Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

Aczél György ünnepi beszéde (Folytatás az L oldalról) perialistáké lesz történelmileg az utolsó szó, hanem azt Chile népe fogja kimondani. Háború vagy béke: az em­beriség egyetemes sorskérdése. Ebben is új korszakot nyitott a Szovjetunió. Története során nem egyszer mentette meg a világot, az emberiséget; — megmentette, amikor 1917-ben — Lenin szavával ........az első bolsevik forrada­lom kiragadta az imperialista háborúból, az imperialista bé­kéből az első százmillió em­bert ...”, de Lenin hozzá­fűzte: „az elkövetkezők ki fogják ragadni az ilyen hábo­rúból és az ilyen békéből az egész emberiséget”. — megmentette, amikor le­győzte a fasizmust; 20 millió szovjet ember áldozta életét, hogy megsemmisítse a történe­lem legbarbárabb erejét, — megmentette a második világháborút követően, amikor megtörte az amerikai atom­monopóliumot és elhárította az „amerikai évszázad” társadal­mi haladását, népek független­ségét, kultúráját pusztító fe­nyegetését; — és megmenti most, amikor kezdeményezéseivel el­hárítja a termonukleáris há­ború rémét és megteremti a világ békéjének feltételeit. Október győzelme a béke győzelme. Hála a Szovjetunió létének, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Brezsnyev elv­társ által meghirdetett béke­programjának, a szocialista tá­bor erejének, a mi kontinen­sünk, Európa, mióta csak írott történelme van, most éli egyik leghosszabb békekorszakát. Hovatovább a világon minde­nütt elködösíthetetlenül nyil­vánvaló: a szovjetellenesség — békeellenesség. Tudjuk, hogy a béke még nem minden, de korunkban béke nélkül nincs semmi. A felnőtté vált emberiség éppen a szocialista békepolitika elvi alapján tudja a világ külön­böző pontjain felhangzó fegy­verzajból kihallani: ki védi otthonát, hazáját és ki fenye­geti, bitorolja a mások ottho­nát, hazáját. Ezért érti népünl< politikánkat, és tudja: Miért támogatjuk az értünk is küzdő vietnami testvérein­ket tegnap a harcban, ma a békés építőmunkában; Miért támogatjuk az arab népek antiimperialista harcát; hogy az elűzöttek házukba, hazájukba visszatérhessenek, azt megtarthassák, hogy min­den nép élhesse a saját, biz­tonságos életét, hogy szűnjön meg Közel-Keleten is a fe­nyegetés, a béke veszélyezte­tése. Jogosan bizakodhatunk, hogy napjainkat és jövőnket egyre kevésbé fogják jellemez­ni fel-fellángoló fegyveres konfliktusok. Megkezdődött a békés egymás mellett élés kor­szaka. Ez együttműködés is. harc is. Együttműködés az egész emberiségért a béke vé­delmében, a tudományban, a gazdaságban; de éles harc az ideológiában, verseny a terme­lésben, a szellem területén, a kultúrában azért, hogy ki tud többet, újat, élni,, érdemeset adni az emberiségnek. S en­nek a békének az alapján ki­fejlődő versenyben bizton tud­juk: csak a mi társadalmunk, a szocializmus győz. Kedves Elvtársak! Történelmi örökségünk, hogy 1919-ben a magyar proletariá­tus, a magyar nép elsőként győzött október útján. A ha­ladást és hazát egységben látó forradalmi elődeink örökségét, a népet szolgáló kommunis­ták, internacionalista hazafiak vitték és viszik tovább. így forrt és forr elválaszthatatla­nul egybe szocializmus és ma­gyarság, hazafiság és interna­cionalizmus. Nemcsak történelmi körül­ményeinket változtatta meg a szocialista forradalom győzel­me, nemcsak nagy nemzeti sorskérdéseink megoldását tet­te lehetővé, de ezzel együtt formálja szemléletünket, vál­toztatja igényeinket, céljain­kat, az épet kisebb és legna­gyobb dolgaiban egyaránt. Ma természetes, ha fel­háborodunk, amikor a fi­zikai munkát, vagy — rmi ma nálunk társadal­mi rang: a munkást és a parasztot lebecsülő nézetek­kel — bármilyen elvétve is — találkozunk. A világ egy ré­szén ma is, alig harminc év­vel ezelőtt Magyarországon is ez volt a természetes. Ma joggal nyugtalankodunk, ha néhány egyetemünkön nem növekszik szocialista igazság- érzetünknek megfelelően a munkás és paraszt fiatalok aránya; tegnap magától érte­tődő volt, hogy a munkás és paraszt gyermekeknek nem volt helye a felsőoktatásban. Ma bosszankodunk, ha a na­gyobb társadalmi felelősséget és megbízatást nem mindig a legrátermettebbek kapják. Ho­lott tegnap nem a munka, a tehetség, hanem a tehetősség. a vagyon szabta meg az em­berek sorsát, jövőjét. Csak a tegnapot, mát, holnapot egy­ségben nézve látjuk világosan: mi az, amit a szocializmus ho­zott a világnak és benne a mi népünknek is. De mit tagadjuk, ma is akad néhány finnyáskodó — József Attila szavával: »erényes lény, ki csalódni ügyes« — aki »el­vileg egyetért« a szocializmus­sal, de a gyakorlat próbatevő nehézségeitől csalódottan for­dul el. Nem vállalja a »nehéz hűséget«, csak azt sorolgatja mi mindent nem oldottunk még meg. Nem veszi tudomá­sul, amit elértünk, amit elért a nép. Mindarra, ami új fel­adatunkká lett, csak ürügy­ként hivatkozik, hogy tagad­hassa eredményeinket. Mi magunk mondjuk első­ként, hogy az évszázadokon keresztül felhalmozódott ten­nivalók sorát megoldva még korántsem oldottunk meg min­dent. A megtett lépések új fel­adatokat hoztak és hoznak: — a munkásosztály hatal­mát — és ez a döntő! — ki­vívtuk és megvédtük, de még nem mindig tudunk élni a szo­cializmus adta minden lehető­séggel; — igazságos társadalmi ren­det teremtettünk, de még so­kat kell tenni, hogy az egyes embereket és a közösséget, a közérdeket se érhesse igazság­talanság; — szocialista gazdaságot épí­tettünk, de még nen tudjuk minden előnyét jól kihasznál­ni; — megrövidítettük a mun­kaidőt, de még nem tudtuk mindenki számára természe­tessé tenni a szabadidő eltöl­tésének embert gazdagító, kul­turált formáit; — megtörtük az egykori uralkodó osztályok kulturális A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elisme­réseként párt-, társadalmi és tömegszervezetek tisztségvise­lőinek és aktivistáinak kitün­tetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatával 120 személyt tün­tettek ki, így — többek közt — tegnap nyújtották át a ki­tüntetést Böhm Józsefnek, a Somogy megyei Tanács elnö­kének és dr. Nagy Lajosnak, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága vezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával 249 személyt tün­tettek ki, köztük Rigó Lajost, a Balatonszentgyörgyi Köz­ségi Közös Tanács elnökét és Takács Istvánnét, az MSZMP Siófoki Városi Bizottsága tit­kárát. A Munka Érdemrend bronz fokozatával 260 személyt tün­tettek ki; Somogy megyéből dr. Bűnt Istvánt, a Somogy megyei Főügyészség csoport- vezető ügyészét. Fung János­áét, a Mechanikai Művek Marcali Gyára munkását, alapszervi párttitkárt, Nemes Jánost, a Siófoki Kőolaj veze­monopóliumát, de még nem mondhatjuk, hogy művelődé­sünk mindenütt és mindig szo­cialista emberhez illő ízléssel, tudással jár; — demokratikussá tettük ok­tatási rendszerünket, de még nem szüntettük meg mindenütt az egyenlőtlen feltételeket, hátrányokat; — rendszerünk biztosítja a jogegyenlőséget a nők számá­ra, de ez nem mindig jelent igazi egyenrangúságot is; nem mindenütt tudtuk még a gya­korlatban elérni, hogy a nők, különösen a kisgyermekes anyák — bár helyzetük az utóbbi időben is javult — min­den társadalmi hátránytól mentesüljenek. Ez mind igaz, de vak, aki nem látja: a szocializmus győ­zelme teremtette meg a felté­teleket, hogy mindezekkel a kérdésekkel szembenézhessünk és főként, hogy meg is oldhas­suk azokat! Ugyanakkor ma is időszerű az, amit Lenin 1921-ben mon­dott a forradalom győzelmét követő építőmunka lebecsülői- ről: »akinek ez a munka« »unalmas«, »nem érdekes«, »érthetetlen«, aki az orrát fin- torgatja vagy pánikba esik, vagy megrészegülve »a régi lendület«, a »régi lelkesedés­sé. hiányáról szaval, azt jobb »felmenteni a munkától« és irattárba tenni, hogy ne »árt­hasson«. Ma a forradalmi magatar­tás követelménye: nem álfor­radalmi frázisokra, nem is ön­telt megelégedésre van szük­ség, hanem az építőmunka ál­landó, szívós, mindennapi folytatására. Ezért is elutasítjuk a forra­dalomnak ártó, az imperialis­ták kezére játszó álforradalmi hangoskodást, jelentkezzék az Távol-Keleten vagy bárhol, elutasítjuk a nacionalizmust, a nemzetközi gyűlölködést, je­lentkezzék az akárhol és bár­milyen jelmezben, visszauta­sítjuk, mint az internacionalis­ta összefogást és a szocialista nemzeti egységet megbontó kártevést. Kölcsey Ferenc tollán 150 esztendeje született meg a Himnusz. Másfél évszázada mondjuk: »megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt«. De csak a mi társadalmunkban mondhatjuk először őszintén és hitelesen, hogy annyi bal- sors után lezártuk a múltat és nem félünk a jövendőtől. Ez az első olyan korszak, amikor egész népünkben feltámadott a valóságosan alapuló vágy a Losonczi Pál beszéde ték Vállalat osztályvezetőjét, az MSZBT országos elnöksége tagját, Jordanics Józsefet, a kaposvári Gárdonyi Géza Ál­talános Iskola igazgatóját, a Somogy megyei Tanács V. B. tagját, Kelemen Ferencnét, a SZOT dél-balatoni üdülési igazgatóságának előadóját, dr. Petrus Lászlót, a Balatonsze- mesi Községi Közös Tanács elnökét és Sasvári Ferencné nyugdíjast, a Nagyatádi Váro­si Tanács tagját. A kitüntetettek egy csoport­jának Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke kedden az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrende­ket Az átadásnál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor mondott beszédé­ben méltatta az októberi for­radalom világtörténelmi je­lentőségét, majd hangsúlyoz­ta: — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszméinek valóra válása gyakorlatának bizonyossága új, kedvező vo­násokat rajzolt a világ arcu­»tudatosan megszerkesztett jövő« iránt. Az ország a népé. E népnek sohasem volt tér­kép e táj, de a szocialista Ma­gyarországon nyeri el ez a szép kifejezés »édes haza« a maga valóságok és teljes ér­telmét, mert a nép ma nem­csak tanúja, hanem alakítója is jövőjének. Büszkén néz népünk a meg­tett útra, a szocialista építés­ben elért eredményeire. De október a soha meg nem elé- gedés ünnepe is. Mi nem mondjuk, hogy álljunk meg; ifjúságunkat senki sem kész­tetheti tétlen kesergésre azzal, hogy könnyű nektek, a kész­be születtetek. Az új és új nemzedékeknek kell szocialis­ta forradalmunkat folytatniok, továbbvinniök. És ez semmivel sem könyebb, nem kevésbé magasztos történelmi lecke, mint ami elődeiknek osztály­részül jutott. A forradalmá­rok sohasem csak valami el­len, hanem mindig valamiért küzdöttek. Ennek a küzdelem­nek az eredménye, hogy most és nálunk nem barikádokon és vérrel, hanem dolgos kézzel, gondolkodó fővel kell folytat ni a harcot. A fiataloknak mondom: forradalmunkhoz el­szántság kell: október forra­dalmi elszántsága. Október nagy ünnepén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, a szo­cializmus felépítésén dolgozó magyar nép nevében tisztelet­tel emlékezünk a szovjet for­radalmárokra, akik 1917-ben vezették és győzelemre vitték a forradalom ügyét. Forró testvéri szeretettel üd­vözlöm a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom útján tö­retlenül haladó Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségét, a szovjet népet, a szovjet embereket, akik azóta is a legtöbb és a legnagyobb áldozatot hozzák az emberiség ügyéért Köszöntjük a testvéri szo­cialista országokat, akikkel együtt küzdünk. Köszöntjük mindazokat a kommunista pártokat, haladó embereket, akik ma még az elnyomás, a kapitalizmus viszonyai között folytatják az 1917-ben megkez­dett harcot. Szívből minden jót kívánok Önöknek, mindazoknak, akik ma és a holnapokban, itthon munkájukkal, emberségükkel, öntudatos helytállásukkal nap­ról napra valósítják meg a jö­vőt, a szocializmust. alkalmából latára. A bátrak, a forradal­márok, a hősök egykori remé­nyei, vágyai, sőt álmai ölte­nek testet a megvalósult szo­cializmus hétköznapjaiban, életünk minden mozzanatá­ban. Október időszerűsége nem halványul el a történe­lem távlatával. Mind több nép, mind több ország jár október útjain. — A szocializmus korunk megmásíthatatlan valósága lett. Jó úton haladunk afelé, hogy az emberiség legősibb és legdédelgetettebb reménye, a béke is korunk meg nem má­sítható ténye, valóság legyen. A világban az utóbbi időben lejátszódó események — bizo­nyos ellentmondások ellenére is — egyre beszédesebben pél­dázzák ezt. A szocializmusért, a békéért mi akkor teszünk legtöbbet, ha eredményesen és becsüle­tesen végezzük új világunk országépítő munkáját. Jogo­san tartjuk azt, hogy október szellemét akkor váltjuk leg­inkább valóra, ha ki-ki a ma­ga munkaterületén maradék­talanul teljesíti feladatát, kö­telességét. Az Elnöki Tanács ezután a kitüntetettek kiemelkedő munkájáról szólt, s további sikereket kívánt tevékenysé­gükhöz. Kitüntetések november 7. Magyar vezetők üdvözlő távirata a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából L. I. BREZSNYEV Elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ Elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN Elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormá­nya és népünk nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri szovjet nép­nek. A szovjet nép, pártjának vezetésével, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta történelmi eredményeket ért el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Ezek az eredmé­nyek a leninizmus forradalmi szellemét és a szovjet emberek kimeríthetetlen alkotóerejét tükrözik. Népünk magasra értékeli azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a Szovjetunió népei a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a IX. ötéves terv megvalósításában országuk erejének, jólétének növelése érdekében kifejtenek. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa által meghirdetett békeprogram és az annak végrehajásában elért korszakalkotó sikerek kivívták a haladó emberiség el­ismerését és támogatását. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya né­pünkkel együtt őszintén helyesli és következetesen támogatja azt az elvi harcot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya a kommunista és munkásmozgalom egységének «rősítéséért, a szocialista országok sokoldalú együttműködé­sének összehangolt fejlesztéséért, a népek haladó törekvései­nek támogatásáért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének megvalósításáért, a lesze­relésért, a világbéke megőrzéséért folytat. A magyar nép megfeszített munkájával jelentős sikereket ér el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában. A szocialista társadalom építésé­ben azonos világnézetünk, a marxizmus—leninizmus szelle­mében közösen egyeztetett terveink alapján együtt haladunk a nagy Szovjetunióval. Tiszta szívből kívánjuk, hogy a pro­letár internacionalizmus elvének megfelelően tovább erősöd­jön népeink őszinte, megbonthatatlan barátsága, országaink testvéri szövetsége és sokoldalú együttműködése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulóján, közös nagy ünnepünkön pártunk, népünk s a magunk nevé­ben kívánunk önöknek és a testvéri szovjet népnek újabb ki­magasló sikereket a kommunista társadalom építésében. KÁDÁR JÁNOS, LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának első titkára Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Kormányának elnöke Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere táviratában üdvözölte A. A. Gromikót, a Szovjetunió kül­ügyminiszterét a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 1JS5Í • * 56. évfordulója alkaimból, A magyar társadalmi és tömeg­szervezetek ugyancsak távirat­ban köszöntötték szovjet part­nerszervezeteiket. DÉL-VIETNAM fl népi erők erélyes visszavágása »Dél-Vietnam központi fennsíkján a népi felszabadí­tó fegyveres erők erélyes visz- szavágást szerveztek, hogy le­fogják az amerikaiak és a sai- goniak bűnös kezét« — ezek­kel a szavakkal kommentálta kedden reggel a Quan Dói Nhan Dan a saigoni csapatok­nak a központi fennsíkon, a DIFK ellenőrizte övezet ellen intézett sorozatos területszer­ző hadműveleteit. A cikkből és a Felszabadu­lás rádió tudósításából kitű­nik: Quang Dúc tartomány népi fegyveres erői felettes szerveik parancsára a napok­ban visszaverték a saigoni tá­madókat és visszafoglalták Bu Bong és Tuy Dúc térségét A hazafiak a támadók százait tették harcképtelenné, nagy mennyiségű hadianyagot zsák­mányoltak, illetve semmisítet­tek meg. Megsértették a tűzszünetet az izraeli repülőgépek Tel Aviv közlése a veszteségekről Izraeli repülőgépek kedden megsértették a tűzszünetet — jelentette be a Szíriái katonai parancsnokság. A katonai parancsnokság közleménye szerint tegnap, a délelőtti órákban, két izraeli légi kötelék arab állásokat tá­madott a szíriai front közép­ső és déli szektorában. Az iz­raeli gépek levegő—föld raké­tákkal tüzet nyitottak. A szí­riai légierő és a légvédelem közbeavatkozott, és megaka­dályozta a támadókat céljuk elérésében — hangzik a köz­lemény. • * « Egyiptom átadta a Kairó­ban levő ENSZ-képviselőknek azokat a térképeket, amelyek a szemben álló felek október 22-i, vagyis az első tűzszüneti felhívás hatálybalépésekor el­foglalt állásait rögzítik — je­i lentette be kedden Kairóban az ENSZ szóvivője. * * « Tel Avivban kedden közzé­tették az elmúlt háború első hitelesnek látszó veszteséglis­táját, eszerint az izraeli had­sereg vesztesége a közel há­romhetes harcokban: 1854 ha­lott és 1800 sebesült. • * * Szadat egyiptomi elnök ked­den délután — Kissinger ame­rikai külügyminiszter Kairóba érkezésének napján — fogad­ta Iszmail Fahmi külügymi­nisztert, aki az előző nap ér­kezett vissza egyesült álla­mokbeli látogatásáról. A kül­ügyminiszter tájékoztatta Szadatot Nixon elnökkel. Kis­singer külügyminiszterrel, va­lamint Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárral folytatott eszmecse­réiről.

Next

/
Thumbnails
Contents