Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
fe «t »lödéai 1973. XII. 22. Több munkalehetőség kell Csökkent munkaképességű, ies értékű emberek telj' Elgondolkodlatő adatokat tartalmaz a városi tanács legutóbbi ülésére készített beszámoló. A megyeszékhelyen az idén 1365 csökkent munkaképességű embert tartanak számon: 486 férfit és 879 (!) nőt. Csak összehasonlításképpen az előző évek adatai: 1968-ban 658, 1969-ben 970, 1970-ben 1167, 1971-ben 1312, 1972-ben 1354-en voltak. Ahogy a számok bizonyítják: évről évre több a számuk. Róluk, a csökkent munkaképességűekről rendelkezik a kormány a 2014'1937-es rendelete, amelyet a Művelődésügyi, Pénzügyi és az Egészségügyi Minisztérium együttes utasítása kiegészít. A rendeleteknek megfelelően kijelölték azokat a munkahelyeket, amelyek foglalkoztatásukra alkalmasak, és határozatot hoztak az egyes munkahelyeken kialakítható munkalehetőségekről, továbbá az üzemek úgynevezett rehabilitációs tevékenységéről. Eddig a határozat. És mi valósult meg belőle Kaposváron? Bizony nem sok. Igaz, a városi tanács végrehajtó bizottsága létrehozta a szociális foglalkoztató üzemet, s ez nagyon szép eredményekről adhat számot. A csökkent munkaképességűeknek olyan munkát ad. amely nem haladja meg erejüket. és mégis hasznos munka. Termékeiknek híre. sőt boltja is van. Azonban nem tudnak mindenkit fölvenni — sajnos —, évről évre több csökkent munkakéoességű dolgozónak kell várnia, hogy bejusson az üzembe. Magyarul: munkaerőfölösleg van. Ezért a foglalkoztatót kellene hibáztatni? Azt hiszem, hogy nagy meggondolatlanság volna, hiszen az üzem falait nem lehet nyújtani, a foglalkoztatót nem lehet a végtelenségig bővíteni. Mi hát a megoldás? A rendeletnek van egy olyan része, amely bizonyos üzemeket jelöl meg, ahol könnyebb Vigyázzunk a parkerdőkre! EZT A TÖRTÉNETET mindenkinek el kellene mondani. Példának, okulásra. A parkerdőkről, amelyeket a város környékén azért hoztak létre — nagyon sok pénzért, nagyon sok munkával —, hogy a kaposváriak pihenését, egészségének fölfrissítését szolgálják. Minden fiatal és minkost ötszáz forint bírsággal sújtották köztisztasági és parkrongálási szabálysértés miatt, mivel a Fiat 850-es gépkocsijának karosszériáját és egyéb alkatrészeket a Gyertyános-völgyi turistaparkerdőben rakta le. Ez azért súlyos cselekmény, mert a parkerdő egyúttal természetvédelmunkíu ___„ ... . okként munk aképességűeknek is végezni. Nemrégiben láthattunk a televízióban egy riportuimat, amely pontosan ilyen munkahelyet mutatott be. Sérült, nehéz fizikai munkához szokott emberek tanulták meg a kézművességet. És szívesen csinálták. Kaposváron —, úgy látszik — nem éltek ezzel a lehetőséggel. Vagy nincs rá pénz? Vagy talán munkahely? Kaposváron a csökkent munkaképességű személyek által betölthető állások 65 százalékét töltik be azok, akik valóban erre vannak utalva, a többit teljesen egészséges emberek. Miért? A munkaadók félnek a csökkent munknképes- ságűektől? így kényelmesebb? És ilyen állapot mellett aztán természetes (és nagyon szomorú) : a gyárakban, üzemekben, azt a megoldást választják, hogy ha valakH baleset ér vagy betegség után leszázalékolják. fölajánl iák. lesyen portás vagy söprögető. Pedig talán még gép mellett is tudna dolgozni. És aki tegnap még szakmunkát végzett, ma sem söpröget szívesen. Mert másra is k jn-s' A városban nagyon jól megoldották a vakok és csökkent- látók foglalkoztatását. Telefonközpontban helyezték el egy részüket — igaz, őket támogatta a megyei szövetségük, segített nekik az elhelyezkedésben. Valami hasonlóra volna szükség minden csökkent munkaképességű esetében is. Segíthetnének az üzemek, a tömegszervezetek. Hiszen aki csökkent munkaképességű, még teljés értékű ember. És tud hasznos munkát végezni. Ha megteremtik számára a lehetőséget. Simon Márta Kétszáznyolcvan KlSZ-alap- szervezet közül kettő nyerte el az idén kiemelkedő tevékenységéért a Társadalmi Munkáért emlékplakettet. Az egyik a húskombinát 1. sz. alapszervezete. a másik, amelynek fiataljaival beszélgettünk, a Lak- berendező KTSZ Latinca Sándorról elnevezett alapszervezete. A fűrészgépek vijjogása az asztalosműhely kis munkásöltözőjébe is behallatszik. Itt is érezni a frissen megmunkált bútorfa illatát. Az asztal körül maguk javította székeken öten ülnek, öten a hűszmnégv KISZ-tag közül. Mint Pataki Emil KiSZ-titkár mondja, ők vették ki leginkább a részüket a társadalmi munkánk i'kból: Sank Rózsa, Harangozó Éva, Horváth Téré-.. Budai József ás Hortobágyi Gyula. Este munkaidő vtá'. szobád szombaton és vasárnap több mint 1200 ón társadalmi munkát végeztek. — A Kalinyin városrész óvodájában gverm '’.'bútorok javítását és felújítását végeztük. a pártszékházban és a KISZ-bizottságon fából készült berendezési tárgyakat, Pataki FttuT KISZ titkár — Új KISZ-tag vagyok — mondja Horváth Teri —, fel vételem előtt azon ha” a többiekkel együtt részt vette:: minden megmozdulásban. — Nálunk alapszabály, hog csak azt vesszük fel a szerve falburkolatokat Sok munkánk volt a Munkácsy Gimnázium nyelvi laboratóriumának hangszigetelő válaszfalával, amelyet szintén a mi kollektívánk csinált — mondja Pataki Emil. — Az óvodával szocialista szerződést kötöttünk, miszerint továbbra is támogatjuk őket. — A legtöbb helyen örömmel fogad ták segítségünkeí szívesen láttak bennünket, és egy-egy köszönő szóval értei-1 met adtak a szabad időből el- I vett óráknak. Van azonban j olyan hely is. ahol érthetetlen j módon a segítőkész társadalmi • munkát valamiféle »-kötelező | szolgáltatásnak« érzik, ami egy köszönő szóra sem érdemes. készítettünk.1 zetbe. aki már előzőleg tettekkel is bizonyított — veszi át a szót Budai József szervező titkár. — Bizonyította ezt, hogy Teri, aki már felvétele elült is kitűnt aktivitáséval, mindjárt vezetőségi tag lett. ugyanakkor két embert, akik csak a bestédből vették ki a részüket, most kizárunk. Természetesen ez nem egyik napról a másikra történt. Csak így tudunk a következő évben is hasonló eredményt elérni. — Többen megkérdezték miért végzünk társadalmi munkát. Mi ösztönöz erre bennünket? Nekem ilyenkor mindig egy tv-ből hallott mondat jut eszembe1 -A színpadon könv- nyű világosságot csinálni, az emberek fejében nagyon nehéz. Van akinél már kigyulladt ez a fény . .» Talán túl szépen van megfogálmazva. mégis ez ad választ az előbbi kérdésre — mondja a titkár, p-'aki Emil. — Ha a munka úgy kívánja >gv -felnőtt-“ szocialista brigádnak is besegítünk munkaidő után. így aztán szövetkezetünknél becsülete van a fitalok munkájának. B. F. Ök dolgoztak a legtöbbet. Kaposváron 'orient den idős ember feladata: úgy mi terület is. Az oda kiszállt vigyázni minden bokorra, minden fára, minden útra, minden berendezési tárgyra, mint a szeme fényére. Talán ez nehezebb is, mint kialakítani a pihenés célját szolgáló erdőket. A történetet a mezőgazdasági és élelnóezésügyi miniszter- helyettes mondta el azon a kaposvári ankéton, amelyet Erdők a közjóért jelszóval rendeztek néliány héttel ezelőtt; Sopronban évszázadokra nyúlik vissza a parkerdőkultusz. tott roncsok, festékesdobozok, alkatrészek nemcsak elcsúfítják, hanem szennyezik is az erdőt. Pados László még arra sem hivatkozhat, hogy nem tudta mit követ el: a roncsokat a figyelmeztető tábla közelében rakta le! A pénzbírságon kívül arra is kötelezte a városi tanács igazgatási osztálya, hogy szállítsa el az autóroncsot a parkerdőből. LEHET-E ELÉGSZER szólni arról, hogy becsüljük meg, Minden gvermek megtanulta családban, az iskolában, hogy j "v'ul5 .? "ok ™Ul?? költséggé kialakított erdőket? Szó volt még a legkisebb papírdarabot j sem szabad eldobni az erdőben. Amikor ők is kirándultak az édesanyjukkal, az étkezéskor fölöslegessé vált papírt, szemetet összeszedték, és beletették a hátizsákba, s otthon eltüzelték... Sajnos, a Kaposvár környékén fölavatott parkerdők látogatói még nem jutottak el idáig. Nemhogy nem szedik össze a szemetet, hanem otthonról is az erdőbe hordják. Egy lelkes természetbarát nemrég mérgesen kereste föl a szerkesztőséget, és elszomorító példákat sorolt: az utak mentén egyre több a szemét, még autógumit is eldobáltak. A legmeghökkentőbb azonban, hogy a píhenőerdőbe még egy roncs kocsit is kiszállítottak. A társadalmi erdei szolgálat kében. erről a már említett ankéton. A miniszterhelyettes is ezt ajánlotta a kaposváriak ügyeimébe, mielőtt elvágta a parkerdőbe vezető úton keresztben kifeszített nemzeti színű szalagot. S az erdők megbecsülését ígérte a városi tanács elnökhelyettese is, amikor jelképesen átvette a város lakossága nevében. Egy ember, de még kettő sem vigyázhat mindenre. Olyan szellem kialakításától függ ez, amelynek az alapja az erdő és a természet szeretete. Az óvodában, az iskolában, a gyárban, a munkahelyen és a családban sokszor kell erről beszélni. S akit az erdei szolgálat tagjai tetten érnek, azokat szigorúan meg kell büntetni — mindnyájunk érdeHárom községből város lett „Nem megy egyszerre minden” kinyomozta a tettest, és följe- ! lentette a városi tanács igaz , gatási osztályán. Pados László,: a mieink! (Zéza utca 66. szám alatti la-1 Vigyázzunk a parkerdőkre 110 ház a zselici dombok gyűrűjében. A házakban négyszáz ember él, közülük a leg- fiatalabbakat — a negyvenévesek is még ide tartoznak — a kora reggeli busz viszi be Kaposvárra. Azaz; már harmadik éve csak a városcentrumba, mivel Időközben valameny- nyien kaposváriak lettek. Hivatalosan kaposváriak azok az idősebb emberek is, akik otthon maradnak, és akik talán haláluk napjáig töröcskeinek mondják magukat. Palkó János 1927-ben született itt, Töröcskén. Korábban a 812 holdon gazdálkodó helyi termelőszövetkezet elnöke volt. Most »csak« üzemegységvezető. — Nem bánom, hogy így van. Amióta egyesültünk a Latinca Tsz-szel, eredményesebben dolgozik a mi üzemegységünk is. Bár még nem volt meg az első közös zárszámadás, azt már minden tagunk látja, hogy ez az egyesülés növelte a lehetőségeinket. Gazdaságosabban termelünk. Legjobban annak örülünk, hogy a juhászainak van jövője a dombjainkon. — Jó út épült hozzánk, sűrűsödtek a buszjáratok is. Persze olyan is van, aki azt mondja, hogy csak a hozzánk érkező levelek címzésében van változás ... Rosszmájúan vic| celődoek, mondván: nem is Lajos Géza [ tudjuk, Kaposvárt csatolták-e hozzánk, vagy minket Kaposvárhoz ... — Nem megy egyszerre minden. Amíg a városcentrumban ezernyi tennivaló van, nem számíthatunk arra, hogy máról holnapra valódi városrésszé válunk. Van azonban egy viszonylag könnyen megoldható dolog, amit a faluban mindenki a várossá válás első lépcsőfokának tekint: a víz. Völgyben lakunk, csak a hegy tetejére kellene egy tartály... Az egy tantermes kisiskola nebulói közül a legtöbb két- három kilométerre lakik. Az összevont 1—4. osztály 22 tanulójának a fele cigány. Csapó Jenőné tanítónő munkája reggelente nem egyszer a mosda- tással kezdődik... — A pedagógustól nagy erőfeszítést követel, hogy ezeket a gyerekeket eljuttassa olyan szintre, amellyel már megállják a helyüket városi iskolában, mert ötödiktől már odajárnak. A népművelés máshol jól bevált módszerei nálunk sorra csődöt mondanak. A heti egyszeri vándormozi-elöadás, de még a tv sem ad ehhez elég alapot. A napi nyolc buszjárat közelebb vitt bennünket a városhoz. Jó volna, ha ezzel együtt a város kulturálódási lehetőségei is közelebb kerülnének hozzánk. B. F. 100 ÉVE, 1873 december második hetében a helybeli fiatalok — különösen az iparosítják — egy ifjúsági kör1 alapítását határozták el. »A kör számos lapmegrendeléssel szolgálná az irodalom érdekeit, s fő teendője lenne komoly irányú felolvasásokat tartani, s tömörülve állni minden kérdésnél, melyek a társadalomban megoldásra várnak.« ^ 50 ÉVE, 1923. december 16- án a Korona-szálló termeiben a felépülő Munkásotthon alapja számára zárt körű műsoros estélyt rendeztek. — 17-én újraválasztották a Mária Valéria Egylet vezetőségét. Az árvák neveltetésére 39 nő és 20 férfi tagból álló vezetőség ügyelt. Ugyancsak 17-én a kaposvári köztisztviselők kérték a város vezetőségétől a volt Honvéd-teret egy tisztviselő- telep kialakítására. A város urai egyelőre homályos válaszokkal tértek ki a kérés elől. 19-én a Kereskedők Székházában a szombathelyi tapaszta- latútról visszatért tőkések beszámoltak az ottani tőzsde- életről. Ezután egy húsztagú bizottságot választottak, amely a kaposvári tőzsdét előkészíti. 22-én az Üj-Somogy közölte, hogy a városnak 1923-ból csak 100 millió koronás deficitje maradt. Ha az utcákat nem fásítják, nem fejlesztik a várósi tűzoltószertárt, valamint a színiházat nem segélyezték volna, akkor nincs a fenti összeg. (Egy újság ára ekkor 200 korona volt.) — A színház műsorán volt december Ifi—22. között: János vitéz, önagysága két férje (bohózat), valamint két operett: a Diadalmas asz- szony és a Mintha álom volna című darab. Az Apolló mozi műsora 18—22. között: Cyk- lon (8 felvonásos film a tengerről és a szerelemről). Lord Seville bűne, (Wilde Oszkár regénye filmen), valamint két svéd sportfilm. 22-én Zoru és Huru első filmjét, sz Ausztráliai menyasszonyt játszották kirobbanó sikerrel, telt házzal. 25 ÉVE. 1948. december 17- án az MDP megyei pártiskolájának hallgatói nyilvános műsoros záró-ünnepéllyel búcsúztak. 17-én a megyeházán tartott iskolaigazgatói értekezlet részvevői írásban tiltakoztak a Mindszenti-féle egyházi reakciós mesterkedések ellen. 17-én Rostás Károly polgármester közölte, hogy 1949. január 1-től a Graumann-féle húsüzem nemzeti vállalat lesz. 18-án a környező községekből érkezett -dolgozó parasztok az OTI- szákház előtt tiltakozó gyűlésen követelték, hogy sürgősen távolítsák el a parasztságot eláruló Nagyatádi Szabó István ott levő szobrát. 19-én a Somogyi Hírek két jelentős kulturális vonatkozású cikket közölt. Az egyik a városban található magánkönyvtárak — megyeháza, bank — államosítását követelte. A másik cikket Katkó István főszerkesztő írta a helybeli képzőművészek kiállításának megtekintése után. A kaposvári festőknél!: — írja — »mintha a felszabadul ás óta eltelt néhány esztendő, a nagy társadalmi átalakulás teljesen közömbös lenne...« 19-én. a Turul- (ma Béke) szálló nagytermében a Somogyi Hírek szerkesztősége négy helyi öntevékeny kultúr- csoport részvételével nagv sikerű műsoros estet rendezett. A mozik műsora december 16—22. között: Városi; a Szibériai rapszódia című nagy sikerű szovjet és a Túrnak, a dzsungel fia című amerikai filmet játszotta. Az Apolló műsorán: A holt ösvény titka, valamint a Szerenád című magyar film, amelyben Makiári, Szörényi és Urai voltak a főszereplők. A. A, 'Plakett a jó munkáért 1200 óra munkaidő után
