Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

Katonák a városért Kattog, zúg a légkalapács. Hasad, darabokra szakadozik az aszfalt, kialakul egy árók körvonala, amely majd egy gázvezetéket fogad magába. Katonák sürgölődnek Kapos­vár főterén. Sokan megállnak a Kossuth téren, nézik a mun­kájukat. — Derék gyerekek. Ha ár­víz van, ha vasutat kell épí­teni vagy más sürgős munká­ról, a vihar nyomainak el­tüntetéséről, emberélet meg­erősítsék néphadseregünk te­kintélyét. Eddig nem volt pa­nasz, csak elismerést kap­tunk — mondja Winkler Jenó őrmester, a csoport parancs­noka. Kalinyin városrész. A szalagház közelében új toronyházak emelkednek. Ab­lakokat, ajtókat, üvegeket hordanak az épületekbe, ez is jelzi: már a belső munkák­nál tartanak, közeledik az építkezés befejezése. — Katonák is dolgoznak az épületeken. Festők, asztalo­sok, üvegesek. Néhány an ta­karítanak. Nem lehet panasz munkájuk mi­nőségére — jegyzi meg Ma­darász László, a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat műveze­tője, aki az építkezést irá­nyítja. Érdekes vé­leményt mon­dott Cseh Jó­zsef, a festő­brigád vezető­je. — Ügy dol­goznak a kato­nák, mintha — Egységünknél KlSZ-gyű- lésen tanácskoztunk arról, ho­gyan köszönthetnénk méltóan a centenáriumát és a felsza­badulásának 29. évfordulóját ünneplő Kaposvárt. Ügy hatá­roztunk: becsületesen dolgo­zunk, hogy a lakások mi­előbbi átadása utá.n hamaro­san beköltözhessenek az új lakók. Dr. Ormosy Viktorba városi tanács általános elnökhelyet­tese azt mondta: — Katonáink készségesen siettek városunk segítésére, hogy elkészüljön a gázvezeték, s ne legyen fennakadás a Kalinyin városrész lakásainak átadásával. Köszönjük mun­kájukat nemcsak a város ve­zetőinek, hanem minden la­kójának, köztük azoknak a családoknak a nevében is, akik majd itt kapnak új ott­hont. mentéséről van szó, rájuk mindig lehet számítani — jegyzi meg egy járókelő. Szép szál katona kezeli az egyik légkalapácsot. — Bevonulásom előtt gép­kocsivezető voltam a hetesi Egyesült Erő Termelőszövet­kezetben. Ez szokatlan mun­ka, de szívesen csinálom. Miért jelentkeztem? Gyakran járok a megyeszékhelyre, sze­retem Kaposvárt, s ha mó­domban áll valamit tenni a város fejlődéséért, hát válla­lom. Balázs Tibor honvéd elné­zést kér, siet vissza, folytatja az aszfalt feltörését, a határ­idő sürgeti őket. — Azt mondhatom: a gáz­vezeték építésén dolgozó ka­tonák kötelességüknek érzik, hogy becsülettel eleget tegye­nek vállalásuknak, s kifogás­talan munkájukkal tovább csak egy bri­gádban len­nénk. Lelkiis­meretes mun­kájuk alapján mondhatom, valamennyien jó szakembe­rek. A toronyház ötödik emele­tén több kato­nával is talál­koztunk. A Tolna megyei Szárazáról va­ló Nagy László üveges. Éppen olyan szorgal­masan dolgo­zik, mint a tö­rökszentmik­lósi Fehér Jó­zsef asztalos. Varga György festő, — kivitelező vál­lalatnál tanulta a szakmát — taszári. Szalai László SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 109. Délutánra már észre sem vették, mikor szakadtak el a fronttól. Csöndesebb vidéken haladtak. Lerongyolt, éhes, fá­radt, tönkrevert, testileg, lel­kileg a tűrés végső határán lé­vő emberek. Gyülevész nép­ség. Szakadt halinacsizmák, rongyos bakancsok, ruhák, piszkos rongyokba csavart testrészek. Általánosságban üres kézzel egy-egy faágból "ágott botra támaszkodó, in­kább koldusnak, mint katoná- iak ható ember, legjobb eset­en egy rongybugyorral. Tisz­tek nem kevésbé előnyösebb külsővel... levágott csillagok­kal és vállzsinórral. Idegen, egymást nem ismerő emberek, akik a nyers lótete­met zabálják, majdnem össze­verekedtek néha egy-egy jobb falaton. Néhányan az »-igénye­sebbek« közül tüzet próbáltak rakni, de csak füst került a zúzmarás ágakból a hús alá. Mielőtt még a gépágyúk közbeléptek volna. Kozák a Somogy* Néplap nagy kavarodásban egy pilla­natra körülnézett, hogy fede­zéket keressen. Ahol feküdt, nem volt biztonságos. Körü­lötte fölugráló, levágódó, futó emberek kavalkádja. Kisze­melt magának egy mélyedést, amit az imént hagyott el egy gyalogos. Nekidurálta magát, de amint egy kissé fölemelke­dett, látta, hogy megelőzték. Egy kis termetű — de lehet, hogy csak azért, mert össze­húzta magát — katona dobta bele magát a gödörbe. A kö­vetkező pillanatban egy villa­nás: egy kéz, egy láb repült. Telitalálat. Az akna pontosan abban a pillanatban vágódott a katona háta közepébe, amikor az le­dobta magát. Kozák megborzongott. Do­bost kereste, de sehol nem látta. — Pajtás, ez jól elkészült, a keserves istenit... Ha ott ma­rad, ahol volt, megússza... Igaz? — szólt oda jobbról az egyik fekvő ember, akinek a 'ejére sapka helyett egy rossz kenyérzsák volt húzva. Több n?pos szakálla zúzmarásan bo­rította arcát. Mint egy rongyos mikulás — gondolta, és csak bólintott A mikulás folytatta: — Pedig tovább kell menni. De ha ilyet látok... — Ha­nyatt fordult, fújt egyet az ég felé, majd újból hasra fordul­va havat tömött a szájába. — Jössz? — kérdezte, de a választ be sem várva, neki­lódult. Kozák is felállt. Hosszú lé­pésekkel, görnyedten futott Néhány lépés után jobb ba­kancsa sarkával bokán rúgta magát. Tompán, mintha a sa­rokkéreg érte volna a bokáját. Majdnem elesett. Visszanyer­ve egyensúlyát, kettőt-hármat lépett, de a bal lába — mint­ha a csontot kihúzták volna — összeomlott. Minden erő kiszállt belőle. Megtapogatta. A Iá aszúra ér­zéketlen volt. Mikor megnézte, a bakan­csán egy apró lyukat vett ész­re. Vére hirtelen lehűlt, mint­ha erei helyén acéldrót lett volna. Megmozgatta lábujjait, és furcsa, iszapos, nyálkás masszát érzett. Meleg volt. Megpróbálta kibontani, de nem sikerült. Fájdalmat nem érzett, tehát megpróbált kúsz­va biztosabb helyre kerülni. Ebben a pillanatban meglepe­tésszerűen megszólaltak a gépágyuk. Maga sem tudta, hogy ho­gyan, és később sem emléke­zett rá, mintha valaki meg­rántotta volna. A következő' pillanatban forgott minden, s a szeme—szája teli lett hóval. Aztán megszűnt a forgás. Röpködés közben hallotta: — Szevasz, öhegem... véghe egy haveh... Recege volt Mindketten November; alkoholellenes hónap Somogybán Az alkoholizmus és a bűnözés AÜg Van garázdaság, hi­vatalos személy elleni erőszak, élet elleni cselekmény, ifjúság elleni bűntett, amelyben szere­pet ne játszana. Jellemző, hogy ilyen cselekményeket többség­ben alkalmi italozás következ­tében követnek el. A statiszti- !tai adatok szerint Somogybán 1972-ben az italozás közben vagy után a terheltek 78,4 szá­zaléka hivatalos személy elle­ni erőszak bűntettét, 55,1 szá­zaléka garázdaság bűntettét 23,1 százaléka emberölés kísér­letét, 70,8 százaléka ifjúság el­leni bűntettet, 53 százaléka hi­vatalos személy megsértését, 32,5 százaléka izgatás bűntet­tét, 32,4 százaléka súlyos testi sértés bűntettét, végül a ter- íeltek 50 százaléka - erőszakos nemi közösülés bűntettét kö­vette el. Az összbűnözést te­kintve az alkoholfogyasztással összefüggésben elkövetett bűn- cselekmények száma a múlt évben emelkedett. Az alkohol- fogyasztással összefüggésben 1971-ben az összes terhelt 24,5 százaléka, 1972-ben pedig az összes terhelt 26,4 százaléka követett el bűncselekményt. Aggasztó, hogy az ittas álla­potban elkövetett közlekedési bűncselekmények terheltjei­nek száma az elmúlt években nagy mértékben növekedett. 1971-ben 243, 1972-ben 392 személyt vontak felelősségre azért, mert alkoholos befolyá­soltság állapotában veszélyez­tette a közúti forgalomban részt vevő emberek életét, tes­ti épségét. A szülői iszákosság a csalá­di élet legszörnyűbb romboló­ja. Megbontja a házastársak közötti harmóniát, fellazítja,, sőt, szétszakítja a szülő és gyermeke közötti érzelmi kap­csolatot. Ha mindkét szülő sú­lyos alkoholista, és nincs kö­zeli »józan« rokona, aki ma­gára vállalná a család gondo­zásának terheit, akkor o gyer­mekek menthetetlenül állami gondozásba kerülnek. Az al­koholista szülők állami gondo­zásba vett gyermekeinek élet­rajzaiban — leggyakrabban — az alábbi kulcsszavak, foga- iomtársítások fordulnak elő: »Apu nagyon részeges volt. Gyűlöltem. Mindig vert. Este amikor mentem haza, féltem az édesapámtól. Reszkettem. Aztán a nagymamám megta­nított, hogy kell kinyitni az aj- I tót. Ha vert, futottam, mene­kültem. Amikor megtudtam, hogy meghalt, örültem« ... »Apám egy drasztikus ember, brutális, goromba, idegbeteg és sokat iszik. Apám állandóan vert, egyszer úgy megvert, hogy hónapokig voltam kór­házban ...« »Meghalt anyu­kám, édesapám részeges volt, azelőtt is, azután is. Mikor apukám elvitt magával a vá­rosba, mindig akkor történtek az érdekes dolgok. Szórakozó­helyen férfiaknak el akart ad­ni 500 forintért, meg 100 fo­rintért, hogy tudjon inni.-» A gyermek reakciója el­vileg Kétféle lehet: vagy ellen­érzéseket vált ki belőle a szü­lő viselkedése, vagy hasonul hozzá, követi a példáját. Saj­nos, emelkedő tendenciát mu­tat a fiatalkorúak alkoholfo­gyasztása. F. Lajos fiatalkorú a kaposvári vasútállomás kö­zelében lévő italboltban na­gyobb mennyiségű bort fo­gyasztott. A déli órákban a Színház parkban egy idősebb embert bántalmazott, majd a táskarádióját erőszakkal elvet­te, és a helyszínről elmene­kült. Másnap, amikor kijózano­dott, a rádiót — saját elhatá­rozása alapján — fa rendőrka- piátnyságra vitte azzal, hogy adják vissza. Az ügy tanulsága az is, hogy a fiatalkorú szeszes itallal való kiszolgálása jelen­tős mértékben összefüggött a rablás elkövetésével. Mondhat­nám úgy is, közvetlen az oko­zati összefüggés. L. István a lábodi búcsúban szeszes italt fogyasztott. A zár­órát követően minden indok nélkül belekötött a sértettbe. Az éneklő N. Józsefet arra kér­te, hogy az utcán énekeljen hangosabban. N. József azt vá­laszolta: »nem megy jobban». Terhelt ezért drasztikus kije­lentést használt, majd sértet­tet megtámadta, késével com­bon szúrta. Ezt követően a sé­rüléshez nyúló N. József hátán és hasán is több szúrást ejtett. A szúrások közül 5 hátulról, egy elölről érte a sértettet, ezek közül a hasi részen alkal­mazott szúrás életveszélyes I volt. Csupán a gyors orvosi beavatkozás mentette meg a haláltól. Társadalmunk mind erőtel­jesebb küzdelmet folytat a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. E célnak szolgálatába ál­lítja a büntetőjog eszközeit is. Megszületett a Btk. 22. parag­rafusa, amely a korábbi jog­szabályokkal szemben azt a ti­lalmat állítja fel, hogy a be­számítási képességet kizáró, il­letve azt korlátozó tudatzavar­ról rendelkező Btk. 21. pa­ragrafusa nem alkalmazható annak javára, aki a cselek­ményt önhibájából eredő ittas állapotban követte el. A Btk. 62. paragrafusa pedig bevezet­te a kényszerelvonókezelést. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Végre­hajtó Bizottsága 1971. augusz­tus 25-i ülésén megtárgyalta a »jogpolitikai elvek érvényesü­lésének tapasztalatai, az erő­szakos és garázda cselekmé­nyeket elkövetőkkel szemben« című anyagot, és többek kö­zött ezt állapította meg: A bűncselekmények elköve­tésében az alkoholfogyasztás nagy szerepet játszik, főleg az erőszakos, garázda bűnözőknél. A cselekmények zöme vendég­látóipari létesítmény terüle­tén, vagy azon kívül, de köz­vetlenül az ottani szórakozás­sal összefüggő eseményekhez kapcsolódik. A bűncselekmé­nyek elkövetését előmozdítja, hogy a vendéglátóipari dolgo­zók ittas egyéneket kiszolgál­nak, továbbá, hogy egyes he­lyeken a személyzet határozat­lan, és nem képes megfelelő erélyt tanúsítaná A végrehajtó bizottság a munka további javítása ér­dekében meghatározza a taná­csi, vállalati, szövetkezeti és egyéb gazdasági és társadalmi szervek feladatait. A feladatok végrehajtásáért felelős veze­tők beszámoltak a tevékeny­ségükről. Több konkrét intéz­kedés született, de arról szó sincs, hogy megállhatnánk a küzdelemben. .» Dr. Dicső István főügyészségi ügyész Két év óta új üzemben Azbesztkötény, bőrkesztyű a GÉPEK egyenlő darabok­éra vágják a bőrt. A tmk-mű- lent voltak a folyómeder szé-i helyben gyártott fémsablonok- lén, aránylag biztonságban. $kal keszult a kesz*yu felso re' — Láttam, hogy tétovázol, fsze’ én meg lendületben voltam, kesztyű a bőrlabdák szeletei és a 1 különféle munkásvédelmi f el­, .. i l, . . „„I szereléshez szükséges félkész hat lehántottalak ... egy >termék. A bőr küfönös iUata mefegymag még eltalál betölti az egész termet. Nagy- Az hiszem- el £ f darabokban szállhják ide, ren­vffz°U a Í1U az eses ka^U: keltetésem- megfelelően válo- ságábói^ felocsúdva. - Wtják, osztályozzák, s csak mar íaj 1S- . A sarka égett, #azutan kerüi a gépek éles kése mintha parázs lett volna ailá A kaposvári Delta Sport­bakancsaban, és a labszara, áru és Bőrkonfekció Ipari Szö- hasogatm kezdett. $ vetkezet 1972 májusában köl­Nagy kínok kozott közös itözött üj telepére. Fö profilja erővel, óvatosan levágták la- K munkásvédelmi felszerelé- bárol a bakancsot. A golyo a*sek gyartása. Termékeik nagy bakancs hátsó felen akadt #régZét exportálják. A szabás- meg. A vege kilátszott. 4 műhely az üzemrész lelke. In­Ohegem, mázlid van. rnen látják el félkész áruval a állapította meg Recege tóiéig gokat oly szokatlan komolysággal. ,- Ez egy geleht kapott g0-Milyen bőröket dolgoznak lyó... meht, ha nem az, ak- - kérdezem Otepka Jo­koh most olyan a bokád, mintfse^£- a muhfy vezetőjét, a kutya pofájában a csihke- i — Hazai bőrgyárakból kap- csont. <ljuk a bőrt. Nagy részük ser­Kozák most már kínlódott, ités- és marhabőr, jó minőségű- Eltorzult az arca a fájdalom- (fék. Előfordul, hogy első osztá- tól. Nem is válaszolt, csak a #lyú, mégis hibás. Az is igaz, térde fölött markolta a lábát, íhogy másodosztályú bőrből is és úgy ingatta a fejét. Nyö-flehet kitűnő minőségű térmé­rőit sóhajtott. Időnként egyiket gyártani. Ebből a szem- ;ajl h Hatott, de fegyelmezet- ^pontból a minőség csak másod- ten tűrte a ff .-dalmat. ^ rendű. Termékeink jelentős Recege villámgyorsan dol-Írészét- minte^ hetvenöt szá gozott. Bicskájával, amely időnként fémesen pendült,1 néhány próbálkozás után ki- 1 emelte a golyót. Térd fölött a1 bakancsszíjjal elkötötte a lá­bát, bár a seb nem vérzett' különösebben. Addigra Kozák < eszméletlenül feküdt. — Na, ez megvan, öhegem1 — mondta, inkább csak ma-1 gának. — Váhjál! Gondolkodott egy percig, ( majd lecsavarta a nyaksálát,. és betekerte vele az eszmé-, letlen fiú lábát. Aztán kús^' | ni kezdett fölfelé. (Folytatjuk) zalékát exportáljuk. Nagy a kereslet Olaszországban, a Szovjetunióban és a szocialis­ta országokban. Negyvenketten dolgoznak a műhelyben. Naponta átlag két­ezerötszáz pár kesztyűt készí­tenek elő, utána már csak az összeállítás következik. Ebből a termékből az idén az NDK- ba szállítottak a legtöbbet, jö­vőre nagyobb tételt rendelt az NSZK és Franciaország is. A szabás után a bőr a fél­készáru raktárba kerül. Itt kö­rülbelül két napra elegendő mennyiséget tárolnak. Magas polcokra rakják fel a barna, fekete kesztyűket, kézvédőket, abesztkötényeket Az udva­ron bőrtáblák sokasodnak. A szövetkezet a pécsi bőrgyártól megvásárolja a hulladékbőrt, és megfelelő előkészítés után ezt is kitűnően lehet hasznosí­tani. Vegyszerekkel finomít­ják, puhítják a kemény bőrt, a hulladékot pedig összegyűjtik. Az emeleten asszonyok dol­goznak. Zakatolnak a varrógé­pek, nyolc óra alatt kétezer pár kesztyűt adnak át a rak­tárnak. A nők mintegy nyolc­van százaléka betanított mun­kás, a többi varrónő. — Aki már két-három éve itt dolgozik, szakképzettnek mondhatja magát. Nem kell sokat tanulni ahhoz, hogy va­laki elsajátítsa a szakmát — mondja Moldován Jánosné sza­lagvezető. Az asszonyok között akad olyan, aki egy hónapban kétezernyolcszáz forintot is ke­res. Az átlagfizetés is magas. Speciális gépeken varrják össze a kohászok védőkesztyű­jét. Nehéz a munka, de ameny- nyire lehetett, gépesítette a szövetkezetét. A gépek többsé­ge NDK gyártmányú. Fél év­tizede még néhány millió fo­rint termelési értéket mondha­tott magáénak a szövetkezet. A fejlődést jól bizonyítja egyet­len számadat is. Az idén mint­egy nyolcvan millióra számí­tanak, s ez 1974-ben még ma­gasabb lesz. A belkereskede­lem évente tizenhárom millió forint értékben vásárolja eze­ket a termékeket. AZ EGYIK legnehezebb fi­zikai munka a bőrlabdák var­rása. Ez az egyetlen munkafo­lyamat, amit még nem gépesí­tett a szövetkezet. A tetszetős kivitelű labdák kilencven szá­zalékát exportra készítik. Öt­venöt ezer jut el belőle évente Olaszországba. Az azbesztköté­nyek, lábszár, és ujjvédők, ponyvák a készáru raktárba kerülnek, ahonnét Európa szinte valamennyi ’ országába szállítanak belőlük. R. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents