Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-29 / 303. szám
Társadalmi összefogási! Megalakult a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Milyen a modern bútor? Tegnap délelőtt a Kaposvári Városi Tanács nagytermében megtartotta alakuló ülését a Somogy megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Dr. Gelencsér István alezredes, a rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettese üdvözölte a részvevőket, és utalt a Minisztertanács szeptemberi határozatára, amely megállapítja: »A közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és politikai érdek.« Dr. Sólyom Gábor ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, tartott ezután vitaindító előadást. Értékelte a »jogelőd«, a megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács tevékenységét, amely számottevően hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben javult a közlekedési fegyelem és erkölcs, megszilárdult a közlekedés rendje. Az új tanácsadó, koordináló és szervező testület feladata az, hogy továbbfejlessze a jól bevált módszereket és a balesetmeg- elóző intézkedéseket. Dr. Sólyom Gábor ezután értékelte megyénk közlekedés- biztonsági helyzetét, s a feladatok súlyát azzal is jelezte, hogy míg 1965-ben 22 286 gépjármű volt Somogybán, addig 1973 első felében már 49 210 gépjárművet tartottak számon. Nyilvánvaló, hogy a gépkocsik számának gyors növekedése következtében nagyobb a balesetek valószínűsége is. A Közlekedésbiztonsági Tanács fő feladata az, hogy jobban felkészítse az embereket a közúti forgalomban való részvételre. Fokozni kell tehát a biztonságos közlekedésre nevelést az oktatási intézményekben, tovább kell fejleszteni a gépjárművezetők képzését, vizsgáztatását, és emelni a továbbképzés színvonalát. Külön hangsúlyt kapott az előadásban az, hogy a közlekedésbiztonság megszilárdításában milyen hallatlanul nagy szerepük van a társadalmi szerveknek, a sajtónak, a rádiónál?, a televíziónak. Olyan közlekedési szemléletet kell kialakítani, amelynek középpontjában az ember áll. Éppen ezért a közösség erejére támaszkodva lehet csak hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a közlekedés- biztonsági munkát — mondta az előadó. Részletesen elemezte ezután a tanács legfontosabb feladatait, majd széles körű vita bontakozott ki. A Közlekedés- biztonsági Tanács tagjai készséggel vállalták a felelősség- teljes megbízatást, és máris sok hasznos javaslattal, elképzeléssel gazdagítottáík a munkatervet. Ezután tizenegy tagú elnökséget választott a testület. A Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke dr. Sólyom Gábor ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, társelnök Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese, ügyvezető elnök dr. Gelencsér István alezi'edes, a rendőr-főkapitányság vezetőjének helyettese, titkár Kiss Pál őrnagy, a rendőr-főkapitánvság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Az elnökség tagjai: Boczán András alezredes, az MHSZ Somogy megyei titkára. Hoffman Sándor. a Magyar Autóklub Somogy megyei elnöke, Kánya János, a TIT Somogy megyei szervezetének titkára. dr. Rábai István, az Állami Biztosító Somogy megyei igazgatója, Suri Sándor, a Volán 13. sz. Vállalatának igazgatója, Széles Péter, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője és Szenes Imre, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára. A 36 tagú tanács ezután elfogadta ügyrendjét, első félévi munkaprogramját, és azt a javaslatot is, miszerint a közeljövőben öt szakbizottság kezdi meg működését. Az alakuló tanácsülés befejezéséként Sipos István őrnagy, a BM Közlekedésrendészeti Csoport- főnökségének munkatársa bejelentette, hogy Somogy a Vezess balesetmentesen! mozgalomban a hat legforgalmasabb megye közül a második helyezést érte el. 'A jó eredmény elismeréseképpen serleget nyújtott át a főkapitányság helyettes vezetőjének. Ingázó csirkék Egy csaknem kétórás vita a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottságának legutóbbi ülésén adta az ötletet, hogy ezeket a sorokat papírra vessem. Idézem a té- , ma címét: »Tájékoztató a megye naposbaromfi-ellátásának helyzetéről, a volt megyei kel- tetöállomás üzemeltetésével kapcsolatos elképzelésekről.« Előadó: Dianovszky Sándor, a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke és Koncz István a Balatoni nagy bereki Állami Gazdaság igazgatója. Már több alkalommal szerepelt ez a téma ennek a testületnek az összejövetelén, különböző okok miatt azonban mindig elnapolták az érdemi tanácskozást, ugyanis hiányoztak a megvitatáshoz nélkülözhetetlen alapok. Ez év szeptember 24-én keltezték azt az előterjesztést az illetékesek, melynek a megbeszélése elhúzódott, míg most, december 17-én azután kiterebédye- sedett a vita. Nem kívánok a vita részleteibe bocsátkozni, csupán arról mondanám el véleményemet, ami számomra — és az albizottság tagjainak felszólalásaiból következtetve többek számára — nehezen érthető. Adva van a somogyi termelő- szövetkezetek és háztáji gazdaságok naposbaromfi-igénye, s ebből következően az a feladat, hogy ezt ki kell elégíteni. Igen ám, de ki legyen az, aki ezt kielégíti. A jelenlegi keltető, a Balatonnagybereki Állami Gazdaság? A fogyasztási szövetkezetek szövetsége, a MÉSZÖV ? Tulajdonképpen jelenleg még semmi ok sincs az aggodalomra, hiszen az említett előterjesztésben ez áll: ».4 megye naposbaromfi-ellá- tása átmenetileg megoldottnak tekinthető. A Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat minőségben és mennyiségben is képes a megye igényeinek jelentős részét kielégíteni.« Ha azonban az idézetet folytatjuk, kiderül, mi az igazi tennivaló: »Véleményünk az, hogy mindenképpen — függetlenül a p ' esi vállalat tevékenységétől — a megyén belül kell az ellátás megoldásának lehetőségét komolex módon megteremteni.« Egy kissé körülményes ngyan ez a megfogalmazás, de a lényeg kiviláglik belőle: a megyének kellene önmagát ellátnia, s erre meg is van a lehetőség. Dianovszky Sándor: »1974- ben kielégíthetők a naposcsibe-igények, 2,4 millióra van szerződés. A csibéket zömmel Somogyiból, a többit más megyékből szerezzük be...« Hogy miképpen történik ez a beszerzés? A Bács-Kiskun és Csongrád megyéből vásárolt tojásokat a Baranya megyei vállalat bérkeLtetésre adja a somogyi keltetőbe, így vesz- szük meg Baranyától a megyénkben kikelt csirkéket.... Ehhez már csak azt kell hozzátenni, hogy Kaposváron, a mezőgazdasági főiskolán baromfitenyésztő szakembereket is kiképeznek, javarészt más megyék résziére ... Körülbelül hárommillió naposcsirke kellene Somogybán a nagy- és kisgazdaságokba, egymillió az előbbiekbe és kétmillió az utóbbiakba. Megyénkben jó néhány mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik baromfitenyésztéssel, közülük több gazdaság számottevő mennyiségű tenyésztői ast ad eL Jó volna, ha ezt rövidebb úton, az eddigi kerülők kihagyásával itt a megyében keltetnék és értékesítenék az igénylőknek. Csakhogy a vita éppen akörül forog, hogy ki keltessen. Az állami gazdaság átadja ez a feladatot, a berendezéseket, ha .. A MÉSZÖV átveszi mindezt, ha.... Dr. Kiss József: »A tenyész- tojást csak a nagyüzemek termelhetik meg veszélymentesen. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nekünk úgy nyilatkoztak, hogy részt kívánnak venni a tenyésztésben ... 1975-ig fejlesztési alapunk nincs a keltetésre, az áfészek a közös alapból erre nem is akarnak fordítani, tehát a megyei tanács segítsége nélkül semmit sem kezdhetünk... Az állami gazdaság átadta nekünk az 174. évre szóló szerződéseit, eszerint — a rendelkezésre álló eszközökkel — 1,2 milliós veszteség várható jövőre... »Tény, hogy a megyei tanács segítsége nélkül ebben nem várható előrelépés.« Maradt a következtetés — s ilyen értelemben jutott elvi állásfoglalásra a fejlesztési albizottság is —: a legcélravezetőbb az lenne, ha a MÉSZÖV kezelésébe kerülne a keltetés, megfelelő támogatással, minthogy a naposbaromfi nagyobb részéről a fogyasztási szövetkezetek gondoskodnak ez idő szerint — és a jövőben is — szerte a megyében. Am a vita sem hozott döntést, az ügy végére még mindig nem került pont, talán majd a jövő év elején kerül. Könnyen lehet, hogy későn lesz, ugyanis akkor már az 1975. évi tenyésztés — és keltetés — alapját kellene megteremteni. Ezért volna indokolt, hogy a megyei tanács vb mielőbb tárgyaljon erről a témáról. Ha ez így nem sikerül, marad továbbra is a régi út: »importáljuk« a tenyésztő - jást, ’•►exportáljuk« a naposcsibét, majd ismét behozzuk a megyébe. Arról nem is szólva, hogy közben a somogyi gazdaságok tenyészetéből a tojás más megyékbe kerül, s ott keltetik ki... Lám, mivé nő a csirke, ha kikelt a tojásból. Alkalmasint — nincsenek csodák? — tengerikígyóvó... H. F. A csövek a jövőt idézik Körbejárjuk a mintegy hatholdas területet, amelyen egymás után épültek a csarnokok, a kazánlház, a műszaki iroda, a raktárak. Vadas József, a Kaposvári Lakberendező Ktsz elnöke inkább a jövőt szeretné megliáittatni velem. Mintegy két hete volt az új, 1600 négyzet méteres szerelőcsarnok .műszaki átadása. Felépítése 13 millió forintba került. A következő években újabb építkezések követik, amelyek tervezésénél a legfontosabb cél: alkalmazkodni a gyártás folyamatához. A ;ktsz-nél nagy súlyt fektetnek a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséről. szóló határozatok végrehajtására. Az utóbbi évek fejlődését ennek segítségével érték el, minden létszámfejlesztés nélkül. A ktsz-ben jelenleg 243-an dolgoznak. Ebben az évben, a termelési érték .megközelíti a 49 millió forintot, csaknem egymillióval lesz több, mint amennyit a terv megjelölt, és négymillió forinttal több. mint tavaly. A jövő évi programban már 53 millió szerepel. Az eredmények mögött a ktsz immár hagyományosain rugalmas kereskedelmi politikája, az igényekhez alkalmazkodó termékstruktúra húzódik. Arra törekednek, hogy minél több új termékkel, jelentkezzenek. és ezek minősé,gilieg kifogástalanok legyenek. A ktsz által ebben az éviben gyártott hetvenféle cikk közül tizenhét az utóbbi hónapokban jelent meg először a boltokban. Közöttük van a Kapos lakószoba, melynek tervezésénél elsőrendű szempont volt, hogy megfeleljen a szakemberek és a vásárlók igényének: korszerű szobabútor legyen. — Valóban szem előtt kellett tartanunk ezt, ha azt akarjuk, hogy keresett legyen a boltokban. A tervez» — Herczendorfer László, a bútorértékesítő tervezőrészlegének főmérnöke — ezért olyan bútordarabokat tervezett a garnitúrába, amelyek célszerűek, vonalai modernek, színesek. Cél volt az is, hogy a szobabútor minél kevesebb darabból álljon, de ezek variálhatok legyenek. Alkalmazkodni kellett az újonnan épített lakások nagyságához is. Ebben az évben az úgynevezett nullszériában 30 garnitúrát készített a Kapos szobabútorból a szövetkezet, de 1974-ben már minden negyedévben 50—50 készül majd. A vevők igényeihez való alkalmazkodást jellemzi, hogy darabjai külön-külön is megvehetők. — Sőt — tette hozzá Vadas József — külön brigádunk dolgozik azért, hogy az egyé- [ ni kívánságok szerint megrajzolt darabokat legyártsák a megrendelőknek. Ezen keresztül ipari tanulóink is alaposabban elsajátíthatják az asztalosszakmát, hiszen változatos feladatokkal kell megbirkózniuk az irányító mesterek keze alatt. A szövetkezet megalapításakor huszonegyen dolgoztak itt. Akkor a kézi munka aránya 80 százalékos volt. Most már Utolsó simítások a Kapos lakószoba foteljein. mindössze húsz. A gépesítettség növelésének köszönhetik, hogy az aránylag alacsony szériaszámok mellett is a bútorkereskedelem. átlagos árain értékesíthetik termékeiket. Az új csarnokban sikerült megvalósítani, hogy az egyik ajtón beérkező nyersanyagból készült bútorok már raktárkész állapotban hagyják el az épületet. Itt készülnek az úgynevezett korpusz-bútorok, azok a szekrények, íróasztal- és asztali apók, amelyekhez nagy felületű, fényezett alkatrészeket használnak föl. A ktsz termékéinek mintegy 30 százalékát a Bútorértékesítő Vállalaton keresztül hozza forgalomba. Az itt készült irodagarnitüra — amely a jelenleg Magyarországon gyártottak közül a legreprezentatívabb — teljes mennyisége a vállalaton keresztül talál tulajdonosokra. Az áfész-boltok-' ba szintén körülbelül 30 százalék jut, a fennmaradó részi pedig saját mintaboltjában hozza forgalomba a lakberendező ktsz. Az ajtóra krétával, ákofsj- bákom betűkkel. írt felirat: »Ez itt a kazánház« — azt bi- zonyítja, hogy az új létesítményben még a ktsz dolgozóit is el kell igazítani. A fűtési rendszer hárommillió forintba került, de felépülésével nagy összegeket takarít meg a ktsz: eddig ugayinis a naponta keletkező, mintegy két-há- rom vagon hulladék elszállításáért súlyos pénzeket kellett fizetnie a költségvetési üzemnek. Most ezzel fűtenek. A jövőben felépülő csarnokokat is innen lehet ellátná hővel. — A régi épületekbe futó vastag csövek mór a jövőt idézik — mondta a ktsz elnöke. — Ezek helyére épülnek majd az új csarnokok és más épületek. Mészáros Attila Nem mindig a dolgozó felelős a balesetért Ragasztott bélés \ szombat’“elvi ®*-»I P«h*!sntl Vállalat Olaszországból vásárolt nagy telj- i 1 . 'i, infravörös sugárzással működő ragasztógépet. A gép 20 másodpercenként készíti cl egy kabát vagy öltöny bélésragasziását. A balesetek számának csökkentése közérdek. A kiesett munkaórák a népgazdaság számára veszteséget jelentenék, az egyén az anyagi káron túl esetleg súlyosabb sérülést is szenved. A Kaposvári Húskombinátban a múlt évhez képest kedvezően alakult a helyzet. Nagy István iparitanuló-ok- tató, az 1-es pártszervezet vezetőségének tagja. Közügyekre gyorsan reagáló, tevékeny ember. Személyesen járt a MÁV állomásfőnökségen, mikor a vidékről bejáróknak utazási gondjaik voltak, s elintézte, hogy a vonatpótló autóbuszok idejében hazaszállítsák és behozzák munkahelyükre a dolgozókat. — Az ipari tanulóknál a balesetvédelmi oktatás igen alapos, ennek eredményeként nálunk súlyosabb baleset nem fordult elő. A tanulók a tanműhelyben oktató felügyeletével, irányításával dolgoznak. Drahovszky Antal és Langer Károly munkásvédelmi előadók: — Statisztikák, grafikonok mutatják a munkásvédelem helyzetét a vállalatnál. A számok mögé nézve azonban megállapítható, hogy egy-egy baleset oka sokkal mélyebben van, mint ahogy azt a baleseti jegyzőkönyvek rögzítik. Az okokat feltárni, azokat megszüntetni csak elemző módon, jobban a dolgok mögé nézve lehet. Ahol ennyi ember dolgozik, feltétlenül szükség lenne egy pszichológusra. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a megelőzésre. A balesetek mögött gyakran egyéni gondok húzódnak. A vállalat dolgozóinak nagy része képzetlen munkás. Nagy a munkaerő-vándorlás. Éppen ezért az újakkal meg kell értetni, hogy az olyan ember, aki csak ideig-óráig dolgozik egy helyen, erkölcsi szempontból nem tekinthető teljes értékű munkásnak. Punok Dezső melléktermék- üzem-vezető, a szakszervezet' műhely bizottság munkavédelmi felügyelője: — A termelőmunka során fordul elő a legtöbb baleset. A baleseti forrásokat az önkéntes baleseti őrök jelzik, a vállalat megteszi a biztonság gi intézkedéseket. A védőeszközök. védőruhák beszerzése jelentős költséggel jár. Szükség van a dolgozók tudatának formálására, meg kell mutatni, hogy a vállalat mit tesz a balesetek elhárítására. A munkásvédelmi őrnaplóba kerülő bejegyzéseket a balesetvédelmi szemlék alkalmával felülvizsgálják. Nem mindig a dolgozó felelős a balesetért. A fegyelmi bizottság kivizsgálja az ügyet, a mulasztókat felelősségre vonják. Nagyon fontos a társadalmi őr szerepe. A vezető nem mindig látja meg a munkafolyamatban rejlő hibát. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a balesetek száma a hústermelési főosztály területén. Szerdahelyi Károly főosztályvezető : — Az elmúlt évekhez képest nálunk húsz százalékkal csökkent a balesetek száma. Sokat költött a vállalat egyéni védőeszközökre. Szigorúan számon kérjük a szakmai óvó rendszabályok megtartását. A vállalat vezetői fölmérik a munkásvédelmi helyzetet a negyedévenkénti szemléken.. Fontos a munkásvédelmi őrhálózat támogatása. Az üzem egész közösségének részt kell vállalnia ebből a munkából. Ezért örültünk, mikor a KISZ védnökséget vállalt a munkásvédelem fölött. A szocialista brigádmozgalomnak szintén nagy a szerepe. A húskombinátban sok vidéki dolgozik. Ezek az emberek nem szoktak ipari munkához, meg kell tanítani őket arra; hogy nagyobb figyelemmel, baleset nélkül dolgozzanak. Foglalkozni kell velük, hogy megszokják az ipari légkört. Most már kezd kialakulni az új törzsgárdánk. Sz. Sz. Somogyi Néplap 0
