Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Egy népi ellenőr vallomása Gretna-Green:3 Buzsákon és Szennán n vegzem társadalmi megbízatásomat" Az arcát fi­gyelem, ami­kor átveszi a kitüntetést. Lá­tom, jólesik az elismerés, hogy az elsők kö­zött vette át dr. Jäger Györgytől, a Somogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökétől a Ki­váló Népi El­lenőr kitünte­tést. — Nem ta­gadom, való­ban jólesett az e'ismerés. De ne értse félre. Szívesen vál­laltam és vé­geztem akkor is ezt a megbí­zatást, amikor szó sem volt arról, hogy ezért bármi­lyen elismerést is kapunk. Ér­telmét látom ennek a mun­kának, hiszen a társadalom igényli a népi ellenőrök tevé­kenységét, s azt tapasztalom, hogy ahol vizsgálódunk, ott is szívesen fogadják észrevéte­leinket, Az elmúlt tizenöt esz­tendő mindenkit meggyőzött arról, hogy a népi ellenőrök nem ártani, hanem segíteni akarnak. Szita József, a Csurgói Nagy­községi Tanács pénzügyi cso­portjának a vezetője mondta a fenti szavakat nem sokkal az­után, hogy átvette az idén első ízben adományozott kitünte­tést. Azután munkájáról, hiva­tásáról és társadalmi megbíza­tásáról beszélgettünk. — Régi bútordarab vagyok a közigazgatásban. Még vala­mikor 1939-ben Porrogon, az elöljáróságon kezdtem a mun­kát. A tanácsnál kezdettől, 1950-től dolgozom. Tevékeny­kedtem a csurgói járási ta­nácsnál, annak megszűnése után pedig a Csurgói Nagy­községi Tanácshoz kerültem. Népi ellenőr 1959-ben lettem. Tej, tejtermék bőven van Csak a szállítás akadozik Négy új szállítót kap a megyeszékhely A csurgói járási NEB-nek is tagja voltam, most pedig a Nagyatádi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság tagja vagyok. Mennyi vizsgálatban vettem részt? Nem számoltam, s azt sem, hogy hány napot töltöt­tem el társadalmi munkával. — Lát-e változást a kezdet és a jelen feladatai között, il­letve a népi ellenőrök és a vizsgált szervek kapcsolatá­ban? Eltűnődik, azután válaszol. — Feladataink társadalmunk fejlődésével együtt változnak. Jó volt hallani az ünnepségen a megyei tanács vb-titkárát dr. Kassai Jánost és a megyei pártbizottság munkatársát, Dó­ri Jánost, akik — amikor kö­szöntötték a népi ellenőröket — arról beszéltek, hogy a né­pi ellenőrzés megfelel annak a társadalmi igénynek, amelyet pártunk, kormányunk vezetői velünk szemben támasztottak. Ezért éreztem én is, hogy ez a kitüntetés nemcsak nekem szól: valamennyi népi ellenőr munkájának az elismerését jelenti. Ez kifejeződik abban is, hogy a vizsgált szervek készségesen állnak rendelke­zésünkre, mert évek alatt ta­pasztalták, hogy a népi ellen­őrök az ő munkájukat kíván­ják segíteni, amikor időben rámutatnak egy-egy hibára. Vége az ünnepségnek. Elbú­csúznak a kitüntetett népi el­lenőrök. Ünnepeltek, de már a jövőről is szó esett. Arról, hogy valamennyi népi ellenőr­re az eddiginél is nagyobb feladatok várnak. Szalai László Boldogító igen szemeskályha melegénél Népi házasságkötő termek avatására készülnek a megye két községében, Buzsákon és Szennán. Egyelőre csak ebben a kettőben. A tervek szerint azonban a közeljövőben má­sutt is berendeznek hasonló­kat. Az a cél, hogy a népmű­vészeti hagyományokban gaz­dag vidékek értékeit össze­gyűjtve, kialakítsanak olyan házasságkötő termet, ahol a régi népi építészet, díszítőmű­vészet emlékei között mond­hatják ki a fiatalok az igent. Buzsákon és Szennán a helyi tanácsok vezetői, pedagógu­sok, népművelők összeállítot­ták mindazoknak a tárgyak­nak a leltárát, amelyeket el akarnak helyezni a termek­ben. Van köztük szemeskályha, szőttes, fafaragás és természe­tesen hímzés. A népi házasságkötő termek építése, illetve berendezése a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának 1971-es intézkedé­si terve alapján történik. 1975-ig 36 házasságkötő, illet- J ve vegyes használatú terem épül Somogybán. Kampányról lenne szó? Nem. Nagyon is át­gondolt teryről. — A Minisztertanács 1970- ben kiadott 2006. sz. határo­zata rendelkezik a társadalmi szertartások ünnepélyessé té­teléről, a polgári házasságkö­tés, névadás, temetés megren­dezéséről és arról, hogy a me­gyei és helyi tanácsoknak mi­lyen anyagi és egyéb eszkö­zök állnak rendelkezésükre — mondta dr. Németi László, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. — A ter­vet költségvetés követte, és a megvalósulás egy-egy állomá­sa a kaposvári, a siófoki és a nagyatádi házasságkötő terem avatása. — A tervben szereplő 36 terem nem mind házas­ságkötő. Miért? — Ennek nagyon, racionális okai vannak. Egyrészt pénz- ] ügyi, hiszen csak házasságkötő termek építésére nem áll ren­delkezésünkre ekkora összeg. Másrészt nincs is rájuk szük­ség. Másfél millió forintos reprezentatív házasságkötő teremre szükség van a megye- székhelyen, de ott, ahol éven­te tizet, tizenötöt kötnek, nincs. Ezért építünk úgynevezett ve­gyes használatú termeket, amelyekben tanács- és vb-ülé- seket lehet tartam, ha pedig igény van rá, házasságkötő te­remmé alakítható. — ön a népi jellegű há­zasságkötő termek létesí­tésének nagy híve és tá­mogatója. — Igen. Ügy tudom, az or­szágban nincs hasonló kezde­ményezés, pedig ezeknek a ter­meknek szerintem nagy jelen­tőségük van. Az egyik, amely ha úgy tetszik, a mi hivatalos feladatunk is, a házasságkö­tést valóban ünnepélyessé, külsőségeiben is emlékezetessé tenni. Ez különösen így van, ha adott tájegység hagyomá­nyainak felsorakoztatásával valósítjuk meg. A másik célt én szintén fontosnak tartom Azzal, hogy a régi népművé­szeti emlékeket összegyűjtjük meg is mentjük őket. És mivel falun más helyiség nincs a ki­állításukra, ezek a termek egy kicsit múzeumok, kiállítóter­mek is lesznek. — Mikorra várható a termek megnyitása? — A szennai és a buzsáki ez év végén, illetve a következő év elején. Várhatóan többet is sikerül létrehoznunk a követ­kező években. A községekben ugyanis megvan az igény, és a tanácsi vezetőkben, pedagógu­sokban nagyon lelkes segítők­re találtunk. Tervezünk egy délszláv termet Lakócsára, de már a törökkoppányiak is je­lezték, hogy szívesen segíte­nének egy ilyen létrehozásá­ban a Koppány völgyében. — Van-e mód arra, hogy ezekben a nagyon szépnek és egy kicsit romantikus­nak ígérkező házasságkötő termekben idegenek — te­hát nem helybeliek vagy a környéken lakók — is kimondják az igent, s ez­zel ezek a községek egy kicsit Somogy Gretna- Greenjei legyenek? (Ter­mészetesen nem kovács helyettesíti az anyakönyv- vezetőt.) — Igen. Ha valakinek ilyen igénye van, igazgatási szem­pontból semmi akadálya nincs. Simon Márta Növényvédelmi tájékoztató Apocokveszélyröl és a faültetésről A múlt hónap közepétől kezdve egyre sűrűsödnek a mezeipocok-kolóniák a pil­langós területeken. Ezek a gócok gyorsan terjednek, már összefüggő, a kártétel csak­nem minden fertőzött táblán. A kártevő táplálkozásának és A tejipar nagy gondot for­dít az új sajtok, a tej fogyasz­tásának propagandájára az utóbbi hónapokban. Az áfész- ek is bekapcsolódtak a cik­kek népszerűsítésébe. A tej­ipari vállalat közreműködésé­vel több községben rendeztek kóstolással egybekötött be­mutatókat. A propaganda te­hát nagy, áru is van bőven. Egyes községekből — ahova a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat ka­posvári kirendeltsége szállít — mégis érkeztek olyan jel­zések, hogy a tejet és a tej­termeket nem kapják meg a szövetkezeti boltok. A csökölyi áfész elnöke két héttel eze­lőtt például segítséget kért a MESZÖV-től. A Tejipari Vállalat érdek­lődésűnkre közölte, hogy nem Csököly az egyetlen, amelyik nem kapott árut: a kaposvári üzem ellátási körzetében több községben várták hiába a te­jet és a tejterméket. Októ­ber végén, november elején többször kimaradt a szállítás. Október 27-én például nem kapót árut Ráksi. Igái, So- mogyszil, Őrei, Gálosfa. Ka- zsok, Büssü. Október 29-én Csököly, Gige, Visnye, Hed- rehely, Hencse, Lad, Homok- szentgyörgy, Szülök, Kál- máncsa. Október 31-én hat község, november 2-án négy község nem kapott tejet és tejterméket. Ha egyedülálló eset len­ne, nem kellene vele foglal­kozni. Sajnos, maradnak ki szállítások nemcsak a felso­rolt falvakban, hanem más községekben is, ellátási gon­dot okozva. Az okokat kerestem. A tej­ipari vállalatnál a kereskedel­mi osztály vezetője, a válla­lat igazgatója elmondta, raj­tuk nem múlik. A szállítás nem tud lépést tartani, kény­telenek voltak hét—nyolcezeri forint értékű árut megsemmi-i síteni az utóbbi hetekben. A gyár és a szállítási vál­lalat között sok a vita, pedig munkájuk elvben úgy kap­csolódik össze, mint két lánc­szem. Bebizonyították, hogyí néhány boltvezető nem haj-\ landó rendelést készíteni.. Amint az egyik túravezető el-i mondta, »mi is hibásak va-1 gyünk, mert hozzászoktattuk^ őket ahhoz, hogy rendelés nélkül vittük az árut-«. Ilyen például a kaposmérői 12. sz. bolt, az újvárfalvai 10-es, a, ladi 6-os, a kálmáncsai és szuloki bolt. A Tejipari Szál-, lítási Szolgáltató és Készle­tező Vállalat kaposvári ki­rendeltsége nagy erőfeszíté­seket tesz. Hatvan gépkocsi­juk van, ezek közül nyolcat, tartalékolnak, illetve javíta­nak, hogy pótolják a hibásjp kocsikat. A megyei tej- és tej-< termékszállítási feladatoki nagy erőfeszítéseket követel-i nek tőlük. Négy gépkocsi szállítja az árut a kaposvári tejüzem ellátási körzetébe. Ha egyik-másik elromlik, ne­héz pótolni. A beszélgetésen jelenlévő gépkocsivezetők el­mondták, hogy a javításokat azért nem tudják elvégezni, mert rossz az alkatrészellátás. Ezért egy-egy gépkocsi hosz- szú ideig áll. Tej- és tejter­mék tehát van bőven. A szál­lítás akadozik a hibás és rossz állapotban lévő gépkocsik miatt. Az ellátási gondok megszüntetése a tejet, tejter­méket szállító járművek fel­újításával, újak vásárlásával, szüntethető meg, ez azonban^ a szállítási vállalat budapesti központjának lehetőségeitől^ függ. A november 6-i meg­beszélés után közölték, hogy a Tejipari Szállítási és Szol-i gáltató Vállalat budapesti# központja — figyelembe véve'| az eseményeket — négy új tej­szállító gépkocsit ígért a ka­posvári kirendeltségének, s két héten belül megküldi. Dévai Zoltán SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 100. — Ma reggel 9-kor még egyik sem érkezett meg. Vi­szont parancsot kaptunk, hogy húzódjunk hátra, és a hor­hos meletti erdőrészen fog­laljunk tüzelőállást, ott ka­punk további parancsot. Meg­történt. Ügy tíz óra körül mo­torzúgásra lettünk figyelme­sek, amely a hátunk mögül jött. A kiküldött ember je­lentette, hogy a kis erdő túlsó szélén 8—10 felénk tartó orosz harckocsit látott. Nem tudta pontosan megszámolni a nagy izgalomtól. Lőszerünk nem volt. A, távbeszélőössze­köttetés megszakadt. Horváth zászlós úr azonnal kiadta a parancsot, hogy bevonulunk Osztrogozsszkha. — A harckocsik? — vá­gott közbe Komora. — Szerencsénkre mögöt­tünk elhaladtak, úgy, hogy nem vettek észre. A tüzelő­állást egy mélyedésben fog­laltuk el, úgy, hogy mögöt­tünk a borhos torkolatában földkaréj volt. Az erdő jó három méterrel fölöttünk hú­zódott, így jó fedezékünk volt. — És hogy tudtak eljönni? — Körülbelül negyedórát lapultunk, és mivel az út, ami Osztrogozsszkha vezet, jó há­romszáz méterre volt, hamar kievi ekéi tünk. Közben megérkezett Rad- ványi alezredes is. Komora tájékoztatta röviden a dolgok­ról. — Oroszokat hol láttál? — kérdezte Radványi a tizedest. Hangja most kemény, patto­gó volt. Nyoma sem volt a régi, nyájaskodó, atyai hang­nak. — Csúnyán állnak a dol­gok! — válaszolt a tizedes. — Folytatva az eddigi hangne­met. — Ne társalogj, fiam, ha­nem tisztességesen beszélj! — ripakodott rá az alezredes. — Alázatosan jelentem ... igen láttam, összes is akasz- kodtunk ... illetve tűzharc­ba keveredtünk. — Azt látom. Nem ez ér­dekel. Ezen már nem ■ lehet változtatni... Hanem milyen erőket.. . Áh, pont itt érdek­lődöm — legyintett dühösen. Intett Komorénak, hogy kö­vesse, és elviharzott. Feltá­madt gőgje nem engedte meg, hogy egy tizedes értékes tá­jékoztatását meghallgassa. Még hallatszott, amint ma­gyaráz Komorának: — Akárhogy is volt, a hely­zeten nem változtat. .. A továbbiakban a tizedes elmesélte: mikor elindultak, az út tiszta volt. A falu fe­lől, ahová az út bevezetett, erős tűz hallatszott, de csak kézi fegyveré és néha géppus­káé. Mikor a falu határába értek, erős tüzet kaptak, de senki nem sebesült meg. A falu néhány házból állt csu­pán és az út kiflialakban jobbra fordult. Horváth had­nagy előreszólt a gépkocsive­zetőnek, hogy teljes gázzal igyekezzen átfutni. A fordu­lóig simán ment minden, amint azonban befordultak, látták, hogy a falu kiterebé­lyesedik. Magyar, német és orosz katonák: hullák hever- Jmekben, górékban, tek jobbra-balra. Egy kilőtt Jtakarmány-, harckocsi ágyúcsövével bele­fúródva egy ház falába és pár méterre egy gépkocsironcs elállta az útjukat. Lelassí­tottak. Mire' túlhaladtak roncson, heves tüzet szaporodásának továbbra is kedvez a hosszan tartó, vi­szonylag száraz ősz. Az eddi­gi, vizsgálatok szerint gyors tömegszaporodás alakult ki, amely már nem korlátozódik a mezei pocokkal hagyományo­san fertőzött területekre. A legutóbbi vizsgálatok a me­ggye északi és középső részén kívül már a nagyatádi járás területén és a kaposvári já­rás déli részén is erős fertő­zést mutatnak. A kártevő egyedszáma sokszorosan meg­haladja a veszélyességi lét­számot; az utóbbi időben ver- földszinti élelmiszer- és ga'bonaraktárakban is gyak­ran nagy számban észlelhető. Az őszi védekezés rendkí­vül fontos, mivel a pocok té­len is folytatja megszokott a { életmódját, szaporodása ko­_______, _____ ____ kaptak, {rán kezdődik. Az eddigi vé­A gépágyún levők közül két-Székezések eredményesek vol­tén lezuhantak. Az egyik hol- J‘ak’ de a fertőzés gyors ierje­\ dese miatt — meg az erősebb tan, a másik sebesülten. Mégftól beállta előtt — nagyobb látták, amint körülöttük be- J területeken kell ezeket eLvé- csapódnak a lövedékek, és a ^ gezni. A pillangósokon kívül szerencsétlen fiú fektében#3 szérűskertek, útszélek, ;árok- . , . _ ,. . , , ipartok es egyeb parlagföldek osszerandul. De újabb es#Me]me is fontos; ezek a te_ újabb lövések ellen kellett irületek különösen kedveznek védekezniük. A házakból, ke- #a mezei pocok életfel té telei ­rítések mögül a lakosság lőtt # nek. Felhasználható a házi­ráiuk Horváth hadnaev vi- #fcerfben és szórványterülete­lajuk. Horváth hadnagy vi ,fcen; ArvaUn> Poiytanol tab­szonozta először a tüzet. iletta. (2—3 szem egy-egy la- Lőjetek!, . vagy itt mara-ikott ljru,kba A Polytanol táb- dunk! - kiáltotta A gepko- iIetta használata után a lyu. esi megcsúszott. Kerekei kin- $kakat be kell taposni.) fcizá- lodva forogtak a mely hóban. A nagyüzemben: Thiodan 3eSrlL“t egf miiedé :í50 WP' Thionex 50 WP ä lz emberek !fugkUakró- $ 2.5-3,4 *g/ha adagolásban, la, és megpróbálták kitolni. A f5(K) 1’t€r Avizben k'Permetez- reménytelen kísérletet a had-*ve-, Az Árváim hatásfoka fó­nagy parancsára abbahagyták. S kozható, ha mázsánként 3—4 .liter melaszt vagy étolajat és Ezalatt egy továbbszolgálója kg Thiodant hozzákevernek, szakaszvezető a kocsin levő”A munkaegészségügyi elő- társaival együtt váltott pus- ^írások betartására fokozottam kákból tüzelt vissza. Ketten p ygyebl; kell a kocsi alján töltötték a fegy- f' ' vereket, míg ő tüzelt. A mes-J A szőlőoltványok és gyü- terlövő fölényes biztonságával imölcsfacsemeték * telepítésé­lőtt oda. ahol torkolattüzet lá­tott fölvillanni. Sűrűn váltot­ta a puskákat. Hogy tovább 3 nek legmegfelelőbb ideje a (lombhullást követő időszak. (Ügyeljünk arra, hogy a kivá­tudjanak haladni, le kellett Riasztott növény termesztési és kapcsolni a gépágyút, külön­ben ottmaradnak. Az ágyú majdnem merőle­gesen lógott a gödörben, de így viszonylag biztonságban voltak azok az emberek, akik megpróbálták lekapcsolni. ínovenvegészsegugyi szem- (pontból is megfelelő legyen. ) (A szaporítóanyaggal legin­kább terjedő károsító a kali- Iforniai pajzstetű, a vértetű, a i gyökérgolyva és a szőrösgyö­___kerűség.) Ültetés előtt vágjuk A z izgalom, a hideg, a fa‘.‘{vissza a csemeték, oltványok gyos vas csak nehezítette a , gyökerét, majd mártsuk a munkát. Az egyik ember a {gyökérzetet higanyos csávázó­derekához kapott, és »jaj meg- {szerrel készült agyagos pépbe lőttek!« kiáltással vágódott.el. { (hozzávalók: 10 liter víz, 10— {15 dkg csávázószer és kb. 5 (Folytatjuk) # i !<g agyag).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents