Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-11 / 238. szám
Együttműködés a vegyszeres növényvédelemben 2J tsz részvételével megalakult a NEGE tékű tagoltsága. Különösen azHatásos növényvédelmet ma már elsősorban helikopterekkel és repülőgéppel lehet végezni. Ennek a módszernek ott van rendkívül nagy jelentősége, ahol a feltételek adottak, a kellő táblásítás megtörtént, intenzív növénytermesztést folytatnak. Megyénk déli részén most térnek át a burgonya zárt rendszerű termesztésére. Ezeken, a területeken több ezer hold burgonya ötszöri permetezését kell elvégezni. Ehhez alakult meg 21 termelőszövetkezet részvételével a Növényvédelmi Egyszerűbb Gazdasági Együttműködés, a NEGE. A NEGE-t mint jogi személy a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége képviseli. A feladatokról, a megalakulás körülményeiről Gergő Sándorral, a szövetség titkárhelyettesével beszélgettünk. — A zárt rendszerek bevezetésével vált elengedhetetlenné egy ilyen együttműködés létrehozása. A fennhatóságunk alá tartozó termelőszövetkezetek szinte valamennyien tagjai vagy a lábodi, vagy a barcsi burgonyatermesztési rendszernek. Az eredményes növény- termesztéshez azonban hatásos növényvédelem is kell. A bur- bonyabogár és a fitoftóra ellen legjobban a levegőből lehet védekezni. — Miért helikoptert, és nem merev szárnyú repülőt alkalmaznak majd? — Egyrészt a domborzati Viszonyok, a felszín nagymérárokrendszerek tagolják a gazdaságok területét. Ezen a vidéken a csatornasűrűség 1,3 kilométer négyzetkilométerenként. Repülőgép ezért itt nem alkalmazható, nagy a fordulási sugara, a helikoptert viszont nem zavarják a csatornák, hiszen helyben is képes megfordulni. így kevesebb lesz az üresjárat. A másik szempont pedig az, hogy a helikopter légörvényt idéz elő. Ez nagyon lényeges dolog, hiszen így a burgonya leveleit megbolygatja és a permetezőszer a levél fonákjára is eljut. — Mi adta a példát a NEGE megalakításához ? — Többször jártunk már olyan vidéken, ahol hasonló együttműködés jött létre a gazdaságok között. Ezeken a helyeken általában bérelt, állami repülőgépekkel dolgoztak. Ezt azonban mi nem tehetjük meg, mivel az állam nem vásárol új helikoptert, így nekünk kell beszerezni, melyet azután a Repülőgépes Növényvédő Állomásnak üzemeltetésre átadunk. A NEGE a vásárlások lebonyolítására a szükséges pénzeszközöket a szövetkezetek által jogvásárlás cí| mén befizetett pénzből biztoí sítja. A gazdaságok a területek arányában fizetik a szükséges összeget, mégpedig ezer holdanként 120 ezer forintot. — A negyvenezer hold burgonya évenként ötszöri permetezésével kihasználják-e a helikopter kapacitását? — Egyáltalán nem. Éppen ezért nemcsak burgonyapermetezésre, hanem a gabonák tavaszi vegyszerezésére, valamint nagyobb konzervipari kultúrák — paradicsom, uborka — növényvédelmére is felhasználjuk. — Hány termelőszövetkezet tagja a NEGE-nek? — Az első tanácskozásunkra, ahol az elképzeléseket, terveket ismertettük, 24 tsz-’t hívtunk meg, és közülük huszoneggyel alakítottuk ki az együttműködést. A részvevő termelőszövetkezetek a helikopter kiszolgálásra vásárolnak még egy tehergépkocsit, egy személyszállító gépkocsit a technikai személyzet és a központi keverőbrigádban dolgozó személyek szállítására. Ezenkívül szükség van egy rakodósilóra, egy szivattyúra, keverőtartályra géppel együtt, melyet az együttműködés tagjai a rezsiköltség terhére üzemeltetnek. A részvevők a helikopter szakszerű, biztonságos, gyors és pontos kihasználása céljából egy központi kiszolgáló brigádot hoznak létre. A NEGE ügyeit intéző bizottság irányítja, az . operatív munkát egy négytagú vezetőség, valamint egy függetlenített ügyintéző végzi majd. Az ő feladata lesz a helikopter kihasználási tervénél, elkészítése is. A NEGE új tagokat is fölvehet soraiba. A helikopter előreláthatólag a tél végére megérkezik, és a tavaszi növényvédelmet már ezzel végezhetik a gazdaságok. D. T. Utánpótlás tehetséges fiatalokból Örömet ad a munka SOK FÜGG A FIATALOKTÓL a Kaposvári Háziipari Szövetkezetiben. Ezt a legutóbbi példa is bizonyítja, melyről G vertesei Anna KlSZ-titkár beszél. — NiDK-iexportra is dolgozunk. A szövetkezetben mindenki tudja, ez a legnehezebb feladat. Merőben új technológia, magas minőségi követelmény, rövid határidő. Legutóbb 5400 lányka nadrágkosztümöt rendeltek, melyért percnyi pontossággal érkezett a kamion. Másfél hónap megfeszített munkájának eredménye volt, hogy a berakodás azonnal megkezdődhetett. Ez idő alatt nem volt szabad szombat, sőt a fiatalok vállalták, hogy vasárnap, de a legutolsó napokban meg éjjel is dolgoznak. — Sajnos — ezt már Erdei István, a szövetkezet elnöke teszi hozzá — néhány idősebb dolgozónk éppen ezekben a nehéz napokban hagyott cserben bennünket. Most hasonló nehéz próbatétel előtt állunk. A fiatalok jó munkája a garancia, hogy a határidőt tartani fogjuk. — Van műszak, amelyikben valamennyi dolgozó fiatal. Munkájukon mérhető le elsősorban, hogy jó a közösség Kereső Ilona női szabó, a ruhaipari technikum tanulója. — Mindjárt harmadikban kezdhettem ezt az iskolát, mivel kiemelt szakmunkásképzésben vettem részt. A szövetkezetből hatan járunk a technikumba, és hogy mindannyian helytállunk, annak eredménye, hogy itt a munkát »igazítják« a dolgozókhoz, vagyis munkaidőben is járhatunk az órákra. Természetesen utána pótoljuk a kiesett munkát. Rajtuk kívül még többen vesznek részt szakmai továbbképzésen, ketten pedig köz- gazdasági szakközépiskolában tanulnak. — Szükség lesz-e a most még tanuló fiatalokra a termelés irányításában? — kérdeztük a szövetkezet elnökét. — Nálunk hiányzik a harmincas és negyvenes korosztály. Égé szán fiatalok, és idősebbek dolgoznak itt. Ez is mutatja, hogy különösen fontos feladatunk az utánpótlás magasan képzett fiatal szakemberekből. Űj telepünk elkészültével még több szakemberre lesz szükségünk. — Az elmúlt hetekben újabb fiatalok jöttek a szövetkezetbe. Mi vonzza ide a huszonéveseket ? — A könnyűipari üzemek többségében ma már egy dolgozó csupán részfeladatokat végez, legtöbbször nem is ismeri az egész termelési folyamatot. Nálunk nem szalagszerű a termelés. Egy munkadarabot egy dolgozó készít, így sakkal több örömet ad a munka. Ennél is fontosabb, hogy az ilyen munka sokkal jobb lehetőséget ad a szakma egészének, sőt a legújabb technológiák megismerésére is. Kis szériában termelünk, szinte hétről hétre változik a modell, ahogy a divat és a megrendelő diktálja. Aki nálunk tanulta a mesterséget, az az országban bárhol megállja a helyét. HA VAN KAPOSVÁRI divat, akkor azt a Háziipari Szövetkezet »diktálja«. A Kaposvári Villamossági Gyárban rendezett ifjúsági divatbemutatón Gyenesei Anna saját tervezésű ruhában állt a közönség elé. A szövetkezet legtöbb dolgozója fiatal nő — tehát divatszakértő is egyben. Gondolom egy-egy új modell kialakításánál az ő véleményüket is kikérik. — Valamennyi dolgozónk egyben vásárló is. Ha véleményüket kérjük, »piackutatást« is végzünk. Ez legtöbbször úgy történik, hogy valamelyikünk felhúzza a mintadarabot és végigmegy a műhelyeken, ahol mindenki elmondja a véleményét. »Ide egy zseb kellene — vastag övvel, még szebb lenne...« Ha sokan mondják rá: »ezt bizony én is megvenném«, biztosak lehetünk, hogy a vásárlók tetszését is megnyeri — mondja Gyenesei Anna, aki egyébként a ruhaipari főiskolára készül, divattervező szeretne lenni. — Egy itt dolgozó munkatársunk Dombóváron bement az áruházba vásárolni. Az eladó nagy bizalmasan »megsúgta« neki, hogy kitűnő minőségű, új vonalú nadrágok érkeztek. Mindannyian büszkék vagyunk rá, hogy kiderült, a »kapós új nadrág« a mi termékünk volt. Bíró Ferenc FÉLTÉS A közös vagyon féltése úgy alakult ki a termelőszövetkezeti tagokban, hogy legtöbben nem is tudnák dátumhoz kötni, mikor érezték először: nem mindegy, hogy ki, mikor, hová indul avval a zsáknyi búzával a közös magtárból. Az viszont tény. hogy néhány éve az egyik kis faluból felháborodott levelet kaptunk, amikor valaki szó nélkül »leszakított« a gulyából egy ál- j latot, s a maga istállójába haj- ! tóttá. A levélben sűrűn fordult ; elő az a kifejezés: »közös va- | gyón«. Sürgették az eljárás megindítását az illető ellen. [ Nemegyszer a kemény szó- ' nál is erősebb érvekkel — figyelmeztetővel, fegyelmivel, kizárással — éltek azokkal szem :: ~ akik Csáky szalmájának t. ítélték a tsz javait Mostanában figyeltem föl arra, hogy egyre inkább finomul ez az érzék, ez a féltés. Már nemcsak a zsák búzát, a hazahajtott lábasjószágot vigyázzák. »A rejtettebb java kát« is. Egy taggyűlésen az egyik felszólaló arról beszélt, hogy a földek mentén felpúpozott műtrágyát eső veri, szél hordja. Meg kell oldani a tárolását, mert a kilúgozott vegyi anyag elveszíti hatóerejét. Az illető tsz-tag ismertette elképzeléseit is. A szomszédos szövetkezetben járt, ahol látta: már épül a tároló. Nem nagy dolog ez: egy elkerített réíz, betonaljzat, tető. A műtrágyát is itt keverik majd. Ezt kellene nekik is megvalósítaniuk. Féltette azt. amiben néhány i ve még nem látta meg a »kő zös vagyont«. Az elillanó tápértékét Szüret Egy a helybeli szüret cl ők közi A szelíd lankákon nem látni a szőlőskert végét. Hosszú percekig bolyonghat az ember, míg megtalálja a szürete- lőket az óriási tábla közepén. Pedig mintegy 150 ember dolgozik itt, tsz-tagok, »vendégmunkások«, középiskolások. Nagy nap virradt a darazsakra. »Mesebeli kásahegy« növekszik előttük, percről percre kicsordul az édes must, s elegendő csak lustán körül- dongani a puttonyokat és a szállító pótkocsikat, ráérősen letelepedni a csodálatos szőlőhalom közepébe. Nem így a seregélyek, a szőlőskertek hívatlan vendégei. Megneszel- ték, hogy tanácsosabb lesz távol maradni a szőlőktől, nem is került arra egész nap egyetlen falánk madár sem. Pedig az emberi zaj elűész a hatalmas, 90 hektáros tábla közepén. Három csoportban szedik a szőlőt. Nevetésüket, jövésmenésüket, a zetorok buífogá- sát és a szőlőlevél zizzenését elnyeli a csend. Mert csend van a kőröshegyi szőlő lábián, a százezernyi tőke békésen fürdik a langyos napsütésben. A szüretnek mindig is kiemelkedő jelentősége volt itt, a kőroshegyi dombokon. Ennek a szép, de derékfájdító őszi munkának valami ünnepélyes hangulata is van. S nemcsak azért, mert a bor és a szőlő évszázadok óta a szellem, az öröm és a vidámság kultikus jelképei. Itt és most — s korábban bármikor — a szüret egyszersmind az egész év munkájának a fokmérője. De ugyancsak megméretik az is, hogy a következő esztendőben az örömtől lesz-e sima, vagy a gondtól felhős a kőröshegyi gazdák és a tsz-tagok homloka. Mert a szőlőtermesztés és a szüret a mindennapi éleim, k, a megélhetésnek vál- fozatlanui a legfontosaob -'lapja Kőröshegyen. A tsz árbevételének például több irrnt 50 százaléka (7 millió forint körül) származik a szőlészei- ből, borászatból. Hogyne oc- 'ü na hát el az arca Nyitva‘ htvánnak — aki a szüreti munkákra felügyel —, amikor a (őkék alatt gondatlanul el- iullajtott egészséges fürtöket il: Boné Gyaláné. talál. Ezért lesi aggodalmasan Bessenyei György főagronó- mus is, milyen magas az idei must cukorfoka, s mennyi szőlőt tudnak leszedni naponta. A szőlő itt a tsz-közösség boldogulásának első számú eredője. Ugyanezt mondhatjuk a szőlő- termelő szakcsoportra és a többi, egy holdon gazdálkodó szőlőtulajdonosra is: a százados hagyományok miatt itt nem a nyári aratás, hanem az októberi szüret az az idő, mikor az ember lázban ég, s érdemes késő éjszakáig fennmaradni, dolgozni, szervezni, számolgatni. Kőröshegy. A borkedvelők szemében ennek a névnek mindig sajátos csengése, márkája volt. Se szeri, se száma a dicséretnek, elismerésnek. — Miért? — kérdeztük a fő- agronómustól. — Miért jobbak itt a borok, mint Somogy más részein? Miért növekszik jobban a szőlő a kőröshegyi dombokon? — Az itteni lágy hajlású lankákat állandóan süti a nap. S mivel a talajban viszonylag nagy a homok arány, ez a homok és a meleg kedvezően érezteti hatását a szőlő növekedésében. De az is szerepet játszhatott, hogy a terület gabona- és kukoricatermelésre ide jönni, a tanulmányi kirándulás nyolcvan százalékát az itt keresett pénzből fedezzük. Tavaly fejenként hat-nyolc- száz forintot kaptunk egy hétért. Kovács Zsuzsa diák: — Az este születésnapot ünnepeltünk a Balaton-parton Egyszer csak jött egy bácsi, nagyban danászva, hadonászva. Rögtön szóltunk neki, jöjjön ide, riportot szeretnénk magával készíteni. Hát, akkor aztán elkezdett menekülni, és csak kiáltozott vissza: »Nem adok pálinkát nektek.«. Harmat Rozália diák: — Sokat kell dolgozni, az biztos, de azért jó, mert este szabad az ember és szórakozhat. Ha iskolába járunk, ezt nem lehet. Igaz, ma reggel csak tojáskát kaptunk tojás helyett, különben jó kiadós az adag. Ma vagyunk itt utoljára, az este búcsúzóul elmegyünk szalonnát sütni, és egy kis mustot kóstolni. De dolgozik itt egy népes brigád a Nógrád megyei Mát- ramir.dszentről is. Ök a hajdani »summások« utódai. Gyakorlott szüretelők, s mégis a/ első napokban nem úgy ment a munka, ahogy kellett volna. — Miért? — Nógrád megyében szinte kizárólag csemegeszőlőt szüreteltek — mondja az agronó- mus. — S azt másként kell szedni, mint itt az olaszrizlin- get. Pattan a szára, és köny- nyen letörhető. A borszőlőé viszont szívós, s ha megrántják, inkább az egész fürt a szüretelő kezébe hullik, összenyomódik. Másként kell tehát szedni az olaszrizlinget, s ezt meg kellett szokniuk. Most már megy a munka, naponta tíz órát is dolgoznak, s 130— 140 forintot keresnek. Tóth Tiborné a nógrádiaK közűi: — Nagyon jó brigádunk van, hiszen évek óta együtt dolgozunk. Időszakos dolgozók vagyunk, két hétre jöttünk szünetelni. Vannak köztünk üzemi munkások és háztartásbeliek Í3. Baksa Miklós megtoldja az elmondottakat: — Mi Hasznosról jöttünk. Örülünk, hogy 'jő az idő. 'Vidámak a népek,, énekelgetitek, elviccelgetünk. Egy baj van csak — hunyorít vidáman —, nem úgy tölthetjük az esténket, mint otthon. A leggyorsabban, leggyakorlottabb kézzel mégiscsak a Helybeliek, a kőröshegyi brigád tagjai dolgoznak. Olyan traktorost is ismerek, aki azt szorgalmazta: fogjanak hozzá, amíg nem késő, a szövetkezet történetének feldolgozásához. Mert a »közös múlt« is »közös vagyon«. Hadd ismerjék a majdani utódok is, hogyan kezdődött a falujukban az a munka, melynek gyümölcsét legteljesebben ők fogják élvezni. Jelentős változások jelzőkövei az ehhez hasonló felszólalások, vagy csendes beszélgetés alkalmával elmondott gon- i dolatok, melyekre érdemes odafigyelniük a termelőszövet- j kezeti vezetőknek. Sok helyen ezt is teszik. Sőt, egyes fezekben »kiprovokálják« az effajta megnyilvánulásokat. Kérdőívekkel, kisebb közössé- I Izgalmas pillanat: mennyi a kevésbé alkalmas a dóm- | bök miatt, s az emberek figyelme a szőlő '.:ie fordult. Befolyásolja :jne.; természetein a közeli a, ni hőnierseklet-kiegyensúiyc ■ hatása is a fürtök gyarap c’ sát. Aztán azt is el kell rn. v.'am, hogy a múlt századi li- loxéravész nem érintette olya “ súlyosan a kőröshegyi szőlős- kerteket. mert a homo)-: kvarctartalma bizonyos véd :ifr 'get biztosított. Ez hát a jó sz titka. Egy ember napi átlagban mintegy öt mázs: szőlőt szed le a tők Merői. A Vesz 'rá ni Vegyipari Szakk'» ’-fekoln tz ’ára. Juhász Já.z: :,::ndja: must cukorfoka? — Milyen az idei termés? — Kitűnő. Rek:r 'termésre x ámítunk. És a must cukorfoka is 17—19 fok köüii. ami azt sejteti, hogy. j erők forr- sr.k m ’ • 3 i:Pszeptemberi es.:.'. ,: i-jajén ugyan ’k. mert a sok víztói a fürtökön megjelent a szűrne- és bar.’.arothadás. De közben újra kisütött a nap, s ez nekünk segített: megindította a fürtökben az aszúso dúst. — Mennyi termést várnak? — Hektáronként átlagban 32 mázsa körül szüretelünk, s összesen mintegy ötezer hektoliter mustra számítunk. Csupor Tibor gélekéi vai kutatással«, ezek. > »közvélemény- Követendő utak U L. í — Mi már törzstagoknak szá- ! nitunk itt. Én is a harmadi’- szüretet töltöm Kőröshegye A gyerekek nagyon szeretnex i
