Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

röuzJtelt &z£jdazzJtű-ihj,! Nagyatádon május 5-én vizsgálták meg a Kossuth La jós u. 5. számú épület garanciális javításait. A házat a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat épí­tette. A hibák kijavítását meg is kezdték, de a mai napig sem fejezték be. Augusztus 30-án a garanciális munkákat átadták, és jegyzőkönyvezték a még fennálló hibákat. Há­rom elég komoly hibáról van szó. A középső lépcsőházban a függőleges csapadék-csatorna önti magából a vizet. A déli lépcsőházban a szennyvízcsatorna minden másnap el­dugul, a szennyvíz visszafolyik, és elönti az első emeleti lakást. Mindeddig hiába vártunk arra, hogy befejezzék a garanciális javítást. Kérjük a szerkesztőség segítségét. Tisztelettel: SzAgaáei Qázxel, a lakásszövetkezet elnöke, Nagyatád, Kossuth u. 5. Tisztelt Szerkesztőség! 1972. november 27-én vásároltam egy M—622. típusú olajtüzelésű kályhát, amely 1973. október 10-én elromlott. A mellékelt használati utasításból, illetve a jótállási jegy­ből kiderül, hogy a kályhához harminchat hónapos jótál­lást ad a gyár. A kis könyvecskéből kikerestem, hogy a szervizszolgálatot a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat (Kaposvár, Május 1. u. 30.) látja el. Ezért a fenti vállalathoz fordultam ajánlott levélben és megírtam, hogy mikor vásároltam a kályhát, mi a hibája, és kértem, hogy értesítsenek: meg tudják-e javítani, és mikorra várhatom a szakembert. Ez október 16-án történt, de választ még a mai napig sem kaptam. Mindketten dol­gozunk, más fűtési lehetőségünk nincs. Talán nagyobb figyelmet kellene fordítani az ilyen és ehhez hasonló garanciális javításokra! Tisztelettel: 'dúafdjá. címre. Segesd, Bajcsy-Zs. u. 81. Tisztelt Szerkesztőség! 1972. november 16-án vásároltam egy Orilux tv-készü- léket, ami több mint hatezer forintomba került. Egy év alatt ötször javították ugyanazzal a hibával. A beavatko­zás után rövidesen elkezd erősen búgni, és fut a kép. Nem tudom, kihez fordulhatok. Nincs egy hónapja, hogy a GELKA szerelője megjavította készülékemet. Akkor meg­kérdeztem: most már jó lesz végre? Azt válaszolta: »egy darabig örökös lesz-«. Nem tudom elképzelni, hogy ha egy ilyen drága ké­szüléket képtelenek megjavítani, akkor miért nem cseré­lik ki? Kérem, legyenek segítségemre. Tisztelettel: Sütő- QőzmI Adánd, Lehel u. 5. XXIX. évfolyam, 269. szám. Szombat, 1973. november 17. A Kurázsi mama bemutatója Kiosztották a Csokonai-pályázat díjait A csurgói Csokonai-napók keretében tegnap kihirdették a Csokonai irodalmi pályázat eredményét, és kiosztották a díjakat. A művelődési ház nagytermében Kellner Bernát, a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár Állami-díjas igazgatója, a zsűri elnöke is­mertette a pályázat eredmé­nyét. A szűri döntése szerint első díjat nem adtak ki. A be­érkezett alkotások — versek, novellák — szerzői közül má­sodik díjat nyert: Gróz Gab­riella, a fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium és Saló Ist­ván, a kaposvári Táncsics Mi- i hály Gimnázium tanulója. Fogyasztási szövetkezet a lakosságért 4BC-áruhá%, gáscseretelep épül Mernyén Az általános értékesítési és fogyasztási szövetkezet mun­káját tárgyalta legutóbbi ülé­sén a Mernyei Községi Ta­nács. A középpontban a szö­vetkezetnek a lakosság ellátá­sára vonatkozó munkája állt. Kiss Lajos igazgatósági elnök terjesztett elő jelentést, amely­ből kitűnt, hogy a tanács mű­ködési területén egy önkiszol­gáló élelmiszerbolttal, hat ve­gyesbolttal, két presszóval, hat italbolttal, öt felvásárlóhellyel áll a lakosság rendelkezésére az áfész. A szövetkezet a szolgáltatá­si igényeket is kielégíti; edényt kölcsönöz, porszívót és egyéb háztartási gépeket ad bérbe, és tehergépkocsival, traktorral, pótkocsival segíti a lakosságot. A közeljövőben bővítik a ke­reskedelmi hálózatot: Mer­nyén új ABC-áruházat építe­nek, felújítják a presszót és az egyik italbőltot. Az áruház épí­tése 1974 januárjában kezdő­dik. A következő feladat egy gázcseretelep építése lesz. La- pa-pusztán vegyesboltot nyit­nak, amelyhez már megvásá­rolták az épületet. A kiskereskedelmi forgalom az első félévben' jelentősen nőtt, alapvető cikkekből nem volt hiány. A húsellátást azon­ban javítani szeretnék, ezért ebben az évben a boltokban bevezették a hűtött csirke áru­sítását. A szövetkezet gondolt a dol­gozók szakképzettségének eme­lésére, ezért hat kereskedőt is­kolázott be eladói, illetve bolt­vezetői tanfolyamra. A léghajó újjászületése Napirenden a kormányoz­ható léghajó újjászületése. Párizsban három napon át 200 francia és külföldi szak­ember tanácskozott a könnyű légi járművek tanulmányozá­sával és kutatásával foglalko­zó szövetség égisze alatt. Nem a Zeppelineket akarják visz- szaállítani. Arról van szó, hogy ma a korszerű technika már ki tudja küszöbölni azok­nak az egykori léghajóknak a gyengeségeit, amelyek fölött a lélekharangot 1937-ben, a »Hindenburg« New York-i katasztrófája után meghúzták. Az újakat már héliummal töltenék, nem lennének gyú­lékonyak, és újszerű anyagok­ból épülnének. A lényeg az, hogy a léggömb helyből füg­gőlegesen emelkedik, és ezért különösen teherbírása érdekli az ipart. Kezdetben 40—50 tonna teherbírású léghajók készülnének, amelyeket jól használhatnának például az afrikai erdőkitermelésben. Ősz a Balatonon Két órával növelik a vidéki stúdiók műsoridejét A Magyar Rádió vidéki stú­dióinak — Győr, Miskolc, Pécs, Szolnok, Nyíregyháza — vezetői csütörtökön és pénte­ken munkamegbeszélést tar­tottak Nyíregyházán. A két­napos tanácskozáson a rádió­zás időszerű kérdéseivel, a műsorok elemzésével, a jövő wi feladatokkal foglalkoztak.-’en’eg a he'v: stúdiók együt­tesen hat és fél órás műsort sugároznak. Most bejelentet­ték, hogy ezt a műsoridőt a jövő év áprilisától napi nyolc és fél urasra növelik. Tegnap este Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámá­ját mutatta be a Csiky Ger­gely Színház. Babarczy László rendezésében kelt éltre Brecht egyik legnépszerűbb drámája, melyben a főszerepet Oí­savszky Éva Kossuth-díjas színművésznőnk játssza. Ké­pünkön Olsavszky Éva, Szabó Kálmán, Reviczky Gábor és Vajda 'László jelenete az első felvonásból. Tv-jegyzet fiz aszta! másik oldalán? Milyen érdekek húzódnak meg cselekedeteink mögött? S az érdekek hogyan tudatosul­nak az emberben? Ezek a kér­dések önmagukban is hallat­lan izgalmasak, talán ezért is tűzte műsorra tegnap a tele­vízió a tv politikai vitaestjé­nek második adásában. A mű­sort és az érdekviszonyok igen bonyolult szövevényes rendszerének tisztázására in­dított vitát az ezen a fóru­mon jól ismert dr. Pozsgai Imre szociológus, a Társadal­mi Szemle főszerkesztő-he­lyettese vezette. Vajon szemben öl egymás­sal az asztalnál az egyéni ér­dekeit kereső munkás és a társadalom? A kérdésre csak akkor lehet kielégítő választ találni, ha az egyes döntések mögött meghúzódó érdekeket jobban szemügyre vesszük. Mert ezek az érdekek igen bonyolultak, sokrétűek. Az ember cselekedeteit nem el­vont, lebegő, megfoghatatlan, hanem nagyon is konkrét cé­lok vezérlik. Kötik erkölcsi megfontolások (például a ge­nerációkon át hűséges vas­utasokat, ezenkívül családi érdekek) a gyerek jobb isko­láztatásának lehetősége, a szakmai fejlődés, a végzett munka presztízse, az üzemi légkör, a munkakörülmények és egyáltalán nem utolsó sor­ban a magasabb fizetés is. Az érdekek tulajdonképpen két csomópont, a család és a vál­lalat köré kristályosodnak ki. Ahhoz azonban, hogy tisz­tábban láthassuk az egyéni és a társadalmi érdek közti ösz- szefüggést, feltétlenül szüksé­ges figyelembe venni, hogy a széles ,körű társadalmi érde­kek jól működnek-e, s hasz­nosan egészítik-e ki egymást " az egyéni érdekek? A külön­böző értékek, viszonyok jól összefüggő rendszerére, har­móniájára van tehát szükség — alakult ki a tegnap esti vi­ta után az egységes, s elfo­gadható álláspont. S ez min­denkit, munkáltatót és mun­kavállalót egyaránt arra int, hogy az erkölcsi követelmé­nyeket (például a vállalat iránti hűség) sosem szabad a tényleges érdekviszonyokkal (a nem megfelelően alkalma­zott munka szerinti elosztás elvével) szemben hangoztat­ni. Cs. T. Tanulnak a háztáji árutermelők A siófoki móló környékén semmi sem emlékeztet már nyári nyüzsgésre. Kihalt a táj, őszi a hangulat. (Tudósítónktól.) A siófoki áfész felvásárló si csoportvezetője, Petrovsz- ky Mátyásné dátumokat és községeket sorol, ahol a zöld­ség- és gyümölcstermelésről a nyúltenyésztésről akarnak előadásokat tartani. Az áfész decemberben és januárban a háztáji terme­lők, tenyésztők részére elő­adásokat tervez. Mivel a legtöbb kisgazdaságban az asszonyok végzik a kertész­kedést, a gyümölcstermesz­tést, a nyúltenyésztést, azért a felvásárlási csoport a szö­vetkezet nőbizottságával ösz- szefogva tervezi az előadáso- at. Az előző évek gyakor­lata bizonyította, hogy a szak­előadások hasznosak, az ott átadott ismereteknek má­zsákban mérhető eredménye vannak. Ezért határozták el a szövetkezet vezetői, hogy a legújabb zöldség- és gyümölcs­termelési módszereket, a kor­szerű nyúltenyésztést előadá­sokon ismertetik a tenyésztők­kel. A szövetkezet a primőr­áruk termelésében is előbbre akar lépni a jövő tavaszon. Ezért rendeltek 31 fóliasátrat, Azt várják a felvásárlás irá­nyítói, hogy sokan kísérik majd figyelemmel az elsők próbálkozásait, és bíznak ab­ban, hogy többen követik majd példájukat. A primőr termeléssel azt akarják elér ni, hogy a saját körzetükbe tartozó községekből lássák el a Sió Áruházat korai zöld­ségfélékkel. Különbség Sehoda elmegy a szem­orvoshoz. Panaszkodik, hogy olvasás közben el­mosódott fekete {foltokat lát a papíron. Az orvos megvizsgálja, és szem­üveget rendel neki. Seho­da másnap újra megjele­nik a szemorvosnál pápa­szemmel. — Nos — kérdezi az orvos —, még mindig lát­ja a 'fekete foltokat? — Még mindig — feleli Sehoda —, de szemüveg­gel sokkal tisztábban. Számolás Két nyugati versenyis­tálló-tulajdonos beszélget.' — Hány versenylovad is van neked? — Tizenöt. — Nekem úgy rémlik, mintha tizenhat lenne. — Igen, de a tizenhato­dik mindig úgy ugrándo­zik, hogy nem lehet meg­számolni. A korszerű rémhír Csipcsala, a tipikus pesti rémhírterjesztő odasúgja barátjának a moziban: — Hallottad? Robicseket tegnap letartóztatták. — Miért mondod ezt olyan halkan? — kérdi a barát. — Mert itt ül a hátunk mögött. Vágyak Két férfi sétál a teme­tőben, s beszélgetnek. — Ha meghalok — mondja az egyik -r itt sze­retnék feküdni amellett a hírneves színésznő mellett. — Én pedig a szép Ka­locsámé mellett — szólt a másik. — De hiszen ő még él. — Éppen azért... Úszni se kellene. Gertrud Ederle 1926-ban 21 mérföldet úszott a New York Bay hullámai kö­zött. így készült fel em­lékezetes La Manche-i úszására. Nem régen, 66. születésnapján megkér­dezték tőle, vajon ma is képes lenne-e ilyen nagy távot megtenni New York előtt az öbölben. — Mamár sokkal inkább — mondta az idős hölgy. — Hiszen ma nem is kel­lene úsznom. A hulladék tetején száraz lábbal át­kelhetnék az egyik partról a másikra. Pontosság A férj mérgelődik: — Kérlek szépen, mikor tanulod már meg végre a pontosságot? — Miért? Te egész éle­tedben pontos voltál, és mégis mi hasznod volt be­lőle; mindig vámod kel­lett rám. Somogyi Néplap \2 MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posta- hivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj ea:v hónapra: 20 Ft. Index • 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinca Sándor u. t. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents