Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

Korszerűsítési törekvések az általános iskolákban A z MSZMP KB 1972. jú­nius 15-i határozatának megfelelően jelentős változások történnek általános iskoláinkban. A korszerűsítési törekvések számtalan jele és eredménye tapasztalható ok­tató-nevelő munkájukban. A korszerűsítés elsősorban a szemléletváltozás gyökeres átalakulását követeli. Sokan még mindig a modern eszkö­zök térhódításában látják e te­rületen az előrehaladást. Iga/ az eszközöknek nagy szerepük van a korszerűsítésben, de csak ezek előtérbe állítása a leglé­nyegesebbről, a pedagógusról vonja el a figyelmet. Neve­lőink a gyakorlatban tapasz­talhatják. hogy a televízió- és rádióadások, a magnetofon, a lemezjátszó, a pergőfilm hasz­nálata önmagában még nem jelent előnyös változást, hi­szen az eddigi — sokszor ide­jétmúlt — módszereinket, el­járásainkat erősítettük velük. A korszerűsítés értelmezésé­ben az jár helyes úton, aki a tartalom, a szervezeti formák, a nevelésben és oktatásban al­kalmazott módszerek, a mo­dern eszközök használatának kaocsolatában. egységében végzi munkáját. A tanulói te- vikenykedtetés, az önállóság­ra nevelés, a tanulói képesség- és készségszintnek megfelelő, differenciált feladatok folya­matos biztosítása, a tanulás irányítása, »vezérlése« jelent­heti az igényekhez mért he­lyes pedagógusszemlélet ki­alakítását. A tantervi anyag tartalmá­ban és mennyiségében bekö­vetkezett változások is ezt szolgálják. Az általános iskola mindkét tagozatán csökkentet­ték a tananyagot. Az alsó ta­gozatban kisebb a módosítás. A felső tagozat minden osztályában — az összes tantárgyban — jelentős mérvű tananyagcsökkentésre és átrendezésre került sor. A tananyagcsökkentés legfonto­sabb célkitűzése, hogy a fölös­leges lexikális ismereteket ki- 'úi.sz'öböíjé. s megszüntesse a tanulók túlterhelését. Nem az idények .leszállításáról van szó, hanem az iskola korsze­rűbb, hasznosabb, használha­tóbb ismeretek birtokába kí­vánja juttatni a gyerekeket. Csökkent a tananyag, keve­sebb lett az új anyagot feldol­gozó órák száma, s fokozato­san több idő jut a gyakorlásra, a tanulói önállóság kialakítá­sára, a gondolkodás fejleszté­sére, a tananyag elmélyítésé­re. Pedagógusaink egyre több időt fordítanak az ellenőrzés­re, a munka közben felmerült elmaradások pótoltatására, s a korrigálásra. A kisebb meny- nyiségű — de a lényeges is­mereteket tartalmazó — tan­anyag időt és energiát szaba­dít fel. Az írásbeli házi fe1- adstok és az otthoni tanulás idejének csökkentése zavarta­lanná teszi a tanulók pihené­sét és kikapcsolódását, s a délutáni szabad időben a »há­zi feladat nyomasztó terhe- nélkül vehetnek részt az ifjú­sági szervezet rendezvényéin. A megnövekedett szabad idő egyre több lehetőséget nyújt a könyvtárak, múzeumok láto­gatására. Sok jó kezdeménye­zés született a megye általános iskoláiban, hogy megismerjék a niklai, zalai, marcali, ka­posvári múzeumokat. A ne­velők és a szülők nagyobb összefogására van szükség hogy a könyvtárakat gyakrab­ban keressék föl a tanulók. Az általános iskolában a heti óraszámok változatlanok maradtak. Csupán testnevelés­ből nőtt heti két óráról há­romra az óraszám. Szükség volt erre. mert a tanulók gyen­ge fizikummal, erőnléttel és rrCzgáskultúrával rendelkez­nek. Többet tartózkodnak a szabadban a diákok, mint ko­rábban. de a testnevelési órán túlmenően a szülőknek is na­gyobb gondot kell fordítaniuk az egészséges nevelésre. A »salá-di kirándulások, a tu­risztika. az ország iárás. az uszodák gvakori fölkeresése egyre fontosabbak. Az iskolákban több helyen építenek korszerű kispályákat. Csak néhányat említünk. Bar­cson és a kaposvári Berzsenyi Bániéi Általános Iskolában bi­tumenes kézi'abdaoá'vát lé­tesítettek. Hetesen a tanul’ V közreműködésével készítetté1' elő salakozásra kispálvá':uka+ Pusztakovácsiban a műveiő- ! dési otthon környékén terem­tettek szabadtéri snortolási lehetőséget. Homokszentgv«r- ! gyön az »Egy nap az iskolá- ( ért«-mozgalom keretében az i iskola — így a soortudvar — i teljes korszerűsítésére kerül j sor. A társadalmi munka kö­vetésre méltó szén né'dgja ta- 1 pasztaiható a kaposvári Zrí­I nyi Ilona Általános Iskolában. A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága 760 négyzetmé­ter alapterületű bitumenes j sportpályát épített, melynek j költségei meghaladják a | 140 000 forintot. A korszerűsítés feltétele hogy gyarapitsuk iskoláink fölszerelését, szertárait. A 'múlt tanévben a megyei mü- I velődésügyi osztály 6.2 milii j forint értékű szemléltető esz­közt szerzett be központi költ- í ségvetéséből az általános isko­lák számára. Az iskolák egy részében figyelemre méltó összeget használtak fel könyv­tárfejlesztésre. Berzencé i Zákánytelepen gazdag iskolm könyvtárt működtettek. Ka­posváron. a Krénusz János Ál­talános Iskolában az irodalmi szaktantermet és a könyvtárt kapcsolták össze az eredmé­nyes oktatás érdekében. Jó kezdeményezés tapasztalható a me—e több községében az is­kolai és a községi könyvtárak összekapcsolására. Az állami költségvetés felhasználásán túlmenően társadalmi összefo­gásra. segítségre lesz szükség, hogy intézményeink a korsze­rűség követelményeinek a tárgyi feltételek biztosítása terén is megfelelhessenek. Az eddigi bemutató, de­monstráló, megbeszélő mód­szerek mellett a megfigyelte­tés, a kísérletezés, a tan- könyvvel-könyvvel való bá­násmód (a könyvnek, szótár­nak, lexikonnak munkaesz­közként kezelése*, a vita. a szemináriumszerű' feldolgo­zás. a referáló-korreferáló módszer kerül előtérbe. A változatos módszerek terén tapasztalható a legnagyobb lemaradás, a fokozatos felzár­kózásra azonban megyénkben minden lehetőség megvan. A pedagógiai korszerűsítés i’apdokumentuma. az új rendtartás keretjellegű, s nö­velheti a nevelői és a tanulói . demokratizmust. Iskoláink most ismerkednek a rendtar­tással, és keresik a jó megol­dásokat, módszereket. A jogok és kötelességek növekedésé­vel arányosan nő a felelősség. Az új rendtartástól az iskolai élet színvonalának emelkedé- ! sét, a rend és g fegyelem erő­södését várjuk. A korszerűsítési törekvések a szaktantermek létesítésében és működtetésében mutatkoz­tak meg leginkább megyénk­ben. A múlt tanévben 164 szaktantermet hoztak létre az iskolák tantestületei, az idei­ben 118 »építését« kezdték meg. Soha nem tapasztalt nezsgés indult meg a szaktan­\ teremrendszer létrehozására : Az iskolák nagyrészt saját srőből létesítenek szaktanter­meket. A nevelők nagy lelke­sedéssel. jelentős többletmun­kával építik termeiket Kéthe- lyen. Nagyberkiben. Balaton- 'e'lán. Kadarkúton. Kaoosfőn. s/enthalázson — és tovább so­rolhatnám az iskolákat. Mar­caliban a járási hivatal elnöke. dr. P.ess Zoltán is lelkes támo­gatója a »tereméoítő mozga­lomnak.«. A kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskolában a vállalatok és a szocialista bri­gádok segítsége emelhető ki. Túri Imre százados és a VBKM Univerzál brigádja a terve­zésben és a szervezésben ovú'tott sok segítséget. A Szal­ma István és a József Attila szocialista brigád és a húskom­binát November 7. szocialista brigádja segítettek a kivitele­zésben. A szaktanterem létre­hozásához a honvédség is hoz­zájárult. (Meg kell azonban ieweznünk. hogv szaktanter­meket csak ott szabad kiala­kítani. ahol a személyi, tár­gyi feltételek biztosítottak. A korszerűsítés igényéből edő feladatokat csak akkor sikerül maradék- ) talanul megvalósítani, ha a pedagógusok hivatástudatból j eredően tudásuk javát nyújt- j iák. s az egész társadalom ösz- ! szefog az eredményes munka i érdekében. Bóra Ferenc megyei tanulmányi felügyelő Napsütésben Könyv a „szcllcmvadászairól 99 A Gondolat Kiadó gondozá- j sában jelent meg egy nagyon is élő problémával foglalkozó könyv: a Hamis szellemek, | igazi csalók. A szerzőtrió: Al­lan—Schiff—Kramer. Allan il- ! luzionista, minden trükk tu- j dója. Közösen indulnak a nap­jaink emberét rettegésben tar­tó szellemek vadászatára. hogy tudással, hozzáértéssel megta­lálják őket. A vadászat nem jár eredménnyel, csak szélhá­mosokat, csalókat találnak az ördögök és szellemek helyett. Minden ötödik nő. minden j hetedik férfi hisz a szellemek­ben — állítja a közvéleménv- kutatás — írják a szerzők. Különösén a nyugati országok- I ban elszomorító a helyzet. »Egy j fölmérésből kiderült, hogy a protestánsok 22, a katolikusok j 52 és a templomjáró katoliku- 1 sok 76 százaléka hisz az ör-1 dögben;, a boszorkányokban«, j Furcsa számok ezek. Hazánkban nem végeztek I — tudtommal — ilyen jellegű felmérést, de hogy nálunk is hisznek a testbe bújt rossz í szellemekben, azt e könyv is j bizonyítja. Példaként említi az j 1964-es Mohács környéki ese­tet, amikor Balanitz Jánosné gyilkosság vádjával állt a mo- j hácsi bíróság elé. Szinte ne- i vetségesként hat az eset: cső- j dadoktor tanácsára baltával támadta meg anyósát, mivel az ördög belé költözött, s meg- betegítette lányát. Mégis szo­morú valóság. Gyilkosságokat követnek el, ártatlan emberek pusztulnak el boszorkányság vádjával. Mindez egy ostoba hit miatt. Egykori uralkodónk. Könyves Kálmán már kimond­ta: SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 73. A Baloghok, a Kovácsok, a Pintérek ezrei hullottak el, ta­lán föl sem fogva, hogy mi árt kell elpusztulniuk, és néhány hozzátartozón kívül senki sem jajgatott értük. Legföljebb azért dühöngtek egyesek, hogy fogy a Baloghok, Kovácsok, Pintérek tömege, és pótolni kell őket valahogy ... Ezreket csak a fekete betűk, gyászolnak az újságok lapjaid, de a nagy halott felett egy egész országot beborító gyász­lepel leng. Gyászmisék és is­tentiszteletek sora, a hon nagy fiáért mondanak imát... de az emberek tömege a saját­jaira gondol. — Lelőtték! — terjed el a hír. — De előbb négy orosz gépet lőtt le — suttogják, és a hős megdicsőül. A képes újságok a gyászfá- tyolos özvegy képét címlapon hozzák. Edelcheim Gyulai Ella grófnő a fiával — nagybányai Horthy Istvánkával — őszinte fájdalommal néz az olvasóra. A több miliió olvasó több ezer fiát gyászolja, és mégis a ráerőszakolt gyászt viseli. Az egyetlen hősét, akit a Legfel­sőbb Hadúr Apja utólag Sig­num Landisszal tüntet ki. A nemzet teste vonaglik fáj­dalmában. mindenkivel igye­kezvén elhitetni, hogy a záp- fog miatt. Illovszkojei repülőtér, au­gusztus 19. — A legénységnek dupla bor. Francia vörös. Egy egész üveggel! (Eddig felet kaptak hetente.) Dupla csokoládé és két stanicli brómos cukorka. — Hadd mulassanak ők is! — kapja az utasítást a gh. — »Majd máshol megszorítjuk« — gondolta az élelmezési tiszt. A koszt egyébként a szoká­sos, az előírt. Délután a parancsnál há­romszoros éljen! A főhadnagy úrra, a kormanyzóhelyettez úr­ra ! A tiszti szállások körül nagy a sürgés-forgás. A konyha fe­lől kellemes illatok terjeng­nek étvágygerjesztőén. A rak­tárból már előhozták a pezs­gőket és a vörös bort. Láda- _szám. Valódi francia mind­kettő! A szlovák sligovica is ott várat magára. A Re. 2000 típusú olasz gé­pek, magyar nevükön a Hé­ják — vagy ahogy nehézkes­ségük miatt nevezik a »repü­lő koporsók« — nem állnának lombfedezékük alá behúzódva, készenlétben, bárki azt hihet- né. hogy majálisra készülőd­nek. Jó kedvű, zsíros hangok kí­séretében hordják a nyers­anyagot a vacsorához. A tiszti szolgák kefélnek, tisztogatnak, hogy gazdáik estére »puccpa- rádéban« legyenek. Rádión, távbeszélőn érkez­— Boszorkányok nincsenek, ellenük semmi per ne legyen. A bölcs mondás elhangzott az egész világon, már több száz évvel ezelőtt, mégis van­nak. akik vakon hisznek a boszorkányokban. Hogy mi­ért? Nehéz erre választ adni. Egy biztos, nem a tudatlanság az egyetlen ok, hisz sok eset­ben tanult embereket csapnak be a szélhámosok rémtörténe­teikkel. ördögűző orvosságaik­kal. A boszorkányhistóriák egyre szaporodnak. Közkedvelt szórakozássá vált a szellem­idéző szeánszok rendezése. Vi­lágméreteket ölt a szélhámo­sok üzleti hálózatának kibon­takozása. Megakadálvozni pe­dig majdnem lehetetlen. Ne­künk. embereknek kell véde­keznünk. Allan—Schiff—Kra­mer könyve is erre biztat ben­nünket. nek a jó kívánságok, szerte mindenfelől, de nem a fő­hadnagy úrnak. István kor- mányzóhelyettes névnapjára, István király napjának előes­téjén. A reptér estére elcsendese­dett, Csak a szolgálatban levők j vannak fenn. A kiállított őrök ' csendben, figyelve állnak, vagy róják a kijelölt utat. Két hatalmas sátorban azon­ban igen magasra hágott a jó-- kedv. Az asztalon ételmaradékok és fáiig telt. vagy üres üvegek. A földön is üres üvegek ta­núskodnak. hogv van »huzat«. Boross szds. mikor látántor- gott a sátorba — émelyegve, gyulladt szemekkel — már azt hitte, hogv egy kissé jobb állapotban van. — Jobban vagy. druszám?! — kiáltott rá Horthy főhad­nagy. maid válaszra sem yár- va macához rántotta az egyik őrvezetőt. A füstös k“nű fiú maid eleitette ’’“gedűj-ét. — Azt. hogv Erik a... érik a b'-’zrka’ácz. Ná’rmnál hűbb szeretet nem talá*sz! — kezd­te énekelni, majd rákiáltott Rorossra. — Na folytasd! Es­küszöm. a Csekénvi J/'ska a Barossban nem énekli úgy, mint te! i Folytatjuk.) A határszélen. Zákányban ismertük meg ezt a tehetsé­ges ' fiatalembert. Sulyok Jó­zsefnek -hívják, huszonkilenc éves; magyar, orosz és rajz szakot végzett a Pécsi- Pe­dagógiai Főiskolán. 1971-től él a faluban feleségével, gyermekével, s a szolgálati lakás' egyik szobája »műte­rem«, a másik állandó kiál­lítás. Úgy mondja: a fát sze­reti a legjobban, de rézdom­borításai is figyelemre mél­tók. Szeretné tovább képez­ni magát, jelentkezett a Képzőművészeti Főiskola le­velező szakára. I öt és műveiből néhányat napsütésben örökített meg a fényképezőgép. Napfényes az élete is, az alkotás gyöt­rődése, izgalma teszi azzá. Rózái (1970) Síró kisfám (1973) Servns Humitrbus (1973)

Next

/
Thumbnails
Contents