Somogyi Néplap, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-14 / 292. szám
A Balaton mellett élők a megyeszékhelyre tekintenek MAI KOMMENTÁRUNK Siófok köszöntötte Kaposvárt Ünnepélyes tanácsülést tartottak tegnap Siófokon, a városi tanács nagytermében. A megye második városa köszöntötte Kaposvárt, rendezett tanácsú várossá nyilvánítása 100. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett dr. Kassai János, a megyei tanács titkára, Kaposvár képviseletében Papp János, a kaposvári városi párt- bizottság titkára, valamint dr. Ormosy Viktor, a tanács általános elnökhelyettese. Dr. Németh István, a siófoki városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a tanácstagokat, a meghívottakat, majd harsonák jelezték, hogy a legfiatalabb siófokiak is részt kérnek az ünnepből : úttörők üdvözölték dallal, virággal Kaposvár képviselőit. Ezután dr. Gáti István, a siófoki városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. — Száz esztendeje annak, hogy Kaposvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánították. Megyénk minden településének ünnepe ez az évforduló; a Balaton vidékén, a Dráva mellett, a Zsebe lankáin élő emberek figyelme a megyeszékhely felé fordul — mondotta többek közt. — Ünnep számunkra ez az alkalom, hiszen megyénk első városa, és nyugodtan mondhatjuk: fővárosa, az egész megyére kisugározza kultúráját, szellemét; ahogy gyarapodik, fejlődik, úgy fejlődik a megye is. Azóta beszélhetünk egységes megyei kultúráról, amióta a város létezik, amióta valóban megyeszékhely. Ezután sorba vette a centenáriumát ünneplő város »mérföldköveit«. — A gyorsabb ütemű urbanizációt megállította az első világháború. A 19-es Tanács- köztársaság alatt viszont Somogy megyeszékhelye a forradalom fellegvára lett: a megyeház erkélyén lengő vörös zászló is jelezte, hogy Somogybán a proletariátus vette át a hatalmat. Tizenkilenc augusztusában azonban kegyetlen megtorlás következett, és évtizedekre visszavetette Kaposvár fejlődését is. — Űj korszak kezdődött azonban 1944. december 2-val, amikor a Vörös Hadsereg fölszabadította a várost. Azóta hosszabb utat járt be a fejlődésben, mint az azt megelőző 70 év alatt. Kaposvár ipara ma már 17 ezer embert foglalkoztat, és lehetővé vált, hogy az egykor elmaradott mezőváros az ország egyik fontos ipari Újjáválasztották az ....egyesület megyei vezetőségét (Folytatás az 1. oldatról.) körül mozog, de ezen belül vannak négyezer literes és ezeregyszáz literes tehenészetek. De említhetnénk más példát is: egy ilyen kedvező ősz után igencsak nehéz magyarázatot találni arra, hogy négyezer hektáron miért maradt el az őszi mélyszántás? Hasonló gondunk, hogy elhúzódik a szaktelepek építése, és zökkenőkkel megy az üzembe helyezésük. Ahogy mondta, a gondok, a nehézségek mérlegelése önmagukban meghatározzák a következő idők legfontosabb feladatait. Felhívta a figyelmet a jövő évi termelés érdekében az üzemanyagtartályok feltöltésére, a növényvédő szerek, a szükséges műtrágya beszerzésére, a kialakulóban levő zárt termelési rendszerek ésszerű továbbfejlesztésére, az üzem- és munkaszervezés javítására. Utalt arra is, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedése törvényszerűen megkívánja az élelmiszeripari vállalatok gyorsabb ütemű fejlesztését. Végezetül értékelte azt a munkát, melyet az agrártudományi egyesület végzett a mezőgazdaság előtt álló célok megvalósítása végett, értékelte azt a segítséget, melyet a tudomány nyújtott a gyakorlatnak. Az agrártudományi egyesület megyei szervezetének négyéves munkájáról Soly- mossy Dezső, az egyesület titkára, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese adott számot Kiemelte, hogy ma már a megyében élő agrárszakemberek 30—35 százaléka tagja az egyesületnek, rendezvényeik, tapasztalatcseréik egyre hatékonyabban szolgálják a megye agrárpolitikai céljait György Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület országos főtitkára is erre utalt hozzászólásában, majd kitüntetéseket adott át. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiváló dolgozója kitüntetést kapta dr. Egyed Lajos, az állategészségügyi állomás igazgatója és Kopházi Ferencné, a növényvédő állomás dolgozója. Nyolcán aranykoszorús jelvényt, öten oklevelet kaptak. Az aktívaülés végén választották meg az agrártudományi egyesület megyei vezetőségét és küldötteit. A 18 tagú vezetőség elnöke Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára Szend- rei András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese, szervező titkára Tereli Balázs, az állattenyésztési fel- i ügyelőség munkatársa lett. A tanácskozáson megválasztották azt a tizenegy küldöttet is, aki a somogyi egyesületet képviseli a XI. országos tisztújító közgyűlésen. Az aktívaülés Tóth Lajos zárszavával ért véget. V. M. bázisává fejlődjön. Jelentős üzemek épültek: a textilművek, a villamossági gyár, a Tungsram és Finommechanikai Vállalat. A város fontos közlekedési csomópont és kereskedelmi centrum is. Felgyorsult kulturális fejlődése, két felsőoktatási intézménnyel — a tanítóképzővel és a mezőgazdasági főiskolával gazdagodott. S nagyot lépett előre a város- fejlesztésben: épül a Kalinyin és a többi városrész; új iskolákat, óvodákat, bölcsődéket nyitnak. Kaposvár minden somogyinak székvárosa, így mi, siófokiak is nagy figyelemmel fordulunk feléje. A városiasodás útján mi úgy tekintünk a megyeszékhelyre, mint az idősebb testvérre, aki szívesen osztja meg velünk tapasztalatait.’ — Az egymásrautaltság, a kölcsönös segítség jellemzi kapcsolatunkat a megyeszékhellyel — hangsúlyozta végül. — Siófok tanácsa, üzemeink, intézményeink és a város minden lakója nevében most szeretettel köszöntőm Kaposvárt, vezető testületéit, a város minden polgárát. Dr. Gáti István ezután egy kristályvázát adott át dr. Ormosy Viktornak, aki a kaposváriak nevében megköszönte ezt. — Nehéz meghatottság nélkül fogadni a jókívánságot, a megemlékezést, a megtiszteltetést — mondotta válaszában. — Jólesett a megemlékezés Siófokon, a megye második városában, mert Somogynak tulajdonképpen két fővárosa van. Télen Kaposvár, nyáron Siófok. A két város eddig is kölcsönösen segítette egymást: nemcsak mi adtuk át tapasztalatainkat a siófokiaknak, hanem mi is sokat kaptunk tőlük. Abban a reményben köszönöm meg a megemlékezést, hogy a jövőben ez a kapcsolat még gyümölcsözőbb lesz. S. M. Újítók Sokat töprengő emberek tanácskoznak ezekben a hetekben a vállalatoknál, üzemekben: az újítók azt veszik számba — az eredmények mellett —, hogy mi akadályozza leginkább munkájukat. Az ésszerűségre, a célszerűségre törekvő ember munkájának megbecsülése társadalmi érdek: munkaidőbe nem szorítható tevékenységük eredménye leggyakrabban tízezrekben mérhető. Ezért is várják joggal, hogy segítsék újítói tevékenységüket, kapjanak meg minden előfeltételt ehhez a vállalattól, s biztatást a munkájukhoz. Az újítói tanácskozások eddigi tapasztalatai szerint ott értek el szép eredményeket, ahol a vállalatok, az üzemek vezetői is rendszeresen foglalkoztak munkájukkal: megfelelő feladatokat kaptak, s biztatást, sokszor műszaki és technikai segítséget a megoldáshoz. A benyújtott és elfogadott újítások száma ott csökkent leginkább, ahol csupán egy megbízott foglalkozott a nemegyszer bonyolult ügyekkel. Sok egyéb mellett az is meghatározza az újítási kedvet, hogy a benyújtott javaslatot miként kezelik a vállalatnál: véleményt mondanak-e róla a törvényes határidőn belül, vagy indokolatlan bürokrácia nehezíti a javaslat megvalósulását. Az újítási ügyintézés körül kialakult bürokrácia az egyik oka annak például, hogy a megye építőipari vállalatainál szinte alig mondtak véleményt határidőre egy-egy benyújtott javaslatról. Az pedig szinte törvényszerű, hogy a huzavonát látva elmegy az újító kedve. A műszakiak — technikusok, mérnökök mellett — sok munkás töpreng újszerű műszaki és munkaszervezési megoldáson: az ötlettől * megvalósulásig azonban hosz- szú az út. A jó ötlet kivitelezéséhez pontos műszaki rajzokra van szükség, ezeket pedig sokan nem tudják — az előírásoknak megfelelően — elkészíteni: a mérnököknek, technikusoknak kellene az eddiginél jóval többet segíteniük ebben. A most lezajló tanácskozásokon elhangzott olyan javaslat is, hogy az ehhez hasonló segítségnyújtást tegyék a közvetlen vezetők feladatává. Ha nem is ez a megoldás, azt mindenképpen jelzi a javaslat, hogy hol kellene — és lehetne! — a legtöbbet segíteni a vállalatokon belül. Az ösztönzés egyik módja az is, ha az eddiginél jobban megbecsülik erkölcsileg is, anyagilag is azokat, akik szabad idejük egy — gyakran jelentős — részét arra áldozzák, hogy szervezési vagy műsza ki megoldáson törjék a fejüket. A megfelelő díjazás mellett azonban arra is szükség van, hogy gyorsan döntsenek az újítási javaslat sorsa fölött. Jó megoldást talált erre a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyára: a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa megbízást kapott, hogy a benyújtott újítási javaslatok egy részéről véleményt mondjon. Ha a fiatal szakemberek jónak, megvalósíthatónak tartják az ötletet, akár egy hét alatt is átmegy a javaslat az adminisztráción, döntenek a sorsáról, intézkednek a bevezetéséről. Érthető, hogy ilyen körülmények között nagyobb kedvvel dolgoznak az újítók. A segítség módját mindenütt meg lehet találni: a mostani tanácskozásokon maguk az újítók is számosat elmondtak. Érdemes ezeket megvizsgálni s megszívlelni. K. I Űt épül a pusztaberényieknek Olcsó telkekre szép ikerházak épülnek Nagyon szép »kertvárosi« rész van kialakulóban Lengyeltótiban. Aki régen nem járt a gyors ütemben fejlődő községben, meglepődve szemlélheti a szebbnél szebb házakat, amelyek a MEZŐGÉP Vállalat telepével szemben emelkednek. A község fejlődésének egyik jelképe a sok családi ház. Akik itt építkeztek, elsősorban a tanács gondoskodásának köszönhetik a jó helyet. Hatvan telket mértek itt ki, s olcsón értéM int népesebb családban a gondos háziasszony körültekintő beosztással biztosítja, hogy a család élelmezésére, ruházkodására, legszükségesebb kiadásaira legyen pénz, lényegében hasonlóan történik ez a nagyobb családnál, az államnál is. A kormányzat az éves gazdálkodás eredményed, tapasztalatai alapján összeáilíttatja a következő évi bevételek és kiadások jegyzékét, körvonalazva ezzel egy-egy esztendő" gazdasági fejlődéséinek útját- módját is. Az állami költségvetés azt a nagy központi pénzalapot elenti, melyből az állam kü- öhboző szervei útján gazdálkodik. Ebbe gyűlnek össze az 'lám bevételei; ebből teljesíik az állami feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetésben természetesen csak olyan bevételeket lehet előirányozni, amelyeknek előteremtése törvényes. Ami az állami költségvetés megjelenési formáját illeti, a bevételek és kiadások ámszerű összeállítását a nzügyminiKzter készíti el, s t a kormány előterjesztésé- az országgyűlés hagyja jó- . Ez a mechanizmus ismételik meg ebben a hónapban is: a sokéves hagyományoknak megfelelően az idei utolsó ülésszak plénuma elé kelül a .Magyar Népköztársaság Hogyan készül a költségvetés? költségvetése, melyet az országgyűlés megvitat, majd törvényerőre emel. Mit tartalmaz a költségvetés? Az állami költségvetés magában foglalja valamennyi állami szerv, továbbá a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának összes előirányzatát, ide értve az üdültetéssel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat is. Az állami vállalatok nem valamennyi bevételükkel és kiadásukkal szerepelnek a költségvetésben, csupán az állami költségvetés javára előirányzott befizetéseikkel, illetve az állami költségvetésből számukra előirányzott támogatás összegével. A költségvetés útján történik lényegében a nemzeti jövedelem jelentős részének elosztása, illetve újra elosztása. Az állami költségvetés alapvető feladata, ‘hogy felmérje a társadalom szükségleteit, és biztosítsa a kielégítésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet. Ilyen értelemben, fontos szerepe van a vállalatok, a szövetkezetek, továbbá a különböző társadalmi oszta1 lyok és rétegek jövedelmének s zabály ozásában. Az állami költségvetés lényeges funkciója, hogy — a bevételek alakulásától függően — kellő összeget biztosítson a különböző népgazdasági ágak fejlesztésére; az egyes állami vállalatok, továbbá a külkereskedelem tevékenységének támogatására; a közös társadalmi fogyasztásra, ezen belül a haza védelme szükségleteinek kielégítésére, végül pedig a nemzetközi szerződésekből eredő és egyéb állami kötelezettségek teljesítésére. A költségvetés két részre tagozódik: a központi szervek és a tanácsok költségvetésére. A munka sorrendje A költségvetés összeállítása a Pénzügyminisztérium által évenként kiadott úgynevezett költségvetési körirat alapján kezdődik meg. Ez felhívja a figyelmet az aktuális gazdaságpolitikai irányelvekre, tájékoztat a népgazdasági terv főbb céljairól, útmutatást tartalmaz a takarékosság érvényesítésére. Meghatározza a bevételek és & kiadások tervezésének főbb szempontjait, a vállalatok és a szövetkezetek költségvetési kapcsolatainak alapelveit. A költségvetés tervezése két ütemben történik. A tervezés első ütemében a Pénzügyminisztérium — együttműködve a többi minisztériummal, az országos hatáskörű szervekkel, a megyei tanácsokkal — felső szinten kialakítja költségvetési javaslatál. Ez történt a decemberi ülésszak elé kerülő állami költségvetéssel is, amelynek előzetes terveit a pénzügyminiszter, illetve helyettesei ismertették az országgyűlés állandó bizottságaival. E bizottságok az alapos információ, a vezető pénzügyi szakemberekkel folytatott közvetlen konzultáció során különböző észrevételeket tettek: többnyire fontos feladatok gyorsabb ütemű fejlesztésére kértek nagyobb anyagi támogatást. A pénzügyi szakemberek azután gondos e'ímző munkával megvizsgálták: hogyan lehetne a valóban reális igényekre valamivel több pénzt előteremteni? így a mezőgazdasági állandó bizottság tagjainak kenésére * tervezettnél nagyobb összegeket irányoznak elő az állami költségvetésekben a mezőgazdasági bekötő utak építésére és a mezőgazdasági kutatások fejlesztésére; a kulturális bizottság igénye alapján az iskolák felszerelésének felújítására; az egészségügyi bizottság javaslatára a vérellátás, a véradószolgálat és a mentő- szolgálat fejlesztésére, korszerűsítésére. Törvénybe foglalják Ez a néhány példa is meggyőzően bizonyítja, hogy az állami költségvetés számadatait sok-sok konzultáció, tanácskozás során úgy alakítják ki, hogy valóban egész társadalmunk, az egész ország egyéves gazdálkodásának törvénybe foglalt szabályzata lehessen. Ezért nélkülözhetetlen az ország új esztendejének előkészítéséhez az állami költségvetés országgyűlés elé terjesztése, ottani megvitatása, elfogadása. Ez teszi lehetővé, hogy a jő gazda gondosságával készülhessünk fel az 1974. évre, s biztosítsuk hazánkban a szocialista építés előrehaladását «. L. kesítették, négyszögölenként nyolcvan—százhúsz forintért. Vonzotta ez azokat, akik szerettek volna a környékbeli községekből Tótlba költözni, vagy a családtól elköltözve önálló otthont teremteni. Elsősorban a jó fekvés, azután a közművesítés, a víz, villany, járda csábította ide az embereket. A telkek felén már áll a ház, nem egy helyen kétszintes ikerépület, a többi tel» ken pedig ott az építőanyag. Húsz társasház épül a községben az OTP révén. A tanács most úgy határozott, hogy újabb telkeket sajátít ki. Ezt szükségessé teszi a fejlődő ipar. Egyre több munkás és munkásnő szeretne letelepedni, sokan vágynak Lengyeltótiba, Gárdony-pusztáról, Hácsról, ICisberényből, Buzsákról, Gyugyról, Szőlősgyörökről, sőt Somogyvárról is. Sok terv született arra, hogy tovább fejlődjön a község. Például új élelmiszerboltot nyitnak. A tanács és az áfész jövőre lát neki közösen az építkezésnek. Az egészségügyi ellátás most is színvonalas, két körzeti orvos és egy fogorvos tevékenykedik a községben. Azt szeretnék, ha minél előbb gyermekorvosuk is lehetne, ugyanis ezt nagyon igényli a lakosság. Nem feledkezik meg a tanács a hozzá tartozó településekről sem. Például sokat érvelt amellett, hogy milyen nagy szükségük van a pusztaberé- nyieknek új útra. A Balatno- boglári Állami Gazdaság megértette ezt, s vállalta a költségeket. Az idén befejeződik mintegy másfél kilométeres szakaszon az útépítés, majd ugyanennyi épül még. Ez lehetővé teszi, hogy busz vigye a gyerekeket a lengyeltóti iskolába, s a székhelyközség közelebb kerüljön az egész faluhoz. U G. Somogyi NéplapI 3 ^
