Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

Román pártmunkásküldöttség látogatása Somogybán Megbeszélés a megyei pártbizottságon. A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottságá­nak meghívására a múlt hét csütörtökén román pártmun­kásküldöttség érkezett ha­zánkba. A hattagú delegáció — Stefan Mocutának, a Ko­mán Kommuriista Párt Köz­ponti Bizottsága póttagjának, a Kolozs megyei pártbizott­ság első titkárának vezetésé­vel — tegnap megyénkbe láto­gatott. A román vendégeket Ka­posváron, a megyei pártbi­zottságon Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta. Részt vett a megbeszélésen Andriko Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese, Bogó László, a megyei pártbizott­ság titkára, Böhm Józsefi a megyei tanács elnöke és loan Cotot, Románia magyarorszá­gi nagykövete is. .V„A román kommunisták kül­döttségét Németh Ferenc tájékoztatta a megye politi­kai, társadalmi és gazdasági helyzetéről, különös tekin­tettel a kereskedelmi, szol­gáltatási, vendéglátási tevé­kenységre. Elmondta, hogy a somogyi kommunisták mun­kája is, csakúgy mint a párt­tagoké szerte az országban, a párt X. kongresszusa határo­zatainak és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sára irányul: e tennivalók állnak a feladatok középpont­jában. Az ipar és a mezőgaz­daság erősítése mellett nagy gondot fordít a megyei párt- bizottság a kereskedelem fej- ' lesztésére. Németh Ferenc tájékozta­tójában kitért a megyénkben folyó és megvalósulás előtt álló — a lakosság jobb áru­ellátását biztosító — keres­kedelmi beruházásokra. Szólt azokról a tennivalókról, me­lyek — különösen a szolgál­tatások terén — még hátra­vannak. A lakosság igényei­nek megfelelően olyan szol­gáltatások kerülnek előtérbe, melyek a korszerűsödő ház­tartások, az életszínvonal emelkedésének velejárói. A román vendégek az iránt érdeklődtek, milyen forrá­sokból tevődnek össze az anyagi erők egy-egy kereske­delmi, illetőleg vendéglátó­ipari objektum létrehozásá­hoz, s megkérdezték, hogyan ellenőrzi a megyei pártbizott­ság a kereskedelempolitikai elvek megtartását, a tervek megvalósulását. A kérdések­re Németh Ferenc válaszolt, majd a román pártmunkás­küldöttség vezetője, Stefan Mocuta megköszönte a szí­ves fogadtatást, a tájékozta­tást. Ezután ő ismertette a román kommunisák munká­ját. A román pártmunkáskül döttség — a vendéglátók kí­séretében — tegnap délelőtt megnéze Kaposváron az épü­lő bevásárlóközpontot és a Kalinyin városrészt. Délután Balatonbogláron fölkereste az állami gazdaság borkombinát ját és a PIÜSZÉRT raktárás, végül a siófoki Sió Áruházba látogatott. H. F. Szakmunkásképzés a kntasi áfész-nél (T udósá tónktól.) A kutasd áfész igazgatósága tudja, hogy jó kereskedelmi tevékenységet folytatni, ered­ményt elérni csak megfele­lően képzett szakemberekkel lehet, azonkívül a következő években néhány dolgozó nyugdíjba megy, s azokat pó­tolni kell. Ezért tervet ké­szített arra, hogy évenkénti szakmunkásképzéssel, beis­kolázással nevelje a fiatalo­kat, akik a kereskedelmi pá­lyán kívánnak dolgozni, s an­nak idején majd a munkában megfáradt, nyugdíjba menők helyére a pult mögé állnak. Főleg a kisebb egységekbe, az egy-két személyes boltokba akarnak szakmunkásokat ne­velni, de gondoskodnak arról is, hogy az élelmiszer- meg az iparcikkszakmában is kép­zett dolgozó legyen a szövet­kezetnél. A most folyó iskolaévben négy szakmunkástanulója volt az áfész-nek. A két harmadik évfolyamos közül egyik élel­miszer-, a másik ruházati szakképzésiben részesül. Ezen­kívül egy másodéves az élel­miszer-, egy elsőéves pedig a vegyes eladói szakmát tanul­ja. Jövőre ismét négy vegyes szakos tanulót vesznek föl a szövetkezet tagközségeiben levő boltokhoz. Tanulnak az alkalmazás­ban álló felnőtt dolgozók is. Hárman boltvezetői tanfo- jyamra, négyen vendéglátó­ipari tanfolyamra járnak, így akarják megszerezni a szak­munkás-bizonyítványt. Az ad­minisztratív munkakörben dolgozók közül többen mér­legképes és képesített köny­velői tanfolyamra járnak, ket­ten a közgazdasági szakkö­zépiskola levelező tagozatán tanulnak. A szövetkezet vezetői nem­csak a szorosan vett* szakmai anyag elsajátítását kísérik fi­gyelemmel, hanem a szak­munkástanulók nevelésére, szocialista, emberi magatar­tására is nagy gondot fordí­tanak. * i Mai kommentárunk Egy követendő kezdeményezés A vasár- és ünnepnap is nyitva tartó üzletek vezetői­nek igen nagy gondot okoz: hogyan könnyítsenek dol­gozóik, elsősorban a családos anyák helyzetén. Hiszen az állami és a szövetkezeti ke­reskedelemben is a dolgozók többsége nő, sok köztük a családos anya, aki joggal ké­ri a vasárnapi szabadnapot. A Siófoki Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet és a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat vezetői azért fog­tak össze, hogy eredménye­sebben segítsék pártunk nő­politikái határozatának meg­valósítását. Megegyezett a szövetkezet és a vállalat abban, hogy Si­ófokon vasár- és ünnepnapo­kon — amikor a szezon nem követeli meg több üzlet nyit- vatartását — felváltva áll­nak majd a vevők rendelke­zésére. Erre az intézkedésre felhívták a vásárlók figyel­mét. Most vasárnap volt a «■pre­mier«. A vevők a Sió Áru­ház ABC-osztályán szerez­hették be a szükséges élel­miszert. A kiszolgálás zavar­talan volt, az emberek meg­elégedéssel fogadták a két kereskedelme szerv intéz­kedését. A forgalom adatai pedig azt mutatták, hogy a Sió Áruház ABC-osztálya mintegy ötven százalékkal magasabb bevételt ért el, mint más vasárnapokon. Bi­zonyára így lesz ez novem- bér 18-án az ÉKV 415-ös üz­letében is. Követendő, hasznos ez € kezdeményezés, megvalósítá­sára nem csupán Siófokon van lehetőség: Nagyatádon, Kaposváron és a városokon kívül azokban a nagyközsé­gekben is, ahol a szövetkeze­ti kereskedelmen kívül je­len van az állami kereskede­lem is. Hasonló törekvést tapasz­talni kereskedelmi vállalata­inknál. Néhány helyen a lép­csőzetes munkakezdéssel és más intézkedésekkel kíván­nak könnyíteni a családos anyák helyzetén. Siófokon sikerült a fo­gyasztási szövetkezetnek és a tanácsi vállalat vezetőinek megállapodniuk egy fontos határozat valóra váltása ér­dekében. Bizonyára a keres­kedelem dolgozói is öröm­mel fogadják ezt az érde­küket szolgáló intézkedést. S hogy ennek sikere tel­jes legyen, a megállapodás szükségességét a vásárlókkal is meg kell értetni. Talán némi kényelmetlenséget okoz, az, ha vasárnap vagy ünnep­nap nem a megszokott he­lyen vásárolhatnak. Ám, ha azt tapasztalják, hogy mind­két üzletben bőséges válasz­ték áll rendelkezésükre, bi­zonyára egyetértéssel fogad­ják ezt az intézkedést má­sutt is, nemcsak Siófokon. Sz. V. Százezer tonnával több bauxit A kaposvári bevásárlóközpont építkezésénél. Százezer tonnával több bau- xitot adnak az idén a bako­nyi bauxitbányák, mint a múlt esztendőben. Áz idei 1 millió 680 ezer tonnányi ter­melés a hazai össztermelés döntő hányadát jelenti. A többletet elsősorban a műsza­ki színvonal növelésével és új munkaszervezési módszerek­kel érték el. Tovább gépesítették a föld alatti munkákat. Négy .újabb önjáró, távirányítású, svéd gyártmányú Cavo rakodógé­pet állítottak munkába, meg­hosszabbították a szállító gu­miszalagokat. A rakodás és a szállítás csaknem 90 száza­lékban gépesített. Szervezés és együttműködés AZ ÜZEM- és munkaszerve­zés időszerű kérdéseiről tar­tott konzultációt tegnap Ka­posváron, a megyei pártbi­zottság tanácstermében Buda István, a Munkaügyi Minisz­térium államtitkára. Ezen részt vett Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Sugár Imre, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese is. Buda István a hatékonyság i növelését egyik legfontosabb Fő téma a béke Előadások a moszkvai világkongresszusról Többen utaznak Olsztynba — Jubileumi program 1974-re A világ közvéleménye nagy figyelemmel kísérte a moszk­vai béke-világkongresszust. Egyre több értékelés, nyilatko­zat jelenik meg e fórum je­lentőségéről. Ez az érdeklődés hazánkra, megyénkre is vonat­kozik. Az emberek szeretné­nek választ kapni a békesze­rető erők kongresszusával kapcsolatos kérdéseikre. Ép­pen ezért állította most mun­kája középpontjába a Hazafi­as Népfront megyei bizottsága mellett működő béke- és ba­rátsági munkabizottság a VIII. magyar békekongresszus, va- ’amint a moszkvai világkong- -esszus anyagának ismerteté­sét, az ott elhangzottak ma­gyarázását. Kiss Józsefné, a béke- és ba­rátsági munkabizottság titkára elmondta, hogy nagy feladat vár a magyar békekongresz- szus somogyi küldötteire. Mint­egy nyolcvan községben, üzemben, intézményben vár­ják őket, hogy békegyűlésen, csoportos beszélgetéseken, a népfront téli tömegp<v:*!kai is­meretterjesztő f'rumái vagy éppen népírontbiz;ttsági ülé­sen számoljanak be élmények­ről, a kongresszus állásfoglalá­sáról. — Különösen örülünk an­nak, hogy azok a szervek, amelyeknek képviselői szin­tén tagjai a bizottságnak, terv­szerűen feldolgozzák a két kongresszus anyagát a téli tan­folyamokon, körökön. Például az MHSZ kétszázharminc he­lyen, a Vöröskereszt kétszáz, a megyei. valamint a városi KISZ-bizottság háromszázöt­ven, a KISZOV harmincöt, a KIOSZ húsz, a népfront két­száz, a középiskolai kollégiu­mok huszonöt helyen iktatják programjukba ezt a témát. A már megszervezett elő­adógárdának föl kell készül­nie e feladatokra. Éppen ezért vette tervbe a munkabizott­ság, hogy nagyaktívát tart, melyen a moszkvai világkong­resszus egyik részvevője szá­mol be a magyar küldöttség munkájáról, e nagy fórum han7 gulatáról, a megállapításokról és az elképzelésekről. Ezenkí­vül a jövőben évente kétszer tájékoztatót tartanak az elő­adógárdának. — Sok szó volt arról, hogy milyen -formát, módszert vá- asszunk. A bizottság tagjai •gyetértettek azzal, hogy a so­mogyi embereknek van véle­ményük, nem közömbösek, éppen ezért úgy kell az értel­mükre és az érzelmükre hat­ni, hogy a beszélgetéseket, előadásokat vállaló aktívák a legfrissebb kül- és belpoliti­kai eseményeket is szőjék be a mondanivalójukba. Az egyik legeredményesebb módszer­nek a kiscsoportos beszélgeté­seket tartjuk — körülbelül ót- venet tartunk —, ezt szeret­nénk rendszeressé tenni min­denhol. Ügy segítünk az elő­adóknak és az aktíváknak, hogy mind a magyar béke­kongresszus, mind a moszkvai világkongresszus dokumentu­mait eljuttatjuk hozzájuk. A siófokiaknak nagyon jó alka­lom a felkészülésre a novem­ber 26-i fórum, amelyen dr. Szántó György, a Politikai Fő­iskola tanszékvezető tanára az időszerű nemzetközi helyzetről tart előadást békeaktíváknak, s olyanoknak, akik előadásokat vállaltak. Egyre nagyobb szerepük van a kisebb közösségek tájékozta­tásában az üzemi lapoknak, t éppen ezért az ő hasábjaikat ’ is szeretnék felhasználni a bé­kekongresszusok gondolatai - nak megvitatására — Jövőre ünnepli huszonöt éves jubileumát a magyar és a nemzetközi békemozgalom. Erre szeretnénk alaposan fel­készülni, éppen ezért a béke- és barátsági munkabizottság az idei utolsó ülésén elfogad­ja azt a programot, amely — minden részvevő kiegészítését figyelembe véve — e nagy esemény megünneplését szol­gálja. Megemlíteném, hogy a magyar—szovjet baráti ren­dezvényeken kívül több ma­gyar—lengyel programot ter­vezünk, ugyanis jövőre ünne­peljük Lengyelország felsza- szabadulásának harmincadik évfordulóját. Olsztyn testvér- várost szeretnénk bemutatni, gondoltunk arra, • hogy több csoport utazhatna az évforduló alkalmából a testvérvárosba. Balatonbogláron megemléke­zünk azokról, akik a második világháború idején menedéket találtak megyénkben, s a ma­gyar tenger partján jártak az egyetlen lengyel gimnázium­ba. Szeretnénk meghívni né­hányat az egykori tanárok és diákok közül a baráti találko­zóra. A béke- és barátsági mun­kabizottság terve akkor való­sul meg, ha minél többen be­kapcsolódnak a megye béke­mozgalmába. Erre e fórumo­kon minden lehetőség adott! Lajos Géza. gazdaságpolitikai célkitűzés­ként említette. E célt szolgálja az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, amelynek át kell fognia a termelést éppen úgy, mint az' értékesítést. Ho­gyan áll jelenleg ez a munka? A mostani ismeretek szerint a negyedik ötéves tervben elő­írt hatékonyságnövekedés megvalósul. Az elmúlt három év tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy az élőmunka haté­konysága a vártnál gyorsab­ban nőtt. A termelőeszközök­kel való gazdálkodás javítása azonban lassúbb a tervezett­nél. Buda István részletesen ele­mezte a magasabb színvonalú, hatékonyabb munka akadá­lyait. Elsőként említette a ter­melési és értékesítési folyamat szervezésének hiányosságát. Hangsúlyozta, hogy mikor a termelés szervezéséről van szó, nem egy technológiai folya­matra kell gondolni:, e foga­lomkörbe tartozik a vállalatok közötti jó együttműködés is. Gyakori probléma, hogy kamu­ján belül jól szervezett egy üzem, de partnereinek szerve­zettségi színvonala nem éri el a kívánt mértéket, emiatt kés­ve kapja meg az alkatrésze­ket: ez pedig zavarja a mun­kát. Többet kell foglalkozni a termelést kiszolgáló egységek tevékenységével is. A magyar népgazdaságban ma még kö­rülbelül egymillió ember fog­lalkozik az anyagmozgatással. Többségük nehéz fizikai mun­kát végez. A távlati tervek sze­rint 10—13 év alatt meg kell kétszerezni a termelést, s ezt a több terméket ugyanakkora munkaidőalappal kell előállí­tani. Ezért kell kiemelten fog­lalkozni az anyagmozgatás je­lenlegi gondjainak megoldásá­val: ez nem csupán szervezési kérdés, hanem vele párhuza­mosan gépesítési feladatot is jelent. A termelést szolgáló egysé­gekhez tartoznak az alkalma­zottak is. Országos méretek­ben a szocialista ipar mun­káslétszáma az utóbbi évek ben jelentősen nem emelke dett, az alkalmazotti létszám I viszont évente 3—5 százalék­kal nő. Akadnak olyan ipari vállalatok is, ahol a munkás­létszám csökkent, az admi­nisztrációban dolgozók száma pedig stagnált vagy éppen emelkedett. E jelenségekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az élőmunkával való hatéko­nyabb gazdálkodás az egész létszámra, s nemcsak a mun­kásállományra vonatkozik. Az adminisztráció nagy ará­nya — a szemléletbeli hibák . mellett — több okra is vissza­vezethető. Az egyik ezek kö­zül az irányítási rendszer je­lenlegi állapota. Példaként mondta el, hogy a bért még mindig 15—20 módszerrel tart­ják nyilván a vállalattól egé­szen a minisztériumig. Közre­játszik ebben az is, hogy az üzemek a gazdaságirányítás reformja következtében jelent­kező újszerű feladatokat nem mindig korszerű szervezeti ke­retek között oldják még. Az alkalmazottaknál koránt sin­csenek olyan egyértelműen megfogalmazva a követelmé­nyek, mint a munkásoknál. ENNEK KAPCSÁN fejtette ki a Munkaügyi Minisztérium államtitkára az idővel való gazdálkodás fontosságát. Az ipari foglalkoztatottak 35—40 százalékával szemben támasz­tanak jelenleg normában meg­határozott követelményt. Ilyen körülmények között le­het-e pontosan tervezni, le­het-e jó kooperáció az üze­men belül és a gyárak között? Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítése sokirányú feladatot jelent valamennyi vállalatnál. E nagy munka azonban — hangsúlyozta be­fejezésül Buda István — csak a dolgozókkal közösen valósít­ható meg. Az üzemi demokrá­cia adta lehetőségek kihaszná­lása, a dolgozókkal mint tu­lajdonosokkal való egyetértés nélkül a legszebb szervezési elképzelés sem hozhat kielé­gítő eredményt. K. 1. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents