Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Erdők a közjóért Centenáriumi ajándék a kapnsváriaknak 1974. évi prognózis: A termelés gyorsulására számítanak a vállalatok Környe etvédelmi ankét, parkerdőavatás a megyeszékhelyen Ezen a napsütéses őszi na­pon az erdők, voltak a fősze­replői annak a rendezvényso­rozatnak, amelyet a megyei pártbizottság, az Országos Erdészeti Egyesület kapos­vári csoportja, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, a MÉM Kaposvári Er­dőrendezősége, a megyei ta­nács és a kaposvári tanács szervezett a megyeszékhely centenáriuma alkalmából. A délelőtt elsősorban a szak­embereké volt a megyei párt- bizottság nagytermében meg­tartott ankéton. A délután vi­szont, az úttörők, a KISZ- esek, a természetbarátok, az erdei környezetet szerető vá­rosiak nagy ünnepe volt; hi­szen felavatták a város kör­nyéki parkerdőket, amelyek minden kaposvári nyugodt pihenését, sportolását szolgál­ják a jövőben. Az erdők közjóléti szere­pével foglalkozó ankétot Il­lés Dezső, a megyei párt-vb tagja, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zérigazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket: dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettest, Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Tóth Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Gál Já­nos egyetemi tanárt, Gáspár Hantos Gézát, a MÉM főosz­tályvezető-helyettesét, Feke­te Gyulát, az Országos Erdé­szeti Egyesület főtitkárhe­lyettesét, aztán a társgazda­ságok igazga­tóit, vezetőit, a természet- barátokat, az erdészeket, a centenáriumát ünneplő város valamennyi lakóját. Megnyitójá­ban kiemelte, a megyei pártbizottság vezetői kezde­ményező sze­repet vállal­tak a termé­szetvédelem­mel, a közjólé­ti erdőgazdál­kodással kap­csolatos mun­kában. 1972 nyarán a me­gyei pártbi­zottság veze­tőinek kezde­ményezésére megyénk e té­mában érintett üzemeinek, társadalmi szerveinek vezetői Németh Ferenc első titkár­nál megtárgyalták Somogy közjóléti erdőgazdálkodásával kapcsolatos teendőket, meg­határozták az intézkedéseket. Kezdeményező munkát vég­zett Szántó Gábor, a MÉM Kaposvári Erdőrendezőségé­nek igazgatója, aki azóta is folyamatosan, a legmesszebb­menőkig támogatja ilyen irá­nyú tevékenységüket. A me­gyei pártbizottság vezetőinek segítségével — az igények föl­mérése után — sikerült a MÉM támogatásával megte­remteniük az anyagi föltéte­leit a közjóléti erdőgazdál­kodásnak. Az év elején meg­kezdődhetett Somogybán is az erdők szociális, üdülési és környezetvédelmi funkciójá­val kapcsolatos tervezői tevé­kenység, majd az elgondolások megvalósítása a Kaposvár környéki erdőkben. A munkába fokozott mérték­ben bevonták a társadalmi szervezeteket, tanácsokat, a Népfrontot, a természetbará­tokat, a KISZ-t stb. Közös elhatározással először Ka­posvár környékén alakítottak ki három objektumot: a gyer- tyánosi turistaerdőt, a tokaji parkerdőt és a gombás-dés- hidai parkerdőt. S az idei munka eredményeként ad­hatják át délután a város lakosságának őket. A megnyitó után elhangzó négy előadás nagy segítsé­get adott a jelenlévőknek ah­hoz, hogy a jóléti erdőgazdál­kodást míg magasabb szín­vonalra emlejék. Noha szak­emberek beszéltek szakem­bereknek, mégis mindnyá­junkról, mindnyájunk pihe­néséről és egészségéről szó volt, hiszen a környezet vé­delme a fő tartalma minde­gyik előadásnak. Dr. Madas András mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kiemelte: ha több költséggel jár is, az a fontos, hogy a környezetünk­ben további kárt ne tegyünk. Ma már csak akkor lehet ezt megtenni, ha minden illetékes előveszi a papírt s a ceruzát, és megtervezi, kiszámolja, mennyibe kerül az ember természetes környezetének védelme. S hogy miért olyan fontos a szerepe az erdőnek ma? Azért mert itt az ember ter­mészetes környezete többé- kevésbé háborítatlanul meg­maradt. Az erdő tulajdonkép­pen végvár! Politikusok, tu­dósok, szakemberek álltak ki éppen ezért amellett, hogy vigyázzunk, csínján bánjunk az erdőkkel. A Buenos Ai- res-i erdészeti világkong­resszuson elfogadták azt a magyar javaslatot, hogy az erdőnek három funkciója van: a termelési, a környezetvédel­mi, a szociális és üdülési. E három funkció harmonikus egyeztetésének eredménye a környezetvédelem. Huszonöt év alatt négy- százezer hektáron ültettek ha­zánkban új erdőt. A jövőben elsősorban a főváros, a me­gyeszékhelyek és a nagyobb városok közelében telepítenek erdőket a lakosság közvetlen érdekeinek szolgálatára. Készül az interjú dr. Madas András miniszterhelyettessel A HÉT számára. és hazánkban is. A stresszha­tások miatt ki kell kapcsolód­niuk, még ha csak egy fél órá­ra is. A nagyvárosoktól mint­egy fél órányira levő üdülő­övezetek — ahova gyorsan ki lehet jutni — megfelelnek e i hangzottakat ismertessék a köszönte az erdőgazdaság ve­zetőinek, dolgozóinak példa­mutató lelkesedését, s azt kér­te, hogy ezt fokozzák az elő- rébblépés érdekében. Nagyon fontos, hogy az ankéton el­Vidám szalonnasütés a tóparton. — Örömmel állapítom meg, hogy a megyei pátbizottság, a társadalmi, az erdészeti szervek azonnal megértették a feladatokat, ennek jelentő­ségét, s az egyébként is meg­levő elképzelések szabadabb utat kaptak, s itt gyorsan cse­lekedtek. Kérem, hogy az er­dészeti szervek folytassák ezt a munkát, a hallgatók köz­reműködésével a társadalmat arra, hogy amit egyszer meg­csináltunk, védjük meg. Fekete Gyula, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkárhe­lyettese az ember és természeti környezetéről szóló előadásá­ban leszögezte, hogy egyre nő a városlakók száma a világon célnak. Kiemelte a somogyiak eredményeit: a párt-, a társa­dalmi és erdészeti szervek 1 szem előtt tartják a dolgozók egészségének védelmét. Gáspár Hantos Géza, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese nagy se­gítséget adott a jelenlevő szak­embereknek a közjóléti erdő­tervezésről szóló előadásával. A távlati tervek szerint az er­dők tizenkét százaléka szociá­lis-üdülési rendeltetésű lesz 2000-re. E cél megvalósítását szolgálja az az egymilliárd fo­rint, amelyet 1990-ig szándé­koznak az üdülő-, környezet- védelmi erdőkre fordítani. Bogó László, a megyei párt- bizottság titkára a Kaposvár környéki erdők közjóléti sze­repéről szólva megállapította, hogy Somogy párt- és állami vezetői fölismerték a környe­zetvédelem fontosságát. Elké­szült a város zöldövezetének terve. Kaposvár belterületén fát ültetnek, a környező erdő­ket parkerdővé alakítják át en­nek alapján. A Dés-hida völ­gyében épülő víztározó nagy lehetőségeket teremt a vízi sportokra, s környezetvédelmi célokat is szolgál. Merész álom a Dráva—Balaton-csa- torna megépítése. Az üdülési célt is szolgáló csatorna prog­ramterve még ebben az ötéves tervben elkészül. Nagy tetszést váltott ki, amikor a megyei pártbizottság titkára elmond­ta: szeretnék, ha erdők napját rendeznének az általános és középiskolás diákoknak meg­felelő programmal. Azért kezdték el éppen Ka­posváron a parkerdők kialakí­tását, mert egyrészt nagyon sűrűn lakott, másrészt ez a centenáriumát ünneplő város lakóiról való gondoskodás jel­képe is. E helyről arra ösztön­zött minden illetékest, hogy évente kétszer szervezzenek társadalmi megmozdulást: te­gyék rendbe az elhanyagolt parkokat, védjék a nyilvántar­tott fákat, facsoportokat. A megyei vezetők nevében meg- i társadalmi, gazdasági vezetők, s mozgósítsák a dolgozókat társadalmi munkára ennek ér­dekében. A tanácsok, a tanács­tagok, a népfrontbizottságok saját területükön mozdítsák elő szebb, igényesebb környe­zet kialakítását. A KISZ-esek és az úttörők kezdeményezze­nek faültetést, és vegyék át e területeket megőrzésre. A ta­nácsok, a gazdasági szervek ezt anyagilag is segítsék. — Bízunk abban, hogy mind­ez visszhangra talál a felnőt­tek és az ifjúság körében. Megköszönöm a MÉM illetéke­seinek a segítségét; bízunk ab­ban, hogy ezután is segítenek a nagyszerű elképzelések meg­valósításában. Ez az ankét ha­tárkő: tegyünk még többet azért, hogy az ember természe­tes környezete még szebb le­gyen! Az ankét végén levetítettek a Soproni Erdőmérnöki és Fa­ipari Egyetem lelkes amatőréi­nek Somogyország erdős tája­in című színes filmjét, A délutáni parkerdőavatás­ra gyalog, kerékpáron, moto­ron, gépkocsin, buszon özön­löttek az iskolások, ifjúgárdis­ták, természetbarátok a tokaji parkerdő bejáratához. Ott volt az avatáson Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi zottság első titkára is. Dr. Ma­das András miniszterhelyettes adta át a 140 hektáros parker­dőt dr. Ormosy Viktornak, a városi tanács általános elnök- helyettesének. Ezután a gyere­kek és a felnőttek is birtokuk­ba vették. Közben a dés-hidai parkerdőben tábortüzek gyúl- tak, a város KISZ-esei vidám dalolással, szalonnasütéssel él­vezték az este ugyan már csí­pős, mégis kellemes őszi dél­utánt. A délelőtti ankét jelszava erdők a közjóért. S az erdők, ma már minden kaposvári szá­mára elérhetőek. Lajos Géza Fiatalok serege a tokaji parkerdő avatási«. A Gazdaságkutató Intézet megkérdezte a legj elentősébb vállalatokat és szövetkezete­ket, hogy az idén és jövőre milyen gazdasági eredmé­nyekre számi tanaié, várhatóan hogyan zárul az 1973-as év, illetve 1974-ben hogyan ala­kul termelésük, a vállalati létszám, hogyan változnak készleteik, áraik, hogyan ala­kulnak értékesítési lehetősé­geik. A válaszokból kitűnik, hogy az iparvállalatok 1974-re is a termelés dinamikus fejlődésé­vel számolnak. Különösen a nehézvegyiparban, az alumí­niumkohászatban, a híradás- technikai és vákuumtechnikai iparban és a kötszövőiparban jók a lehetőségek a termelés nagyoibb mérvű növelésére, összességében az ipari terme­lés átlagos 6,6 százalékos nö­vekedésével számolnak, a szó­ródás azonban meglehetősen jelentős. Az ipar strukturális változásaira is utal, hogy amíg a megkérdezett vállalatoknak mintegy 20 százaléka várha­tóan az átlagnál jóval na­gyobb mértékben növeli ter­melését, 33 százalékukban a növekedés kis mértékű lesz, sőt a vállalatok 3,8 százaléká­nál a termelés csökkenésével számolnak. Változik a különböző ipar­ágakban elhelyezkedő dolgo­zók aránya. A bányászatban (a kőolaj- és földgázkiterme­lés kivételével), valamint a kohászatban és néhány tex­tilipari ágazatban a vállalatok zöme létszámcsökkenésre szá­mít, viszont a jelenleginél na­gyobb létszámot kíván alkal­mazni a híradás- és vákuum- technikai ipar, a műszeripar és a vegyipar. Az értékesítési lehetősége-, két az ipar és a kereskede­lem nagyjából egyformán íté­li meg Ügy vélekednek, hogy a hazai kereskedelemiben fő­ként a vegyes iparcikkek for­galma nő, kisebb mértékben emelkedik a ruházati cikkek eladása. Ezen belül azonban a kötszövőipari termékek for­galmának lényeges emelkedé­sével lehet számolni, a cipők forgalma pedig csak kisebb mértékben emelkedik. Az exportban nem várható számottevő változás, vagyis kivitelünk tovább növekszik, bár annak mértékéről némi­leg eltér az ipar és a külke­reskedelem előrejelzése. A gépipari és az ipari fogyasztá­si cikkek exportjának növe­kedését az ipar optimistábban ítéli meg, mint a külkereske­delem. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari export jelen­tős gyorsulásának kilátásai­ban azonban loegegyeznek a vélemények. A vállalatok termelésüket az anyag- és készárukészletek mérsékelt növelésével kíván­ják fokozni, sőt a megkérde­zett üzemek 50 százaléka egy­általán nem akarja növelni anyagkészletét. Megkezdődött a számítógépek sorozatgyártása Az egységes számítógép­rendszer sokoldalú műszaki és gazdasági tervezésének há­roméves szakasza ebben az évben lezárult: a részvevő KGST-orszá gokban megkez­dődött a gépek és részegysé­gek sorozatgyártása — tájé­koztatták az MTI munkatár­sát a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban. Magyarorszá­gon elkészült az R—10-es szá­mítógépek — a kooperációban hazánk ennek a legkisebb szá­mítógépnek a gazdája —null- sorozata, illetve sorozatgyár­tása is megkezdődött. A Szov­jetunió bemutatta a kooperáló országok szakembereinek az R 50-est és R 60-ast, az NDK pedig az R 40-est. Az R 30-as család első tagjai is elkészül­tek a Szovjetunióban és Len­gyelországban, ezekből a szük­séges mennyiséget a két or­szág biztosítja, ugyanúgy, mint az R 20-asokat Bulgária és a Szovjetunió. A magyar ipar 1973-ban már több mint egymilliárt forint értékben gyárt számítógépeket és rész­egységeket. A magyar számí­tógépek, az R 10-esek nagy­mértékben ipari kooperációt szolgálnak, mert mint az egy­séges számítógéprendszer leg­kisebb tagjai, a többi számító­gép kiszolgáló egységei is le­hetnek. Bár hazánkban már több mint 200 számítógép műkö­dik, a számítógép-technika hazai alkalmazásának haté­konysága még nem éri el az ipari termelés felkészültségi színvonalát. Jelenleg az al­kalmazott számítógépek érté­kének mintegy 15^-20 százalé­ka a hozzájuk biztosított program értéke, amelyet 40— 50 százalékra kell növelni ahhoz, hogy a géppark gazda­ságosabban terhelhető legyen. Ehhez több szakemberre, a gépek hatékonyabb kihaszná­lására van szükség. A nagyobb sorozatok gyár­tásának megindulása, a prog­ramok számának és értékének növelése és több járulékos szolgáltatás megvalósulása to­vább bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Hadjárat a gyomok ellen Megszépülnek a kastélyparkok Somogy megye a múltból sok kastélyt és parkot örökölt, melyek nagy része a háborús események során, később a gondatlanság miatt károkat szenvedett. A kaposvári Mó­ricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai vál­lalták a kercseligeti kastély­park rendbehozatalát. A me­gye fiataljai — például a so- mogygesztiek is a volt Janko- vics-park helyreállításával — egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz. A kercseligeti kastélypark mókusai ijedten ugráltak egyik fáról a másikra, mikor megérkezett az ásókkal, ka­pákkal, fejszékkel fölszerelt diáksereg. A régi park útjait néhol embermagasan fölverte a gaz, szívós gyökereit mélyen a földbe eresztve benőtte a bodza. Horváth József tanár irányításával megindult a hadjárat a gyomok ellen. Egy­re nagyobb terület tisztult meg, nőtt az elégetésre szánt aljnövényzet-halom. A hatalmas kókuszfa törzsét két ember sem érné körül. Diójából telelnek ki a móku­sok, dt a helyi uszonyok is, felhasználják sütemények ké­szítéséhez. A tulipánfa ágai tavasszal virágba borulnak. Magyarországon ritkán nőnek ilyen magasra a vörösfenyők és a nyírfák. Ritkaságszámba megy ma már az ágas-bogas tisza- és tujafa is. — Szeretnénk újjávarázsolni ezt a parkot, értékes fáit meg­menteni, gondozni, a hiányo­kat facsemeték, egzoták tele­pítésével pótolni — mondta Horváth József. A Móricz Zsigmond Mező- gazdasági Szakközépiskola fel­hívással fordul a középiskolá­sokhoz: — Környezetünk, természe­ti értékeink védelme mind­nyájunk közös érdeke. Kap­csolódjatok be ti is e moz­galomba. Vállaljatok védnök­séget az iskolátokhoz közeli parkok felett. Óvjuk együtt természeti kincseinket! Te­remtsünk még szebb környe­zetet masunknak! Sz. Sz. Somogy i Néplapí 3

Next

/
Thumbnails
Contents