Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
\ Többen választanak szakmát Vastaps az aulában Pályaválasztás előtt — Mi akarsz lenni, kisfiam? — Mérnök! Vagy inkább orvos .. Mégsem, művész! — feleli az, átvirrasztott éjszakákat és nagy gondot okozva szüleinek. Az általános iskola nyolcadik osztályában már döntei kell, hol tanuljon tovább a gyermek. A szülők magCSí sem tudják legtöbbször, melyik lenne a leg járhatóbb út, hiszen — s ez íé- lig-meddig természetes — saját gyermekükkel szemben meglehetősen elfogultak. Ezért jelentős az iskola, a tantestület és az osztályfőnökök szerepe a nevelésben. A nyolcadik osztályosok az év első felében pályaválasztási kiállításokat néztek meg, vállalatok, gyárak, üzemek képviselői találkoznak Velük az osztályfőnöki órákon. A nyolcadikosok továbbtanulási lehetőségeiről, az iskola irányító, befolyásoló szerepéről beszélgettünk Kapitány Zoltánnal, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola igazgatójával. — Az idén hetvenötén fejezik be tanulmányaikat az iskolában. Ebből huszonegy fizikai dolgozó gyermeke. Tíz éve kétszer ennyien végeztek, több volt a gyerek, nagyobb volt, a gond is. A fölmérések szerint akkor kevesebben választották a szakmunkásképzőt, többen jelentkeztek középiskolába, technikumba. A nyolcadik Cjsztályosok nagyobb része ma is szívesebben menne gimnáziumba, szakközépiskolába. Két lehetőséget kell megjelölniük. A gyakorlat az, hogy közepes bizonyítvánnyal is inkább középiskolába jelentkeznek, s ha nem sikerül, akkor kérik felvételük a szakmunkásképzőkbe. Csaknem mindenkinek, aki jelentkezik, sikerül bejutnia a középiskolába. Sajnos, elő- lordul, hogy nem állják meg a helyüket, egy esztendő múltán a szakmunkásképző intézetben kötnek ki. Az idén a nyolcadikosok hatvannégy százaléka jelentkezett gimnáziumba, húsz százaléka pedig szakmát tanul majd. — Melyek a legkedveltebb szakmák? — Természetesen az autószerelő, a mechanikai műszerész, a lányoknak a kozmetikus, fodrász szakma tetszik. De többen választják a kereskedelmi szakmunkásképzőt is. A szülők az utolsó pillanatig ragaszkodnak a középiskolához, még akkor is, ha más az osztályfőnök véleménye. Az iskola tantestülete nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a számukra legmegfelelőbb tanintézetben folytassák tanulmányaikat. Az üzemek, gyárak segítségével többször rendeznek pályaválasztási kiállításokat. Az iskola szeretné megelőzni, hogy rossz választással esztendők menjenek veszendőbe. — Mit tesz azért az iskola, hogy a tanulók a legalkalmasabb pályát válasszák? — Már a hatodik osztályban bevezettük az üzem- és gyárlátogatást. A nyolcadikosok jártak a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Ezen a héten a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat panelüzemébe látogatnak. Az úttörő-foglalkozásokon magnószalagról szakmákkal ismerkednek. — A végzősök hetvenöt százaléka lány. Ök milyen szakmák között válogathatnak? — Többségük a közgazda- sági szákközépiskolába, gimnáziumba jelentkezett. Egy kézen meg lehet számolni azokat, akik már eleve szakmát választottak, természetesen ennél többen lesznek. Nehezen választják az ipari szakmákat, idegenkednek tőlük, pedig nem egy esetben kaptunk hírt arról, hogy az iskolában végzett lányok jól megállják helyüket a szakmunkásképzőben, s utána a gép mellett is. A vállalatok, üzemek pedig szíveden vállalják az általános iskolát végzettek képzését, mert rájuk mindig lehet számítani. R. G. Somogy köszöntése A Társadalmi Szemle decemberi száma a Központi Bizottság üléséről A párt Központi Bizottsága november 2ß-i ülésén megvitatta és elfogadta a tavaly novemberi KB-határozat végrehajtásáról szóló jelentést. Ezzel az első napirendi ponttal foglalkozik részletesen a Társadalmi Sáfemle vezető helyen közölt szerkesztőségi cikke, amelynek címe: «•Egy év mérlege a X. kongresszus határozatainak valóra váltásában«. Kádár János elvtársinak a 25. évfordulóját ünneplő Párttörténeti Intézethez írt köszöntő levelét közli a folyóirat, s egyben ismerteti az intézetben rendezett tudományos ülésszak tanácskozását, mely a munkásmozgalom-történetírás helyzetét tárgyalta meg. A békeszerető erők moszkvai világkongresszusáról Dr. Berecz János számol be a folyóirat hasábjain, Timmer József pedig a várnai szakszervezeti világkongresszus lényeges új vonásaira mutat rá. Dr. Hidas Gábor hosszabb tanulmánya a kínai vezetők nagyhatalmi, hegemónista törekvéseinek okait, s e politikai ideológiai »megalapozásá- nak« fő összetevőit elemzi. A közel-keleti fejlemények hátterét rajzolja meg Rudnyánsz- ky István a folyóirat nemzetközi rovatában. A tanácsok pártirányításával foglalkozik Varga. Péter cikke, Kőszegi Frigyes pedig Nógrád megyei pártvezetőkkel készített interjút a párttagság eszmei—politikai neveléséről és cselekvési egységéről. Időszerű ideológiai kérdést tárgyal Szabó Imre cikke, mely a szükségletek és a forradalom viszonyának ‘-érdéséhez szól hozzá. A Szemle-rovatban üzemi- vállalati tapasztalatokról olvashatunk két érdekes írást. Bartók Nagy András »Foltoz- gatás« helyett komplex szervezést! címmel a Telefongyár üzemszervezési tapasz ta. latairól ír, Czinzek Miklós pedig azt vizsgálja a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat példáján, miért idegenkednek sokszor a dolgozók az újtól. Fiileki József a most megindult, »Közművelődés« című rovatban részletes összefoglalót ad a Népművelés hasábjain lefolyt több mint egyesztendős vitáról. K arácsony előtt már-már hagyomány Kaposváron, hogy legjobb kórusaink zenei ajándékkal lepik meg a város művészetkedvelőit. Egy gondolat, egy zeneszerző életműve, a tiszteletadás nemes szándéka fogja össze ezeket a kiemelkedő eseményeket. Ahogy visszaemlék’- szünk: a karácsonyi koncertek mindig maradandó élményt nyújtottak a közönségnek. így volt ez szombaton este is, amikor Farkas Ferenc Kossuth-dí- jas zeneszerzőt láthattuk vendégül, és művei gyönyörködtettek a Munkácsy Gimnázium aulájában. Farkas Ferenc So- mogyot köszöntötte szerzői estjén, és Somogy mintegy hatszáz képviselője: énekesek, muzsikusok és hallgatók a zeneszerzőt, aki a harmincas években járt itt népdalgyűjtő körúton, s azóta sem felejtette el népi kincsekben gazdag megyénket. Most is szinte hazajött, s műveiben magával hozta elődeink dalba szőtt örömét, bánatát. Hónapok óta megfeszített munkával, szeretettel és felelősségérzettel' készültek együtteseink a hangversenyre. Az ő érdemük, hogy a zeneszerző és műveinek harmonikus találkozásáról adhat számot a krónikás. És nem feledkezhet meg a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezéséről, hiszen onnan pattant ki a gondolat, s az előkészítés, - a szervezés oroszlánrésze is az övék. A Kóta megyei szervezetével és a város' tanáccsal együtt rendezték ezt az estét Üdvözlő szavakkal — dr. Kanyar József méltatta a zeneszerző munkásságát —, virágcsokorral, a születésnapi köszöntés bensőséges hangulatával kezdődött a program, majd egy féltörő és igen jó képességű kis együttes vállalta az első fellépés izgalmát. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa Kardos Kálmánné vezetésével a Cigánynötát és a Párosítót adta elő kedvvel, jó hanganyaggal, gyermeki bájjal és hangulattal. Utána rögtön az ünnepelt zeneszerző következett, aki Somogyi emlék című hat zongoradarabját adta elő. A táj ^ülöttei ihlették Farkas Ferenc modern hangvételű darabjait. A derű és a borongás, a népélet hangulatainak és történéseinek miniatűr emlékeszlopát alkotta meg a zeneszerző. A címek közérthetőbben, a dallamok áttételesebben vallottak a somogyi kötődésről, a gyökérről, melyből az Előjáték, a Két szólama invenció, a Meghalt a béres, a Bordal, a Pásztornóta és a Hosszi furugla fogant. Sikere volt az előadásnak csakúgy, mint a legszebb hangszeren, az énekhangon megszólaltatott Hét somogyi népdalnak. Kiváló művész, Sándor Judit, a Magyar Állami Cjfoe- raház magánénekese a szerző kíséretével adta elő ezeket a dalokat. Hangjának árnyalt gazdagságát, magával ragadó, szuggesztív erejét méltatni — sokan megtették már — csak szerény ismétlés lenne. A hang a ionján önmagában csak csillogás- Sándor Judit érezte és tökéletesen átélte a dalok lényegét, áradását, és visszaadta népi izét. Hangját ismertük, most erre a bensőséges tolmácsolásra, hangulatváltozásainak kifejező erejére, szenvedélyére emlékezünk szívesen. Szereplése valóban élmény volt. A zeneszerző Takáts Gyula verséből vette a címet, s a Munkácsy Gimnázium kamarakórusa Pap Éva vezényletével vállalta a három tételes mű, a Tillió-lió bemutatásai. Szerényebb hangerő, de muzikális, szép megformálás jellemezte éneküket csakúgy, mint a Klausz Róbert vezette Munkáskórus előadását, amelyben —-és kiváltképp a Hajnal-nótában — a női kar jeleskedett. Színesebbé és változatosabbá tette a műsort a Kaposvári Szimfonikus Zenekar kamara- együttesének szereplése. Okos gondolat volt. Merényi György vezényletével a Régi magyar táncokat adták elő kifogástalan felfogásban, éretten, a kamaramuzsikálás minden szépségét, örömét fölidé2ően. Ragyogóan szólt a zenekar a jó akkusztikájú aulában, s az ő játékuk nyomán csattant először a vastaps, hogy a szünet után — az egyre fokozódó színvonalú esten — többé senki se érezze a hiányát. Zákányt Zsolt először gyermekkórusával, a Tóth Lajos Általános Iskola együttesével aratott nagy sikert. Négy magyar népdal hangzott el tolmácsolásukban, s ezek a gyerekek élték a zenét. Kitűnő karmesterük — bizonyára temérdek munka után — úgy játszhat már ezen a kóruson, mint egy mesterhangszeren. A legnagyobb vállalkozás a Tanítóképző Intézet női karáé és Sasvári Attiláé. A jórészt somogyi eredetű dallamokat, a Gyöngyöri-gyöngy ciklus darabjait adták elő nagy sikerrel; néhol elfogultan, de javarészt felszabadult örömmel, értően és kitűnő zenei felfogásban. A vezénylő karmester külön érdeme, hogy jobbára elsőéves hallgatókból álló kórusát ilyen rövid idő alatt felhozta a legjobbak színvonalára. S bár nem volt ok ezen az estén, hogy bírálatként az »elhallgatás« finomabb módszerét alkalmazzuk, hiszen minden együttes képessegei javát adta; s bár kerülni kellene a rangsorolást, mégsem mondhatunk le arról, 'hogy utolsó számával a Vikár Béla Kórust állítsuk az első helyre. Farkas Ferenc három költő: Weöres Sándor, Bér da József és Takáts Gyula verseire írta Tavasz—nyár— ősz—tél című vegyes kari művét. Zákányi Zsolt — úgy éreztük — a kórusmű legmélyéig hatolt, s a részletek kidolgozására is nagy gongot fordított. Együttese úgyszólván mindent tud, amire egy kórusnak szüksége lehet. Élmény volt hallgatni őket, élmény velük együtt átérezni a versek és a zene hangulati áradását E zután pont zután már csak a tetőkövetkezhetett, ami látványnak is, örömnek is a legnagyobb volt ezen az estén. Az egyesített nagy kórus Farkas Ferenc vezényletével ősbemutatóként adta elő a Karácsonyi kánont. S hogy a vastaps ismétlést követelt, hogy a közönséggel együtt tapsolt és újrázást követelt a lépcsősoron elhelyezett gyermeksereg, ez mindennél jobban kifejezte az est értékét Farkas Ferenc — mint mondta — hálás Somogynak ezért a kitűnő szerzői estért, és Somogy képviselői tapssal, ünnepléssel, fejezték ki nagyrabecsülésüket a zeneköltő iránt. Szép karácsonyi ajándék volt. Jávori Béla Konferencia Tatán Szabad idő és testedzés A bajai csigagyűjtő Dr. Richnovszky Andoí bajai kollégiumi igazgató, a legnagyobb hazai, magánkézben léví csigagyűjtemény tulajdonosa. Harmincezernél több csigát irt:, ami csak az első p*i lanatban tűnik sajátos »hobkörnyezetvédelemiben a csigáknak ugyanis fontos szerepük van: átszűrik, tisztítják a folyók vizét. Dr. Richnovszky Andor több külföldi csigászáti társaság tagja, és szinte az egész világgal kiterjedt csereby«-nak. A, természet- és a kapcsolatban áll. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága által rendezett »Szabad idő és testedzés« című konferencia részvevőinek ajánlásai. (Tata, 1973. december 14—15.) Szocialista társadalmunkban a testnevelés és a sport egyre jelentősebb szerepet tölt be az emberek életében. A társadalmi viszonyok fejlődésével, a munka jellegének megváltozásával növekvő szabad idő mennyisége kötelezően írja elő a társadalom számára a testedzés és sportolás tömegméretű fejlesztését. " A konferencia megvalósításra ajánlja: — Az OTSH-nak, valamint a testnevelés és sport szak- igazgatási szerveinek, hogy hangolják össze a testnevelésben és sportban érdekeltek tömegsport-tevékenységét. Dolgozzanak ki és terjesszenek el a tömegfoglalkoztatásra alkalmas 'módszereket és formákat. A sportegyesületekkel, a szakszervezetekkel, a KISZ-szel, a szövetkezeti szervekkel, az MHSZ-szel, a fegyveres testületekkel együtt gondoskodjanak a különböző korosztályok és rétegek igényeihez igazodó sokszínű, változatos és rendszeres testedzési alkalmak sokaságáról, az ifjúság, a dolgozók, a lakosság minél nagyobb tömegei számára — A Művelődésügyi Minisztériumnak és más iskola- fenntartó hatóságoknak, a tanácsoknak, hogy a tanuló ifjúság testnevelésének és sportjának fejlesztésére, lehetőségeik arányában fokozottabban biztosítsák a személyi és tárgyi feltételeket. Építsenek megfelelő méretű tornatermeket, szabadtéri sportpályákat, úszó-tanmedencéket. Gondoskodjanak a tanulók téstnevelésének, illetve sportjának hatásos megszervezéséről. — Az iskolák igazgatóinak, tantestületeinek, testnevelő tanárainak: neveljek még jobban a tanulóifjúságot a testnevelés és a sport szere- tetére, hogy a testedzés váljék egész életre szóló igényükké — Valamennyi gazdasági vezetőnek (az ipari, a kereskedelmi vállalatok, a szövetkezetek. a hivatalok es intézmények vezetőinek), hogy gondoskodjanak fokozottabban dolgozóik testedzési és sportolási lehetőségeiről, illetve azok fejlesztéséről. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, az erdőgazdaságoknak, hogy fejlesszék tovább a parkerdőhálózatot, s aíokban testedzés célú objektumok létesítésével járuljanak hozzá a lakosság aktív pihenéséhez, a szabaej korszerű tanórai és önkéntes idő hasznos eltöltéséhez. Előkészítő tanfolyam a Könnyűipari Műszaki Főiskolára Előkészítő tanfolyamot indít a Könnyűipari Műszaki Főiskola 1974 januárjában a csomagolástechnikai á'gazat korlatot .szerzett, érettségizet dolgozó jelentkezhet. A felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamon heti két vagy három esti tagozatára. Az 1974—75-ös síkommal tartják a foglalko- tenévtó, ugyanis a főiskola Sfig TÄf £o papíripari tanszékének uj ága» zatán kezdődik az oktatás; az ágazat speciális csomagolás- technikai tananyagát most állítják össze. Az ágazatra — amelyen egyelőre csak esti tagozaton folyik majd az oktatás — a csomagolóeszközgyártás vagy a csomagolástechnika valamelyik területén már gyazikából. A részvételi díj forint. Az előkészítő tanfolyamrr 1974. január 1-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A -jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat a főiskolán lehet beszerezni a III. kerület Do- berdó út 6. szám alatt. (MTI) — Az illetékes országos főhatóságoknak. a helyi tanácsoknak, a különböző tudományos kutató intézeteknek, hogy a szabadidő-kutatásban szerepeltessék a testnevelés és sportolás igényeit, feltételeit, a fejlesztés módozatait. — A televíziónak, a rádiónak, a sajtónak, valamennyi hírközlő szervnek az Egészségügyi Felvilágosítási Tanácsnak, a testnevelésben és sportban érdekelteknek, hogy az agitáció és propagandaeszközök felhasználásával ismertessék a testedzés modern kor támasztotta szükségességét; ösztönözzék a lakosságot az aktív részvételre. BEESŐ!
