Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 267. szám 1973. november 15., csütörtök Megvitatták a magyar-iraki együttműködés fejlesztését Elutazott Budapestről az iraki tervezésügyi miniszter November 6—13. között Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnö­kének meghívására dr. Dzsa- txtd Hősemnek, az Iraki Köz­társaság tervezésügyi minisz­terének vezetésével szakértői delegáció tartózkodott Ma­MOSZKVA I Nigériai látogatásának befejeztével Patolicsev és Bíró lózsef eszmecseréje A szovjet—magyar keres­kedelmi kapcsolatok távla­tait vitatta meg Moszkvában Nyikolaj Patolicsev szovjet és dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter. Dr. Bíró József vezeti azt a magyar küldöttséget, amely részt vesz Moszkvában a KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága 38. üléssza­kának munkájában. FAO-konferencia Rómában Losonczi Fái ma Accrába utazik Baráti hangulatú találkozó — Ma írják alá a jegyzőkönyveket Kopreda Dezső, az MTI különtudósító ja jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke — aki Yakubu Gowon hadseregtábornok, köztársasági elnök meghívására kíséretével látogatást tett a Nigériai Szövetségi Köztársaságban — ma lagosi megbe­szélésének befejeztével I. K. Acheampong elnök meghívá­sára Ghana fővárosába, Accrába utazik, nafesgfe A vallási (Észak-Nigériában a lakosság jelentős része muzul­mán vallású) és egyúttal tra­dicionálisan világi főméltóság (pl. a bíráskodás is jogkörébe tartozik) a többszörös agyag- falakkal körülvett 700 évespa­A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdéseiről Dr. Dimény Imre felszólalása Az Élelmezésügyi és Mező- gazdasági Szervezet (FAO) római konferenciáján szerdán felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, alá a konfe­rencián részvevő magyar kül­döttséget vezeti. A FAO-konferencia 17. ülés­szakán — 130 tagország rész­vételével — két alapvető kér­désről folyik vita: a fokozódó élelmiszerhiány viszonyai kö­zött biztonsági gabonakészle­tek felhalmozása, valamint az egyes országok mezőgazdasá­gi politikájának, a mezőgaz­dasági termelés és kereskede­lem világméretű összehango­lásának kérdése. Ezekről szólt beszédében dr. Dimény Im­re is. — A világ mezőgazdasági helyzete a legutóbbi ülésszak óta főleg a kedvezőtlen idő­járás és a nagy területeket sújtó természeti csapások kö­vetkeztében összességében va­lamelyest romlott. A gyors technikai fejlődés ellenére még mindig az a legnagyobb kérdés: sikerül- biztosítani évről évre az ember legele­mibb szükségletét, az élelmet. A mai helyzetben különösen szükség van arra, hogy kö­zösen keressük a megoldáso­kat, amelyek célravezetőnek látszanak rövid távon, s azo­kat is, amelyek elősegíthetik a helyes fejlődési folyamatokat hosszú távon — mondotta be­vezetőben, hangsúlyozva a tagországok tevékeny együtt­működésének szükségét. Majd így folytatta: — A magyar kormány át­érd a természeti csapásoktól sújtott fejlődő országok ne­héz helyzetét. Ezért országunk nagyságához és adottságaihoz képest jelentős mennyiségű búzasegélyt nyújtott — a FAO keretében — a közelmúltban a szárazságtól és éhínségtől szenvedő nyugat-afrikai né­pek gondjainak enyhítésére. — A mezőgazdasági fej­lesztés és élelmezés kérdései­nek megoldására a FAO sokat ígérő programot indított el a mezőgazdasági termelés- és kereskedelempolitika össze­hangolásával. Ezt a munkát támogattuk és támogatjuk a jövőben is — mondta a mi­niszter. — Közreműködtünk az Európa és más országok agrárpolitikai összehangolá­sáról készített tanulmány ki­dolgozásában, s ez is hozzá­járult ahhoz, hogy az anyag objektiven és reálisan tük­rözi az európai országok tény­leges helyzetét. A magyar küldöttség veze­tője a továbbiakban fölhívta a figyelmet arra, hogy az ag­rárpolitika minden országban az általános gazdaságpolitika része. — Az általános gazda­ságpolitika határozza meg mindenütt a mezőgazdasági termelés és kereskedelem he­lyét, szerepét. A mezőgazda­ság fejlesztése ennélfogva el­választhatatlan az egész gaz­daság fejlesztésétől, nem sza­kítható ki a teljes gazdasági környezetből. (Folytatás a 2. oldalon.) Nigériai népi táncosok köszöntik Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét (Teleiotó: AP­-MTI—KS) gyarorszájgon. Az Országos Tervhivatal elnöke és az ira­ki tervezésügyi miniszter tár­gyalásain megvitatták az együttműködés kiszélesítésé­nek lehetőségeit. Megálla­podtak, hogy a magyar—iraki gazdasági együttműködési ál­landó vegyes bizottság kere­tében tervezési munkabizott­ságot hoznak létre. Az iraki tervezésügyi mi­nisztert fogadta dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter. Az iraki tervezésű gyi mi­niszter szerdán elutazott ha­zánkból. (MTI) Losonczi Pál szerdán reggel vidéki programját a Kanótól mintegy ötven kilométerre fekvő Kadawa kísérleti mező- gazdasági állomásának megte­kintésével kezdte. Ütjára elkí­sérte Usman Katsina vezérőr­nagy, vezérkari főnökhelyet­tes. Az Elnöki Tanács elnöke ez­után visszatért Kanóba, és lá­togatást tett a kanoi emímél. lotájában Pált. fogadta Losonczi (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyelország Todor Zsivkov látogatása A Todor Zsivkov, _a BKP KB első titkára, az államta­nács elnöke vezetésével Len­gyelországba tartózkodó bolgár küldöttség tegnap Póznámba látogatott. Útjukra elkísérte őket Edward Gierek, a LJEMP KB első titkára és Piotr J oro­szé wicz miniszterelnök is. A »cegielski« motor- és vagon­gyár a 20 ezer dolgozót foglal­koztató üzemében lengyel- bolgár barátsági nagygyűlést rendeztek. Ezen Piotr Jaro- szewicz és Sztanko Todorov miniszterelnök mondott beszé­det. — A BKP és a bolgár kor­mány következetesen azon munkálkodik — hangsúlyozta többek közt Todorov —, hogy tovább szilárduljon a szocia­lista közösség országai és a kommunista testvérpártok marxista—leninista elveken alapuló egysége. Küldöttsé­günk jelenlegi látogatása nem­csak kétoldalú barátságunk és együttműködésünk, hanem az egész szocialista közösség erő­sítésének ügyét is előbbre vi­szi. A Todor Zsivkov vezette bolgár küldöttség ma délelőt- tig marad a Poznani vajdaság­ban. Julian Amery Budapestre érkezett Púja Frigyes külügyminisz­tériumi államtitkár meghí­vására Budapestre érkezett Julian Amery angol külügyi államminiszter. Az angol külügyi állammi­nisztert a Ferihegyi repülő- i téren Púja Frigyes, valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt John Wilson, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. (MTI) Megegyezés a tűzszüneti felhívás végrehajtásában Frontáttörés" ­ff fegyver nélkül Harmadszor a 101-es kilométerkőnél A Közel-Keletről érkező hírügynökségi jelentések szer­dán kora este arról számoltak be, hogy megegyezés szü­letett a Biztonsági Tanács legutóbbi tűzszüneti felhívásai­nak végrehajtását célzó hatpontos egyiptomi—izraeli meg­állapodás vitás kérdéseiben. Elsőként a Balaton partján Szabálytalan lebontják Több mint egy évvel ez- koztatoák: a Balaton «parti ta- ' bontási előtt intézkedett a Miniszter­tanács az építési engedély nélkül, vagy az engedélytől el­térő módon létesített épít­ményekről, az építési fegye­lem megszilárdításáról. Külön rendelet írta elő a balatoni üdülőterület tervszerű és sza­bályos fejlesztését megbontó »illegális« hétvégi házak, gyakran bódék és egyéb tá­kolmányok felmérését, s az érvényes építésügyi szabá­lyok szerinti rendezését. A vizsgálatok szerint ezen a fontos idegenforgalmi és üdü­lőterületen 5165 építmény lé­tesült hatósági engedély nél­kül, vagy az építési engedély­ben jóváhagyottól eltérő mó­don. Amint az MTI munkatársát az építésügyi és városfejlesz­tési minisztériumban tájé- i nácsok általában körültekin­tően jártak el, és arra töre­kedtek, hogy ha némi átala­kítással lehetőség nyílik az országos építésügyi szabály­zat előírásainak teljesítésére, akkor fennmaradási engedélyt adjanak az épületre. Ennek megfelelően a vizsgálat so­rán »megkérdőjelezett; 5165 építmény közül csak 2702-nek a lebontására hoztak határo­zatot. A bontási határidőnél fi­gyelembe vették az idegen­forgalmi szezont, s így ál­talában szeptember 30-át je­lölték meg az engedély nél­küli építmény eltávolításának időpontjául. Sok munkát adott a tanácsoknak az is, hogy a tulajdonosok jelentős része fellebbezett a bontási határo­zat ellen, és sokján kérték a határidő módosítá­sát. A legújabb felmérések szerint eddig a Balaton kö­rüli üdülőterületen csak­nem ezer épületet bontottak le a tulajdonosok. A hátrale­vő mintegy 1700 épület eltá­volításának meghosszabbítót,t s egyben végső határidejét ál­talában. 1974. március 31-ben állapították meg a tanácsok. Ennek az időpontnak a túl­lépésekor már érvénybe lép a rendelkezésekben előírt építésrendészeti bírság, amely szerint a bontás elmulasztá­sa miatt az építmény értéké­nek 10 százalékát kell bün­tetésként megfizetnie a tu­lajdonosnak. Ugyanakkor a tanácsok intézkednek a ki­fogásolt építmények hatósági lebontásáról, tárolásáról, s e munkálatok költségével is S tulajdonost terhelik ■■■■■ Gamazi egyiptomi és Jariv i ENSZ-katonáknak a izraeli tábornok szerdán dél­előtt megtartotta találkozóját, amelyen Ensio Siilasvou tá­bornok, a közel-keleti ENSZ- békeerők főparancsnoka elnö­költ. A közép-európai idő sze­rint 14 óra után befejeződött — három órán át tartó — eszmecseréről távozóban Sii- lasvuo tábornok az újság­írókkal közölte: a két fél a hatpontos egyezmény szel­lemében csütörtökön reggel hét órakor (közép-európai idő) a sebesültekkel megkezdi a hadifoglyok kicserélését. Ad­dig az izraeliek átadják az Szuezt Kairóval összekötő katonai ellenőrzőpontokat. A sebesült hadifoglyokat a nemzetközi Vöröskereszt repülőgépei vi­szik Kairóba, illetve Tel Aviv- ba. — Ha ez megvalósult — folytatta Siilasvuo —, ismét megindítják a harmadik had­sereg élelmiszer- és gyógy­szer-utánpótlását, és hasonló szállítmányokat juttatnak el Szuez város polgári lakossá­gához is. A tárgyalásokról szólva a finn tábornok elmondta, hogy célratörő eszmecsere folyt, főként a hatpontos egyezmény Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ gazdasági és szó- vedelemelosztást ciális tanácsa jelentéséről tartott vitában felszólalt Ha­lász István tanácsos, a magyar delegáció tagja. Az ENSZ második fejlesztési évtize­dével kapcsolatban a szerve­zet legfontosabb feladata — hangsúlyozta —, hogy a fejlő­dő országokban a társadalmi struktúra átalakításával a je- i Venleginél igazságosabb le­hozzanak létre. — Az iparosítás szakaszá­ban nagy jelentősége van annak — mondotta, — hogy a fejlődő országok a legújabb műszaki és tudományos is­meretek birtokába jussanak. Ezzel kapcsolatban tájé­koztatást adott aról a segít­ségről, amelyet Magyaror­szág essen a téren ad a fejlő­dő országoknak 3., 4., 5., és 6. pontjának ér­telmezéséről. A megbeszélés végeztével — helyszínen levő újságírók tanúsága szerint — mindkét fél elégedettnek lát­szott. Siilasvuo tábornok meg is jegyezte:-Megítélésem szerint a fe­lek nagy eredményt értek el«. A Kairóban működő ENSZ- központ szóvivője ugyanak­kor azzal egészítette ki a tábor­nok nyilatkozatát, hogy egyip­tomi részről fogolylistával ér­keztek a szerdai tárgyalásra, s ezt át is nyújtották az Izra­eli félnek. A szóvivő kedvező jelnek mondotta, hogy míg a 119-es kilométerkőnél levő ellenőrző pontnál a tárgyalá­sokat megelőzően még ne­hézségeket támasztottak az izraeliek a pont átvételére ér­kező ENSZ-katonákkal szem­ben, a tárgyalások után már lehetővé tették az ENSZ el­lenőrző pontjának felállítá­sát. Az AP amerikai hírügynök­ség kairói tudósítója — az egyiptomi fővárosban levő ENSZ hivatalos személyisé­gek tájékoztatására hivatkoz­va — a szerdai egyiptomi— izraeli megbeszéléseken szü­letet eredményt »frontáttörés­nek« nevezte. A kairói kormány — jelen­tések szerint — a nap folya­mán kabinetülésen vitatta meg a legutóbbi fejleménye­ket. Részt vett az ülésen Fah­I mi külügyminiszter, aki teg­nap is fogadta Eiltst, az egye­sült államok kinevezett . ró* nagykövetét.

Next

/
Thumbnails
Contents