ták, illetve a hálózati tolózá­rakkal az éjszakai órákra az intézethez irányítják a vizet — eredménnyel járt, s már más­napra lényegesen javult a víz­ellátás. S így a lakosság szin­látozást. A nagyberki vízműtelep 2. számú kútjánál egy ötletes műszaki megoldással — a ter­vezési és kivitelezési hibák végleges kijavításáig — elérik, hogy annak a vizét is nemso­kára hasznosítani lehessen. Addig türelmet, s megértést kérnek á két község lakóitól. Mellesleg az intézet gazdasá­gi igazgatójától megtudtuk, hegy Horváth elvtárs a cik­künk megjelenése előtti estén munkaidő után kiment a hely­színre és személyesen segített a zavarok elhárításában. N. F. Meoía!á\ták Vespasianns ve Le rá uj aina k lakhelyét A mai Debeh — - ■jr.JiV. megyei kis falucska Bulgáriá­ban — helyén alapították eg./ kor Vesoasianus császár kiszól, gált katonái a Deultum nevű elepülést. az PSös?á:T>itásur' szerinti I. század végén. Deui- tumról Tacitus és az idősebb Plinius óta senki sem tett em­lítést, és ez a hely idáig a ré­gészek- figyelmét is elkerülte. Most viszont vályogfallal kö­rülvett római sírt tártak föl az egykori település helyén. A kamrát három márvány lap zárja le. Az alap: tíz centi méteres habarcsréteg. A sír­kamra II—III. században épült. ti vei össze-vissza dobált cson­tokon kívül semmit sem ta­láltak benne nyilvánvaló, logy kirabolták. Ezt bizonyít­ja egyébként az egyik már­ványlapon ütött tátongó nyílás is . .. A régészek számításai szerint a rablók a VI. század­ban jártak ezen a helyen. Nem messze a sírtól egy fia­tal ’nő csontváza került elő Mellette egyetlen dísze: bronz drótból csavart, üveggyöngy- gye! ékesített fülbevaló feküdt Ez a lelet ugyanabból az idő­ből származik, mint a sírkam­ra. A Kamesatka-félsziget észa­ki részén száz-ötszáz egyedből álló rozmárcsorda előfordulási helyeit fedezték föl. A rozmá­rok ezen a területen az orosz és külföldi vadászok század- r- V- ••»♦n követ- ez- ;:í volt Az észasi féltőké egnagyob' úszó emlőseinek visszatérést az 1956-ban bevezetett vadá- Mati tilalom eredménye. Konzervá’ »Használja a végső esetben > — ajánlja a bádogdoboz cím­kéjén a felirat. A bádogdoboz egyik tartozéka a mentőkész etnek. A dobozban konzerv.V vóvíz van. amelynek nag" ipari előállítását most kezdt meg a Szovjetunióban av égy kalinyingrádi üzemben. A három évig frissen mara­dó víz gyártási technológiája ják a vizet neglehetősen bonyolult. A vi­zet előzetesen különleges olda­tó ezüsttel munkálják meg, utána oxidáló szerekkel — ívebek között aszkorbinsav al — vegyítik. Ezután fém lobozokba teszik, és felforra :ík hogy az oxigén eltávozzék. Még néhány művelet, és ké­szen is van a létfontosságú konzervált ivóvíz. TASM fogva „Becsületesség” Kávéházi párbeszéd; — Nagyszerű kávéház ez, nagyon rendes hely. — Miből gondolod? — Csupa becsületes em­ber jár ide. Egyszer itt­hagytam az esernyőmet és amikor fél év múlva is­mét eljöttem, megtalál­tam. — Csakugyan? És biz­tosan a te esernyőd volt? — Azt nem, de ez a be­csületesség mégiscsak fi­gyelemre méltó... Mind a kettő Az egyik barátnő vigasz­talja a másikat: — Mi történt, drágám? Miért zokogsz? A férjed csalt meg vagy a barátod? — Mind a kettő! A csodagyerek A neves naturalista köl­tő, Max Halbe 1865-től 1944-ig élt. Bensőséges barátság fűzte az 1864 és 1918 között élt Frank We­dekind drámaíróhoz, az irodalmi expresszionizmus előfutárjához. Kettőjükről sok anekdota kerig. Íme egy a sok közül: Max Halbe és Frank Wedekind müncheni törzs­kávéházukban üldögéltek. Halbe különösen rossz hangulatban volt és rend­kívül letört ábrázattal né­zett maga elé. — Na, mi bajod? Tör­tént valami? — faggatta Wedekind. Max Halbe így vála­szolt: »Képzeld csak mi történt vélem! A kislá­nyom tegnap este apró da­rabokra széttépte legújabb novella-kéziratomat! Hát nem borzasztó?-« ^ Wedekind egy pillanatig elgondolkodott, majd így válaszolt: »Na nézd csak! Nem is gondoltam, hogy ez a csöppnyi gyerek már tud olvasni! Gratulálok a kis csodagyerekhez!« Határozott elképzelés Fiatalember az eladó­nak: — Szeretnék egy szép láriynak valámi csodálatos ajándékot adni... — Van valami határo­zott elképzelése? — kérdi az eladó. — Természetesen, kü­lönben nem vinnék neki ajándékot! Feketehajú szőkeségek Egy női fodrász mond­ta: »A szőke feleségek ne csináljanak azonnal bot­rányt, ha férjük kabátján fekete női hajszálat talál­nak. Lehet, hogy néhány nappal ezelőtt az ő hajuk volt fekete ...« Somogyi Néplap \2 MSZMP Somogv negyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogv megvei Lankiadó Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándor utca 2. Postacím :740l Kanosvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzunk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Rinfizi'tbető a helvi nostahiva- lóknál és postáéi* *vbesítőknél. ’’őfizeté*^ ^:: eff” ^napra 2o Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy mep' pi Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinca -c ándor tu 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents