Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

fe «t »lödéai 1973. XII. 22. Több munkalehetőség kell Csökkent munkaképességű, ies értékű emberek telj' Elgondolkodlatő adatokat tartalmaz a városi tanács leg­utóbbi ülésére készített beszá­moló. A megyeszékhelyen az idén 1365 csökkent munkaké­pességű embert tartanak szá­mon: 486 férfit és 879 (!) nőt. Csak összehasonlításképpen az előző évek adatai: 1968-ban 658, 1969-ben 970, 1970-ben 1167, 1971-ben 1312, 1972-ben 1354-en voltak. Ahogy a szá­mok bizonyítják: évről évre több a számuk. Róluk, a csökkent munkaképességűekről rendelkezik a kormány a 2014'1937-es rendelete, amelyet a Művelődésügyi, Pénzügyi és az Egészségügyi Minisztérium együttes utasítása kiegészít. A rendeleteknek megfelelően ki­jelölték azokat a munkahelye­ket, amelyek foglalkoztatásuk­ra alkalmasak, és határozatot hoztak az egyes munkahelye­ken kialakítható munkalehe­tőségekről, továbbá az üzemek úgynevezett rehabilitációs te­vékenységéről. Eddig a hatá­rozat. És mi valósult meg belőle Kaposváron? Bizony nem sok. Igaz, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága létrehozta a szociális fog­lalkoztató üzemet, s ez nagyon szép eredményekről adhat szá­mot. A csökkent munkaképes­ségűeknek olyan munkát ad. amely nem haladja meg ere­jüket. és mégis hasznos mun­ka. Termékeiknek híre. sőt boltja is van. Azonban nem tudnak mindenkit fölvenni — sajnos —, évről évre több csökkent munkakéoességű dol­gozónak kell várnia, hogy be­jusson az üzembe. Magyarul: munkaerőfölösleg van. Ezért a foglalkoztatót kellene hibáz­tatni? Azt hiszem, hogy nagy meggondolatlanság volna, hi­szen az üzem falait nem lehet nyújtani, a foglalkoztatót nem lehet a végtelenségig bővíteni. Mi hát a megoldás? A rendeletnek van egy olyan része, amely bizonyos üzeme­ket jelöl meg, ahol könnyebb Vigyázzunk a parkerdőkre! EZT A TÖRTÉNETET min­denkinek el kellene mondani. Példának, okulásra. A parker­dőkről, amelyeket a város környékén azért hoztak létre — nagyon sok pénzért, na­gyon sok munkával —, hogy a kaposváriak pihenését, egészségének fölfrissítését szol­gálják. Minden fiatal és min­kost ötszáz forint bírsággal sújtották köztisztasági és parkrongálási szabálysértés miatt, mivel a Fiat 850-es gépkocsijának karosszériáját és egyéb alkatrészeket a Gyertyános-völgyi turistapark­erdőben rakta le. Ez azért sú­lyos cselekmény, mert a park­erdő egyúttal természetvédel­munkíu ___„ ... . okként mun­k aképességűeknek is végezni. Nemrégiben láthattunk a tele­vízióban egy riportuimat, amely pontosan ilyen munka­helyet mutatott be. Sérült, ne­héz fizikai munkához szokott emberek tanulták meg a kéz­művességet. És szívesen csi­nálták. Kaposváron —, úgy látszik — nem éltek ezzel a lehetőséggel. Vagy nincs rá pénz? Vagy talán munkahely? Kaposváron a csökkent mun­kaképességű személyek által betölthető állások 65 százalé­két töltik be azok, akik való­ban erre vannak utalva, a töb­bit teljesen egészséges embe­rek. Miért? A munkaadók fél­nek a csökkent munknképes- ságűektől? így kényelmesebb? És ilyen állapot mellett aztán természetes (és nagyon szomo­rú) : a gyárakban, üzemekben, azt a megoldást választják, hogy ha valakH baleset ér vagy betegség után leszázalé­kolják. fölajánl iák. lesyen por­tás vagy söprögető. Pedig ta­lán még gép mellett is tudna dolgozni. És aki tegnap még szakmunkát végzett, ma sem söpröget szívesen. Mert másra is k jn-s' A városban nagyon jól meg­oldották a vakok és csökkent- látók foglalkoztatását. Tele­fonközpontban helyezték el egy részüket — igaz, őket tá­mogatta a megyei szövetségük, segített nekik az elhelyezke­désben. Valami hasonlóra vol­na szükség minden csökkent munkaképességű esetében is. Segíthetnének az üzemek, a tömegszervezetek. Hiszen aki csökkent munkaképességű, még teljés értékű ember. És tud hasznos munkát végezni. Ha megteremtik számára a le­hetőséget. Simon Márta Kétszáznyolcvan KlSZ-alap- szervezet közül kettő nyerte el az idén kiemelkedő tevékeny­ségéért a Társadalmi Munká­ért emlékplakettet. Az egyik a húskombinát 1. sz. alapszerve­zete. a másik, amelynek fia­taljaival beszélgettünk, a Lak- berendező KTSZ Latinca Sán­dorról elnevezett alapszerveze­te. A fűrészgépek vijjogása az asztalosműhely kis munkásöl­tözőjébe is behallatszik. Itt is érezni a frissen megmunkált bútorfa illatát. Az asztal körül maguk javította székeken öten ülnek, öten a hűszmnégv KISZ-tag közül. Mint Pataki Emil KiSZ-titkár mondja, ők vették ki leginkább a részüket a társadalmi munkánk i'kból: Sank Rózsa, Harangozó Éva, Horváth Téré-.. Budai József ás Hortobágyi Gyula. Este munkaidő vtá'. szobád szombaton és vasárnap több mint 1200 ón társadalmi mun­kát végeztek. — A Kalinyin városrész óvodájában gverm '’.'bútorok javítását és felújítását végez­tük. a pártszékházban és a KISZ-bizottságon fából ké­szült berendezési tárgyakat, Pataki FttuT KISZ titkár — Új KISZ-tag vagyok — mondja Horváth Teri —, fel vételem előtt azon ha” a többi­ekkel együtt részt vette:: minden megmozdulásban. — Nálunk alapszabály, hog csak azt vesszük fel a szerve falburkolatokat Sok munkánk volt a Munká­csy Gimnázium nyelvi labora­tóriumának hangszigetelő válaszfalával, amelyet szintén a mi kollektí­vánk csinált — mondja Pataki Emil. — Az óvodával szo­cialista szerző­dést kötöttünk, miszerint to­vábbra is tá­mogatjuk őket. — A legtöbb helyen öröm­mel fogad ták segítségünkeí szívesen láttak bennünket, és egy-egy köszönő szóval értei-1 met adtak a szabad időből el- I vett óráknak. Van azonban j olyan hely is. ahol érthetetlen j módon a segítőkész társadalmi • munkát valamiféle »-kötelező | szolgáltatásnak« érzik, ami egy köszönő szóra sem érdemes. készítettünk.1 zetbe. aki már előzőleg tettek­kel is bizonyított — veszi át a szót Budai József szervező tit­kár. — Bizonyította ezt, hogy Teri, aki már felvétele elült is kitűnt aktivitáséval, mindjárt vezetőségi tag lett. ugyanak­kor két embert, akik csak a bestédből vették ki a részüket, most kizárunk. Természetesen ez nem egyik napról a másik­ra történt. Csak így tudunk a következő évben is hasonló eredményt elérni. — Többen megkérdezték mi­ért végzünk társadalmi mun­kát. Mi ösztönöz erre bennün­ket? Nekem ilyenkor mindig egy tv-ből hallott mondat jut eszembe1 -A színpadon könv- nyű világosságot csinálni, az emberek fejében nagyon ne­héz. Van akinél már kigyulladt ez a fény . .» Talán túl szé­pen van megfogálmazva. mé­gis ez ad választ az előbbi kér­désre — mondja a titkár, p-'­aki Emil. — Ha a munka úgy kívánja >gv -felnőtt-“ szocialista bri­gádnak is besegítünk munka­idő után. így aztán szövetke­zetünknél becsülete van a fi­talok munkájának. B. F. Ök dolgoztak a legtöbbet. Kaposváron 'orient den idős ember feladata: úgy mi terület is. Az oda kiszállt vigyázni minden bokorra, min­den fára, minden útra, minden berendezési tárgyra, mint a szeme fényére. Talán ez nehe­zebb is, mint kialakítani a pi­henés célját szolgáló erdőket. A történetet a mezőgazdasá­gi és élelnóezésügyi miniszter- helyettes mondta el azon a ka­posvári ankéton, amelyet Er­dők a közjóért jelszóval ren­deztek néliány héttel ezelőtt; Sopronban évszázadokra nyú­lik vissza a parkerdőkultusz. tott roncsok, festékesdobozok, alkatrészek nemcsak elcsúfít­ják, hanem szennyezik is az erdőt. Pados László még arra sem hivatkozhat, hogy nem tudta mit követ el: a roncso­kat a figyelmeztető tábla köze­lében rakta le! A pénzbírsá­gon kívül arra is kötelezte a városi tanács igazgatási osztá­lya, hogy szállítsa el az autó­roncsot a parkerdőből. LEHET-E ELÉGSZER szól­ni arról, hogy becsüljük meg, Minden gvermek megtanulta családban, az iskolában, hogy j "v'ul5 .? "ok ™Ul?? költséggé kialakított erdőket? Szó volt még a legkisebb papírdarabot j sem szabad eldobni az erdő­ben. Amikor ők is kirándultak az édesanyjukkal, az étkezés­kor fölöslegessé vált papírt, szemetet összeszedték, és bele­tették a hátizsákba, s otthon eltüzelték... Sajnos, a Kaposvár környé­kén fölavatott parkerdők láto­gatói még nem jutottak el idá­ig. Nemhogy nem szedik össze a szemetet, hanem otthonról is az erdőbe hordják. Egy lel­kes természetbarát nemrég mérgesen kereste föl a szer­kesztőséget, és elszomorító példákat sorolt: az utak men­tén egyre több a szemét, még autógumit is eldobáltak. A legmeghökkentőbb azonban, hogy a píhenőerdőbe még egy roncs kocsit is kiszállítottak. A társadalmi erdei szolgálat kében. erről a már említett ankéton. A miniszterhelyettes is ezt ajánlotta a kaposváriak ügyei­mébe, mielőtt elvágta a park­erdőbe vezető úton keresztben kifeszített nemzeti színű sza­lagot. S az erdők megbecsülé­sét ígérte a városi tanács el­nökhelyettese is, amikor jelké­pesen átvette a város lakossá­ga nevében. Egy ember, de még kettő sem vigyázhat min­denre. Olyan szellem kialakí­tásától függ ez, amelynek az alapja az erdő és a természet szeretete. Az óvodában, az is­kolában, a gyárban, a munka­helyen és a családban sokszor kell erről beszélni. S akit az erdei szolgálat tagjai tetten ér­nek, azokat szigorúan meg kell büntetni — mindnyájunk érde­Három községből város lett „Nem megy egyszerre minden” kinyomozta a tettest, és följe- ! lentette a városi tanács igaz , gatási osztályán. Pados László,: a mieink! (Zéza utca 66. szám alatti la-1 Vigyázzunk a parkerdőkre 110 ház a zselici dombok gyűrűjében. A házakban négy­száz ember él, közülük a leg- fiatalabbakat — a negyven­évesek is még ide tartoznak — a kora reggeli busz viszi be Kaposvárra. Azaz; már harma­dik éve csak a városcentrum­ba, mivel Időközben valameny- nyien kaposváriak lettek. Hi­vatalosan kaposváriak azok az idősebb emberek is, akik ott­hon maradnak, és akik talán haláluk napjáig töröcskeinek mondják magukat. Palkó János 1927-ben szüle­tett itt, Töröcskén. Korábban a 812 holdon gazdálkodó helyi termelőszövetkezet elnöke volt. Most »csak« üzemegységvezető. — Nem bánom, hogy így van. Amióta egyesültünk a La­tinca Tsz-szel, eredményeseb­ben dolgozik a mi üzemegysé­günk is. Bár még nem volt meg az első közös zárszámadás, azt már minden tagunk látja, hogy ez az egyesülés növelte a lehetőségeinket. Gazdaságo­sabban termelünk. Legjobban annak örülünk, hogy a juhá­szainak van jövője a domb­jainkon. — Jó út épült hozzánk, sű­rűsödtek a buszjáratok is. Per­sze olyan is van, aki azt mondja, hogy csak a hozzánk érkező levelek címzésében van változás ... Rosszmájúan vic­| celődoek, mondván: nem is Lajos Géza [ tudjuk, Kaposvárt csatolták-e hozzánk, vagy minket Kapos­várhoz ... — Nem megy egyszerre minden. Amíg a városcent­rumban ezernyi tennivaló van, nem számíthatunk arra, hogy máról holnapra valódi város­résszé válunk. Van azonban egy viszonylag könnyen meg­oldható dolog, amit a faluban mindenki a várossá válás első lépcsőfokának tekint: a víz. Völgyben lakunk, csak a hegy tetejére kellene egy tartály... Az egy tantermes kisiskola nebulói közül a legtöbb két- három kilométerre lakik. Az összevont 1—4. osztály 22 tanu­lójának a fele cigány. Csapó Jenőné tanítónő munkája reg­gelente nem egyszer a mosda- tással kezdődik... — A pedagógustól nagy erő­feszítést követel, hogy ezeket a gyerekeket eljuttassa olyan szintre, amellyel már megáll­ják a helyüket városi iskolá­ban, mert ötödiktől már oda­járnak. A népművelés máshol jól be­vált módszerei nálunk sorra csődöt mondanak. A heti egy­szeri vándormozi-elöadás, de még a tv sem ad ehhez elég alapot. A napi nyolc buszjárat közelebb vitt bennünket a vá­roshoz. Jó volna, ha ezzel együtt a város kulturálódási lehetőségei is közelebb kerül­nének hozzánk. B. F. 100 ÉVE, 1873 december má­sodik hetében a helybeli fiata­lok — különösen az iparos­ítják — egy ifjúsági kör1 alapí­tását határozták el. »A kör számos lapmegrendeléssel szol­gálná az irodalom érdekeit, s fő teendője lenne komoly irá­nyú felolvasásokat tartani, s tömörülve állni minden kér­désnél, melyek a társadalom­ban megoldásra várnak.« ^ 50 ÉVE, 1923. december 16- án a Korona-szálló termeiben a felépülő Munkásotthon alap­ja számára zárt körű műsoros estélyt rendeztek. — 17-én új­raválasztották a Mária Valé­ria Egylet vezetőségét. Az ár­vák neveltetésére 39 nő és 20 férfi tagból álló vezetőség ügyelt. Ugyancsak 17-én a ka­posvári köztisztviselők kérték a város vezetőségétől a volt Honvéd-teret egy tisztviselő- telep kialakítására. A város urai egyelőre homályos vála­szokkal tértek ki a kérés elől. 19-én a Kereskedők Székházá­ban a szombathelyi tapaszta- latútról visszatért tőkések be­számoltak az ottani tőzsde- életről. Ezután egy húsztagú bizottságot választottak, amely a kaposvári tőzsdét előkészíti. 22-én az Üj-Somogy közölte, hogy a városnak 1923-ból csak 100 millió koronás deficitje maradt. Ha az utcákat nem fá­sítják, nem fejlesztik a várósi tűzoltószertárt, valamint a színiházat nem segélyezték vol­na, akkor nincs a fenti összeg. (Egy újság ára ekkor 200 ko­rona volt.) — A színház műso­rán volt december Ifi—22. kö­zött: János vitéz, önagysága két férje (bohózat), valamint két operett: a Diadalmas asz- szony és a Mintha álom volna című darab. Az Apolló mozi műsora 18—22. között: Cyk- lon (8 felvonásos film a ten­gerről és a szerelemről). Lord Seville bűne, (Wilde Oszkár regénye filmen), valamint két svéd sportfilm. 22-én Zoru és Huru első filmjét, sz Ausztrá­liai menyasszonyt játszották kirobbanó sikerrel, telt ház­zal. 25 ÉVE. 1948. december 17- án az MDP megyei pártiskolá­jának hallgatói nyilvános mű­soros záró-ünnepéllyel búcsúz­tak. 17-én a megyeházán tar­tott iskolaigazgatói értekezlet részvevői írásban tiltakoztak a Mindszenti-féle egyházi reak­ciós mesterkedések ellen. 17-én Rostás Károly polgármester közölte, hogy 1949. január 1-től a Graumann-féle húsüzem nemzeti vállalat lesz. 18-án a környező községekből érke­zett -dolgozó parasztok az OTI- szákház előtt tiltakozó gyűlésen követelték, hogy sürgősen tá­volítsák el a parasztságot el­áruló Nagyatádi Szabó István ott levő szobrát. 19-én a Somogyi Hírek két jelentős kulturális vonatkozású cikket közölt. Az egyik a vá­rosban található magánkönyv­tárak — megyeháza, bank — államosítását követelte. A má­sik cikket Katkó István főszer­kesztő írta a helybeli képzőmű­vészek kiállításának megtekin­tése után. A kaposvári festők­nél!: — írja — »mintha a fel­szabadul ás óta eltelt néhány esztendő, a nagy társadalmi át­alakulás teljesen közömbös lenne...« 19-én. a Turul- (ma Béke) szálló nagytermében a Somogyi Hírek szerkesztősége négy helyi öntevékeny kultúr- csoport részvételével nagv si­kerű műsoros estet rendezett. A mozik műsora december 16—22. között: Városi; a Szi­bériai rapszódia című nagy si­kerű szovjet és a Túrnak, a dzsungel fia című amerikai filmet játszotta. Az Apolló mű­során: A holt ösvény titka, valamint a Szerenád című ma­gyar film, amelyben Makiári, Szörényi és Urai voltak a fő­szereplők. A. A, 'Plakett a jó munkáért 1200 óra munkaidő után

Next

/
Thumbnails
Contents