Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
Gazdasági gyarapodás, politikai erősödés A z 1972. november 14— 15—i határozat végrehajtása megfelelően folyik, a megtett intézkedések politikai hatása kedvező — állapította meg a Központi Bizottság legutóbbi ülése alapján kiadott közlemény. A vizsgált időszakot nem ágy tartja számon majd a történelem, mint a szenzációkkal tarkított, nagy horderejű változások évét. Ez az esztendő- nyi idő a X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtása, a nyugodt építés, a gazdasági gyarapodás, a politikai erősödés jegyében telt el. Kiemelkedő események nem jelzik a tavaly november óta megtett utat. Mégis érdemes számba venni a fejlődést segítő, a társadalmi haladás ritmusát biztosító intézkedések sorát, melyek nemcsak a nagy közösségre, hanem — közvetve vagy közvetlenül — hazánk minden lakosának sorsára, életkörülményeinek alakulására jelentős hatással vannak. Kezdjük talán azokkal, amelyek látszólag távol állnak az egyszerű állampolgároktól, hatásuk jórészt csak később, esetleg néhány év múlva lesz érezhető erőteljesebben, sokak számára akkor is csupán áttételesen. A szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztésére gondolok, melynek irányítója, a közelmúltban létrehozott Állami Tervbizottság munkája nyomán várhatóan megalapozottabb lesz beruházáspolitikánk, összehangoltabb a fejlesztési tevékenység. Azt hiszem, netn szorul bizonyításra, hogy ez a körülmény milyen nagy mértékben hat a lakosságra, hiszen a tervszerűség anyagi jólétünk egyik fontos pillére. De nemcsak az életkörülmények alakulásában játszik fontos szerepet, hanem az emberek gondolkodását, magatartását is jelentősen befolyásolja: hiszen ha az ember vendet lát maga körül, nagyobb bizalommal van politi- ladtánk iránt is, és teljesebb hit- •J-teK munkálkodik céljaink megvalósításáért. Sok szó esett az elmúlt években egyes, az élet gyakorlata által túlhaladott közgazdasági szabályozókról, melyek egyre inkább kerékkötőivé válnak néhány ágazat vagy terület fejlődésének. Ezt fölismerve a Központi -Bizottság máris megkezdte az előkészületeket a közgazdasági szabályozók 1975-ben esedékes módosítására. Ennek egyik formájaként — kísérletképpen — tizennégy ipari, építőipari vállalatnál bértömeggazdálkodást vezettek be, mely — a kezdeti tapasztalatok alapján — hatékonyabb ösztönzőnek bizonyul a jelenleg érvényben lévő bérszínvonal-szabályozásnál. S ok elégedetlenség forrása volt az elmúlt években az árak hullámzása, szinte követhetetlen mozgása. Hogy ennek elejét vegyék, az árhatóságok fokozták munkájukat, hatékonyabbá tették az ár- ellenőrzést. Érvénybe léptek az árkalkulációs rendszer új jogszabályai. Ez máris jóté'ko- , nyan érezteti hatását. Különösen az keltett jó visszhangot, hogy az építőipari munkák mintegy 90 százalékát kötött árformákba sorolták. Tagadhatatlan, az idén is emelkedett — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — néhány fogyasztási cikk ára. Figyelembe véve azonban a szabadáras termékek arányát, illetve más' oldalról az árcsökkentő intézkedéseket, a fogyasztói árszint ebben az időszakban nem tért el a tervezettől. A termelékenység alakulásának — és így életkörülményeinek javulásának is — egyik fontos tényezője az üzem- és munkaszervezés. Jól tudja, nap mint nap saját beosztásában tapasztalja ezt mindenki — termelő munkahelyeken, intézményekben, hivatalokban egyaránt. A munka szervezetlensége erőteljesen kihat a nyereség alakulására, ennek következtében befolyásolja a dolgozók jövedelmének növekedését. Hatása alól tehát sem vezető, sem beosztott nem vonhatja ki magát. Arról nem is szólva, hogy a munkahely politikai légkörét is mennyire befolyásolja a munka jó vagy rossz megszervezése. Nem könnyű az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása, hiszen bonyolult tennivalók sokaságát követeli meg, és túlmegy egy-egy munkahely saját keretein: többek között a vállalatok együttműködését is igényli. Nem is várhatunk gyors változást, hiszen a kapkodás, a külsőségekre szorítkozás csak látszateredményekre vezethetne, s ez nem sokat változtatna a meglévő állapotokon. Mindenesetre örömmel állapítható meg, hogy a vállalatok egy része nemcsak tárgyalt, beszélt e kérdésekről, hanem konkrét intézkedéseket is tett már az üzem- és munkaszervezési határozatok végrehajtására. S ok apróbb, nagyobb jel mutat arra, hogy az elmúlt hónapokban mindinkább társadalmi üggyé válik a nő- és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtása. A párt-, állami és társadalmi szervek rendszeresen foglalkoznak a határozatokból adódó feladatok megoldásával, egyre jobban megtalálva a helyi körülményeknek leginkább megfelelő formákat és módszereket. Népesedéspolitikai gondjaink megoldására is számos intézkedés látott napvilágot. A Politikai Bizottság elvi állásfoglalása nyomán hozott kormányintézkedések végrehajtása megkezdődött. Közismert, milyen újabb, jelentős szociálpolitikai lépések történtek a családok helyzetének javítására, a nők és a születendő gyermekek egészségének védelmére, a családtervezés segítésére. A novemberi határozatoknak megfelelően valósulnak meg az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések. Ezek közül is kiemelkedik anyagi és politikai hatásával az állami ipar és az építőipar munkásai és művezetői körében végrehajtott bérpolitikai intézkedés, melynek következtében 1,3 millió dolgozó keresete 9—10 százalékkal emelkedett. Ugyancsak jelentős réteget érint az az intézkedés, melynek nyomán csökkent az államigazgatási, egyes állami és társadalmi szérvek dolgozóinak a munkaideje. Nagy érdeklődést váltott ki a lakásépítés pénzügyi és hitelfeltételeinek módosítása. Különösen azt a lehetőséget fogadták Örömmel az érdekeltek, hogy a tanácsi értékesíté- sű lakásoknál a három és ennél több gyermekről gondoskodó munkások esetében — egyedi elbírálás alapján — a készpénz elő-törlesztés részben vagy teljes egészében elengedhető. A különböző jellegű, itt most egy csokorba gyűjtött intézkedések áttekintése megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy gazdasági és politikai életünk reális alapokon, . a tervezett ütem szerint fejlődik. A párt- és kormány- szervek ésszerűen gazdálkodnak a lehetőségekkel, figyelembe véve legsürgetőbb gondjaink megoldását. Ugyanakkor gondosan ügyelnek arra, hogy a jövő év, majd a következő ötéves terv gazdálkodásához, a lakosság életének további javításához megfelelő alapot biztosítsanak. Paál László Tanulás és megbecsülés Építők az iskolapadban Az iskolai végzettségről, a továbbtanulási lehetőségekről készített fölmérést az építők szakszervezetének megyei bizottsága a hozzá tartozó vállalatoknál. Országosan is az elsők között vették számba, hogy a technikai korszerűsödéssel hogyan tart lépést az iskolázottsági, képzettségi szint emelkedése. A legtöbb segédmunkást jelenleg is az építőipar foglalkoztatja, s a szakképesítéssel nem rendelkezők között lehet megtalálni a legtöbb olyan személyt, aki nem végezte el az általános iskolát. Egy nemrég készült fölmérés szerint a somogyi építő- és építőanyag-ipari vállalatoknál száz munkás közül harmincnégynek nincs meg a nyolc általános iskolája. Ebből a korántsem megnyugtató tényből egy sor feladat következik: mindenekelőtt az, hogy a vállalatoknak biztosítaniuk kell az általános iskola befejezéséhez szükséges feltételeket. Szakképesítést ugyanis csak akkor szerezhetnek a munkások, ha a 1 vizsga letételéhez szükséges iskolai végzettségük megvan. Ugyanakkor a technikai, technológiai korszerűsítés miatt egyre több — megfelelő gyakorlattal rendelkező — szakemberre van szükség a vállalatoknál. A fiatalok képzévezése: szétszórt munkahe- j a vállalatok által nyújtott lyekről kell összeszedni az embereket. Azok, akik — több-kevesebb rábeszélés után — tanulásra vállalkoznak, korban is, felkészültségben is különbözhek egymástól. Közvetlen vezetőiktől nem mindig kapják meg azt az ösztönzést, amelyre szükségük lenne. A tanulási kedv mégis sokat javult a megye építőipari vállalatainál. A KPM Közúti Építő Vállalatnál például 24-en, a Gyékényesi Kavicsbányánál 35-en kezdték meg az általános iskola 7—8. osztályának elvégzését. A közép- és felsőfokú oktatási intézményekben is örvendetesen megnőtt az utóbbi években az építőipari dolgozók száma, A munkásoknál? körülbelül a tíz százaléka jár valamilyen iskolába. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál 22 tanulóval, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál 13, a Közúti Építő Vállalatnál pedig 31 részvevővel építőipari, illetve útépítő szakközépiskolai osztály indult. Középiskolákba és felsőfokú oktatási intézményekbe ezenkívül még 161 építő jár Somogybán. A vállalatok kollektív szerződései mindenütt tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a továbbtanulás felEgy tempóval a többiek előtt se mellett éppen ebben az * tóteleit, az ösztönzés módját, ágazatban van nagy jelentősége a munkások szakmai továbbképzésének. Az általános iskola befejezését szinte minden vállalat — lehetőségeihez mérten — segíti: munkaidő-kedvezményt, megfelelő beosztást ad a dolgozóknak. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat például Kaposváron indított egy általános iskolai osztályt, s erre — vállalati költségen — utaznak be vidékről a dolgozók. Sok gonddal jár az általános iskolai oktatás megszerkedvezményeket írják elő. E szabályok azonban elsősorban a közép- és felsőfokú oktatási intézményekre vonatkoz- - nak. Jóval kevesebbet foglalkoztak a szakmai képesítés előfeltételét jelentő hetedik és nyolcadik osztály elvégzésére való ösztönzéssel. E tapasztalatokat összegezve az építők szakszervezetének Somogy megyei bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy — a vállalati szb-k segítségévei — nagyobb propagandát fejtenek ki a felnőtt- oktatás érdekében. A helyi körülményeknek leginkább megfelelő formában szerveznek tanfolyamokat, kihelyezett osztályokat. A kollektív szerződések felülvizsgálatakor pedig nagyobb gondot fordítanak a tovább tanuló munkások erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A megyei bizottságnak az a véleménye, hogy a kollektív szerződéseknek tartalmazniuk kell az oktatás és a továbbképzés minden formájára a megfelelő kedvezményeket, az ösztönzés módját. A kezdeti eredményeket, jó módszereket felhasználva, a következő években a jelenleginél sokkal többet tehetnek a munkástovábbképzés érdekében a megye építő- és építőanyag-ipari vállalatai. K. I. Kacsáié Angliából A tavak befagytak, a jég- > nősen nagyra becsülik. Az páncélból csak egy-egy nádszál meredezik elő. Az ember fázósan húzza össze a kabátját. A látványtól, ahogy a kacsák belegázolnak, az itató vizébe, a hideg futkos a hátunkon. Ügy látszik, a tolinál nincs jobb hőszigetelő. — Ilyenkor is meg-megfü- rödnek a kifutó árkában — mutat a hápogó jószágokra Balassa István, a Balatoni Halgazdaság baromfiágazatának vezetője —, azután leülnek a betonra. Előfordul, hogy egyikmásik odafagy. Ügy kell »-föl- segíteni« őket. A gazdaság irma-pusztai telepén a kacsa törzsállományt találjuk. A pusztát számos halastó veszi körül, itt nyelődnek fel a pecsenyekacsák, innen kerülnek a Kaposvári áruk sem volt éppen alacsony. Egy ilyen tenyészkacsa annyiba került, mint a vele azonos súlyú ezüst. A törzsállomány hamarosan takarmányt egy kilogramm hús előállításához, mint a telepen tartott másik fajta. Zárt tartás mellett még szebb eredményeket lehetne elérni velük, azonban a zárt tartás IrmaAz utolsó szállítmány december 20-án megkezdi a tojásrakást. De- i pusztán egyelőre nem megva cember végén már kizárólag tojótápon tartják a kacsákat. A cherrywalley tojásrakási ciklusa később kezdődik, márciusban, hiszen ezek az állatok jóval fiatalabbak az Ausztriából importált társaiknál. A tojásrakás februárban a legintenzívebb, ekkor nyolcvan százalékos. Egy tojótól átlagosan 140 tojást várnak. A cherrywalley két ciklusban százhat- vanat tojik. Nagy előnyük ezeknek a kacsáknak más fajtákkal szemben az, hogy két évig tarthatók tenyésztésben. Ezenkívül . a tőlük származó Húskombinátba, majd az üzle- i pecsenyekacsák hathetes körtekbe. A telepen kétfajta törzsállomány van. Az egyik osztrák import, összesen hétezer darab. A. másik négyezer az augusztusban Angliából érkezett cherrywalley. Ezt kólóban nagyobb súlyban értékesíthetők, mint társaik, körül belül húsz dekával nehezebbek. A takarmányértékesité- sük is jobb. Tizenöt-húsz dekával használnak fel kevesebb lósítható. Itt a fiatal, az istállóból kikerült kacsákat a tavakba helyezik, és kéthetes korukig nem is jönnek le a vízről. A cherrywalley azonban ilyen körülmények között is beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. A kacsatojásokat is a telepen keltetik. Február elsején már gépbe rakják a januári tojásom kát, 14 ezer 110 darabot. Azután hetenként kétszer újabb és újabb tojások kerülnek a keltetőgépbe. Húsvét táján pedig az első irma-pusztai pecsenyekacsák is megjelennek az üzletekbe. Jövőre összesen 460 ezer pecsenyekacsát szállítanak a Kaposvári Húskombinátnak, 105 ezer naposkacsát pedig az áfész-ek vásárolnak meg. D. T. JELLEMZŐ ADAT, amelyet örömmel mondott el Kelemen János, a Kaposvári Bútoripari Vállalat főkönyvelője: az 1974. évi kapacitásukat már májusban teljesen lekötötték. Több mint húsz évvel ezelőtt hozták létre a vállalatot. 1955-től csak bútort készítenek. Akkor harmincán dolgoztak itt, az éves termelési érték egymillió forint körül mozgott. Kelemen János még arra is emlékszik, hogy az ötven fényezett és háromszáz festett hálószobabútor, és háromszáz konyhabútor gyártásából származott. Ma már senkinek sem kell a festett bútor. Változtak nemcsak az igények, hanem az életszínvonal is, és a bútorgyártást megújította a korszerűbb technológia. Az 1960-as évek elejétől sorba jelentek meg a kaposváriak azóta nagyon népszerűvé vált termékei, a Boglárka család első garnitúrái. Ma a vállalat összlétszáma már 306, saját tanműhelyükben 29 ipari tanulót oktatnak. 1971-ben 40 millió forintot termeltek, a következő évben már hárommillióval többet. Ebben az évben a tervek szerint — és az időarányos teljesítés alapján ez már biztosnak látszik — csaknem 46 millió forint lesz a termelési érték. A márciusban végrehajtott központi és saját erejű bér- fejlesztés a vállalatnál több mint félmillió forintot jelentett. Ebben az évben ennyivel kaptak több fizetést az itt dolgozók. A bérfejlesztés mellett — figyelembe véve az anyagárak emelkedését is — a távalyihoz hasonló nagyságú nyereséget osztanak fel a dolgozók között. — Mi valósult meg a vállalatnál a bútoripar rekonstrukciójának keretében? — kérdeztük Kelemen Jánost. — Most készül egy tanulmányterv, amely részben a tanácstól erre a célra kapott pénzre, részben saját erőforrásra támaszkodik. Ennek keretében többek között korszerűbb gépeket szerzünk be, nagy részét a szocialista államokból, elsősorban az NDK-ból és Lengyelországból. Magyarországon a nálunk szükséges gépeknek csak kis részét tudjuk megvásárolni. Szorosan kapcsolódik a rekonstrukcióhoz a munka- és üzemszervezés keretében végrehajtott fejlesztésünk. Erre a terv már több mint egy évka- és üzemszervezésből eredő termelékenységnövekedés mintegy 10 százalékos. Ezt a tartalékot minden beruházás nélkül sikerült feltárnunk és hasznosítanunk' A vállalat közvetlen kereskedelmi összeköttetésben csak a Bútorértékesítő Válalattal van. De nyolcvanhat bútorbolttal vették föl a kapcsolatot annak érdekében, hogy a vevők véleményét, észrevételeit felhasználhassák a gyártásnál, a típusok kialakításánál. Olyan bútort igyekeznek gyártani, amelyik megfelel az igényeknek, és egy tempóval megelőzi a többi gyártót Ennek bizonyítéka a Boglárka III. garnitúra, melyet az Otthon 74 kiállításon mutattak be Budapesten, nagy sikerrel. Az ország minden részéből érkeznek az érdeklődő levelek a vállalatoktól és magánszemélyektől egyaránt. A vevőkkel való közvetlen kapcsolatból nyert tapasztalatok alapján készítik például a Boglárka III. szobabútor heverőit úgy, hogy a tíz centiméter vastag habszivacsréteget befedik egy pálmarost lemezzel, ezzel kizárják a műanyaggal való közvetlen érintkezés kellemetlenségét. A GYÁR termékstruktúráját elsősorban a Boglárka szobabútor jellemzi. Mint Kelemen János hangsúlyozta, egy-egy típusból az ideális mennyiség 3000 garnitúra. Ebben az évben az ugyancsak közkedvelt és olcsó Ifjúsági szobából ötven, a Boglárka II. lakószobából 700, ennek szekrénysorából 250 és ’ a Boglárka III-ból 300 garnitúrát gyártottak. Bár nincs még vége az évnek, a múlt idő használata jogos: az utolsó szállítmány december 20-án hagyja el a gyár udvarát. — Az, hogy a gyár kapacitása 1974-re már teljesen lekötött, meghatározza feladataikat is. Ezen belül mi a legközelebbi cél? — Szeretnénk bemutatni a kaposváriaknak is a Boglárka III. lakószobát. Ennek érdekében már tárgyaltunk az illetékesekkel. Elmondhatom, hogy a Május 1. utcai bútorboltban december 21-én látható lesz ez a budapesti kiállításon nagy sikert aratott típusunk. vei ezelőtt elkészült. A munSomogyi Néplap] 3
