Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

EGY HÉT a világpolitikában hozzájárult a pozitív íégfcir kialakításához és olyan konst­ruktív szerepet játszott, ame­lyet az értekezlet minden részvevője elismert.) A genfi konferencián Ev végi számvetés a jövő szempontjából Az esztendő utolsó napjai általában már az év első dip­lomáciai mérlegének felállítá­sát hozzák: így volt ez most is. A sort az amerikai kül­ügyminiszter nyitotta meg, aki washingtoni sajtóértekezletén megpróbálta áttekinteni az Egyesült Államok szempont­jából az 1973-as évet. A leg­fontosabb kijelentése a kelet —nyugati enyhülési politika távlataira vonatkozott, ame­lyeket »körülhatárolt derűlá­tással« tudott és akart fel­rajzolni. A szovjet—amerikai hadászati fegyverek korláto­zásáról már évek óta tartó tárgyalások most folyó máso­dik szakaszának lezárását már nem ígérte határozottan a jövő esztendőre, pedig ezt a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón kilátásba helyezték. Kissinger elismerte, hogy elhamarkodottan hirdet­ték meg Washingtonban 1973-at »európai évnek«, amelynek során az Egyesült Államok és nyugat-európai (NATO-beli, Közös Piac-beli) szövetségeseinek viszonyát új alapokra helyezik. E kapcso­latok szempontjából az ame­rikai külügyminiszter a most véget érő évet inkább csaló­dást keltőnek nevezte... E sorok írójában felidéző- dik a brüsszeli NATO-ülés emléke: a folyosókon egy ma­gas rangú személyiség szűk körben azon háborgott, hogy »soha ennyit még nem hazud­tak egymásnak a részvevők egyetlen miniszteri tanácsüré- j/i sem...« S példaként egy : nerikai igényt, s egy nyu- :t-európai választ idézett: az . -y esült Államok már évek : a sürgeti partnereit, hogy ülaljanak nagyobb részt a »yverkezés terheiből, most a NATO-ban az úgynevezett Surópa-csoport azt bizony­gatta, hogy száz- és százmil­liókkal (dollárban!) többet fordít a NATO létalapját je­lentő fegyverkezési hajszára... Az említett személyiség heve­sen kifakadt: »összehordanak mindent, ami a régen elfo­gadott, már javában megva­lósuló tervekben benne van, s újdonságként, új áldozatvál­lalásként tüntetik fel!« Persze, egyhamar készen volt; az ellenvetés: »És az Egyesült Államok? Hogyan segítette, hogyan segíti Nyu- gat-Európát, például az olaj­válságban?« Az 1973-as esztendő nem­zetközi mérlegében kétségkí­vül rendkívüli tétel az úgyne­vezett »olajháború«: az olajtermelő országok —és nemcsak az arab orszá­gok! — most alkalmazták először az olajfegyvert a legfejlettebb tőkés országok ellen. Megnövelték a bevéte­lüket, hiszen emelték az olaj­árakat, de ezen felül első íz­ben mutatták meg erejüket és bizonyos egységüket is. (Azt ma még persze nem tudjuk lemérni, hogy mennyiben si­került az olajtermelőknek megosztaniok a tőkés tábort, miként tudtak annak egyik részére támaszkodni a másik ellenében, vagy hogy egészen pontosan mi volt az Egyesült Államok szerepe az egészben? Mert míg egyfelől Kissinger kesereg az arab olajembargó miatt, másfelől éppen az Egyesült Államoknak kedvez a nyugat-európai országok olajgondok miatt riadt maga­RZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: A PFSZ átvette Kuvaitban a római repülőtéri tömeg­mészárlás tetteseit. — Long Borét a Lón Nol-rezsim új miniszterelnöke. Kedd; Az arab olajtermelő orszá­gok enyhítettek az embar­gón. — Meghalt Ismét Inönü, a volt török állam­fő. Szerda: Nixon elnök megbeszélést folytatott Dobrinyin szov­jet nagykövettel. — Sikere­sen leszállt a Szojuz—13. Csütörtök: Egyiptomi—izraeli katonai tárgyalások Genfben. — Le Dúc Tho elutazott Pá­rizsból. Péntek: Venezuela 81 százalékkal emelte az olaj árát. — To­kiói bejelentés a japán külügyminiszter pekingi út­járól. Szombat: A spanyol miniszterelnök kijelölése Madridban. — Chilei—svéd diplomáciai fe­szültség. Vasárnap: Választási előkészületek Tel Avivban. az előrehaladás attól is függ, hogy egyáltalán mi­lyen izraeli kormány kép­viselői foglalnak majd he­lyet januárban a tárgya­lóasztal mellett. Riadókészültség Izraelben tartása, más kérdésekben núsított visszakozása.) ta­Világos, hogy az olajproblé­mát átviszi a tőkés világ a jövő évre is. Mint ahogyan az 1973-as mérlegben a közel- keleti kérdés is olyan tétel­ként szerepel, mint amely még nem értékelhető igazán: legfeljebb azt lehet csak megállapítani, hogy a 101-es kilométerkőnél, majd pedig Genfben a békekonferenciával, illetve az egyiptomi—izraeli katonai tárgyalásokkal a prob­léma tulajdonképpen elmoz­dult a holtpontról — a ren­dezés irányába. (A amerikai külügyminiszter említett saj­tóértekezletén hangoztatta, hogy a genfi értekezlet első szakaszában a Szovjetunió Ma, hétfőn szólítják ugyanis az urnák elé Izrael választó- polgárait. Most kerül sorra az a törvényhozási választás amelyet már októberben meg kellett volna tartani, de a háború alkalmat adott az el­halasztásra. A választások játékszabá­lyai — s ezt ne feledjük — lehetővé teszik, hogy valaki egy szájból fújjon hideget és meleget, hogy egy párt vagy egy politikai személyiség egy­szerre legyen »héja« és »ga­lamb«, hogy a háború és a béke hívei külön-külön rá­szavazzanak. Golda Meir mi­niszterelnök és Dajan had­ügyminiszter egyformán hir­detheti békés szándékait. Hi­vatkoznak arra a tényre, hogy Izrael küldöttei -megjelentek Genfben, és — az expanziós célok további szolgálatát, hi­szen a katonai alkudozások­ban csakúgy, mint a Szuezi- csatorna mellett kialakult tűz- párbajókban a »kemény kéz« politikája mutatkozott meg. A héten rendkívüli érdek­lődést váltott ki az a fordu­lat, amely a római repülő­téren az előző héten végre­hajtott szörnyű tömegmészár­lás tetteseinek sorsában kö­vetkezett be. A kuvaiti kor­mány kiadta a terroristákat a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. Jogilag példa nélküli az eset: ha Kuvait a Palesztinái nép képviselőjének is tekinti Arafat szervezetét, a palesztin állam kormányá­nak még nem ismerte el. Egy állam hatóságai így nem egy másik államnak, hanem csak egy szervezetnek szolgáltattak ki bűntetteseket. Politikailag azonban még több »robbanó­anyag« rejlik talán a terro­risták kiadatásában: a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet kezébe bizonyítékok kerülhet­nek a terroristák mögött ál­lók kilétéről, céljairól. Pálfy József Hírügynökségek egybehang­zó jelentése szerint vasárnap teljes riadókészültségbe he­lyezték az izraeli hadsereget Noha az izraeli katonai ha­tóságok, úgymond szíriéi tá­madástól tartanak, megfigye­lők kapcsolatba hozzák az in­tézkedést az izraeli választá­sokkal. Nem tartják kizártnak, hogy Golda Meir kormánya ezzel is nyomást akar gyako­rolni a választókra. KAIRO Rövid izraeli tartózkodás után Kairóba érkezett Ensio Siilasvuo tábornok, a Közel- Keleten állomásozó ENSZ- csapatok főparancsnoka. Szadat egyiptomi elnök a íövő héten Szaúd-Arábiába és Szíriába utazik — közölte arab diplomáciai forrásokra hivatkozva a kuvaiti A1 Szia- sza című lap. Az egyiptomi államfő Fej- szal királlyal, illetve Asszad elnökkel tárgyal majd. Magyar államférfiak távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL, CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének Havanna Kedves Elvtársak! TUC-nyilatkozat A Brit Szakszervezeti Főta­nács (TUC) vasárnap nyilat­kozatot adott ki abból az al­kalomból, hogy egy éve lett tagja az ország a Közös Piac­nak. A nyilatkozat szerint az elmúlt év azt bizonyította, hogy az EGK-tagság kedve­zőtlenül hatott az angol gaz­dasági életre, hozzájárult az élelmiszerárak rendkívüli melkedéséhez, és jelentős tő-1 kéket vont el Nagy-Britanniá- [ tói. ■ A forradalom győzelmének napja, a kubai nép naj nemzeti ünnepe alkalmából az MSZMP Központi Bizottság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és do gozó népe nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket és őszin jókívánságainkat küldjük Önöknek, és Önökön keresztül testvéri kubai népnek. A kubai nép a forradalom győzelme óta eltelt 15 év ala sikeresen védte meg országa függetlenségét, nagy eredm< nyékét ért el a szocialista társadalom építésében, a gazdi ság és kultúra felvirágoztatásában. Történelmi eredményei őszinte elismerést váltottak ki a magyar dolgozókban, a sz< cialista országokban, az imperializmus és a neokolonializmi ellen harcoló népekben és az egész világ haladó közvélemt nyében. A Kubai Köztársaság dolgozóinak hősi helytálláséba erőt merítenek egész Latin-Amerika népei. Nagy öröm számunkra, hogy népeinknek a proletárintei nacionalizmus elvén alapuló testvéri barátsága és országain sokoldalú együttműködése napról-napra erősödik. Meggyőze désünk, hogy pártjaink, kormányaink, társadalmi és tömés szervezeteink szoros kapcsolatai tovább fejlődnek népeinl a szocializmus és a világbéke javára. A forradalom győzelmének 15. évfordulóján pártunl népünk és a magunk nevében szívből kívánjuk az egész kubs népnek, hogy kommunista pártja vezetésével újabb nagy si kereket érjen el a Kubai Köztársaság szocialista jövője épí tésében és nemzetközi tekintélyének növelésében. Budapest, 1973. december 31. Kádár János, Losoncai Pál, az MSZMP KB a Magyar Népköztársaság első titkára, Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának almoké. Púja Frigyes külügyminisz­ter, a Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte dr. Raul Roa Gardát, a Kubai Köz­társaság külügyminiszterét. J Hazafias Népfront, az Orszá gos Béketamács, a SZOT és < KISZ szintén táviratban fe­jezte ki jókívánságaikat ku­bai társszervezeteinek. (MTI) új a 25 éves feladatok előtt magyar békemozgalom (Folytatás az 1. oldalról) harc legeredményesebb meg- pyUvÚnjjlása az építő munka becsületes, tisztességes végzé­se az élet minden területén. Mozgalmunk sikere és ered­ményessége a szocialista épí­tés sikerének és eredményes­ségének függvénye, s ugyan­akkor a más társadalmi és tő- megszervezetekkel együtt­működő magyar békemoz­galom maga Is aktívan visszahat a siker és eredményesség fokozására. a Somogyi Népfap KUBA: A szabadság másfél évtizede Kuba, a Karib-tenger gyöngyszeme immár 15 esz­tendeje Latin-Amerika sza­bad földje. 1959. január el­sején vonult be Fidel Castro harcosai élén Havannába. A forradalom győzelme óta a kubai nép nemcsak a szabad­ság tiszta levegőjét élvezi, de meg kellett birkóznia az amerikai blokádból származó nehézségekkel, a korábbi egyoldalú gazdaság követ­kezményeivel, külpolitikai elszigeteltségével, stb. A kubai forradalom győ­zelme történelmi fordulópont az Egyesült Álamok latin­amerikai hegemóniájának megtörésében, nemcsak Ku­ba, hanem a többi latin-ame­rikai nép vonatkozásában is. A spanyol hódoltság után Latin-Amerikára az USA tet­te rá a kezét, s az amerikai uralom 150 éven keresztül ne­hezedett teljes súlyával La­tin-Amerika népeire. A ku­bai forradalom győzelmével azonban ez a 150 éves ura­lom 1959. január elsején megszakadt. Ettől a pillanat­tól kezdve valami új kezdő­dött nemcsak Kuba, hanem egész Latin-Amerika életé­ben. Az elmúlt évek fordulatot hoztak a szocialista Kuba külpolitikai elszigeteltsége te­rén is. Nem érdektelen utal­ni arra, hogy Mexikó példá­ul az amerikaiak legerősebb nyomása ellenére sem sza­kította meg diplomáciai kap­csolatát Kubával. Hogy Pe­ruban olyan haladó rendszer jött létre, amely visszasze­rezte függetlenségét az ame­rikai iTT-táJ, ár Kuba test­véri országnak tekinti. De hasonlóan a Kubai Köztár­saság testvéri országának mi­nősíti Panamát, amely a Csa­torna feletti amerikai uralom ellen harcol. Nem érdektelen utalni arra, hogy Latin-Ame­rika egyik legnagyobb orszá­ga, Argentina a tavalyi for­dulat időszakában helyreál­lította a diplomáciai kapcso­latait Kubával. Nagyon-na- gyon sok minden szól .amel­lett, hogy ma már más szelek fújnak Latin Amerikában, s az ármánykodás és erőszak ellenére növekszik Latin- Amerika népeinek ellenállá­sa az amerikai imperializ­mussal szemben. Venezuela például kb. egy esztendeje visszautasította az amerikai olajszerződést. De más latin­amerikai országokra is utal­hatnánk, amelyekre az Egye­sült Államok át szeretné há­rítani gazdasági és pénzügyi nehézségeinek terhét. Az el­múlt esztendőben vetődött fel az új amerikai államok szervezetének problémája. Kuba támogatja az új típusú amerikai államok szerveze­tét, és hajlandó egy ilyen szervezethez tartozni, bele­értve ebbe a Karib-tengeri angol nyelvű országokat is. Kuba példája bizonyság arra, hogy a szocializmus az egyetlen lehetséges út az el­maradott, kizsákmányolt la­tin-amerikai népek felemel­kedéséhez. Ehhez mindenek­előtt a földrész népeinek egy­sége szükséges. Az Egyesült Államok — látva a latin-amerikai fej­lődés folyamatát —, ha kell, a chilei ellenforradalom minden vonatkozású támo­gatásával próbál akadályokat gördíteni, vagy megpróbálja Brazíliát felhasználni a la­tin-amerikai népeknek az USA-tól való függetlenségi törekvései ellen. De a törté­nelem kerekét már nem le­het visszaforgatni. A kubai forradalom sikerei erőt, re­ménységet és példát adnak Latin-Amerika népeinek. Kuba gazdasági sikerei az elmúlt években imponálóak. Az ipari termelés egy év alatt 14 százalékkal növekedett. A bruttó termelés 1972-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évben. S abban az országban, ahol a forradalom győzelme előtt 700 ezer munkanélküli volt, ma munkaerő-problémák vannak. A szigetországban egy esztendő alatt 30 ezer család költözött új lakásba, s 1975-től kezdődően évi 100 ezer lakást kívánnak épí­teni. i Abban az országban, ahol minden tartós fogyasz­tási cikket Amerikától vásá­roltak, tavaly 30 ezer hűtő­gép került ki a gyárakból, s a könnyűipar termelése is rekordot ért el. zett munka menyisége és mi­nősége szerinti bérezés mel­lett is. Ugyanitt Fidel Cast­ro kijelentette, hogy a kubai forradalom új szakaszba lép. s ennek célja a gazdaság in­tenzív fejlesztése. Kuba gazdaságának fejlő­désében nagy jelentősége van a Szovjetunió segítségének, s ennek döntő szerepe van ab­ban, hogy Kuba gazdasága fejlesztésének új szakaszába léphetett. Ilyen értelemben, a jövőt tekintve, jelentős sze­repe lesz a KGST-nek is — a szocialista Kuba immár több mint egy esztendeje a 1 szervezet tagja —, mert ily- módon kihasználhatja a szo­cialista integrációban rejlő előnyöket. Kuba — a KGST-tagorszá- gokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval való kétoldalú együttműködés révén — nemcsak legyőzte az észak- amerikai imperializmus ál­tal okozott nehézségeket, ha­nem sikeresen halad előre a gazdasága fejlesztésében. Július 26-án a Moncada lak­tanya megtámadásának 20. évfordulóján mondott beszé­dében Fidel Castro rámuta­tott, hogy: »Az idealista té­vedéseket, amelyeket a gaz­dasági vezetésben elkövettek, bátran ki kell javítanunk«. Az elmúlt évben tartott szak- szervezeti kongresszuson a Kubai kb első titkára már új gazdasági elképzeléseket körvonalazott. Ezek közül az egyik rendkívül figyelemre méltó megállapítása, hogy az erkölcsi ösztönzők mellett alkalmazni kell az anyagi ösz­tönzőket anélkül, hogy bár­melyik szerepét is eltúloznák. Egyben állást foglalt a vég­Mint láthatjuk, a kubai for­radalom rendkívüli mérték­ben megerősödött. Nagy si­kereket ért el a szocialista gazdaság fejlődése terén is. Hozzáláttak az első ötéves terv kidolgozásához. A ku­bai példa nyomán pedig erő­södik Latin-Amerika népei­nek imperialista-ellenes szo­lidaritása és összefogása. A kubai példa gyümölcsözően hat Latin-Amerika népeinek felszabadítási harcára. Nagy nemzeti ünnepükön, a kubai forradalom győzel­mének 15. évfordulóján a magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét küldi Latin-Ame­rika első szocialista országa népének és vezetőinek, és sok sikert kíván hazájuk to­vábbi felvirágoztatásáért ví­vott harcukhoz. Boros Béla —. A magyar békemozga­lomnak, amely egyidős a szü­letésének negyedszázados év fordulójára készülő nemzet közi békemozgalommal, a ju bileumi esztendőben, 1974-be arra kell törekednie, hog növelje tömegbefolyását a tál sadalom minden rétege, d elsősorban a nők, a fiatalo körében. Mozgalmunk egyi fontos feladata, hogy sokol dalúan ismertesse a VIII. ma gyár békekongresszus hatá rozatait, a békeszerető erő világkongresszusának prog ramj át, s tudatosítani kell a: a felismerést, hogy hazán) erejének, tekintélyének gya rapítása a mi legkézzelfogha több hozzájárulásunk a bé kés egymás mellett élés to vábbi térhódításához. — A propaganda és az is­meretterjesztés mind változa tosabb, igényesebb eszközei vei, a tudományos fórumol bekapcsolásával kell előtért» állítanunk az európai bizton­ság intézményesítésének fon tos ügyét, az általános és tel­jes leszerelés hosszú távú, d< égetően fontos feladatát. P nagyszerű vietnami szolidari­tási mozgalmat életben tart va, sőt fokozva, új és haté­kony szolidaritási mozgalma kell kibontakoztatnunk: i közel-keleti helyzet igazsáeoi rendezését célzó erőfeszítések a haladó arab országok támo­gatása és a palesztin nép tör­vényes jogainak helyreállítá­sa érdekében. Hazai és nem­zetközi munkánk során to­vábbra is segítjük Chile éi Görögország haladó érőinél antifasiszta harcát. Ugyancsal a szolidaritás jegyében erősítjük kapcsolatunkat a függetlenségi mozgal­makkal, lehetőségeinkhez képest támogatva a fejlő­dő országok gazdasági fel­emelkedésének létfontos­ságú ügyét. — Nagyok tehát a felada tok, de biztatóak a távlatoi is. Ez történelmi optimizmus sál tölt el bennünket. E tör ténelmi optimizmus szellemé ben kívánok a magyar béke mozgalom minden aktivistá­jának, minden békeszereti magyar embernek boldog, bé kés és sikerekben gazdag ú; esztendőt, erőt. egészséget a: 1974-es év küzdelmeihez él győzelmeihez — mondta be fejezésül dr. Sík Endre. (MTI

Next

/
Thumbnails
Contents