Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

'Tjiizhlt c$ ? e rkc zztailg.! Orbán János — 8695 Buzsák, Kossuth Lajos u. 9. szám alatti lakos — november 16-i panaszát megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a panaszos által leírtak nem felel­nek meg a valóságnak. A kérdéses csomagot nem a »pos- tames'ernő« vette fel, ő nem tartózkodott akkor a hivatali helyiségben, hanem Tráknyák Kornélia postafőellenőr, egyesített felvevő, aki jogosan kifogásolta, hogy a feladó 200 Ft értéknyilvánítással az »élelem« tartalmát részlete­sen nem tüntette fel. Ez a kifogás azonban Tráknyák Kornélia szerint nem sértő hangnemben történt. A postai dolgozó a csomag fel­vételét — állítása szerint — nem tagadta meg, csupán a tartalom részletesebb feltüntetésére hívta fel a feladó fi­gyelmét. A vizsgálat során Orbán Jánosnét, a csomag feladóját kiküldöttem felkereste a lakásán, és kérte, hogy jöjjön el a helyi postahivatalba, hogy a cikkben leírtakat a postai dol­gozókkal tisztázni lehessen, a feladó azonban erre nem volt najlando. Tisztelettel: ZTjhdOr Stíndo-f igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap 1973. október 19-i számában megje­lent Turbók Ferenc — Kaposvár, Liszt Ferenc u. 13. sz. alatti lakos — panasza, melyet a helyszínen megvizsgál­tam. A panasz részben jogos, mert szomszédja az ö meg­kérdezése és engedélye nélkül lakóháztoldalék-építést és szigetelési munkát végzett. A panaszolt szigetelési munka Turbók Ferenc lakóépületében állagromlást és károsodást nem okozott, azonban a helyszíni szemlén megállapítottam, iiogy mindkét érdekelt fél engedély nélkül, illetőleg enge­délytől eltérően vegzeit építési tevékenységet, ezért a ha­tósági eljárást ellenük megindítottam. Az ügyfél áilílnsa — mely szerint az osztályon nem fo­gadták— nem felel meg a valóságnak, mert panaszát az osztályvezető-helyettes meghallgatta. Tisztelettel: StculU* QÓZUj(­oszt. vez. főmérnök Tisztelt Szerkesztőség! A Somogy megyei Áfész-ek Közös Vállalata kérés­sel fordult tanácsunkhoz, hogy a szóban forgó fűtőolaj­töltő állomás építéséhez járuljunk hozzá, illetve ehhez közterületet biztosítsunk. A megfelelő engedélyezési eljá­rás után a vállalat bejelentette, hogy 1972. évben sem tudja a kutat megépíteni. Végre 1973 szeptember első napjaiban elkészült. Sajnos, üzembe helyezése a mai na­pig nem történt meg. A község lakói több ízben keres­ték fel tanácsunkat a fenti ügyben, és különféle meg­jegyzéseket tettek. Amilyen öröm volt a lakosság szá­mára a kút létesítése, most annyi bosszúságot okoz. Ezt az eljárást nem tartjuk helyesnek, 'és kérjük a T. Szer­kesztőséget, hogy legyen segítségünkre. Tisztelettel: 'dúo fvátJL cArpúÁ, tanácselnök Építőipari nyugdíjasok találkozója Régi hagyomány a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, hogy az év utolsó hónapjában meg­hívják a nyugdíjasokat. Azt szeretnék, ha a jó kapcsolat —■ bár más formában, mint a munkaviszony idején — rend­szeres és folyamatos maradna a 'sok évtizedes munka után megérdemelten pihenő idős emberek és a vállalat vezetői, dolgozói között. 74 építőipari nyugdíjast kö­szöntött a múlt hét végén a vállalat központjában Horváth József, a szakszervezeti bi­zottság titkára. Beszámolt ne­kik a szakszervezeti életről, a nagy családos dolgozók, a gyermekeiket, idős szüleiket eltartó nők helyzetéről, gond­jairól és a velük való törődés­ről. Embersics Sándor igaz­gató a vállalat eredményeiről és gondjairól tájékoztatta a nyugdíjasokat. Elmondta, hogy a párt és a kormány határo­zata alapján milyen nagy se­gítséget kap az építőipar — így a vállalat is — beruházá­sokra és bérezésre, hogy még több lakást, ipari, mezőgazda- sági, szociális és kulturális célt szolgáló létesítményt épít­hessen. Az eredményeket úgy érté­kelte az igazgató, hogy nagy részük volt ezekben a talál­kozón részt vevő 'nyugdíja­soknak is. Az ő jó munkájuk volt az alapja annak, hogy a vállalat idáig eljutott, hogy a negyedik ötéves tervben vál­lalt feladatok teljesítésének nincs akadálya. Kérte őket, hogy év közben is többször látogassák meg a vállalatot, nézzék meg az új telepen fel­épült üzemcsarnokokat, a szo­ciális épületeket, tanácsaik­kal segítsék a fiatalabb dol­gozókat. Tíz nyugdíjas kapott jutalmat, és itt adták át az emléklapot és a jutalmat azoknak a dolgozóknak is, akik 25 éve tagjai az építők szakszervezetének. Ezután a KISZ-szervezet irodalmi színpada hangulatos, vidám műsorral köszöntötte a nyugdíjasokat. M. F. AZ MSIM» SOMOGY NEGYEI BÍZOTT* AgAmAKLAP JA XXIX. évfolyam, 285. szám. Csütörtök, 1973. december 6. Ujságelödökre, úiságíró e'ődökre emlékezünk Koszorúzás a Gábor Andor-szoborná! M'nden o vasét me hívunk öt éve mindin december 7-én .azzal kezdjek, a magyar sajtó rr, ij'V',ak metünné-dé- sét, hogy megkoszorúzzuk a kommunista újságíró és ír 5 Gábor Ardor kaposvári mell­szobrát. Az újsá'nrM-. a lap- terjesztők. a postások,: a nyomd- :zob ilyerkcr az új­ságelődökre az újságíró elő­dökre emlékeznek. Most pén­teken, a Vörös Újság megje­lenésének 55. évfordulója al­kalmából a szokásosnál emlé­kezetesebbé szeretnénk tenni az ünneplést, hiszen a lap tör­ténetében új szakaszt jelent 1973. Szeretnénk most együtt ünnepelni a megyei lap olva­sóival abból az alkalomból, hogy ötvenezer példányban jut el a Somogyi Néplap min­dennap a megye városaiba, falvaiba és településeire. A holnapi koszorúzási ün­nepség közös ünnepünk. Ezért örülünk annak, hogy a kör­nyező üzemekből, iskolákból, intézményekből — mint a húskombinát, az elektroncső- gyár Dimitrov utcai telepe, a posta, a Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság, a föld­hivatal. a SOMBER, a Ber­zsenyi, illetve a Zrínyi Ilona iskola — sokan eljönnek a Gábor Andor térre. Természe­tesen szeretettel várjuk és meghívjuk minden olvasón­kat, aki ráér s el kíván jön­ni az ünnepségre, amely egyébként nyitánya a kétna­pos rendezvénysorozatunk­nak. Lapunk egyik munkatár­sa méltatja majd a kommu­nista sajtó szerepét, ezután a szerkesztőség, a lapkiadó és az MTI megyei szerkesztőségé­nek vezetői koszorút helyez­nek el a somogyi születésű író és újságíró szobra előtt. A pénteki ünnepségen — amely délelőtt 10 óyakor kez­dődik —- a városi tanács fú­vószenekara is közreműködik, a szobor két oldalán pedig ifjúgárdisták állnak díszőrsé­get. 31 millió forinttal nőttek a takarékszövetkezeti betétek (Tudósítónktól.) Megyénk 225 községében végzik munkájukat ■& takarék- szövetkezetek. A 23 szövetke­zetnek 35 kirendeltsége és 53 betétgyűjtő pénztára műkö­dik, s kiterjesztették a taka­rékossági szolgáltatásokat Barcsra, Lengyeltótira és Fo­nyódra is. A betétgyűjtésben jó eredményeket értek el a takarékszövetkezetek: a me­gye lakosságának 348 millió forintját őrzik és kezelik. Az emelkedés ez évben 10 hónap alatt 31 millió forint volt. A takarékszövetkezetek­ben 54 000 tag tömörült. Kö­zülük sokan vették igénybe a szövekezetek kölcsöneit. Ok­tóber 31-ig 132,8 millió forin­tot használtak a tagok céljaik segítésére; 48 millió forint építési, 33,5 millió forint ter­melési célokat szolgál. A szö­vetkezetek 10 hónap alatt 10 931 biztosítási ügyletet kö­töttek. A nyár folyamán az idegen- forgalmi területen működő szövetkezetek 20 millió forin­tért vásároltak valutát és de- i vizát. Fejlődött az üzletháló­zat is. Somogysárdon új szék­házat, Balatonfenyvesen és Mesztegnyőn új kirendeltségei létesítettek. Meghívó a kismamáknak Harmincegy címre kézbesí­tette a postás a Budapesti Fi­nommechanikai Gyár 3. számú gyáregysége szakszervezeti bi­zottságának és vezetőinek meg­hívását. Az itt dolgozó nők közül jelenleg ennyien van­nak gyermekgondozási segé­lyen, s a meghívó baráti be­szélgetésre, találkozóra invi­tálta a kismamákat. Mint Da­ru Jánosné szakszervezeti tit­kár elmondta, már másodszor szervezték meg a rendezvényt. A vállalat vezetősége tájékoz­tatta a gyermekgondozási se­gélyen lévő asszonyokat az időközben elért eredmények­ről és gondokról. A Vörös Hadsereg utcai általános is­kola úttörői — a gyár patro­nálja őket — műsorral ked­veskedtek. Minden kismama, aki már tizenkét hónapja van gyermekgondozási ségélyen, a találkozón kapta meg a gyár szakszervezeti bizottságának 600 forintos támogatását. A meghívott kismamák ta­lálkoztak munkatársaikkal, üzemrészük szakszervezeti ak­tíváival is. S nem maradt el a piciknek sem az ajándék: mi­kuláscsomaggal, apró játékok­kal mentek haza a bensőséges hangulatú találkozóról. Télapó Ujjongva újságoljuk: újság van az újságnál! tanulságos próba A cigarettafüstben alig lát­ják egymást, az egyik színész magára húzza a szőrmebun­dáját, abban a pillanatban a rendező leveti a zakóját — a próbában viszont remek az összhang. Kun Vilmos hol közelebb, hol távolabb tartja a szövegét — az egyik újság­cikket —, nem érti a dolgot, aztán köhint egyel, s el­mondja, ahogy ő megírta vol­na, — s tényleg, úgy van ér­telme. Gondoltam, nem árta­na szerződtetni a társulatot a szerkesztőséghez is, ekként a cikkeket még a megjelenés előtt előadnák, értelmeznék, s rádöbbentenék az újságírót, mit is akart tulajdonképpen kifejezni. Még nyers az egész, gyak­ran közbeszól a rendező, azonkívül a színészeknek né­ha súgnak is — igaz, az új­ságíróknak is. Valami kü­lönbség azért van, mert a sú­gás a színészeknek kifejezet­ten segít, nekünk viszont nem mindig. Néha az se érti, aki súgja, meg az se, aki fülel, így aztán előfordul az elhal- lás, de erről a Somogyi Nép­lap szombati ünnepi műsorá­ban sokkal több elhangzik. Következik az együttes próba. Érdekes, így elsőre is mekkora az összhang, semmi hamis törekvés, semmi szét­húzás, s hogy kisegítik egy­mást, s csoportokra szakad­va nem pusmognak arról, akinek gyöngébben megy, nem taszítanak azon, aki egyébként is megtántorodott, s nem akarják visszahúzni a legjobbakat, de most látom, már nem is a színészekről beszélek — de nem is az új­ságírókról, annyi szentigaz. Aztán jön az ünnepi műso­runk zenés részének a próbá­ja — zene nélkül. Csorba itt is megmutatja, hogy kicsoda, mindenki helyett ő szerepel, ő a csábos démon, a duzzogó öregúr, s még a távol. ma­radt zongorista helyett is be­ugrik, igaz, a végén már brummogni is alig tud. de ráértjük. Az első perc meg­adja a szám hangulatát, ilye­nek vannak benne, hogy az újságban minden szó igaz, s akkor mindenki elhűlve néz a színészre, aki állítási bizo­nyítására fölolvas a lapból: »Ara 80 fillér.« De szót se többet erről, Csorba egyébként is sikoltoz­va menekül, ha meglát, mert állítólag kifecsegem a szá­mát. Szombaton aztán elő a farbával, titok nem marad homályban. Hogy hol lesz a •nagy leleplezés? Megtudják a hatodik oldal alján elhelye­zett hirdetésből. Hadd öntsek erőt csüggedő olvasóinkba: szombatra még egy kellemes meglepetéssel készülünk. Akkor abbamarad ez a sorozat. Addig viszont tartsanak ki. P. D. Az idén bizony jóelőre je­lezte érkezését. Amikor meg­rázta . fehér szakállát, s hóval borította be az utat, amelyen érkezett, a kicsinyek azt hit­ték, haragos lesz. De ki látott már dühös télapót? A harag nem illik hozzá. Amikor teg­nap este Kaposvár főutcáján — stílszerűen a Csemege előtt — találkoztunk vele, arcáról a jóság, a szeretet sugárzott. Ezért is vette körül tíz-húsz apróság, s olykor talán még többen is. Az aprócska em­berkék megérezték, hogy tél­apó hozzájuk megérke­zett. S örvendeztek jelenlété­nek, meg hogy már nem kell tovább számolni a napokat, amíg puttonyából a sok-sok csomag, a kisebb-nagyobb ajándékok oda kerülnek a ki­fényesített cipőcskékbe. Bizonyos, hogy tegnap este gyermekeink felszabadult bol­dogsága ünneppé varázsolta a télapó érkezését. Tükrözte ezt egyébként az utca is, ahol a »•kaposvári télapó sok száz kisfiút és kislányt ajándéko­zott meg egy-egy szem sza­loncukorral. És estére kelve csak a mi télapónk puttonyá­ból nyolcezer cukor- meg csokoládécsomag jutott a jó gyerekeknek. A rosszaknak pedig, ugye, virgács... Szép este volt a tegnapi. A emberi jóságot megtestesít télapó meg az emberi örö: melege még a havat is félő vasztotta. TARKA SOROK Indokolás A vendéglőben egy ven­dég észreveszi, hogy a mel­lette levő asztalnál valaki jóízűen alszik. Jó ideig hallgatja a horkolást, de végül ideges lesz, és azt mondja a főpincérnek: — Miért nem dobja ki ezt az embert? — Majd bolond leszek kidobni — feleli a főpin­cér —, már háromszor föl­keltettem, és mind a há­romszor kifizette a szám­láját. Dumas mondta Az ifjabb Dumas társa­ságban volt, ahol közis­mert színészek és színész­nők voltak jelen. Az egyik színésznő éppen arról pa­naszkodott, hogy minde­nütt rossz hírét költik Pá­rizsban. Majd felindultan hozzátette: — Ezekkel szemben nem is tartom magamhoz mél­tónak a védekezést. E rá­galmakkal szemben önér­zetembe és erélyeimbe burkolózom. Dumas, aki eddig nagyo­kat hallgatott, most köz­beszólt : » — Vigyázzon, hogy ilyen könnyű öltözékben meg ne hűljön... Találékonyság Victor Bucher francia színész nagyszerű találé­konyságról tett tanúbi­zonyságot. Egy jelenet kel­lős közepén észrevette, hogy műszakálla le akar esni. Nem vesztette el lé­lekjelenlétét, hanem egy­szerűen félbeszakította partnernőjét, mondván: — Bocsásson meg, hív­nak. Kiszaladt a kulisszák mögé, a színésznő meg ad­dig egyedül maradt a szín­padon. Bucher azonban hamarjában nem talált senkit, aki felragaszthatta volna a szakállát, így fog­ta és levette, majd szakáll nélkül visszatért a szín­padra. — Ki volt? — kérdezte az ugyancsak találékony színésznő. — A borbély — vála­szolta Bucher. Vigasz A jó barát meglátogat­ja az özyegy férjet, és saj- nálkozvá mondja: — Ez az üveg rum az egyedüli vigasztalód? 1 — Nem, pajtás! A szek­rényben van még egy üveggel. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori Béla. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím :7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. I. Felelős vezető: Farkas Béla igazgatd.

Next

/
Thumbnails
Contents