Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

Befejeződtek a tárgyalások Podgornij fogadta a brit külügyminisztert A szovjet külügyminiszté­riumban tegnap befejeződtek a tárgyalások Andrej Grorni- KO szovjet és Sir Alec Doug- las-Home brit külügyminisz­ter között. A tárgyalásokon a felek részletesen megvitatták az időszerű nemzetközi problé­mákat, valamint a szovjet— brit kapcsolatok további fej­lesztésének kérdéseit. A két külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vé­leménycsere előmozdítja a két ország sokoldalú együttmű­ködésének bővülését. Sir Alec Douglas-Home külügyminisztert tegnap fo­gadta Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnöke. A Szovjetunió és Nagy- Britannia képviselőinek tár­gyalásairól és megbeszélései­ről közös közleményt hoznak nyilvánosságra. Folytatódtak a csehszlovák—in dia tárgyalások Tegnap folytatódtak a tár­gyalások Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára és Indira Gandhi in­diai miniszterelnök között. A CSKP KB főtitkára, mint ismeretes, hivatalos és baráti látogatáson tartózkodik In­diában. A tárgyalások íö témája a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés kiszélesítése. Gustáv Husák tegnap Ven- kata Giri indiai elnöknél is látogatást tett. A saigoni rezsim támadásai közepette 60000 hektárról betakarították a rizstermést A saigoni rezsim sorozatos laroi cselekményei miatt ki- ..■födött dél-vietnami hely­......jen az Ideiglenes i’orradai­. ui Kormány kénytelen volt /.jj Intézkedést tenni a fel- j .aoadított területek védelmé­re. Ugyanakkor a harci cselek­mények ellenére, a dél-vietna­mi forradalmi hatóságok kö­vetkezetes politikával szilár­dítják a gazdaságot és igyekez­nek stabilizálni, konszolidálni a lakosság életét. A felszabadított területeken sikeresen folyik az őszi vetésű rizs aratása. Mintegy 60 000 nektárról már betakarították a termést. Binh Dinh tartomány- uan a rizs őszi vetésterületét az idén húszezer hektárra, növelték. Ezenkívül igyekez­nek hasznosítani a szűz- és parlagföldeket. Ez év novem­berében körülbelül 30 000 hek­tárnyi ilyen területet művelhetővé. kiskereskedő kapott működés, engedélyt A Központi Kémiai Kutató Intézetbe látogattak bolgár vendégeink (Folytatás az 1. oldalról.) tanács elnöke, Holló János akadémikus, a kutatóintézet igazgatója és Király János, a kutatóintézet pártszervezeté-1 nek titkára fogadta. Az intézet fiataljai virágcsokrokkal ked­veskedtek a bolgár nép képvi­selőinek. Ezután az intézet nagyter­mében Holló János igazgató tájékoztatta a vendégeket a kémiai alapkutatásokkal fog­lalkozó intézet munkájáról. Elmondta, hogy a tudomány- politikai irányelveik szellemé­ben, az ország távlati tudo­mányos kutatási programjá­val összhangban dolgoznak, s — megőrizve tevékenységük alapkutatási jellegét — lehe­tőségeikhez mérten elősegítik az ipar fejlesztését is. A bolgár párt- és kor­mányküldöttség vezetőjének az intézet további terveit tu­dakoló kérdésére az igazgató elmondta, hogy középtávú kutatási programjuk legfőbb feladatai között szerepelnek a gyógyszeripart és a növény- védőszer-gyártást szolgáló kutatások, a petrolkémiai fej­lesztési program végrehajtá­sának elősegítése, valamint a műanyagipar fejlesztésével kapcsolatos alapkutatási té­mák kimunkálása. Egyidejű­leg az intézet önálló feladat­ként is jelentős kémiai anyagszerkezet-kutatásokra vállalkozik. Az intézet szerteágazó nem­zetközi kapcsolatairól is szó esett; ennek kapcsán a ven­dégek arról érdeklődtek, hogy mi a helyzet ezen a téren magyar—bolgár viszonylat­ban. Az intézet igazgatója el­mondta, hogy több munka­társuk járt Bulgáriában ta­nulmányúton, vagy vett részt a testvérországban rendezett tudományos konferenciákon. Ugyanakkor számos bolgár kutatót látott vendégül. A tájékoztató után a ven­dégek fölkeresték az intézet j néhány részlegét. A látogatás befejeztével Todor Zsivkov köszönetét mondott a házigazdáknak a szíves fogadtatásért és azért, hogy megismerhette az inté­zet szerteágazó tudományos tevékenységét. A bolgár párt- és kormány- küldöttség, élén Todor Zsiv- kovval, kedden este megte­kintette az Állami Népi Együttes műsorát az együttes székházában. A műsor meg­kezdése előtt Rábai Miklós, az együttes igazgatója köszön­tötte a vendégeket. ENSZ határozat a háborús bűnösök felkutatásáról Az ENSZ közgyűlése hétfőn i tóztatni, bíróságilag felelősség­Egyre jobban működik a kereskedelmi hálózat is. A felszabadított területeken mintegy 12 000 kisiparos és nagyjelentőségű határozatot hozott a »háborús bűnösök és az emberiség elleni bűnök el­követői felkutatásában, letar­tóztatásában, kiadatásában és megbüntetésében való nem­zetközi együttműködés elvei­ről«. ■ .MJ.n' -■ "• "t fW A szocialista országok kez­deményezésére a világszerve­zet közgyűlés ellen szavazat nélkül 29 tartózkodással 9 ilyen elvet hagyott jóvá. Az egyik legfontosabb kimondja: »A háborús bűnök és az em- tettek1 beriség elleni bűncselekmé­nyek, bármikor és bárhol kö­vették el őket, büntetendők és azokat a személyeket, akikkel kapcsolatban bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy -ilyen cselekményeket követtek el, fel kell kutatni, le kell tar­re kell vonni és ha bűnösnek bizonyulnak, el kell ítélni«. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete fennállása első éveitől kezdve szüntelenül szem előtt tartotta a háborús bűnösök nemzetközi összefogással való felkutatását és elítélését, mint a nemzetközi béke és bizton­ság erősítéséért vívott általá­nos küzdelem szerves részét. A mostani határozat szava­zásánál a tartózkodók között volt két európai állam, Spa­nyolország és Svédország, to­vábbá Japán és számos latin­amerikai valamint afrikai or­szág. egyesült Államok Nem csökkentik az Izraelnek nyújtott segélyt Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága hétfőn 16:5 arányban elutasította azt a javaslatot, hogy az Izraelnek szánt 2200 millió dolláros ka- tonai, segély .összegét 500 mil­lió dollárral csökkentsék. A bizottság hétfőn kárt aj­tók mögött meghallgatta Jo­seph Sisconak, a közel-keleti ügyekkel megbízott külügyi 'államtitkárnak tájékoztató­ját, s utána szavazott a meg- ajánlási albizottság által elő­terjesztett segélycsökkentési javaslatról. A munkásosztály utánpótlásának he yzete iiat szocialista országban (Folytatás az 1. oldalról.) eszközök technikai szintjének s saját szakmai tudásának kólák esti és levelező tagoza tán folytatja tanulmányait. Dr. Halay Tibor előadását követően a Szovjetunió, Len­mind gyorsabb emelése, a mű- , gyelország, az NDK, Csehszlo­szaki termelési tevékenység struktúrájának fokozatos át­alakítása. A fejlődés velejárója a korszerűen képzett, művelt, magas szintű tudással rendel­kező munkások iránti igény ugrásszerű növekedését. Megbízható adatok és té nyék igazolják, hogy fiat" munkásnemzc'* a’mmfl veltsége me,, '.alndja a mun Kásosztály egészének általános műveltségi s intjét. Az ifjú­munkások mintegy 80 százalé­ka elvégezte az általános isko­la nyolc osztályát, míg az idő­sebb munkásgeneráció 50 szá­zaléka rende’kezik alapfokú is­kolai végzettséggel. Az utóbbi 15 évben hozzávetőleg 700 00< új szakmunkás lépett a terme­lésbe. a felnőttoktatásban át­lag minden ötödik ifjúmunkás részt vesz. Körülbelül 10 szá­zalékuk a különböző középis­vákia és Bulgária képviselői szólaltak fel, elemezve a mun­kássá válás folyamatnak té­nyezőit. A nemzetközi tanácskozás részvevői ma szovjet referá­tum alapján a fejlett kapita­lista országok dolgozó ifjúsága nk problémáival kapcsolat js . ieológiai koncepcióról folytat iák eszmecserét Közlekedési csőd íenyegeti Angliát Patak Károly, az MTI tudó­sítója jelenti: Miután az olajínség lepa­rancsolta az országutakról a gépjárművek jórészét, Angliái közlekedési csőd fenyegeti: az ASLEP nevű szakszervezet — amely a mozdonyvezetők 96 százalékát tömöríti — béreme­lési sztrájkot jelentett be. A szakszervezet felhívására 29 000 motorkocsi- és moz­donyvezető nem teljesít túl­órát, nem dolgozik a vasárna­pokon és ünnepnapokon, kí­nos pontossággal ragaszkodik a szabálykönyvek — összessé gükben teljesíthetetlen — elő Írásaihoz és semmilyen együtt­működési készséget nem tanú sít munkaadói iránt. Az ASLEF végrehajtó bi­zottsága azután döntött a mun­kalassítás mellett, hogy a múlt héten eredmény nélkül sza­kadtak félbe a szakszervezet és az állami vasútigazgatóság bér- tárgyalásai. Ha időközben nem jön létre megoldás a bérvitában, amely­nek tulajdonképpeni oka a kor­mány keresetkorlátozási prog­ramja, akkor a jövő héten összeomlik Angliában a szer­vezett vasúti közlekedés. Kína „segélypolitikája a harmadik világban A kínai politika éveken keresztül óriási erőfeszítése­ket fordított annak a legen­dának a felépítésére és táp­lálására, hogy a szocialista közösség országaival szem­ben,' sőt azok ellenében, Kí­na az úgynevezett »harma­dik világ« legfőbb politikai támasza és szószólója a nem­zetközi fórumokon, Ezt a politikai kísérletet azóta számos kudarc érte., A nemzetközi diplomácia szint­jén a fejlődő országok egyik legkiábrándítóbb tapasztala­ta az volt, hogy Kína az im­perialista katonai blokkban részt vevő, társadalmilag reakciós pakisztáni államot támogatta Kelet-Bengália véres áldozatokkal vívott szabadságharca idején. S amikor a Banglades Népi Köztársaság függetlenné vált — Kína azzal kezdte a biztonsági tanácsbeli pálya­futását, hogy első vétóját e fiatal állam ENSZ-felvétele ellen alkalmazta. A nemzetközi élet széle­sebb problémáiban is számos sokk érte a harmadik vilá­got Peking részéről. Így pél­dául az erőszak alkalmazá­sáról való lemondás és a nukleáris fegyverek betiltá­sát követelő szocialista ja­vaslatokra az ENSZ tavalyi ülésszakán Kína képviselője »nemmel« szavazott — s ez­zel egy táborba állt a gyar­matosító Portugália, a neo­fasiszta Dél-afrikai Köztár­saság delegátusaival A kijózanodás irányába ható politikai akciók mellett mindazonáltal Pekingnek a harmadik világ országaival kapcsolatban kidolgozott »gazdasági segélyprogram­ja« mutatja leginkább és a, maga lég'teljésebb bonyolult­ságában Kína és a fejlődő országok viszonyát. Már a kínai segélypolitika első időszakában világos volt, hogy Peking olyan mé­retű gazdasági erőfeszítések­re készül ebben a vonatko­zásban, amelyek voltaképpen nem reálisak, mert nincse­nek arányban gazdasági tel­jesítőképességével. Jellegze­tes példa erre az 1970-ben megkezdett vasútépítés Tan­zánia és Zambia között, amelyhez Kína csaknem fél- milliárd dollárnyi hitelt ígért. Ugyanebben az évben a Kína által felajánlott ösz- szes hitelek az évi nemzeti jövedelem csaknem 1,5 szá­zalékát tették ki. Még .a tő­keerős nyugati országok fél­reérthetetlen politikai és ha­talmi meggondolások által ösztönzött segélyei és hitelei sem érik el az egy százalé­kot. Eleve világos volt, hogy Peking esetében meghatáro­zott hatalompolitikai célok­130 e/cr kilométerre a Jupitertől A Pioneer sebességrekordja A Pioneer—10. amerikai űr­szonda tegnap hajnalban 130 000 kilométerre közelített meg a Jupiternek a Naprend­szer legnagyobb bolygójának felszínét. A kicsiny, mindössze Értesítjük t. Megbízóinkat, hogy a megnöveltedet! fuvarozási feladatok lebonyolítására szombatokon és vasárnapokon is készséggel állunk rendelkezésűkre. (13391) VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT KAPOSVÁR 260 kilogramm űrhajó ezután az óriás-bolygó vonzását fel­használva óriási sebességgel folytatta útját. E manőver so­rán a Pioneer a legnagyobb sebességet érte el valamennyi ember gyártotta eszköz közül: óránként 132 000 kilométeres sebességgel száguldott. Az űrhajó műszerei kimutat­ták, hogy a Jupiter légköre hé­liumot is tartalmaz. ~A Pioneer—10., miután sér­tetlenül került ki a Jupito rettenetes erejű sugárzási öve­zetéből, tovább távolodott Földünktől. Az előzetes számí­tások szerint 1987-ben ér a Plútóhoz, a Naprendszer leg­távolabbi ismert bolygójához, és — ha valami közbe nem jön — »csekély« 8 millió év múlva a Taurusz csillagképbe. Japán vasutasok sztrájkja Kedden hajnalban 24 órás sztrájkba léptek a japán vas­utak dolgozói, hogy az infláció köve'keztében elmaradt fi­zetésük rendezését kikónyszerítsék. Felvételünk a tokiói Shinjuku vasútállomásról készült a sztrájk megkezdése után (felső kép) és a sztrájk előtt (alsó kép). (Tel-afotó: AP—MTI-«KS) nak rendelik alá a segélyt. Másrészt mindig is kétséges volt, hogy Kína a megaján­lott hiteleket ipari szállítá­sokkal tudja-e teljesíteni? Ami az első tényezőt il­leti, már a segélyek földrajzi megoszlásában bekövetke­ző változás is jelezte, hogy a segély szinte automatikus módon sokszor a legrövidebb lejáratú hatalmi politikai célok eszközeként jelentke­zik. így például Afrikában nem véletlenül koncentráló­dott a kínai segélypolitika Tanzániára és Zambiára. Ezekben az országokban ugyanis az indiai származá­sú burzsoázia pozíciói igen erősek voltak és a pekingi támogatás része volt az In­dia világpolitikai elszigetelé­sére irányuló törekvéseknek, amelyek mindmáig Peking stratégiájának egyik célki­tűzése. Természetesen ezt a célt szolgálta a legközvetlenebb módon az 1970-ben Pakisz­tánnak nyújtott 200 millió dolláros kínai kölcsön, amelynek felét az indiai— pakisztáni háború után elen­gedték. Az India elleni stra­tégiai támadásnak rendelték alá a Ceylonnak, Nepálnak és Burmának nyújtott köl­csönöket is. Valójában tehát a segély- program talán még átlát­szóbb módon eszköze a pe­kingi hatalompolitikának, mint a nyugati tőkés orszá­gok esetében, ahol a kifino­multabb m.ódszerek és a gyarmatosító tapasztalatok az álcázásra több lehetősé­get nyújtanak. Ami a másik tényezőt, a segélyprogramok gazdasági realitását és főleg tartalmát illeti, — ott e programokat természetszerűen behatárolja Kína gazdasági fejletlensége. Kína közismert módon nem rendelkezik azokkal a beru- ' házósi javakkal, gépekkel, aútomatikákkal, fejlett :,<ééch- nológiaí eljárásokkal, ‘ ame­lyekre a harmadik világ, or­szágainak iparosítási törek­vései során szükségük len­ne. Tanzánia és Zambia vo­natkozásában ez látványosan bebizonyosodott. Ez a két állam csaknem évi 30 millió dollár értékű kínai áru be­hozatalára kötelezte magát a segélyprogram egyik felté­teleként. Hamar kiderült azonban, hogy Kína csak a legegyszerűbb fogyasztási cikkek exportjára képes, korszerű beruházási javak szállítására nem. Végső soron megálla­pítható: ahol a kínai gaz­dasági segély látványos mé­reteket öltött ' (mint Tanzá­nia, Zambia, illetőleg Pa­kisztán esetében) ott kifeje­zetten stratégiai célokat szol­gált. Gazdasági tartalmát tekintve pedig vagy a kínai politikai jelenlétet is bizto­sító nagy létszámú munkás és technikus átküldésével jár (mint a tanzániai vasút­építés esetében), vagy pedig a világpiaci szintet el nem érő fogyasztási cikkek szál­lítására koncentrálódik. Azokban a ritka esetekben, ahol emellett (a már említett tanzániai vasút, a közép-af­rikai textil-, gyufa- és cu­korgyárak) Kína a technika szállítójaként is megjelenik, — ott ez a technika a dolog jellegénél fogva inkább a XIX., mint a XX. század technikája. A politikai és a gazdasá­gi kijózanodás együttes ha­tására a fejlődő országok mind szélesebb körben is­merik fel, hogy a szocialista közösséggel szembeforduló Kína hegemon hatalmi cél­jainál és korlátozott gazda­sági erejénél fogva nem le­het megbízható támaszuk az imperializmus és a gyarma­tosítás ellen vívott küzde­lemben. — fe — \

Next

/
Thumbnails
Contents