Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-06 / 260. szám

November 7-e előtti Munkd&portrS Találkozó, avatás, kitüntetések Kitüntetések november 7. alkalmából Tegnap délután bensőséges ünnepség zajlott le november 7-e alkalmából a megyei párt- bizottságon. Honfi István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője köszöntötte az ünnep­ségen részt vevőket, Németh Ferencet, az MSZMP KB tag­ját, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Szigeti Ist­vánt és Bogó Lászlót, a megyei pártbizottság titkárait. Ezt kö­vetően Bertalan József, a me­gyei pártbizottság tagja, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője mondott ünnepi beszédet. — Ma 56. alkalommal emlé­keznek meg a világ haladó erői, a kommunisták, a dolgozó emberek százmilliói a történe­lem új korszakát megnyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalomról — mondtta be­vezetőben. Majd emlékeztetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta — s annak következményeképpen — végbement történelmi vál­tozásokra, a békeharc mai eredményeire, a Moszkvában tartott béke-világkongresszus- ra. Beszédét e szavakkál fe­jezte be: — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszméit leg­méltóbban úgy ápoljuk, ha erősítjük szocialista hazánkat, és újabb sikereket érúnk el, kommunisták és pártonkívüli- ek összefogva, egyre erősödő egységben, dolgozó népünk hasznára és javára. A megemlékezést követően Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ki­tüntetéseket nyújtott át a ki­emelkedő munkát végző párt­munkásoknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapták: Somogyi Jó­zsef, a Kaposvári Városi Párt- bizottság első titkára, Papp Józsefné, a megyei pártbizott­ság tagja, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának dolgozója. A Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitüntetést nyújtotta át: dr. Exner Zoltán­nak, a megyei pártbizottság munkatársának, Király Györgynek, a Barcsi Járási Pártbizottság titkárának és Nagy Lajosnak, a megyei párt- bizottság tagjának, az Elekt­roncsőgyár igazgatójának. A Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést kapta: And- rássy Antal, a megyei pártbi­zottság archívumának vezető­je, Borovszky Vilmos, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Deák Lajos, a göllei párt- szervezet titkára. Németh Ferenc átadta Hon­fi Istvánnak Kossuth Könyv­kiadó által adományozott ki­MSZBT-tagcsoportok találkozója Siófokon Legyenek a barátság kezdeményezői Hagyomány immár, hogy november 7-e előtt találkozót adnak egymásnak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoport jai, -kicserélik tapaszta- " lataikat, és vetélkedőn mérik „össze tudásukat, ki tud töb­bet a Szovjetunióról, népei­nek életéről, kultúrájáról. Tegnap Siófokon rendezték meg azt a találkozót, amely­nek a Dunántúli Regionális Vízmű- és Kőolajvezeték Vál­lalat adott otthont. Délelőtt tanácskozáson mondták el 18 csoport tagjai, hogy melyik somogyi ipari vagy mezőgaz­dasági üzemben milyen ta­pasztalatokat szereztek, ho­gyan ápolják a szovjet és ma­gyar nép barátságát. — Megyénkben ennek ha­gyományai vannak — mondta megnyitójában Hifner Ferenc, a Kaposvári Városi Pártbi­zottság csoportvezetője. — Elég, ha a hivatalos delegá­ciók és turistacsoportok cseré­jére, vagy Kalinyin és Kapos­vár testvérvárosi kapcsolatá­ra utalunk. Az a cél, hogy az üzemekben, gyárakban, terme­lőszövetkezetekben az MSZBT-tagcsoportok legye­nek ennek a kapcsolatnak irányítói. A megye különböző részei­ből érkező tagcsoportok veze­tői tapasztalataikat mondták el. Valamennyien hangsúlyoz­ták: a két nép megismerésé­nek leghathatósabb eszköze a közvetlen találkozás, és ezért az eddiginél is több magyar dolgozónak kellene eljutnia a Szovjetunióba, és szovjet dol­gozónak hazánkba.. A Bala­ton-parti tagcsoportok képvi­selői vetették föl, hogy érde­mes volna a nyáron nálunk SZOT-üdülőkben elhelyezett szovjet vendégekkel jobban megismertetni megyénket. A tanítóképző intézet tanára pe­dig arra hívta föl a figyelmet, hogy jobban ki kellene hasz­nálni a nyelvtanulás adta le­hetőségeket. A tanítóképző orosz speciálkollégiumának hallgatói számára jó gyakor­lás lenne egy-egy orosz cso­portnak - tolmácsolni, ugyan­akkor a megye ipari üzemei szívesen vennék ezt a segít­séget. Szinte minden hozzászóló beszélt a tömegszervezetek, elsősorban a KISZ segítségé­vel megrendezett estekről, ta­lálkozókról. Az eszmecserét ünnepség követte — megemlékezés no­vember 7-ről —, majd arany- koszorús MSZBT-jelvényt nyújtottak át a legjobban dol­gozó megyei aktíváknak: Hif­ner Ferencnek, a városi párt- bizottság munkatársának, Tóth Ferencnének, a textil­művek, Nagy Gézának, az Élelmiszer-, Háztartási- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalat dolgozójának (mindket­ten tagcsoportelnökök), Müller Lászlónak, a Kaposvári Ruha­gyár igazgatójának, és Hor­váth László nagybajomi tsz- elnöknek. A találkozó a tagcsoportok szellemi vetélkedőjével foly­tatódott, és kultúrműsorral zá­rult. S. M. Somogyi József átveszi a kitüntetést. tüntetést »A politikai iroda­lom népszerűsítéséért« járó ezüst emlékplakettet. A kitüntetettek nevében Ki­rály György mondott köszö­netét. Ifjúsági vezetők kitüntetése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulója alkalmából ünnepség zajlott le a KISZ megyei bizottságán. Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára méltatta az évforduló jelentő­ségét, és a munkában kiemel­kedő ifjúsági vezetőknek nyúj­tott át kitüntetéseket. Űttörővezető Érdemérmet kaptak: dr. Üjpál Kálmánná, Szíjjártó Miklós, Sándor Má­ria. Kiváló úttörővezető: dr. Hetzer Istvánná, Kollár La­josáé, Mányoki Jánosná, Nagy Nándorné, Horváth Árpádné, Papp Emüná, Király Aranka és Gábriel Fülöpné. Az Ifjú­ságért Érdeméremmel tüntet­ték ki: Csapó Sándort, Szalai Imrét. KISZ-érdeméremmel tüntet­ték ki: Teremi Józsefet, Jónás Istvánt és Teveli Lászlót. Ki­váló Ifjúsági Vezető kitünte- tetést kapott Tamás Viktor; aranykoszorús KISZ-jelvényt Illés István. TÜZÉP-telepet adtak át Balatonbagláron Egyre nagyobb az érdeklő­dés megyeszerte a TÜZÉP-te- lepek által forgalmazott áruk iránt: az építkezési igények következtében mind többen keresik a különböző építő­anyagokat. A keresletnöveke­dés megkívánja, hogy nagyobb tárolótérrel rendelkező telepek álljanak a lakosság és a közü- letek rendelkezésére. Ebben segített sokat a kaposvári Tüzelőszer- és Építőanyag-ér­tékesítő Vállalat, amikor 7 millió forintos költséggel új telepet épített Balatonboglá- ron. A három évvel ezelőtt kezdett építkezési munkála­tok most jutottak el a befeje­zéshez: tegnap átadták ren­deltetésének a bogiári TÜZÉP- telepet, ahol megfelelő kész­let várja a vásárlókat építő- és tüzelőanyagból. Az új telep a Klapka utcá­ban nyílt meg, s háromszor / / millió forint beruházással akkora területen helyezkedik el, mint az előző: a 15 ezer négyzetméteres terület csak­nem háromnegyedét beton- burkolattal látták el, a raktá­rak befogadóképessége pedig a régihez képest 40 százalék­kal nőtt. A telepen korszerű körülmények között szolgálják ki a bogiári és a környékbeli lakosokat, valamint a közü- leteket. A tegnapi ünnepélyes át­adás alkalmából a kaposvári TÜZÉP Vállalat vezetősége nevében Kertész Rezső áru­forgalmi igazgatóhelyettes a telep építésénél végzett ered­ményes munkája elismeréséül a Belkereskedelem kiváló dol­gozója kitüntetést és az ezzel járó pénzjutalmat adta át Ke­rekes Csaba telepvezetőnek. Pénzjutalmat kaptak a válla­lati építőbrigádok vezetői és a telep dolgozói is. Uzemházat avattak Siófokon Két év munkájának ered­ményeként befejeződött a sió­foki ipartelepen az építőipari szövetkezet új üzemházának az építése. A csarnok, amelyet tegnap délután adtak át ren­deltetésének, régi hiányt pó­tol. Eddig ugyanis szétszórva, egymástól távol, rossz szociá­lis, munkavédelmi és egész­ségügyi körülmények között dolgoztak a szakmunkások. Az új, 4000 négyzetméter alap­Barcson üzletház nyílt Barcs nagyközség külterüle­tén, Pálfaluban egy kis ünnep­ség keretében adták át tegnap az áfész új üzletházát. Jelen volt a megnyitón Süveges Sán­dor, a Barcsi Járási Pártbizott­ság első titkára, dr. Kiss Jó­zsef, a MÉSZÖV elnöke, vala­mint a barcsi járás és a nagy­község több vezetője. Horváth Károly, az áfész el­nöke köszönetét mondott az építőknek és piindazoknak, •'kik támogatták a hálózatfej- 'zt.ást. Pálfaluban mintegy ) tagja van az átúsznék, kö­zöttük sok az alapító, akik már többször kérték a szövetkezet gyűlésein a kulturáltabb ke­reskedelmi szolgáltatást. A háromszázhatvan négyzet- méter alapterületű üzletház­ban önkiszolgáló élelmiszer- és háztartási bolt van, norvég hűtőpulttal, külön húskiszol­gáló résszel, a szükséges rak­tárakkal, szociális helyiségek­kel fölszerelve. Büfé-falatozó is van, konyhával, presszóval (a fiatalság ide egy zenegépet is kap). Az építkezés és a be­rendezés 3,5 millió forintba került, s 2500 lakost tud ellát­ni. Az építkezést könnyű acél- szerkezetes módszerrel, pane­lek alkalmazásával végezték. Az acélvázat a balatonmáriai áfész lakatosüzeme készítette, a többi építést és az egész üz­letház tervezését a Székesfe­hérvári Szövetkezeti Beruházó Vállalat végezte, a Barcsi Költségvetési Üzem és az Épí­tőipari Szövetkezet segítségé­vel. A hagyományosnál gyor­sabb építési mód révén az üz­letház tíz hónap alatt elké­szült; a környéken lakó áfész- tagok meg a szövetkézét dol­gozói 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Parasztok és munkások lak­nak Barcs pálfalusi részén akik örömmel vették birtokba a modern üzletet, melyr.ek lét­rehozása újabb lépés Barcs fejlődésében. területű csarnok helyet ad az asztalos, lakatos, bádogos, vil­lany- és vízvezeték-szerelő szakmunkásoknak, valamint a tmk-soknak. A 11 millió forin­tos beruházással épült üzem­ház száz szakembernek bizto­sít kulturált munkakörülmé­nyeket. Ahogy Pomucz János, a szö­vetkezet elnöke elmondta, az átadással a következő húsz év­ben megoldott a fejlődéssel járó elhelyezési gond. Az el­nök méltatta azt az utat, me­lyet az építőipari szövetkezet huszonkét év alatt megtett. Ma már 250 dolgozója van, és mindent elvégez, amire ren­deltetésénél fogva hivatott. Különösen a város lakásépí­téséből veszi ki a részét. Két­évenként átadnak egy társas­házat a Foki-hegyen. Jelentős az ipari tevékeny­ségük is. Különleges nyílászá­rókat gyártanak a TÜZÉP- nek, bútort a TANÉRT-nek, ugyancsak számon tartott és elismert a javító-szolgáltató munkájuk is. Nincs hiány az utánpótlásban: évente 30 ipa­ri tanulót képeznek. Az építésben legjobban dol­gozókat jutalomban részesítet­ték. Hatan Kiváló Dolgozó­kitüntetést, nyolcán pénzju­talmat kaptak. i „Számon tartjuk, mint kommunistát.. Hajnali négy óra. Álmos sö­tétség borítja még a várost. A kihalt Május 1. utcán rakodó­gép zakatol végig, kényelme­sen, lassan. — Igen, ezzel a géppel hát­széllel is legföljebb húsz ki­lométeres sebességgel halad­hatok. Tab messze van, oda megyek rakodni, a vagonok nem várhatnak. Onnan pedig még Siófokra, s aztán késő éj­szaka, vagy talán majd más­nap vissza Kaposvárra, hogy itt folytassam munkámat. Ke­vés a vállalatnál az ilyen nagy teljesítményű gép, tizen­két telepünkön sok a berakás­ra váró. hulladék. A munka, vállalatom érdeke tőlem is azt kívánja, hogy elviseljem ezt a kis kényelmetlenséget. Ez a hajnalban folytatott néhány perces beszélgetés is egy munkás hivatásszereteté- ről, felelősségérzetéről vallott. Később, amikor munkahelyén, a Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Válla­lat kaposvári 1-es számú tele­pén beszélgettem Barócsai Já­nossal, még jobban meggyő­ződhettem arról, amit róla a korábbi, hajnali találkozáskor is megállapítottam. — Valamikor cipész voltam. 1959-ben elvégeztem a Magyar Honvédelmi Szövetségnél a hivatásos gépkocsivezetői tan­folyamot, a katonaságnál már gépkocsivezetőként teljesítet­tem szolgálatot. Leszerelésem óta a MÉH vállalatnál va­gyok kettős beosztásban: te­hergépkocsi-vezető és rako­dógép-kezelő, mert közben megszereztem a rakodógép­kezeléshez szükséges vizsgát is. Egyszerűnek tűnő feladat a vas- és más hulladékok fel­rakása a tehergépkocsira vagy a vagonokba. Ezt azonban csak azok mondják, akik nem tudják, milyen nehéz, meny­nyire veszélyes egy szabályta­lanul megrakott tehergépko­csit vezetni. Vagy például hány tehervagonra lenne ak­kor szükség, ha a rakodófelü­letet ésszerűtlenül használnák ki. — Legjobban magam szere­tem megrakni az általam ve­zetett gépko­csit. Ezért is végeztem el a rakodógép­kezelői tanfo­lyamot. Naponta 400 —500 mázsa vashulladékot rak fel kocsi­jára, szállít a vagonokhoz, s végzi el ott is a berakást. Kampány ide­jén azonban nem egyszer előfordul, hogy ezer mázsa vaslemezt vagy más vas­hulladékot is megmozgat.-— Negyven ember dolgo­zik a telepün­kön. Barócsai János egyike azoknak a mun­kásoknak, akik becsületesség­ből, hivatásszeretetből min­denkor példásan vizsgáznak. Amióta nálunk dolgozik, nem tudtunk még olyan feladatot adni neki, amelyet ne végzett volna el szívesen és kifogásta­lanul — mondta Kovács József telepvezető. S azután még hozzáteszi: — A telepen én vagyok a pártcsoportbizalmi. Munkája, magatartása, vala­mint a társaihoz való viszo­nya alapján mint leendő kom­munistát tartom őt számon. Javaslom a pártba, s az egyik ajánlója én leszek. Ilyen em­berért örömmel vállalok fele­lősséget a párt előtt. Gépkocsivezető és rakodó­gép-kezelő Barócsai János. Amióta hivatásos jogosítványa van, nem volt még balesete, pedig már több százezer ki­lométer út van mögötte. Ép­pen ilyen kifogástalanul látja el a rakodást is. Nemcsak fölöttesei, hanem közvetlen munkatársai is be­csülik. Amikor a nemrégen tartott termelési tanácskozá­son őt javasolták a szakszer­vezeti biztosítási tanács elnö­kének, olyan hatalmas tapsot kapott, hogy szinte szükségte­lenné tette a jelölés megsza- vaztatását. — Pártvezetőségünk már tárgyalta Barócsai János tag­felvételét, s úgy döntött, ké­relmét elfogadásra az év végi beszámoló taggyűlés elé ter­jeszti — mondja Pohánka Ru­dolf párttitkár. Barócsai János most a Szov­jetunióban tartózkodik. Válla­lata küldte el jutalomból. Részt vesz majd Moszkvában, a Vörös téren a november 7-i ünnepségen. Hazajövetele után pedig meghívják a vál­lalat kommunistái az évi munkát értékelő, beszámoló taggyűlésükre, ahol felvételé­ről döntenek. > — Örömmel megyek a kom­munisták soraiba, úgy érzem, köztük a helyem — mondta nem sokkal az elutazása előtt. Bizonyára ez lesz a véle­ményük a vállalat kommunis­1 táinak, munkatársainak is, akik becsületes munkájáért, szorgalmáért becsülik, tisztelik őt. Szalai László Délnek fordulnak az északi folyók Az északi folyók vizét délre, a szibériaiakét pedig a közép­ázsiai területekre akarják ve­zetni. Ezzel a természetes víz­készletek »méltánytalan« el­oszlását akarják korrigálni a Szovjetunióban: a déli ország­részben ugyanis egy lakosra nyolcszor kevesebb víz jut, mint északon. Mindenekelőtt Európa leg­nagyobb folyója, a Volga szo­rul rá az északi folyók vizére mivel a Volga-vidék öntözőt* földjeit és növekvő városait valamint iparát látja el vízzel. A Kaspi-tenger is segítségre szorul — ez bolygónk legna­gyobb lefolyástalan vízmeden­céje. Az utóbbi évtizedekben a vízszint itt 2,5 méterrel csök­kent, ezért helyenként a víz ' több tucat kilométerre vonult vissza a korábbi partvonaltól Az Ob— Közép-Ázsia csa­torna vizet hoz az Amu-Darjá- nak és a Szir-Darjának, me­lyek az intenzív öntözés és az mari fogyasztás miatt erőser megcsappantak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents