Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Tervszerűbb binvédelni nevelő munka a Táncsics Gimnáziumban

A napokban tanácskozásra hívták meg Varga Sándort, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatóját és Kiss Zoltánt, az iskolai párt- szervezet titkárát Szentendrére, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára.

Itt nyújtották át a gimnázium vezetőinek azt a dicsérő oklevelet, melyet az évek óta íolyó következetes, eredményes honvédelmi nevelő munkával érdemeltek ki. Az iskolát pedig megajándékozták egy nagy értékű, a korszerű tanítást segítő audiovizuális berendezéssel.

A nevelőiestület feladata

— A honvédelmi,, hazafias nevelés tervszerű irányítása érdekében már évekkel ezelőtt létrehoztunk egy háromtagú honvédelmi bizottságot. Bernáth Sándor, Haász László és Gál József igen lelkesen végzi ezt a feladatot. Ök szervezik és rendezik az iskolai honvédelmi napokat, a versenyeket. Azonban nemcsak tőlük várjuk, hogy tanulóinkban elmélyítsék a hazaszeretetet, megértessék a honvédelem jelentőségét, hanem ezt kívánjuk az egész nevelőtestülettől.

Varga Sándor igazgató, Kiss Zoltán párttitkár elmondta, mi mindent tettek azért, hogy a honvédelmi, hazafias nevelést a gimnázium minden tanára fontos feladatának tekintse. Az iskolai KlSZ-szer- vezetek több mint háromszáz tagjától is azt várják, hogy részt vállaljon ebből a munkából.

Versenyek, találkozók

— Évek óta tavasszal és ősszel rendezzük meg az iskolai honvédelmi napokat, összetett honvédelmi verseny, lövészverseny szerepel a programban. Rendszeresen meghívunk az iskolába előadások, élménybeszámolók tartására hivatásos katonatiszteket, rendőröket és munkásőröket. Az iskolából kikerült, katonai szolgálatukat teljesítő fiatalok visszajönnek hozzánk, s beszámolnak katonaéletükről. Lövészkor működik iskolánkban, Csikely Ágnes tavaly országos ifjúsági bajnokságot nyert. Rádióskor is van. és sokan ismerkednek a fiatalok közül a gépjárművezetéssel — tájékoztat Bernáth Sándor, a gimnázium honvédelmi bizottságának vezetője.

Az MHSZ-től és a honvédségtől nagyon sok segítséget kapnak munkájukhoz, a versenyek megrendezéséhez. Az iskolai KlSZ-szerve- zet jó kapcsolatban van a honvédségi KlSZ-yzervezet- tel, közös sport-, kulturális tevékenységet folytatnak.

Megszereltetni a katonai hivatást

— Moszkvából kaptuk ezt az üdvözlő levelet. Az idén érettségizett egyik tanítványunk, a csömendi Horváth Zoltán küldte a tanári karnak, boldog új évet, eredményes munkát kívánt — mutat egy képeslapot B. Major Piroska igazgatóhelyettes.

Fontos nevelési elv a gimnáziumban, hogy az iskolából művelt, szakmai és poliAmi a harmadik helyezés mögött van

Nincs a munkanapnak olyan perce, amikor ne lenne vásárló a barcsi könyvesboltban. Otártics Ferencné boltvezető és Takács Mihályné eladó több mint kereskedő: egy kicsit népművelő is. Ajánlják, szorgalmazzák az irodalom kincsesházának lesszebbjeii megvételre, s ezen túl: olvasásra, élményszerzésre.

Hogy amit eddig róluk írtunk, mennyire igaz; mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Világirodalom Remekei sorozatban megjele-, nő, klasszikus értékű művek négyszázötven példányban

J könyvesboltok közötti verseny díjainak odaítéléséről. A szövetkezeti boltok versenye során — elismerve lelkes és eredményes munkájukat — a bolt ‘kollektíváját harmadik díjjal, s az ezzel járó ezer forintos könyvosomaggal jutalmazta.«

December közepén már fölmérték az addigi forgalmat. Tavaly összesen 1 245 000 forint értékű könyv kelt el. Az idén — tehát az utolsó hóna d közepéig — ennél kerek százezer forinttal adtak el több könyvet. I

tikai szempontból jól képzett, hazájukat szerető, szocialista vívmányainkat becsülő, azokat megvédeni is kész fiatalok kerüljenek ki.

Horváth Zoltán például a katonai hivatást választotta életcéljául, Moszkvában tanul katonai főiskolán. S mikor az iskola vezetői Szentendrén jártak, találkoztak volt tanítványukkal, Hankai Jánossal, ő a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát végzi. Többen vannak még kívülük: Merő András, Kocsis

László — ő esti tagozaton tanult —, Jakab József és mások, akik a gimnáziumi honvédelmi, hazafias nevelés eredményeként választották a katonai hivatást.

Fizikai leikészítés

A beszélgetés végén arról folyt a szó, hogy ezt a munkát még hatékonyabbá, tervszerűbbé kívánják tenni. Ez derül ki a tantervből is, amely részletesen tartalmazza az ezzel kapcsolatos feladatokat. E cél érdekében a jövőben országjáró kirándulásaik során meglátogatnak egy-egy katonai főiskolát, hogy a fiatalok megismerhessék az ottani életet. Már készül egy honvédelmi fal, ezen képekben, írásokban beszámolnak majd az iskolai honvédelmi hazafias nevelés eredményeiről, feladatairól. A technikai eszközök számát gyarapították, távcsöveket, puskákat szereztek be a lövészkor számára.

Azt tapasztalták, hogy a tanulók fizikai fölkészítését sem szabad elhanyagolni, Matuszka József tanár vezetésével igen aktívan működik a tájékozódási szakkör, szerepeltek már országos bajnokságon is.

S hogy végül is milyen eredménnyel végezték — végzik — a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanárai a honvédelmi, hazafias nevelést, azt nemcsak a katonai pályát élethivatásul választók száma bizonyítja, hanem azok a felnövekvő fiatalok is, akik értik a honvédelem jelentőségét, s abból képességükhöz mérten részt is vállalnak.

Szalai László

! Kapocs a város jelene és jövője között

Fasort neveztek el Németh Istvánról

Emléktáblát avattak tegnap a SOMBER épületén. A Beloiannisz utcának a Lenin utca és a Virág utca közti szakasza mostantól Németh István fasor lesz.

Ünnepelni gyűltek össze a SOMBER, a Kaposvári Járási Hivatal dolgozói, a kereskedelmi szakközépiskola ta- tulói. Az emléktábla avatása, a fasor ünnepélyes névadása méltó lezárása volt a Kaposvár centenáriumát ünneplő eseményeknek.

Az ünnepségen megjelent Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Rostás Károly, a városi tanács elnöke, Hotter István városi népfronttitkár.

Karádi Mihály szavalta el Szirmay Endre Kaposvár című versét, majd dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront megyei elnöke mondott beszédet.

— 1895. december 24-én került a város kormányrúdja Németh István polgármester kezébe, ö volt a városfejlesztés nagy korszakának első urbanistája, aki városépítő vezérkarának élén valóban várossá formálta a még mindig sok-sok falusi jegyet viselő Kaposvárt a századfordulón. Ekkor alakultak ki a városiasodásra jellemző szerkezet, a városkép alapvető elemei és azok a funkciók, amelyeknek következményeként Kaposvár 1869 és 1910 között Magyarország városainak sorában a harmadik helyre küzdötte föl magát.

Amikor a város irányítását a hajdani buzsáki parasztfiú, vette át, érett fővel, 46 évesen magával hozta paraszti őseinek minden takarékosságát, nyugodtságát, póz nélküli szerénységét. Ezért helyezte polgár- mesteri »ars poeticájában« a közösség érdekét mindig a magánérdek elé, a takarékosságot pedig az indokolatlan pazarlással szembe.

Dr. Kanyar József ezután arról beszélt, hogy mit tett Németh István és testületé a városért.

— Kiépítette a vízvezetéket és csatornarendszert, a villanyhálózatot. Elrendelte az utcák kövezését, portalanítását. Észrevette, hogy a város fejlődéséhez legalkalmasabb terület a Fő utcától északra terül el. Ennek megvalósításához hozzá is kezdett; így Németh Istvánt nevezhetjük a mai városfejlesztési koncepció atyjának.

A polgármester parkokat létesített és két-három hold- nyi területtel rendelkező új tanintézeteket: a főgimnáziumot, a siketnéma-intézetet, a MÁV-nevelőotthont, a leány- I

jimráziumot. Az ö nevéhez fűződik a színház, a Nemzeti Bank, a postapalota, az igazságügyi palota építése, valamint a városházáé. Tizennégy bekötő utcát is nyittatott a városban.

A demokratikus érzelmű polgármester segítségével jutottak be a városi testületbe akkor a szociáldemokrata párt munkásképviselői.

Személyének állítottak emléket a kaposváriak, amikor 1939. október 8-án elhelyezték puritanizmust megtestesítő szobrát a mai Szabadság parkban. Sírja a keleti temetőben van, a mai naptól pedig nevét őrzi ez a fasor, amely hajdanában egyszer már a nevét viselte. Ha van kapocs a város társadalmának jelene és jövője között, akkor az múltjának, történelmi értékeinek megbecsülése lehet. — mondta dr. Kanyar József.

Ezután a városi tanács fúvószenekara a Szózatot játszotta el, majd fölavatták a polgármester emléktábláját.

Száznyolcvan éve született..

Ivi méri fel egyszer; leik használtak többet nyelvünknek, a hexametereket magyarul papírra öntők, vagy a hazai szavakat deszkákról emberelv közé szórók. De ne is akarjunk méricskélni! Költők és vándorkomédiások sorsa, -rangja« nagyjából-egészébő1 azonos volt egykoron e hazában.

Déryné Széppataki Róza á legszebb hangú -nyelvművelő« volt, minden bizonnyal. Száznyolcvan éve született. A? első magyar operaánekesnő, a vándorszínészet legtörékenyebb, mégis: legerősebb egyénisége. Szülei németet tanulni adták Pestre, ő viszont a magyar színjátszással jegyezte e magát,

A tehetség vörösen izzó parazsát nem olthatja ki semmi. Déryné élete bizonyítja ezt. Az ország minden tájára eljutott sok társulatnál játszott. s mindenütt az első helvre küzdötte magát. Szent lángo’ésok koplalások, taps — ez vo’t a-> élete. Katona József, a Rá-'- bán írója reménytelen szere’- mével ostromolta. A pálya elsőbb. fontosabb volt minder másnál. Talán ezért vált mee I

oly könnyen hites társától, Dé- ry Istvántól is. Katona csalódásából egy bohózat született. A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok közt. Csalódásból tehát bohózatot csiholt: igazi komédiás vérű író volt Katona József.

Miskolc, Pozsony. Székesfehérvár, Kolozsvár, Kassa mind sikert hozott Ssáppataki Róza 'számára. Vajwr hegvan csilingelhetett a hangja Pánidnak ént Mozart Varázsfuvolájában? És Rosinaként hogyan ünnepelhették Rossini A sevillai borbélyának előadása után? Sainos akkor még nem tudták megörökíteni a hangot; nagy a veszteségünk.

Visszavonulása idején írta meg emlékezéseit. S aki csak egv kis részletet is olvasott ezekből, tudja: Déryné Száp- oataki Róza nem idegen gondolatok tolmáesolója. de elme maga is. Gondolkodó, széles látókörű asszonv volt.

KorÄoa'< nőideá1,'a. van előttem, az »’o°si róz-ók

»«mű darab eyvik A'~ «n

ábrázó! ;a. Ovális, tiszta arc, nagy, ábrándos szemek. Száz- -orVevan éve született, t"dji.mk róla! L. L.

kelnek el innen az előfizetőknek. Ezek egy részét postázzák is. Szintén keresettek az utóbbi évek legjobb magyar regényei, melyek a Magvető Könyvkiadó zsebkönyvtár sorozatában látnak napvilágot. A Magyar remekírók sorozatra — eddig Csokonai Vitéz Mihály versei, Jókai Mór regényei, Nagy Lajos és Veres Péter írásai jelentek meg — ötvenen fizettek elő.

Mindig újra kell rendelni azokból a könyvekből, melyeknek feldolgozásai a televízióban vagy filmen láthatók. Most Németh László Irgalom című regénye keresett. Siskov Zord folyója pedig már el is fogyott.

Lemezek is kaphatók ebben az üzletben. Nagyon figyelemre méltó a komoly zene kedvelőinek megszaporodása. Tizenötezer forint értékű lemezt értékesítenek a nemesebb muzsika felvételeiből. Van olyan törzsvásárló, aki egyszerre hat- hétszáz forintot hagy ott, hódolva szép szenvedélyének.

Ott jártunkkor kapott a köny vesbolt egy értesítést, ebbő’ Idézünk: »A Műszaki Könyvnapok Országos Szervező Bizottsága legutóbbi ülésén dön- tttt az állami és szövetkezeti

■lortrt -ben két kassai lap I M/ / közölt első ízben magyarul Kafka- novellát. Azóta — a hatvanas években — megjelentek sorban az író regényei: A kastély, A per és az Amerika, s valamivel korábban egy sovány terjedelmű válogatás Kafka kisprózájából. Most néhány hete azonban kézbe vehettük az eddig talán legteljesebb válogatást mindabból, amit az író — szándéka ellenére is — novelláiból ránk hagyott.

Kafka művei ma nálunk nem, vagy csak elvétve kaphatók a könyvesboltokban. Rövid idő alatt elfogytak. Vajon miért? Talán mert divat lett az író könyveit olvasni, e művekre hivatkozni, s ezzel szükségszerűen azok gondolati, művészi tartalmát eldologossíta- ni, ahogy ezt oly fájdalmas iróniával írta meg Jack London a Martin Edenben? Vagy a különleges érzékenységű író müvei szólnának sokkal inkább a szélesebb történelmi látókörrel, csontba vágóbb élményekkel rendelkező mai embernek, mint a »boldog békeidők« szellemében felnőtt kaf- kai nemzedékhez?

Valójában mindkettő igaz ’ ^het.

Lexikonszerű igazságon' hat, oly sokszor idézték már e Kafka-értelmezők, hogy amikor az író felolvasta A per alsó, Mfainx Ivetteket, boútoi

Kafka és világa

dőllek a nevetéstől, olyan találónak és jóízűnek(!) érezték Kafka iróniáját. De kinek jutna eszébe ma már nevetni ezeken a részleteken? A ma olvasója fekete humort, gyászos iróniát olvas ki soraiból, és a nevetés helyett inkább bor- zong. Megváltozott hát a történelmi látószögünk, s tapasztalataink egészen más optikáján keresztül létjuk-érezzük Kafka írásainak arányait, hangsúlyait is. Ahhoz azonban, hogy a Kafka-regányek, -novellák valójában nekünk szóljanak, s lényegük szerint értel- mezhetőkké váljanak, igen súlyos árat fizettünk. A f egyen c- gyarmaton című írásának kínos-pontos ki végzési rítusait, a gyilkolás szabályos és személytelen menetrendbe szedésének lidérces iszonyát csak a második világháború náci ha- láltáboraiban elkövetett szenvtelen tömeggyilkosságok közvetett vagy" közvtJení!) átélésével érthetjük igazán. A Jelentés az Akadémiának éssze- rűtlenségében intelligens majomalakja valójában csúf és groteszk képe az önnön lehetőségeiben s jóságában korlátlanul hívő embernek. Ugyanerről írta nem egészen két évtizeddel Kafka halála után Radnóti Miklós: »Oly korban éltem én a földön, (Mikor az ember úgy elaljasult), hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra ...«

Milyen volt az a világ, amelynek valóságából ezek a sajátos kafkai látomások sarjadtak? A különleges írói érzékenység önmagában még nem magyarázat, hiányzik mö- güle a fizikai valóság, a maga motívumaival, értékrendszerével. Milyen világ az, amelyben a haldokló így szól orvosához: »Ahelyett, hogy segítenél. még a halálos ágyamat is szűkebbé teszed«? (Egy falusi orvos.)

Kafkát alkata elsősorban a befelé figyelésre ösztönzi s tehetsége páratlan, önmagának leheletfinom, pszichológiai elemzésekben gazdag megfigyelésére. Ha »hirtelen támadt rossz érzés«-től indíttatva »felkelünk, kabátot váltunk 1.. ha ott találjuk magunkat ily módon az utcán, érezvén, hogy tagjaink a váratlanul megszerzett szabadságra különös mozgékonysággal felelnek, ha egyetlen elhatározásunk nyomán úgy tetszik, mintha minden elhatározás lehetősége ott feszülne bennünk...« (Séta, hirtelen.) Mégis, regényében — s tulajdoniképpen írásainak minden sorában —- ott lüktet korának, sajátot» világának művészi igazsággá, látomássá emelt minden lényeges eleme A századforduló Prágája volt ez a világ, olyan környezet, amelyet ritkán produkál a történelem. Az Osztrák—Magyar Monarchia szinte már csak a pórusaiban létező, bomló világa, s ezen belül is a cseh főváros német, sőt német ajkú zsidó tisztviselői-patriciuskörnye- zete ez a közeg. Sokágú, ezer kötöttségű, hallatlanul bonyolult értékrendszereket, eszméket, életsorsokat alakító világ ez. Olyan, amelyben egyetlen érzés vagy tendencia világos csak: a hanyatlás, a bomlás, egy évszázados, szilárdnak látszó életforma és értékrend közelgő szétesésének érzete. S ebben a világló, vezérlő dolgok elvesztették már mindennapi, józan, megbízható értelmüket, s egy egészen más, kaotikus világba olvadtak bele.

Ennek az irracionális környezetnek az »értékrendszerében« embrionális fokon már létezik egyrészt a későbbi fasizmus elszemélytelenedett »totális államának« abszurditása, más részről a ma polgári álla- . mának elidegenedett, az egyént • önbecsülésétől, személyes ér-1 tokéitól i»n)fnnt Im&Gge. AÍ

perben Joseph K., aki csak a bírósági épület házszámát kapja meg, végigjárja a jelzett bérház lakásait, s mindenütt egy általa kitalált Lanz asztalost keres. Végre az egyik helyen bólintanak: valóban itt lakik a sosemvolt Lanz. K. belép, s megtalálja a bíróságot. Ám Lanz csak K. gondolataiban élt, s ha a bíróságon ezt mégis ismerték, akkor K. gondolatait is ismerhették, mint ahogy ez ma a hatalmas, személytelen államapparátussá nőtt kormányok alatt — például Amerikában — olyan élesen érzékelhető. S az egyén | számára telhetetlenné válik az élet. »Pácienseim nyüzsgő csürhéjében nem akad senki, áld akár csak a kisujját megmozdítaná értem. Becsaptak! Rászedtek! Egyszer hallgattam az éjjeli csengő hamis hívására — ez már örökre jóvátehetetlen« — mondja Kafka egyik kedves novellájának hőse, a falusi orvos.

K

afka életművét még nem elemezték megfelelő mélységben. De, hogy írásait még jobban megértsük, mindenekelőtt olvasni kell őket. S ehhez kitűnő élménynyel szolgálhat a most megjelent elbeszélésgyűjtemény.

~Nupor Tibor

Somogyi NéplapI 5