Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

(Folytatás az L oldalról.) végrehajtása érdekében. Szi­lárdan bízik abban, bogy a párttagok és a szocializmus párton kívüli híveinek összefo- ' gásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célo­kat Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1973. november 28-i üléséről II. A Központi Bizottság meg­vitatta es jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelvei- • röl szóló előterjesztést. 1 A nemzeti jövedelem ■ 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Erősödtek a kiegyensúlyo­zott fejlődést biztosító ten- . denciák: a nemzeti jövede­lem termelése meghaladja a belföldi felhasználást, tovább javul az ország külkereske­delmi mérlege és a számí­tottnál gyorsabban növekszik a munka termelékenysége. Az ipar termelése 6—7 szá­zalékkal növekszik, ami túl­nyomó részben a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az átlagosnál gyor­sabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamos- ■ energia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalék­kal haladja meg, de némileg ' elmarad a tervezettől. A ter­vezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a válla­lati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barátság II. kőolajvezeték, a II. Tiszai Vízilépcső, az Ajkai Timföld- gyár, a Beremendi Cement­gyár, a Magyar Viscosa Gyár új műanyagüzemének meg­építése, a Magyar Vagon- és .Gépgyár acélöntödéjének, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohá­szati Művek kapacitásainak modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés • mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygaboná­ból biztosított a belföldi igé­nyek, kielégítése, búzából ki­vitelre is jut. A zöldség- és gyümölcstermelés — főként a rendkívüli szárazság követ- > keztében — a tervezettnél ki- ’ sebb, burgonyából importra van ; szükség. A szarvasmarha­tenyésztés meggyorsult. A IV. negyedévtől a sertéshústerme­lés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az év második felében fel­élénkült, és egész évre szá­mítva a növekedés üteme 2,5 —3 százalék lesz. A kapacitá­sok és az igények összhang­ja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál javult a koncent­ráció és kevesebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem ki­elégítő a fejlődés a befejezé­si munkáknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 ezer lakás épül. A közlekedés és a hírköz­lés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vál­lalatokat az export növelésé­re ösztönözte. Az export di­namikusan, az import mérsé­kelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 5 százalékkal, az egy főre ju­tó reáljövedelem 4—4.5 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal emel­kedik. A nagyüzemi munká­sok reálbérének növekedése eléri a tervezett 5,8 százalé­kot. Az áruellátás kiegyensú­lyozott, bár év közben átme­neti -ellátási nehézségek vol­tak húskészítményekből, zöld­ség- és gyümölcsfélékből. 2 A Központi Bizottság ■ elfogadta az 1974 évi néngazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait: A nemzeti jövedelem ter­melésének növekedése 5 szá­zalék. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növe­kedése 5—6 százalék. Az ipar bruttó termelésé­nek növekedése 5,5—6 száza­lék. Az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék. A me»r-—’»daságl termelés növekedése 2—2,5 százalék. Az egy lakosra jutó reáljö vedelem növekedése 5—5,5 százalék. A munkások és az alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék. A szocialista szektor beru­házása 117—118 md. Ft. A kiskereskedelmi árufor­galom növekedése 8—9 szá­zalék. Lakásépítés 85 ezer, ebből: állami lakás 36 ezer. A beruházások között 1974- ben kezdődjék meg az Adriai j Kőolajvezeték, a Paksi Atom­erőmű I. ütemének, a Bél­apátfalvi Cementgyár, a Bor­sodi Vegyi Kombinát új pvc- gyárának, a kiskunhalasi új kötöttárugyár, a Gyulai Hús­kombinát, a Magyar Viscosa Gyár új, II. üzemének, az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártó kapacitásának fej­lesztése. Meg kell kezdeni az új, nagy teljesítményű Kos­suth adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben terve­zettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az át­lagosnál dinamikusabban fej­lődjön a villamosenergia-ipar, a vegyipar és az élelmiszer- ipar termelése. 3 A Központi Bizottság ■ az életszínvonal növelé­se érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedésen felül — olyan központi in­tézkedéseket tart szükséges­nek, amelyek lehetőyé teszik, hogy az egy főre jutó reáljö­vedelem 5 százalékot megha­ladó mértékben, az egy kere­sőre jutó reálbér 3,7 száza­lékkal, a lakosság összes fo­gyasztása pedig közel 6 szá­zalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 mil­liárd 200 millió forint éves kihatással központi intézke­déssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelés­ben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet foly­tató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állo­mánycsoportba tartozó dol­gozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigaz­gatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatá­si helyi költségvetésű szervek dolgozóinak, — a kutatóintézetek, — a színházak és színház- jellegű intézmények dolgozói­nak bérét. A béremelések mértékét, a végrehajtás időpontját a Mi­nisztertanács a SZOT bevoná­sával állapítsa meg. A népesedéspolitikai hatá­rozattal összefüggő szociálpo­litikai jellegű juttatások (gyermekgondozási segély, egyszeri anyasági segély, ba­bakelengye, anyák gyermek- ápolási táppénze, kétgyerme­kesek családi pótléka) 1974- től történő növelésére mint­egy évi 1 milliárd 660 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkato­náinak pénzbeni ellátmányát is az eltartásra szoruló hoz­zátartozók családi segélyét 1974. január 1-től fel kell emelni. 1974-ben a dolgozók újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munka­hétre. A gyermekintézményi háló­zat fejlesztése és ellátottsá­gának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvodai fé­rőhelyet kell létesíteni. Az oktatáspolitikai feladatok megoldását összesen 720 álta­lános, közép- és szakmunkás- képző iskolai osztályterem, továbbá 6000 kollégiumi férő­hely megépítésével kell elő­segíteni. Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a' szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésé­nek és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbe­teg-ellátást 50 új orvosi kör­zet és napi 650 szakorvosi rendelőóra szervezésével is javítani kelL A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot! 4. A kiskereskedelmi áruforga­lom növelése mellett a terme­lő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének fejleszté­sével javítani kell az áruvá­lasztékot és csökkenteni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedelmi válla­latok fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet arra, hogy a lakosság áruellátásában a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. Az 1974. évi népgazda­sági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szer­vező, irányító, ellenőrző mun­ka további javítását. Ennek érdekében a pártszervezetek politikai munkájukkal támo­gassák a gazdasápi vezetőket a gazdálkodás hatékony növe­lésében, a kapacitások éssze­rű kihasználásában, a terme­lési struktúra korszerűsítésé­ben, a termékek minőségének és a munka szervezettségé­nek javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegye­lem további megszilárdításá­ban, a takarékos gazdálko­dásban. A politikai ' tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célsze­rűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsa­nak segítséget a KlSZ-szerve- zeteknek ahhoz, hogy a fia­talok kezdeményezően és te­vékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, társa­dalmi és gazdasági életének kialakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az ér­dekvédelmi tevékenység mel­lett következetesen támogas­sák a termelés hatékonyságá­nak további javítását, a ra­cionális üzem- és munka- szervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. A tömegtájékoztatás terüle­tén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a tej levízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és színvonalas termelő munka. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példa­mutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitiká­jának megvalósításában. Fel­kéri a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Taná­csot, a KISZ központi bizott­ságát és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk terü­letén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredmé­nyes megoldását. III. A Központi Bizottság átte­kintette a párt káderpoliti­káját, a káder- és személy­zeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat ál­lapította meg: A káderpolitika össz­hangban van a párt po- .itikai fővonalával, célkitűzé­seivel. A politikai megbízha­tóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hár­mas követelménye alapelv­ként bevált, egyre következe­tesebben érvényesül a veze­tők kiválasztásában. 1. A káderek a különböző te­rületeken és beosztásokban összességükben eredménye­sen dolgoznak. Döntő többsé­gük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, magatar­tása, életmódja megfelel er­kölcsi követelményeinknek. Fejlődött a káderek többsé­gének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Ki­sebb részük nem tudja isme­reteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosz- szabb távon nem tud eleget tenni a növekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztal­ható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem foly­tatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókká]. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kol­lektíva véleményének semmi­bevevése, a jogos bírálat meg­torlása. Az ilyen jelenségek­kel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyel­meztetése ellenére még min­dig tapasztalható békülékeny- ség, elvtelen engedmény, a felelősségrevonás elmulasz­tása. A vezetők megítélésénél to­vábbra is a politikai megbíz­hatóság, a szakmai hozzáér­tés és a vezetői rátermettség hármas követelményét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően magasabb mércét kell '’Utáni. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészség­ügy területűm célszerű a be­vált pályázati rendszer ki- terjesztése. Az üzemi de­mokrácia fejlesztésével össz­hangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmé­nyek dolgozói érdekképvise­leti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget kapja­nak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. 4. A Központi Bizottság elfogadta és határozattá emelte a párt káderpolitiká­járól, a káder- és személy­zeti munka helyzetéről, mint főbb feladatairól beter­jesztett jelentést A határosat a Pártélet című folyóirattan megjelenik. A Központi Bizottság java­solja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módo­sítsa és egészítse ki a sze­mélyzeti munkáról szóló ren­deletéit. A Központi Bizottság to­vábbra is meghatározónak te­kinti a X. kongresszus út­mutatását: »A pártmunka to­vábbfejlesztésének és az or­szág fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása.« * * • A Központi Bizottság elfo­gadta 1974. évi munkatervét. (MTI) 2. A szocialista építés egy­re bonyolultabb, na­gyobb hozzáértést, ügyszerete­tét kívánó feladatai szüksé­gessé teszik, hogy emeljük a kádermunkával szemben tá­masztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fon­tos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a veze­tői állomány egészséges fej­lődése és összetételének ked­vező irányú változása érde­kében szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíte­ni kell azt az elvet, hogy minden ember képességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság to­vábbra is helyesnek és szük­ségesnek tartja, hogy társa­dalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást párton kívüli is betölthessen, aki a szocializmus építésének programját elfogadja és an­nak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos fel­adatának, munkája szerves részének tekinti. Az állami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőr­zés erősítésével, a párt- és társadalmi szervezetek bevo­násával, a bizalom és nyílt­ság légkörével, elvszerű kriti­kával el kell érni, hogy a szocialista demokrácia fejlő­déséből következően erősödje­nek a kádermunka demokra­tikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus háttérbe szo­rítását és káderpolitikai el­veink hatékonyabb érvénye­sülését. 3. A Központi Bizottság a kádermunka fejleszté­sében az egyik legfontosabb feladatnak tartja a gondos­kodást a tervszerű káder- atánpótlásróL Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, terme­lőszövetkezeti parasztok terv­szerű előkészítéssel, fokozato­san és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbi­zottságok oktatási igazgatósá­gainak meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fizi­kai dolgozók az eddiginél na­gyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetősé­gét, hogy a fizikai munká­sok felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézmé­nyekben emelni kell az ok­tató és nevelő munka szín­vonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főis­kolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésé­nél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a prozícióféltésből eredő hátrányos megkülön­böztetések ellen, és az aján­lásoknál, kinevezéseknél azo­nos feltételek esetén előny­ben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelmények­nek megfelelő fiatalok foko­zottabb bevonását a vezetés­be. A párt- és KlSZ-szerve- zetek tekintsék fontos felada­tuknak, hogy adjanak lehe­tőséget a fiataloknak képes'- ségeik kipróbálására. Anvar Szadatr Genfhen nehéz lesz döntéseket hozni álló A szemben szétválasztását és az október 22-i arcvönal-helyzet visszaál­lítását illetően valamennyi ed­dig rendezett egyiptomi—iz­raeli tábornoki találkozó eredménytelen maradt. Tel Aviv-ból olyan hírek érkez­tek, hogy a szerdai találkozó elhalasztását Izrael éppen azért kérte, hogy ideje legyen végleges formába önteni azo­kat a javaslatokat, amelyeket Jariv, Gamazi elé terjeszt majd. Izrael halogató magatartását a legfelsőbb szinten ítélte el Egyiptom: Szadat köztársasági elnök szerdán Algírban, egyip­tomi újságírók előtt kijelen­tette: Izrael minduntalan kitér a Biztonsági Tanács négypon­tos határozatában, valamint az Egyiptom és Izrael hatpontos megállapodásában foglaltak teljesítése elől és ilyenformán a (tervezett genfi) békeérte­kezleten »nehéz lesz döntése­ket hozni«. »Vajon mi haszna van olyan emberekkel tárgyal­ni, akik a saját maguk által aláírt megállapodásokat sem teljesítik?« -— tette fel a kér­dést Szadat elnök, majd kö­zölte: kapcsolabta lép az Egye­sült Államokkal és a Szovjet­unióval, hiszen ők terjesztet- i haderők I ték a Biztonsági Tanács elé a négypontos tűzszüneti javasla­tot, s ők azok, akik jótállnak a BT határozatáért. Szadat nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a konferen­cia megkezdése előtt Kairóban ismét fogadja Kissinger ame­rikai külügyminisztert. Anvar Szadat egyiptomi el­nök azt mondta, valószínű, hogy az értekezlet első szaka­sza külügyminiszteri szintű lesz. Mint ismeretes, az »első (genfi) szakasz« időtartamát politikai megfigyelők általá­ban két-három napra teszik. Izraelből származó jelenté­sek szerint mind az egyipto­mi, mind a szíriai fronton több ízben zajlottak le tűzszünet­sértő cselekmények. • * * Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottsága — francia előterjesztésben — megvitatta a közel-keleti bé­kefenntartó erők tevékenysé­gére vonatkozó irányelveket. Tekintettel a mostani »kedvező körülméfíyekre«, a BiztóitSági Tanács állandó tagjai (Kína kivételével) az irányelvek gyorsított ütemű kidolgozását sürgetik. »• Ötnapos munkahét bevezetésére készülnek Bulgáriában A Bolgár Kommunista Párt I párt-, állami vezetés nagy fi- tizedik kongresszusa célul tűz- gyeimet fordít, mint ahogy te ki, hogy — az egészségügy arra is, hogy biztosítsa a meg­ás a mezőgazdaság kivételével növekedett szabadidő, a két- — az országban általánossá ... . , ... . kell tenni az ötnapos munka- naP°s hetvege kulturalt « cel' hetet. A Központi Bizottság szerű eltöltésének feltételeit. tavaly decemberi plénuma — az életszínvonal emelését cél­zó pártprogram részeként — meghatározta az áttérés mene­tét és feltételeit. A tapasztalatok szerint az áttérés zökkenőmentesen fo­lyik. Decembertől már több mint nyolcszázezren dolgoz­nak Bulgáriában csökkentett munkaidőben. Egyes megyék­ben az áttéréssel kapcsolatban ellátási, közlekedési és szerve­zési problémák merültek ugyan fel, ezek megoldására azonban a központi és a helyi Vállalati klub- és tanácsterem vezetésére — büfé kezeléssel — gondnokot felveszünk Jelentkezés: Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójánál Kaposvár, Ady E. u. 2. sz. (13387) “Tartós ajándék az evőeszköz! Rozsdamentes, 6 személyes készlet, lengyel import 460 Ft Rozsdamentes, 6 személyes Pannónia készlet 592 Ft Rozsdamentes, 6 személyes készlet kazettával, olasz import 530 Ft R—63-as 6 személyes készlet 341 Ft Most igénye szerint válogathat és egyedi darabokat is vásárol­hat a Somogy megyei Iparcikk- Kiskereskedelmi Vállalat ka­posvári, barcsi, nagyatádi és balaton-parti vas, edény és porcelán szaküzleteiben. (13384)

Next

/
Thumbnails
Contents