Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

Új sütőüzem épül Balatonbogláron A Balaton-part jobb kenyér- és süteményellátása végett új sütőüzemet építtet a Somog;, megyei Sütőipari Vállalat. A két FNK 4-es kemencével nyolc tonna kenyeret sütnek na ponta. Az új sütőüzem hasonló lesz a balatonszárszói üzemhez. A betűhalmaztól a nyereményig A rádiótelex sebesen üti a betűket a szerkesztőség gép­szobájában. A papírkígyó egyre hosszabb lesz, az ügye­letes szerkesztő és riporter alig győzi olvasni a világ minden tájáról érkező híre­ket, jelentéseket. ... ismét kiújultak... nem tudtak megegyezni __a dél­e lőtti órákban megérkezett... kiszivárgott hírek szerint... Azután megindul a számok özöne. A lottó gyorslista nyertes számait írja a gép. — Nagy baj van. A légköri zavarok miatt össze-vissza üt a gép, és pont a somogyi nyertesek számait nem lehet elolvasni! ■■ — Kérjétek még egyszer a vezetékes gépen. — Egy óra múlva zárás, nem biztos, hogy be tudják fejezni! — Akkor rohanjatok le a földszintre, kérjétek az MTI gépén. »■Keerjük veeteli zavarok miatt a lotto gyorslista bu- dapest—videek szaamait 2 871 147-toel koezoelni.« Nem jelentkeznek, az idő szalad. Ismételjük a kérést. nmtupmklmktf f.fgslá... — ez a válasz. — ... nem lehet olvasni az adást! — ... pillanat, kezdem is­mét. Hetvenöt tagú a százon túliak magyar klubja Száz év — majd három em­beröltő. Az1 átlagos életkor emelkedésével párhuzamosan azonban nő azok száma is, akik elérik Vagy túlhaladják századik életévüket. A KSH népesedésstatisztikai főosztá­lya pontos kimutatással ren-1 delkezik a tizedik »X«.-et elért magyar matuzsálemekről. Lis­tájuk szerint pillanatnyilag 75 olyan állampolgárunk él, aki elérte vagy meghaladta a száz évet. dú megyében pedig egy-egy. Nincs százévese Tolnának. A centenáriumát ünneplő Budapest — nagyjából népes­ségének megfelelő arányban — 14 százévessel dicsekedhet: két férfi és 12 nő lakik matu­zsálemeink közül a főváros­ban. Júliusban töltötte be a 104-et a zuglói Bartha Gizel­la nyugdíjas vasúti segédtiszt, aki jó egészségben tölti 105. évének napjait a Tábornok i utcában. Ugyanaz, értelmetlen betű- halmaz. — .. .pillanat, megpróbá­lom még egyszer adni, vagy hívjatok be másik számon ... — _________van valaki a gépnél? — ... igen, indulok! Értelmetlen szavak, írásje­lek, számok össze-vissza. — Álljatok le, megpróbá­lom más megye szerkesztősé­gétől elkérni a listát. — ... hívjatok még egyszer egy másik gépen... — ... ez már másik gép ... A másik számon felhívott gép mellett már ott ül az is­meretlen, aki legalább any- nyira izzad, mint mi a szer­kesztőségben, és aki állan­dóan azt írja: pill, indulok! Csodák csodájára mindén rendben. Ha így megy, nem »úszunk« el a lappal! Egyszer csak megszakad az adás, né­hány pillanat múlva ezt írja a gép: .. .na mi van, tudjátok venni? Minden rendben ... ... csak nyerjen valaki kö­zületek is. — Kösz, majd holnap meg­nézzük. — Jó éjszakát mindenki­nek! Idejében nyomdába került a teljes gyorslista. Azt sem tudjuk, kivel beszélgettünk, vitatkoztunk a telexen. Ha azonban minden rendbe jön, elsimulnak a felborzolt kedé­lyek. Jó éjszakát mindenki­nek! >1. A. I Az őszi mélyszántás fontosságáról Szántóterületünk mintegy két­harmadán a tavaszi vetésű nö­vények eredményes termelését az őszi mélyszántással alapoz­zuk meg. Éppen ezért az ősz­szel be nem vetett föld lehe­tőleg ne maradjon mélyszán­tás nélkül a télen (kivétel a szikes talajok egy része, a fu­tóhomok és a láptalaj). A mélyszántással gyűjtsük össze az őszi és téli csapatékot, s tartalékoljuk ezt az aszályos nyári hónapokra, mikor a szárazsággal küzdő növény nem kap esőt. Tudjuk, hogy hiába van elegendő tápanyag a talajban, azt a növények víz hiányában nem tudják fölven­ni, sínylődnek, szomjaznak, korán beérnek, és gyenge ter­mést adnak. Azért kell a talaj­ba — mint egy éléskamrába — begyűjteni a csapadékot, mert ezzel a tartalékolt vízzel a növények egész tenyészide jük alatt gazdálkodhatnak. Az ősszel mélyen szántott talaj a csapadékot szivacs módjára szívja magába, amire az- összetömődött tarló nem képes. A sima, kemény, szán- atlan talaj kevés nedvességet i/.ív magába, felületéről a csa- >adék nagy része elfolyik. A gyakorlatból vett számos pél­da igazolja, hogy az ősszel mé­lyen szántott talajban hektá­ronként — körülbelül 50 cen­timéter mélységig — március­ban 3500—4000, de még június­ban is 2000 hektoliterrel több víz van, mint a tavasszal szán­tott területen. őszi mélyszántással irtjuk a gyomokat és pusztítjuk a kár­tevő rovarokat is. ősszel ren­geteg gyommag hullik a talaj­ra. Ezeket a gyommagvakat — a különböző kártevő rovarok­kal együtt — mélyen leforgat­ja az eke, ott a vízzel telített, levegő nélküli földben elpusz­tulnak, »befulladtak«. Azokat a kártevőket — csimaszok, pa­jorok, drótférgek —, melyek a felszínre kerülnek, a madarak, a napfény, az eső és a fagy el­pusztítják. Ha az őszi mély­szántás nem volt elég mély — legalább 22—25 cm —, akkor az ilyen terület nagyon hamar kiszárad és gyomosodik. En­nek az ’az oka, hogy a lefor­gatott gyommagvak szinte ve­tési mélységbe kerülnek és így kicsíráznak. Növelhető az őszi mélyszántás­sal a talaj tápanyagkészlete. ősszel a korán felszántott ta­lajok felső rétegében a levegő, a nedvesség és a még elegendő meleg hatására a talaj bakté­riumok nagymértékben elsza­porodnak. Ezek az apró élőlé­nyek — akárcsak a tarlóhán­tásnál — lekötik a levegő nit­rogénjét, és saját testük ellen­állásával is gyarapítják a tplaj nitrogénkészletét. A korai őszi mélyszántással hektáronként 120—150 kg pétisó értékének megfelelő nitrogéntartalmú műtrágyát nyerhetünk. A tápanyaggyarapítás má­sik módja: a talaj ásványi víz­ben nehezen oldható anyagai­nak a feltárása. Az ősszel fel­szántott talaj — télen a fagyos levegő mállasztó hatására — ásványi anyagaiban olyan ké­miai folyamatok mennek vég­be, melyek során a vízben old­hatatlan anyagok oldhatókká és a növény részére felvehe­tőkké válnak. Az őszi mély­szántással a tarló- és gyökér­maradványok a talajba kerül­nek, és gyarapítják a talaj víz­készletét, tevékeny részt vál­lalnak a talaj »morzsalékos« szerkezetének kialakításában. Az őszi mélyszántással nö­vekszik a termőréteg vastagsá­ga. A növénytermelésnél nem­csak a földterület nagyságát hanem a termőréteg vastag­ságát is figyelembe kell venni. A kisparaszti parcellákat a gyenge tehén- vagy lófogatta] sohasem lehetett mélyen fel­szántani. Az éppen csak meg­hasított, 10—15 centiméteres mélység alatt kőkemény talaj­réteg alakult ki, amely meg­akadályozta a nedvesség leszi- várgását és a gyökerek fejlődé­sét. A traktorral végzett őszi mélyszántással évenként ké*- három centiméterrel szántha­tunk mélyebben mindaddig, míg a 25—28 centiméter, eset­leg a 30 centiméter vastagsá­got elérjük. Ilyen előzmény után a tava­szi vetés könnyen, gyorsan és korán elvégezhető. Kora tava­szi vetés csak őszi mélyszántás után lehetséges. Az ősszel fel­szántott föld teteje tavasszal egy-két nap alatt »-megpirul«, és simítóval előkészíthető a korai mák-, borsó-, árpa-, zab­vetések alá. A jól szellőző és gyorsan felmelegedő talajban egységesen indul meg a talaj­élét, és az bőven ellátja felve­hető tápanyagokkal a fejlődés­nek induló vetést. Az ősszel fel nem szántott területen — tavasszal — sok­szor hetekig kell várni, míg megkezdhetik a munkát. Ha korán szántunk, »-szalonnás« lesz a szántásunk, ha pedig vá­runk, akkor elkésünk a vetés­sel. Ma már valamennyi mező- gazdasági nagyüzemben kor­szerű, nagy teljesítményű trak­torok és ekék állnak rendel­kezésre. Az előhántóval föl­szerelt traktoreke alaposabban átdolgozza a talajt, megszün­teti a szántás ürességét, és biz­tosítja a jó alátakarást. Dr. László László /Vem ócska, csak használt Másnap adják íovább Hosszú sor áll a Bizományi Áruház becsüse előtt. Az em­berek karján télikabát, csiz­ma, báli ruha, pulóver ... Sen­ki nem tolakszik, tudja, hogy időbe telik, amíg a becsüs igent vagy nemet mond vala­melyik behozott holmira. Va­donatúj magas szárú cipő — csak más városban vették. Visszacserélésére nincs mód. Behozták hát a »bizibe«. A be­csüs bólint, és mondja, hogy mennyit adnak érte. Odaszól a mellette dolgozó kislánynak »Bevesszük saját áruként«. Alig használt télikabát követ­kezik. »Bizományi áruként tu­dom átvenni« — fordul a ka­bát gazdájához. Az beleegye- zően bólint, nem először jár itt, ismeri a szabályokat. Egy kissé rojtos, használt nadrág következik. A becsüs a fejét rázza: »Sajnos, nem tudom átvenni, túlságosan használt!«. — Kétféle módja van a be­adott áru értékesítésének. A teljesen ép, használatlan hol­mit azonnal fizetjük. Ezt úgy hívjuk, hogy saját áru — tájé­koztat Müller Tamás, a Bizo­mányi Áruház vezetője. '— A másik az úgynevezett bizomá­nyi, ez pedig azt jelenti, hogy elismervényt írunk, és ha el tudjuk adni a behozott holmit, akkor értesítjük, hogy jöhet a pénzért. — És ha nem? — Egy hónap a határidő. Ha addig nem kel el a portéka, akkor új árat állapítunk meg (ez kevesebb az előbbinél). Ha az ügyfél beleegyezik, ezen az áron »megy tovább«, ha nem, visszaviheti. Vannak idénycikkek. Télika­bátot például csak ősz végén vesznek be, mert olyan kicsi a raktár, hogy nem tudnák hol elhelyezni. Több mint egymil­liós raktárkészletük van. Müller Tamással körülné­zünk a raktárban. — Mi minden van itt — sza­lad ki a számon. Közülük 64 nő és II férfi. Ai nemek szerinti megoszlás vi-# lágosan tükrözi azt a tényt,# hogy a nők átlagos életkora# világszerte meghaladja a fér-# fiakét. Ezt egyedül Nógrád# statisztikája cáfolja: ott két# százon felüli férfira egyetlen# nő jut. Igaz, hogy a nógrádi# matróna — életkorát tekintve# — az abszolút rekorder. Az or-# szág legidősebb asszonya, öz-# vegy Sztreho Boldizsárné Fii-# kor Mária pásztói lakos# ugyanis ez év augusztus 2-án# ünnepelte 107. születésnapját.# Mária néni öregségi járadékos,# és magas kora ellenére kitűnő# egészségnek örvend. # SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó Az említett »százonévesek« KSH-lista a4 megyénkénti * megoszlását is mutatja. Esze­rint — ar lista lezárása utánig néhány adatváltozástól elte-'’ kintve — Bácsban egy férfi,' hét nő, Borsodban egy férfi, öt* nő, Békésben, Csongrádban, j Szolnok megyében egy-egy J férfi, négy-négy nő élte vagy? haladta meg a századik élet-J évét. Győr-Sopronban ez az arány 1:3, Baranyában pedig 1 •fi. Több megyében csak nők) tartoznak a legmagasabb kor-# osztályhoz: Pest megyében öten, Vasban, Hevesben, Veszprémben, Szabolcsban hárman-hárman élnek közü­lük, Fejérben, Komáromban, Zalában, Somogybán és Haj­108. Komora hisztériásán üvölt- ve rohangált az emberek kö­zött. Szidta az ellátást, ami­ért pálinkát is osztottak. — Örültek! Örültek! Aki adta az is, de még inkább, aki megissza. Meg akarnak fagy­ni? Hülyék, állatok! Akit ré­szegen látok, agyonlövöm! Rá sem lehetett ismerni a máskor olyan jólvasalt, ápolt főhadnagyra. A sötét, mély árkok a szemei körül még job­ban kiemelték lázasan csillo­gó kék szemeit, melyek mint­ha a helyükből akartak vol­na kiugrani. A khaki fejvédő mögül is látszott, hogy leg­alább három napja nem bo­rotválkozott, s majdnem olyan lett, mint a többiek. Hint várható volt, dühe lehű- 'sére valakibe bele kellett kötnie. Az egyik ember, aki nem is ivott oly sokat, csak elgémberedett lábaival két­ségbeesetten keresgélte az egyensúlyt, kezében a meg­bontott üveggel, úgy hatott, mint aki tök részeg. Komora leütötte. Olyan hevesen, ma­gából kivetkőzve verte a sze­rencsétlent, hogy a többiek azt hitték, ott marad. A több na­pos nélkülözés és a nagy hi­deg — no meg az a kevés pá­linka, ami ebben az állapotban valóban méreg volt — elnyúj- tóztatta a fiút. — Mossák föl! — mondta Komora most már egészen le­hűlve. Mint aki maga is rá­jött, hogy túllőtt a célon, egy­szerre szokatlanul csendes lett. Akaratlanul is mentege­tőzött: — Értsék meg! Minden em­berre szükség van. A lehető­séghez mérten egész emberre. Nem lerohanásról, hanem ki­törésről van szó. Aki részeg, csak zavart csinál, és itt fe­gyelemmel lehet csak célt ér­ni. Azonkívül a részeg ember megfagy! Megdöglik! Többeknek megfordult a fe­jében valami hasonló ahhoz, amit Dobos mormogott magá­ban. — Még mindig jobb, mint kínlódni lógó belekkel, vagy egy lyukkal, ami nem szüle­tett velem. Pedig Dobos nem ivott. Megrekedt gépkocsik, hóban fekvő, kúszó, fegyvertelen ka­tonák, holtak. És sebesültek — ordítozva, jajgatva. Balra a magasabban fekvő vasút mö­götti erődből heves gyalogsá­gi tűz csapott le rájuk. Aki te­hette a töltés aljába húzó­dott. Fent a töltés szélén vi­szonozták a tüzet, amelynek árnyékában lassan szivárogtak az emberek tovább. Ezen a he­lyen a folyó nagy ívben közel került a vasúthoz, de annál jóval mélyebben és a jobbol­dali erdőt aránylag messze hagyva, ahol szintén oroszok voltak. Kegyetlenül lőtték a magya­rokat, amint a horhos oldalán próbáltak leereszkedni. Kézi lőfegyverrel, nehézpuskával sőt a két hatalmas torkolattűz szerint páncéltörővel is lőttek. Viszonozni hatástalan és fö­lösleges is lett volna. A hatal­mas platón levőket aknával lőtték, és az út kilőtt, füstölgő gépkocsiktól volt elzárva. A folyón túli erdőből hirte­len harsogó kiáltozással, meg­számlálhatatlan orosz katona rohant elő. Futva, derékon tartott géppisztollyal, puskák­kal, irtózatos tüzet zúdítottak rájuk. S egyre jöttek. Most már itt-ott, de megle­pően sokan viszonozták a tü­zet, szinte eredménytelenül. Föntről is fölerősödött a zaj. Ott igyekeztek elvágni a csa­pat útját. Már-már kritikussá vált a helyzet, amikor hátulról fé­nyes labdák kezdtek röpködni az erdőből özönlők felé, és már hangzott is az ismerős száraz hang: ta-ta, ta-ta, ta, ta... öt gépágyú — hogy honnan kerültek elő, csak ők tudták — pásztázott, félelmetes nagy és gyors tűzzel, úgy, hogy a tö­meg megtorpant, majd hirte­len visszavonult. Ha stratégiai okokból ma­radt hátul a gépágyús üteg, úgy bevált a terv. (Folytatjuk) — Az égvilágon minden. J És valóban. Munka- és egyéb J ruha, anyagok végben, paróka, \ evőeszköz, fehérnemű. A má- \ sík üzletben műszaki cikkek, * rádió, televízió. Azonkívül van , egy nagy bútorraktáruk is. Elterjedt egy téves szemlé- 1 let. Az emberek egy része azt 1 hiszi, hogy mindent be lehet í hozni, ami ócska. Pedig nem. — Ami szakadt, rongyos, piszkos, sőt láthatóan sokat hordott vagy divatjamúlt, azt , át sem vesszük — mondja az üzletvezető. — Sőt egyre in­kább arra törekszünk, hogy minél több új árut tartsunk. — Ezek szerint téves az a hiedelem is, hogy ebben a bolt­ban a kispénzűek fordulnak meg. — Igen, bár találkoztunk olyan esettel is, hogy valaki szégyellt hozzánk jönni, in­kább úgy küldte be a bundá­ját megvételre. — Ki a rossz üzletfél? — Aki nem érti meg, hogy nem vesszük meg a tízéves té­likabátját. A Bizományri Áruházban nincs csere. Van viszont egy érdekes dolog: ha valakitől megvettek valamit, csak más­nap adják tovább. Volt rá pél­da, hogy a kamaszfiú összepa­kolta és behozta a holmiját. Délután sírva jött az anyja, és visszavásárolta. Még idejében volt. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents