Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

Kaposvár ellátáséért Még több kisiparosra kereskedőre van szükség A megyei párt-vb. 1968. ok­tóber 3-i határozata szerint az eddiginél jobban kell támo­gatni a kisiparosok és kiske­reskedők tevékenységét; ott, ahol a lakosság szükségletei indokolják, ahol nincs szocia­lista szektor, illetve nem elé­gíti ki az igényeket. Hogyan alakult a határozat óta a kisiparosok, kiskereske­dők helyzete, miként vesznek részt a lakosság ellátásában? — Erről tárgyalt legutóbbi ülé­sén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Több mint kétszázzal emelkedett a kisiparosok száma két év alatt. 1968-ban mindössze 378- an dolgoztak a városban, az idén 593-en. Munkájukra nagy szükség van, elsősorban a szol­gáltatásban. Egyre több tartós fogyasztási cikk kerül a ház­tartásokba — ezek javítását pedig az állami ipar nem ké­pes teljesen ellátni. Ugyanak­kor nem kielégítő a hagyomá­nyos szolgáltatás — méretes ruha,-, cipőkészités, javítás, eb­ben is segít a magánkisiparo­sok munkája. Ha azt is figye­lembe vesszük, hogy a megye- székhely szolgáltató körzetébe tartoznak a környékbeli köz­ségek is, akkor látjuk igazán, hogy milyen nagy feladat vár a szolgáltatásban dolgozókra. Ezért — bár az e munkát vég­ző kisiparosok száma emelke­dett — még mindig nincsenek .elegen. Üjaőb^..engedélyek ki­adására van szükség, elsősor­ban az új -lakótelepekre, ahol nem kielégítő a szolgáltatás. A iKIOSZ egyébként nyugdíjaso­kat is foglalkoztat, és erőfe­szítéseket tesz az utánpótlásra. Nagy gondot okoz azonban az úgynevezett hiányszakmák — cipész, ács stb. — fiatalítása, ezeket a mesterségeket nem szívesen választják. A gondok megszüntetését, vagy legalább enyhítését jelentené a KIOSZ javaslata, hogy a szolgáltató- iparban kiterjesztenék az adó- mentesség lehetőségét. A kisiparosok többsége na­gyon aktív, 40—60 év közötti ember, munkájukat a lakosság megelégedésére végzik. A ta­nács a jövőben is támogatja őket. A végrehajtó bizottság határozata értelmében a to­vábbiakban újabb 97 kisipa­rost szeretnének alkalmazni. Arra akarják ösztönözni őket, hogy vegyenek igénybe köl­csönt, ezzel fejlesszék tevé­kenységüket, emeljék a szolgál­tatás színvonalát. A végrehaj­tó bizottság felkérte a KIOSZ-t, hogy tagjait ösztönözze a to­vábbképzésre és a szakmai utánpótlásra. Nem jó a helyzet a kiskereskedőkkel. Nemcsak azért, mert számuk alig emel­kedett öt év óta — sőt volt olyan év, amikor csökkent —, hanem azért, mert a kiskeres­kedők többsége idős, beteg em­ber, aki egyáltalán nem képes ellátni azt a munkát, amit várnak tőle. Kaposvár az or­szág többi megyeszékhelyénél rosszabbul ellátott, s noha a gondon nem a kiskereskedők hivatottak enyhíteni, ha töb­ben volnának, mégis hozzájá­rulhatnának ehhez. Különösen nagy szükség lenne rájuk — ahogy a szolgáltató-iparosokra is — a lakótelepeken. A zöld- ség-gyümölcsellátást is meg- könnyíthetnék, de nyithatná­nak büfé-falatozókat, kifőzdé­ket az ellátatlan területeken, elsősorban a perifériákon. Bár a kiskereskedők többsége élel­miszert, tehát zöldséget és egyebet ad el, forgalmuk 80— 85 százalékát ez teszi ki. Ki­veszik részüket a lakosság e látásából, és ha igénylik, szá­mukra is újabb lehetőségeket teremtenek. Ezt bizonyítja a végrehajtó bizottság határoza­ta is: a Kalinyin városrész üz­lethelyiségeinek kiadásánál a magánkereskedőkre is gondol­nak. Számuk növelésével a ta­nács törődik, 1972. január 1-e óta 15 engedélyt adtak ki. S. M. Tizenegy helyen tartanak tanácstagi beszámolót hétfőn, szerdán és pénteken Jövő héten folytatódnak a tanácstagi beszámolók a vá­rosban. Hétfőn nyolc helyen tartanak: este hat órakor a Tervező Vállalat helyiségében (Rákóczi tér 12/a) Horváth András, Báli Ferenc, Boór István, dr. Iharos Imre, a Bar­tók Béla iskolában ugyancsak hat órakor Novosell Attiláné, Kiss Károly, Németh József-, Szulimán György, Vermes Vil­mos, dr. Gáts Attila beszámo­lóját hallgathatják meg az ér­deklődő választópolgárok. Dr. Baka József, Szabados József, Jakab István, Szabó Sándor, Balogh Jözsefné, Nagy Sándor beszámolója este fél hatkor lesz a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál, dr. Makk Anikóé, Simon Mihályé, Csima Jánosé, Horváth Lászlóé, Pálfi Jánosé este hat órakor az ÉDOSZ Művelődési Központban, Val­lató Gézáné, Széles Péter, Cse­re Lászlóné, dr. Mozsgay Géza tanácstagoké szintén este hat­kor lesz a Pázmány Péter ut­cai iskolában. Androsits Iván, dr. Gebhardt József, Szakonyi Gyula is este j hat órakor találkozik a válasz­tópolgárokkal a Gépipari Tech­nikumban, Németh Irriréné, Bakoss Gyula, Buni József, Hoffmann Sándor, Major Anna ugyancsak este hatkor a Pető­fi iskolában. Hétfőn még egy tanácstagi beszámoló lesz este hatkor a Krénusz János isko­lában, itt : Segesdi Istvánná. Csapó Sándor, Fábián István, Lossos Jözsefné ad tájékozta­tót a város - fejlődéséről. Szerdán este hat órakor a Kilián György Ifjúsági és Út- tprő Művelődési Központban számol be Embersics Sándor, Tóth János, Rostás Károly, Pintér Kálmán a tanácstagi te­vékenységéről. Pénteken két tanácstagi be­számolót rendeznek, az egyiket este hat órakor az Ipari Szak­munkásképző Intézetben (Vi­rág utca 32.). s ezen Kovács Jözsefné, Kellner Bernd László Attila, Fehér János, Tóth Zoltán tanácstagok talál­koznak a választókkal; a mási­kat ugyanebben az időpont­ban a kaposfüredi városrész iskolájában, s ott Perger Ist­ván, Koletár Jözsefné áll a vá­lasztók elé. Plakett a jó munkáért Mindig óvodát épít a brigád A háttérben toronyházak, játszadozó kislányok és kis­fiúk a Krénusz iskola udva­rán. Itt most még . felfordu­lás, téglarakások, sóderhe­gyek, gépek fogadják a lá­togatót, áll azonban már a kétszáz személyes óvoda meg a konyha épülete. Id. Varga Géza brigádja az utóbbiban szorgoskodik. A tíztagú bri­gád beírta a nevét a város történetébe, dicsőséget szer­zett önmagának meg a költ­ségvetési üzemnek is. Ügy kezdődött, hogy bővíteni kel­lett az óvodákat. Sikerült gyorsan és szép munkát át­adni. Mindenki gratulált. Az­tán következett a hernádi tsz gyöngypanel elemeiből készí­tett óvoda a Pázmány Péter közbén (most már Dési Hu­ber utca). — Könnyű volt? — Á, ez bizony nehéz — mondja elgondolkozva a bri­gádvezető. — A panel egy ki­csit bonyolultabb, mint pél­dául ez a hagyományos mó­don épített óvoda... A mére­teket szigorúan be kellett tartani. Előregyártott elemek­kel dolgoztunk, amelyeket az úgynevezett nutokba állítot­tunk be. — Akkor a szocialista bri­gádok óvodáját már könnyeb­ben építették? — Azt igen — bólogatnak a brigád tagjai, akik körül­vettek bennünket. Addigra megszokták a szerelést,- kiis­merték a fortélyait, azonnal tudták, ha előfordult -egy hi­ba. hogyan kell kijavítani ... — Ide mikor jött a brigád? — Október elsején. Mi épít­jük a konyhát, a másik bri­gád az óvodai részt, a na­gyobb munkáknál, mint pél­dául a betonkoszorúzás, bese­gítünk egymásnak. — S mikorra kell elkészül­niük? — Május elsejére... Az épületeket tető alá vesszük, s dolgozhatunk nyugodtan ... meg is leszünk határidőre! Ezt elhiszem a brigádnak, mert ismerek róluk egy törté­netet. Egyszer a városi tanács elnöke meglátogatta őket az egyik óvoda építkezésén, de nem mondta meg, kicsoda, csak szóba elegyedett velük, kérdezősködött. S a brigádve­zető »magyarázta« el neki, miért fontos sietniük az épít­kezéssel, mennyire várják az anyák, hogy legyen hol el­helyezniük a gyermeküket. A tanácselnök sok helyen elme­sélte a történetet, kiegészítve azzal, hogy csak úgy lehet határidőre elkészíteni egy óvodát, minden akadályt le­küzdve, ha valóban értik, tud­ják az emberek, miért fontos a munkájuk. — Kik azok, akik már az első óvoda építésénél is ott voltak 1 A brigádvezető körülnéz, aztán sorolja: — A két fiam, Géza, Tibor, meg jómagam, aztán Fábián László, Orsós Imre. — S van-e, akinek óvodá­ra is szüksége volt? A brigádvezető a fiaira mu­tat: — Nekik... A Géza kis­lánya, a Beáta az Arany Já­nos utcai óvodába jár, most lesz kisbaba Tibiéknél, hát ő is igényt tart egy helyre. Közben megérkezik a mű­vezetőhelyettes, Vogel Lajos. Hallgatja a beszélgetést, Köz­beszól, bólogat. Megkérdem, elégedett-e a Varga-brigáddal. Igennel válaszol. Id. Varga Géza brigádvezetö Elismert brigád. A város nem feledkezett meg az átla­gosnál jobb munkájukról, nagy' igyekezetükről. Tavaly decemberben a brigádvezető, az idén pedig az egész brigád megkapta a Társadalmi mun­káért emlékplakettet. Ott vol­tam az ünnepségen, amikor a brigádvezető ünneplőben át­vette a plakettet dr. Ormosy Viktor általános tanácselnök­helyettestől. A taps, a mo­soly, az öröm, az egyetértés kifejezője volt: a kőműves­brigád valóban átlagon felüli munkát végzett a szocialista brigádok összefogásából ké­szült óvoda építésében. Ugyanezt várják tőlük itt, a Petőfi utcában is. Bajos Géza Megbeszélés munka közben. Kaposváron történt Három községből város lett Több nemzedék egy családban 100 ÉVE, 1873. december 9—11-e között a nagy hóesés után rendkívül hideg napok következtek. A helybeli kocs- márosok ezekben a napokban a Kapos folyó jegét fuvaroz­ták vermeikbe. — 9-én a So­mogy című lap közli az új cselédrendtartást. — 13-án a helybeli fiatalság újabb mű­kedvelő előadást tartott, tom­bolával összekötve, a város szegényeinek javára. 50 ÉVE, 1923. december 9-én a Kaposvári Munkás Testedző Egyesület a Korona szálló termeiben műsoros táncestélyt rendezett sportfelszerelésekre. — 10-én a Somogy megyei Múzeum Egyesület választmá­nyi ülést tartott. A jelentésből megtudható, hogy egv &v a!a'r mintegy 1500 tárgyat gyűj­töttek. A múzeumnak állandó helye és raktára nincsen. »Szomorú kultúrtörténeti do- ikumeníum, hogy szekrények hiányában az egyesület a so­mogyi muzeális tárgyakat a MÁV internátus padlásán kénytelen elhelyezni- — jegy­zi meg a kortárs újságíró. — 11-én a város Vikéseiből ala­kult küldöttség tanulmányozta a szombathelyi városi tőzs­dét. A »gazdag tapasztalato­kat« a tőkések ezután Kapos­váron óhajtják gyümölcsöz- tetni. — 13-án a Színügyi Bi­zottság hoza»járult a színházi helyárak emeléséhez. A szín­ház műsora december 9—15 között: Hazudik a muzsikaszó, Mikádó, Le a férfiakkal, A haramiák és a János vitéz volt. — A mozik műsora: Apolló: Maciste és az ezüst­király leánya, Ham feltalálja a puskaport, Amerika hősko­ra, Griffith könyve alapján készült történelmi film, és a Pusztuló népek című film, Paul Wegener és Elena Ma- kowska főszereplésében. 25 ÉVE, 194S. december 9-én a Szegfű utcában a városi tervnek megfelelően bevezet­ték a villanyt. — 9-én a diá­kok tiltakoztak Mindszenthy bíboros reakciós aknamunkája ellen. — 9-én közölte a Somo­gyi Hírek, hogy a városban ecsökkent. a munkanélküliek szánta 200 főre. — Megjelent Somogyi Pál kaposvári író könyve a »Magyar szemmel szovjet ég alatt« címmel. — 10-én. az MDP összevont pártnapot tartott a Városi Színházban. — 10-én közölte Rostás Károly polgármester, hogy szeptembertől az év vé­géig 70 000 forintot költenek az utcák rendbehozatalára, amit tervszerűen végeznek. — 12- én megnyílt a Somogy rae- 'gy-ei Képzőművészek Szabad Szakszervezetének második ki­állítása, A. A. . A hatvan hetes műút keresztülszeli a falut. A be­ton két oldalán sorakozó há­zak magukra vonják a figyel­met, s egyszer a jobb, más­szor a bal oldali házak érde­melnek ki egy-egy simogató tekintetet: színesek, szépek, hatalmasak. Nem ritka az öt­hat szobás épület. Nem egy központi íűtéses. Az udvarok rendezettek, a járdát nyáron virágok szegélyezik. Hosszú az utca. A hajdani zsúptetős viskókból egy van már csak mutatóban. Minek köszönhető a fejlődés Kaposfüreden, vagy hogy pontosak legyünk, Ka­posvár kaposfüredi városré­szében? Nehéz lenne egyetlen okot keresni, hiszen sok té­nyező találkozott itt szeren­csésen. A háború előtt fuvaros, cseléd, kupec népség volt az itteni. Legelőször a hajdani cselédek kezdtek építkezni a vasútállomás felé tartó utcá­ban. A volt uradalmi birtok­ról hozták a táglát. Hosszú házakat emeltek. 1951-ig csak szegényes kis kövesút kötöt­te össze a várost a faluval, s bár nem volt nagy a távol­ság, a gyaloglás és a kereke­zés mellett sokan inkább da­gasztották a sarat az állomá­sig, s vonattal jártak dolgoz­ni a városba. Ma már helyi járat viszi a város gyáraiba, intézményeibe a füredieket. Félóránként végigrobog a busz a házak között. Néhány percet vár a városvéget jelző tábla mellett, aztán irány a Kossuth tér. Lassan rossz he­lyen lesz ott már az a tábla, mert elkerülték a házak, s a legutolsó mögött is építő­anyag áll a telken — a ta­vasszal jönnek a kőművesek. Bekopogtunk az utolsóba, Talabér Lászlóékhoz. Űj épü­let, hiányzik még a külső va­kolás is. Fiatal asszony nyit ajtót. — Szentgáloskérről jöttünk ide lakni. Főleg a gyerek miatt költöztünk, most már második osztályos. A város közel van, a busz itt áll meg a ház előtt. Akár bent la­kunk a városban, akár itt: jó a közlekedés, semmi nem tá­volság. A telek pedig itt ol­csóbb volt, mintha bent vet­tünk volna. A férjem a Vo­lánnál sofőr, én meg az elektroncsőgyárban dolgozom. Ketten megkeresünk havonta több mint ötezer forintot. A ház mögött kert van és ba­romfiudvar. A nyáron megér­kezik a kocsi is. Nem Talabérék aj. egyetlen »bevándorlók« a faluban, s a közeli években még többen költöznek majd ide. A késő­barokk templom mögött há­rom új utca teszi majd tere­bélyesebbé a ma még hosszú települést. Nyolcvan házhe­lyet mérnek ki itt, igény van rá bőven. Kik fognak ide költözni ? Mekkora családdal érkeznek? Nem tudni. Igaz, főleg faluról jönnek. A város vonzza őket, meg az, hogy nem kell egyszerre szakítani a régi életformával sem: megmaradhat a kert meg az állatok. Most a füredi há­zakban nagy családok élnek. Nyugdíjasok, tsz-tagok, mun­kások, diákok. Jövedelmük több forrásból származik. Legtöbb helyen három nem­zedék él együtt. Az öregek a tsz-ben dolgoznak, a harminc- negyven éves korosztály és a fiatalok főleg a város mun­kahelyein keresik a kenyeret. A tiszta udvarok mögött szin­te mindenütt gazdasági épü­letek sorakoznak. A saját te­nyésztésű állatokat főleg a termelőszövetkezeten keresz­tül értékesítik. Tavaly csak a sertésekből kétmillió forinttal Lett gazdagabb a lakosság. Vize van a falunak. Még a várossal való egyesülés előtt, hatvankilencben építették ki a hálózatot. Azt mondják, szerencsére, mert a városnak akad éppen elég építenivaló- ja bent a központban is. Nem is várnak semmi különöset, van minden, ami szükséges. Talán egy ABC áruház kelle­ne a falu város felőli végére, meg telefon is jó lenne — mondják —, mert nehezen le­het telefonálni, de az utóbbi­ra nem is számítanak mosta­nában. Sok a fiatal. Az ifjú­sági szervezet a művelődési otthon mellett kapott egy klubhelyiséget, csak kevés pénzük van a működéshez. Az egyik ide, a másik oda jár dolgozni, sok a diák. A tsz- ben csak ketten dolgoznak. Ki adjon pénzt nekik? Ha bent lenne a városban Kaposfüred, a legszebb utcák között tarthatnák számon. Szépül, épül ezután is. A szem azt kívánja, nyújtózzon egyet a város, aztán a köz­ség valamilyen irányban, hogy érjék el egymást mi­előbb. H. fi.

Next

/
Thumbnails
Contents