Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-17 / 269. szám
1973. XI. 17. Nem drágábti a korszerű építési mód Vb-ülés a pártértekezletek határozatainak végrehajtásáról Visszatekintett, összegezett a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdán délelőtt. Elszámolt egyrészt önmagának, másrészt a lakosságnak arról, hogyan sikerült végrehajtani a megyei, a városi pártértekezlet határozatait. A beszámoló magában foglalta az eredményeket, és önkritikusan a hibákét is. Először az eredményekről. A végrehajtó bizottság nagyon pozitívnak ítélte meg a város lakosságának összefogását a centenárium tiszteletére. Amikor felhívással fordultak a kaposváriakhoz, a segítségadás szép példáját mutatták a Szocialista brigádok az óvodáért mozgalom kezdeményezői és részvevői. Nemcsak a számok beszélnek az eredményről — tehát nem csupán az az összefogás mércéje, hogy most mennyivel több gyerek jutott óvodai helyhez. A kép akkor lesz teljes, ha azt is megnézzük, milyen nehéz helyzetből indult a város. Ezzel a társadalmi összefogással az óvodafejlesztés jól halad — mondta Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára. Most arra lenne szükség, hogy a hasonló társadalmi segítségre szoruló iskolák is megkapják az óvodákéhoz hasonló támogatást. A másik büszkélkedni valónk, a város körül terebélyesedő parkerdőhálózat. Ez önmaga helyett beszél, és nemcsak4 a város, hanem az 3 egész megye lakosságának érdekét szolgálja. ... És a kevésbé »mutatós« tényekről. Az ötéves tér# eddig eltelt időszakában sikerült megteremteni a pénzügyi egyensúlyt, melyhez az is hozzájárult, hogy a tanács nem kezdett hozzá , fedezetlen beruházások megvalósításához. Még így is előfordult határidő- csúszás, átadási nehézségek is voltak és éppen olyan fontos beruházásoknál, mint a köny- nyűszerkezetes bölcsőde építése. Az építkezésekkel, a beruházással, a tervezéssel kapcsolatban több vélemény is elhangzott. Mind arra intett, hogy a következő évekhen korszerűsíteni kell e folyamatokat. Erről beszélt Embersics Sándor, a Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat igazgatója, amikor arról szólt, hogy más megyék tapasztalatai alapján jó lenne már Somogybán is észrevenni, hogy az új építési mód nem drágább, mint a régi (természetesen ha a vele járó időmegtakarítást is figyelembe vesszük). Erre már a tervezőknek figyelniük kellene, hiszen a régi, lassú, elavult építési módszer olyan sok szakembert igényelne (például ácsokat), akiből hiány van. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a megyében aggasztó mértéket öltött építőipari munkaerő — vándorlásra. Ennek következménye már előre veti árnyékát. A beszámoló és a végrehajtó bizottság ülése is foglalkozott a lakásépítéssel, jelentősége miatt azonban ez egy végrehajtó bizottsági ülésnek önálló témája lesz. Részletesen foglalkozott a vb a város ^öldség-gyümölcs ellátásával. Sajnos, ez még mindig nem kielégítő, bár nem marad el más vidéki városokétól. Lényeges változásra azonban — a választék bővítésére és az árak csökkenésére — csak a városkörnyéki zöldövezet kialakításával, a tsz-ek rendsze----------L----------------------r és szállításával lesz lehetőség. A tanács egyébként már tárgyalt az egyesülő szövetkezetekkel, melyek teljes megértésükről biztosították a tanácsi vezetőket — ez azonban csak évek múlva hoz eredményt. A pártértekezlet a város kereskedelmének javítását is célul tűzte. Ha az új áruházak elkészülnek, gyökeres változás következik be az áruellátás ban. Szó esett az oktató-nevelő munkáról is. Ennek egyik fő kerékkötője eddig a zsúfoltság volt, olyannyira, hogy néhány évvel ezelőtt egy tanteremre átlag 52 tanuló jutott a városban. Valamelyest enyhült a feszültség, hiszen ez a szám már csak 38. Részletesen kitért a végrehajtó bizottság a váfos lakosságát érintő egyéb gondokra is és megállapította, hogy a pártértekezletek határozatának megvalósítása jó ütemben halad. Ezt azzal egészítette ki — a testület nevében is — dr Ormosy Viktor tanácselnökhelyettes. hogy most még tovább kell gyorsítani az üte met, hiszen a feladatok elvégzésére kapott idő lassan lejár. S. M. A közönség katonazenét követelt A leendő lahók fejezik be Folyamatosan készülnek a Búzsáki utcában épülő 320 lakásos KISZ-lakótelep tervei. A munkát a Szövterv munkatársai végzik. Mint Németh József, a lakásszövetkezeti titkárság vezetője elmondta: a több ütemben felépülő lakótelepe 56 lakásának terve a napokban készül el. Ebben a' tömbben egy 24, egy 16 és két 8 lakásos épület lesz. Az egyes lakások alapterülete 45 és 60 négyzetméter között változik; két-, illetve két és fél szobásak lesznek. A lakók kijelölésére négy kaposvári nagyüzem kapott jogot. Elképzelés szerint az építőKaposváron történt 100 ÉVE, 1873. november 13- án az alispán elrendelte, hogy a megyében valamennyi cselédet cselédkönyvvel kell ellátni 1874. március 1-ig. Ezután ebbe a munkaadók bejegyezhetik cselédeik mágatar- tását és szorgalmát. — 18-án közlik, hogy az új kaposvári nyomda kiadványait Hágel- man Károly könyvárus üzletében árusítják. 18-án a Somogy c. hetilap közölte: »Kaposvárott újra négy szép házat építettek: gróf Somssich Imre, Hónig József, Haidecker Pál és Somogyi József tulajdonosok. Most már lakás volna, de lakó nincs. Úgy látszik, a krach e téren is érezhető« 50 ÉVE, 1923. november 11-én az Űj -Somogy c. lap közölte ötleteit a kaposvári lakásépítésre. Nincs sem magán-, sem bankkezdeményezés, mert a kislakás építésen nem lehet nyerészkedni. Lakásépítő szövetkezetei kell alapítani a városban. — 13-án a város iparosai elhatározták, hogy a kaposvári iparkamarát nem engedik megszüntetni. — 14- én az MTI jelentette, hogy a jövőben kaposvári fiókját is fölszereli rádiótelefonnal. — 17-én a megyeház kistermében megalakult áz Alsódunántúli Méhtenyésztő és Értékesítő Szövetkezet, kaposvári központtal. A színház műsora november 11—15 között: Tatárjárás, Drótostót,. Napkelet ró-, zsája, Tangókirálynő és Gorkij t nagysikerű drámája (16— 17-én) az Éjjeli menedékhely volt. A korabeli színismertetés elismerően nyilatkozott a darabról. Az Uránia mozi műsora: november 13—17-e között: Miarka a medve lánya, a Kísértetek éjszakája, a Halhatatlan Bili, A fehér Pokol, valamint Chaplin a kellékes című burleszkfilm volt. 25 ÉVE, 1948. november 11-én közölték, hogy a kaposvári gazdák eddig száz százalékban teljesítették a vetési tervüket. — 11-én a városi közigazgatási bizottság ülésén Rostás Károly polgármester jelentésében beszámolt a városi bevételek kedvező összegéről, a vetési ütemterv jó állásáról. A városi bérház építése és a Kisfaludy utca kövezése megfelelő ütemű. — Elhatározták a Vár utca kövezetének javítását is. — 13-án közölték a város október havi népmozgalmi adatait. Ezek szerint 89 születés és 54 haláleset fordult elő. A színház műsora: 14-én a budapesti gördülő opera előadásában Szöktetés a szerály- ból, míg 17-én a Cigánybáró operett volt. A mozik műsora november 11—17-e között: Városi: Holnap történt és a Meg-4 szöktem az esküvőmről című dán vígjáték, az Apolló: Trópusi szenvedély és Kastély a ködben című bűnügyi film volt A. A. ipari munkát, az alapozást, a falak felhúzását, a tetőszerkezet elkészítését és a nyílászáró szerkezetek behelyezését a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat végezné, így az épületeket mintegy »félkész« állapotban adná át a négy üzemnek: az elektroncsőgyámak, a Húskombinátnak, a villamos- sági' gyárnak és a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának. Az üzemek ugyanis azzal is segítenék a lakások felépítését, hogy lehetővé teszik a szakipari brigádoknak, a fiataloknak otthonuk befejezését társadalmi munkában. A tervek szerint 1976 végére mind a 320 lakásba beköltözhetnek a lakóle. A Somogyi Újság munkatársa 1937-ben készítette az első riportot az akkor már tíz éve mozigépészként dolgozó Fehér Jánossal. A »szenzációs« adatokkal teli cikk többek között arról ír, hogy a gépész által levetített filmek hossza az egyenlítőnek háromszorosa. Azóta tucatnyi cikk jelent meg Fehér Jánosról, aki ma már csak mosolyog az akkori »szenzáción«. Egyedül ő él az egykori Városi Mozgóképszínház — a mai Vörös Csillag Filmszínház — első alkalmazottai közül. A mozi történetéről kevés írásos anyag maradt fenn. A huszas évek moziközönségére, a megnyitó díszelőadás hangulatára, vagy a mozi hőskorának »csodáira« ma már csak ő emlékezhet. — A mozi építésének idején, 1926-ban, filmhordó fiú voltam. Az Apollóból — a mai Szabad Ifjúságból — az Uránia Mozgóba cipeltem a filmekkel, teli, negyven kilós vasládákat. Ez az utóbbi mozi a jelenlegi Széchenyi téren volt. Jól emlékszem, hogy a mai Vörös Csillag Filmszínház helyén az építkezés megkezdése előtt Steiner és Klauber meszesbódéi álltak. 1928. szeptember 6-án volt az új Városi Mozgóképszínház megnyitója. Hogy ekkor már mint másodgépész dolgozhattam, egy sajnálatos véletlenen múlt. Az Apolló tápasztalt gépészét szánták erre a posztra, ő azonban a mozi átadásának napján meghalt. Fél hatkor kezdődött az ünnepség. A szónok elismeréssel beszélt arról, hogy a 840 személyes mozi létrejöttét a városi közművek igazgatója, Czanyó László szorgalmazta elsőként. A mozit Lamping József tervezte és Horváth Andor építette: ő szerezte a Dunántúli Banktól az építkezéshez szükséges 200 ezer pengő hitelt is. Én eközben a Pestről érkezett gépésznek segítettem a díszelőadásra előkészíteni az Imperátor nevű masinát. A Fekete Liliom című amerikai némafilmet vetítettük. I A mozit tervező Lamping József fia, Lamping Ottó építészmérnök, így emlékezik apja hajdani munkájára: — Kisgyerek voltam, amikor apám a mozi terveit rajzolta. Némafilmek vetítésére készült, ezért apám még zenekari árkot is tervezett. A terem akusztikája elsőrangú lett. Az előcsarnok egy óegyiptomi sírTorna gyakorlatok — rajzban ízléses kiadványt jelentetett meg a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a MÉM Kaposvári Erdőrendezősége Kaposvár parkerdői címmel. Hasznos kézikönyv ez mindazoknak, akik szeretnék meglátogatni az egy héttel ezelőtt fölavatott parker- j dőket. Sokan még nem is i tudják, hogyan lehet eljutni az egyikbe vagy a másikba. Ebben segít a térkép a kis brosúra elején. A rövid és tömör cikkek beszámolnak arról, hogyan kezdődött a közjóléti erdőprogram megvalósulása. »A gondolat ma.gvát a város centenáriumra való készülődés adta — olvashatjuk a kiadványban. — Ennek keretében készült el a városközpontban a Kossuth tér, számtalan utca és tér fásítása, a Cseri park felújítása, a töröcskei víztározó környékének fásítása, utcák, terek csinosítása, egyéb parkosítás stb. Mindezek ellenére hiányzott a városnak egy olyan kirándulásra, pihenésre alkalmas erdő, mint amilyennel már nagyon sok város rendelkezik, ezért ennek jogos igényének a kielégítésére kezdtük el a parkerdők tervezését. Sőt, behozva a lemaradást, egyszerre három erdő átalakítására készült fejlesztési terv.« Ezután a könyvecske ismerteti a gyertyánosvölgyi, a tokaji, valamint a gombás— dés-hidai- parkerdő szépségeit, s azt, hogy melyik milyen célt szolgál. Sokan láttak már filmen, újságban erdei tornapályát, viszont még kevesen vettek igénybe ilyent. Éppen ezért nagyon fontos, hogy fölkeltsék iránta az érdeklődést. Ezt azzal szolgálják a kiadvány szerkesztői, hogy nagy teret szentelnek az erdei tomapá- lyának, amely a tokaji erdőben épült meg. Egy mondatot szinte mondenhol ki lehetne írni a városban: Az erdő .,. mindenki előtt nyitva van. A tokaji parkerdőben épített tornapálya Kaposvár és környéke lakosságának rendelkezésére áll... Ha valaki csak annyit tesz, hogy végigsétál a pályán, s közben nagyokat szippant az üde erdei levegőből, elmondhatja, hogy tett már valamit egészsége érdekében. Az erdei tornapályán végihaladni, a kiírt feladatokat végrehajtani elsősorban szórakozás, tartalmában azonban lényegesen több annál: munkaképességünknek, egészségünknek megelőző védelmét szolgálja. Az útmutatók alapján végzett gyakorlatok pedig tudományosan tervezett módon mozgatják meg valamennyi izmunkat, testrészünket, s elsősorban tüdőnket és szívünket teszik próbára. A könyvben közölt térkép, a tornapálya minden állomásának gyakorlatai, azt hiszem, mindenkinek kedvet csinálnak. Éppen ezért megjegyezzük, hogy vajon elég-e az ezer példány ebből a fontos kiadványból? Lehet, hogy már holnap hiánycikk lesz, akik keresik, nem találnak belőle sehol sem. Pedig ennek minden iskolában, üzemben, intézményben jól látható helyen ott kellene lennie. L. G. Erdőbe csalogat a zöld könyvecske Térképek, magyarázatok mindnyájunknak kamra másának tűnik. Apám nem járt Egyiptomban, csak nagyon szeretett volna eljutni oda. Sok^ olvasott az ókori építészetről. Ez magyarázza az egyiptomi hatást. Érdekes megoldás, hogy az oldalpáholyokat acélszerkezet függeszti, az oszlopok ezt csak »álcázzák«, semmi támasztó szerepük nincs. A Városi Mozgóképszínház átadását követő, évben hangos filmek vetítésére alkalmas vándor mozigépek érkeztek Kaposvárra. A Mámorkeringő című német filmet adták. A hangot negyven centiméteres hanglemezek szolgáltatták, amelyeken a tű belülről kifelé haladt. Az előadásra azonban — biztos ami biztos — a némafilmeknél játszó katonazenekart is beültették az első sorokba. — Megkezdődött a vetítés. A kétoldalt elhelyezett hangszóró bántóan harsogott. A nézőtér moraj lani kezdett. Fél óra múlva a közönség kórusban követelte: »Vissza a katonazenét!« — emlékezik Fehér János. Az első valódi hangosfilm a Jazzkirály című amerikai produkció volt, Paul Whiteman- •lal. Az 1931. január 19-i bemutatóra zsúfolásig megtelt a nézőtér, bizonyítva, hogy a harmincas években is »bombaüzlet« lesz a mozi. 1944 tavaszától több előadást megzavart a légiriadó. Ilyenkor egy diát tettünk be »légiveszély« felirattal. November 29-én megszűntek a mozielőadások, de már december má- sodikán, a város felszabadulásának napján ismét megkezdődött a vetítés, Zaharov városparancsnok utasítására. A mozi röviddel ezután a Kisgazda Mozgóképüzemi RT. tulajdonába került, majd 1949. július 29-én államosították. Az ezt követő időszakot technikai felvirágzás jellemezte: új gépek, jobb hangtechnika. 1953- ban az országos vetítési versenyen Fehér János vidéki első lett. Ekkor már negyed- százada ő volt a mozi gépésze. ö vetítette az első szélesvásznú filmet, az amerikai Trapéz-t is, 1958 augusztusában. Ekkor 627 személyesre csökkentették a nézőteret, mert a földszinti sorok szélén ülő nézők elől a szélesvászon felét takarta az erkély. A jelenről az üzemvezető, Szerafin Zoltán beszél. — Mikor megnyitották a mozit, 4x5 méter volt a vászonméret, most 5 x 11,20. Augusztustól 2500 Wattos xenon lámpák világítják át a filmet, a tökéletes képváltást pedig automata biztosítja. A 45 éves mozi sok új filmszínházzal fölveszi a versenyt. Fehér János öt éve nyugdíjas, mégis szinte naponta megtalálható a kis gépszobában. Szaktudását, rutinját ma sem tudják nélkülözni. Mint munkatársai mondják, ő nem itt dolgozott, hanem itt élt. Bíró Ferenc A mozigépész szemével
