Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

Együttműködés a vegyszeres növényvédelemben 2J tsz részvételével megalakult a NEGE tékű tagoltsága. Különösen az­Hatásos növényvédelmet ma már elsősorban helikopte­rekkel és repülőgéppel lehet végezni. Ennek a módszernek ott van rendkívül nagy jelen­tősége, ahol a feltételek adot­tak, a kellő táblásítás megtör­tént, intenzív növénytermesz­tést folytatnak. Megyénk déli részén most térnek át a bur­gonya zárt rendszerű termesz­tésére. Ezeken, a területeken több ezer hold burgonya öt­szöri permetezését kell elvé­gezni. Ehhez alakult meg 21 termelőszövetkezet részvéte­lével a Növényvédelmi Egy­szerűbb Gazdasági Együttmű­ködés, a NEGE. A NEGE-t mint jogi személy a Dél-so­mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége képviseli. A feladatokról, a megalakulás körülményeiről Gergő Sándor­ral, a szövetség titkárhelyette­sével beszélgettünk. — A zárt rendszerek beve­zetésével vált elengedhetetlen­né egy ilyen együttműködés létrehozása. A fennhatóságunk alá tartozó termelőszövetkeze­tek szinte valamennyien tagjai vagy a lábodi, vagy a barcsi burgonyatermesztési rendszer­nek. Az eredményes növény- termesztéshez azonban hatásos növényvédelem is kell. A bur- bonyabogár és a fitoftóra el­len legjobban a levegőből lehet védekezni. — Miért helikoptert, és nem merev szárnyú repülőt alkal­maznak majd? — Egyrészt a domborzati Viszonyok, a felszín nagymér­árokrendszerek tagolják a gaz­daságok területét. Ezen a vidé­ken a csatornasűrűség 1,3 ki­lométer négyzetkilométeren­ként. Repülőgép ezért itt nem alkalmazható, nagy a fordulá­si sugara, a helikoptert viszont nem zavarják a csatornák, hi­szen helyben is képes megfor­dulni. így kevesebb lesz az üresjárat. A másik szempont pedig az, hogy a helikopter légörvényt idéz elő. Ez nagyon lényeges dolog, hiszen így a burgonya leveleit megbolygat­ja és a permetezőszer a le­vél fonákjára is eljut. — Mi adta a példát a NEGE megalakításához ? — Többször jártunk már olyan vidéken, ahol hasonló együttműködés jött létre a gazdaságok között. Ezeken a helyeken általában bérelt, ál­lami repülőgépekkel dolgoztak. Ezt azonban mi nem tehetjük meg, mivel az állam nem vá­sárol új helikoptert, így ne­künk kell beszerezni, melyet azután a Repülőgépes Növény­védő Állomásnak üzemeltetés­re átadunk. A NEGE a vásár­lások lebonyolítására a szüksé­ges pénzeszközöket a szövet­kezetek által jogvásárlás cí­| mén befizetett pénzből bizto­í sítja. A gazdaságok a terüle­tek arányában fizetik a szük­séges összeget, mégpedig ezer holdanként 120 ezer forintot. — A negyvenezer hold bur­gonya évenként ötszöri perme­tezésével kihasználják-e a he­likopter kapacitását? — Egyáltalán nem. Éppen ezért nemcsak burgonyaper­metezésre, hanem a gabonák tavaszi vegyszerezésére, vala­mint nagyobb konzervipari kultúrák — paradicsom, ubor­ka — növényvédelmére is fel­használjuk. — Hány termelőszövetkezet tagja a NEGE-nek? — Az első tanácskozásunk­ra, ahol az elképzeléseket, ter­veket ismertettük, 24 tsz-’t hív­tunk meg, és közülük huszon­eggyel alakítottuk ki az együttműködést. A részvevő termelőszövetkezetek a heli­kopter kiszolgálásra vásárol­nak még egy tehergépkocsit, egy személyszállító gépkocsit a technikai személyzet és a köz­ponti keverőbrigádban dolgo­zó személyek szállítására. Ezenkívül szükség van egy ra­kodósilóra, egy szivattyúra, keverőtartályra géppel együtt, melyet az együttműködés tag­jai a rezsiköltség terhére üze­meltetnek. A részvevők a heli­kopter szakszerű, biztonságos, gyors és pontos kihasználása céljából egy központi kiszol­gáló brigádot hoznak létre. A NEGE ügyeit intéző bi­zottság irányítja, az . operatív munkát egy négytagú vezető­ség, valamint egy függetlení­tett ügyintéző végzi majd. Az ő feladata lesz a helikopter ki­használási tervénél, elkészíté­se is. A NEGE új tagokat is fölvehet soraiba. A helikopter előreláthatólag a tél végére megérkezik, és a tavaszi nö­vényvédelmet már ezzel vé­gezhetik a gazdaságok. D. T. Utánpótlás tehetséges fiatalokból Örömet ad a munka SOK FÜGG A FIATALOK­TÓL a Kaposvári Háziipari Szövetkezetiben. Ezt a legutób­bi példa is bizonyítja, melyről G vertesei Anna KlSZ-titkár beszél. — NiDK-iexportra is dolgo­zunk. A szövetkezetben min­denki tudja, ez a legnehezebb feladat. Merőben új technoló­gia, magas minőségi követel­mény, rövid határidő. Leg­utóbb 5400 lányka nadrág­kosztümöt rendeltek, melyért percnyi pontossággal érkezett a kamion. Másfél hónap meg­feszített munkájának eredmé­nye volt, hogy a berakodás azonnal megkezdődhetett. Ez idő alatt nem volt szabad szombat, sőt a fiatalok vállal­ták, hogy vasárnap, de a leg­utolsó napokban meg éjjel is dolgoznak. — Sajnos — ezt már Erdei István, a szövetkezet elnöke teszi hozzá — néhány idősebb dolgozónk éppen ezekben a nehéz napokban hagyott cser­ben bennünket. Most hasonló nehéz próbatétel előtt állunk. A fiatalok jó munkája a ga­rancia, hogy a határidőt tar­tani fogjuk. — Van műszak, amelyikben valamennyi dolgozó fiatal. Munkájukon mérhető le első­sorban, hogy jó a közösség Kereső Ilona női szabó, a ruhaipari technikum tanulója. — Mindjárt harmadikban kezdhettem ezt az iskolát, mi­vel kiemelt szakmunkáskép­zésben vettem részt. A szö­vetkezetből hatan járunk a technikumba, és hogy mind­annyian helytállunk, annak eredménye, hogy itt a mun­kát »igazítják« a dolgozókhoz, vagyis munkaidőben is járha­tunk az órákra. Természete­sen utána pótoljuk a kiesett munkát. Rajtuk kívül még többen vesznek részt szakmai tovább­képzésen, ketten pedig köz- gazdasági szakközépiskolában tanulnak. — Szükség lesz-e a most még tanuló fiatalokra a ter­melés irányításában? — kér­deztük a szövetkezet elnökét. — Nálunk hiányzik a har­mincas és negyvenes korosz­tály. Égé szán fiatalok, és idő­sebbek dolgoznak itt. Ez is mutatja, hogy különösen fon­tos feladatunk az utánpótlás magasan képzett fiatal szak­emberekből. Űj telepünk el­készültével még több szakem­berre lesz szükségünk. — Az elmúlt hetekben újabb fiatalok jöttek a szö­vetkezetbe. Mi vonzza ide a huszonéveseket ? — A könnyűipari üzemek többségében ma már egy dol­gozó csupán részfeladatokat végez, legtöbbször nem is is­meri az egész termelési folya­matot. Nálunk nem szalag­szerű a termelés. Egy munka­darabot egy dolgozó készít, így sakkal több örömet ad a munka. Ennél is fontosabb, hogy az ilyen munka sokkal jobb lehetőséget ad a szakma egészének, sőt a legújabb technológiák megismerésére is. Kis szériában termelünk, szin­te hétről hétre változik a mo­dell, ahogy a divat és a meg­rendelő diktálja. Aki nálunk tanulta a mesterséget, az az országban bárhol megállja a helyét. HA VAN KAPOSVÁRI di­vat, akkor azt a Háziipari Szövetkezet »diktálja«. A Ka­posvári Villamossági Gyárban rendezett ifjúsági divatbemu­tatón Gyenesei Anna saját ter­vezésű ruhában állt a közön­ség elé. A szövetkezet legtöbb dolgozója fiatal nő — tehát di­vatszakértő is egyben. Gondo­lom egy-egy új modell kiala­kításánál az ő véleményüket is kikérik. — Valamennyi dolgozónk egyben vásárló is. Ha vélemé­nyüket kérjük, »piackutatást« is végzünk. Ez legtöbbször úgy történik, hogy valamelyi­künk felhúzza a mintadarabot és végigmegy a műhelyeken, ahol mindenki elmondja a véleményét. »Ide egy zseb kel­lene — vastag övvel, még szebb lenne...« Ha sokan mondják rá: »ezt bizony én is megvenném«, biztosak lehe­tünk, hogy a vásárlók tetszé­sét is megnyeri — mondja Gyenesei Anna, aki egyéb­ként a ruhaipari főiskolára készül, divattervező szeretne lenni. — Egy itt dolgozó munka­társunk Dombóváron bement az áruházba vásárolni. Az eladó nagy bizalmasan »meg­súgta« neki, hogy kitűnő mi­nőségű, új vonalú nadrágok érkeztek. Mindannyian büsz­kék vagyunk rá, hogy kide­rült, a »kapós új nadrág« a mi termékünk volt. Bíró Ferenc FÉLTÉS A közös vagyon féltése úgy alakult ki a termelőszövetke­zeti tagokban, hogy legtöb­ben nem is tudnák dátumhoz kötni, mikor érezték először: nem mindegy, hogy ki, mi­kor, hová indul avval a zsák­nyi búzával a közös magtár­ból. Az viszont tény. hogy né­hány éve az egyik kis faluból felháborodott levelet kaptunk, amikor valaki szó nélkül »le­szakított« a gulyából egy ál- j latot, s a maga istállójába haj- ! tóttá. A levélben sűrűn fordult ; elő az a kifejezés: »közös va- | gyón«. Sürgették az eljárás megindítását az illető ellen. [ Nemegyszer a kemény szó- ' nál is erősebb érvekkel — fi­gyelmeztetővel, fegyelmivel, kizárással — éltek azokkal szem :: ~ akik Csáky szalmá­jának t. ítélték a tsz javait Mostanában figyeltem föl arra, hogy egyre inkább fino­mul ez az érzék, ez a féltés. Már nemcsak a zsák búzát, a hazahajtott lábasjószágot vi­gyázzák. »A rejtettebb java kát« is. Egy taggyűlésen az egyik felszólaló arról beszélt, hogy a földek mentén felpúpozott mű­trágyát eső veri, szél hordja. Meg kell oldani a tárolását, mert a kilúgozott vegyi anyag elveszíti hatóerejét. Az illető tsz-tag ismertette elképzeléseit is. A szomszédos szövetkezetben járt, ahol lát­ta: már épül a tároló. Nem nagy dolog ez: egy elkerített réíz, betonaljzat, tető. A mű­trágyát is itt keverik majd. Ezt kellene nekik is megvalósíta­niuk. Féltette azt. amiben néhány i ve még nem látta meg a »kő zös vagyont«. Az elillanó táp­értékét Szüret Egy a helybeli szüret cl ők közi A szelíd lankákon nem lát­ni a szőlőskert végét. Hosszú percekig bolyonghat az em­ber, míg megtalálja a szürete- lőket az óriási tábla közepén. Pedig mintegy 150 ember dol­gozik itt, tsz-tagok, »vendég­munkások«, középiskolások. Nagy nap virradt a dara­zsakra. »Mesebeli kásahegy« növekszik előttük, percről percre kicsordul az édes must, s elegendő csak lustán körül- dongani a puttonyokat és a szállító pótkocsikat, ráérősen letelepedni a csodálatos sző­lőhalom közepébe. Nem így a seregélyek, a szőlőskertek hí­vatlan vendégei. Megneszel- ték, hogy tanácsosabb lesz tá­vol maradni a szőlőktől, nem is került arra egész nap egyet­len falánk madár sem. Pedig az emberi zaj elűész a hatal­mas, 90 hektáros tábla köze­pén. Három csoportban szedik a szőlőt. Nevetésüket, jövés­menésüket, a zetorok buífogá- sát és a szőlőlevél zizzenését elnyeli a csend. Mert csend van a kőröshegyi szőlő lábián, a százezernyi tőke békésen fürdik a langyos napsütésben. A szüretnek mindig is ki­emelkedő jelentősége volt itt, a kőroshegyi dombokon. En­nek a szép, de derékfájdító őszi munkának valami ünne­pélyes hangulata is van. S nemcsak azért, mert a bor és a szőlő évszázadok óta a szel­lem, az öröm és a vidámság kultikus jelképei. Itt és most — s korábban bármikor — a szüret egyszersmind az egész év munkájának a fokmérője. De ugyancsak megméretik az is, hogy a következő esztendő­ben az örömtől lesz-e sima, vagy a gondtól felhős a kőrös­hegyi gazdák és a tsz-tagok homloka. Mert a szőlőtermesz­tés és a szüret a mindennapi éleim, k, a megélhetésnek vál- fozatlanui a legfontosaob -'lapja Kőröshegyen. A tsz ár­bevételének például több irrnt 50 százaléka (7 millió forint körül) származik a szőlészei- ből, borászatból. Hogyne oc- 'ü na hát el az arca Nyitva‘ htvánnak — aki a szüreti munkákra felügyel —, amikor a (őkék alatt gondatlanul el- iullajtott egészséges fürtöket il: Boné Gyaláné. talál. Ezért lesi aggodalmasan Bessenyei György főagronó- mus is, milyen magas az idei must cukorfoka, s mennyi sző­lőt tudnak leszedni naponta. A szőlő itt a tsz-közösség boldo­gulásának első számú eredője. Ugyanezt mondhatjuk a szőlő- termelő szakcsoportra és a többi, egy holdon gazdálkodó szőlőtulajdonosra is: a száza­dos hagyományok miatt itt nem a nyári aratás, hanem az októberi szüret az az idő, mi­kor az ember lázban ég, s ér­demes késő éjszakáig fennma­radni, dolgozni, szervezni, szá­molgatni. Kőröshegy. A borkedvelők szemében ennek a névnek mindig sajátos csengése, már­kája volt. Se szeri, se száma a dicséretnek, elismerésnek. — Miért? — kérdeztük a fő- agronómustól. — Miért jobbak itt a borok, mint Somogy más részein? Miért növekszik job­ban a szőlő a kőröshegyi dom­bokon? — Az itteni lágy hajlású lankákat állandóan süti a nap. S mivel a talajban viszonylag nagy a homok arány, ez a ho­mok és a meleg kedvezően érezteti hatását a szőlő növe­kedésében. De az is szerepet játszhatott, hogy a terület ga­bona- és kukoricatermelésre ide jönni, a tanulmányi kirán­dulás nyolcvan százalékát az itt keresett pénzből fedezzük. Tavaly fejenként hat-nyolc- száz forintot kaptunk egy hétért. Kovács Zsuzsa diák: — Az este születésnapot ün­nepeltünk a Balaton-parton Egyszer csak jött egy bácsi, nagyban danászva, hadonász­va. Rögtön szóltunk neki, jöj­jön ide, riportot szeretnénk magával készíteni. Hát, akkor aztán elkezdett menekülni, és csak kiáltozott vissza: »Nem adok pálinkát nektek.«. Harmat Rozália diák: — Sokat kell dolgozni, az biztos, de azért jó, mert este szabad az ember és szórakoz­hat. Ha iskolába járunk, ezt nem lehet. Igaz, ma reggel csak tojáskát kaptunk tojás helyett, különben jó kiadós az adag. Ma vagyunk itt utoljá­ra, az este búcsúzóul elme­gyünk szalonnát sütni, és egy kis mustot kóstolni. De dolgozik itt egy népes brigád a Nógrád megyei Mát- ramir.dszentről is. Ök a hajda­ni »summások« utódai. Gya­korlott szüretelők, s mégis a/ első napokban nem úgy ment a munka, ahogy kellett volna. — Miért? — Nógrád megyében szinte kizárólag csemegeszőlőt szüre­teltek — mondja az agronó- mus. — S azt másként kell szedni, mint itt az olaszrizlin- get. Pattan a szára, és köny- nyen letörhető. A borszőlőé viszont szívós, s ha megránt­ják, inkább az egész fürt a szüretelő kezébe hullik, össze­nyomódik. Másként kell tehát szedni az olaszrizlinget, s ezt meg kellett szokniuk. Most már megy a munka, naponta tíz órát is dolgoznak, s 130— 140 forintot keresnek. Tóth Tiborné a nógrádiaK közűi: — Nagyon jó brigádunk van, hiszen évek óta együtt dolgo­zunk. Időszakos dolgozók va­gyunk, két hétre jöttünk szü­netelni. Vannak köztünk üzemi munkások és háztartásbeliek Í3. Baksa Miklós megtoldja az elmondottakat: — Mi Hasznosról jöttünk. Örülünk, hogy 'jő az idő. 'Vi­dámak a népek,, énekelgetitek, elviccelgetünk. Egy baj van csak — hunyorít vidáman —, nem úgy tölthetjük az estén­ket, mint otthon. A leggyorsabban, leggyakor­lottabb kézzel mégiscsak a Helybeliek, a kőröshegyi bri­gád tagjai dolgoznak. Olyan traktorost is ismerek, aki azt szorgalmazta: fogja­nak hozzá, amíg nem késő, a szövetkezet történetének fel­dolgozásához. Mert a »közös múlt« is »közös vagyon«. Hadd ismerjék a majdani utódok is, hogyan kezdődött a falujuk­ban az a munka, melynek gyü­mölcsét legteljesebben ők fog­ják élvezni. Jelentős változások jelzőkö­vei az ehhez hasonló felszóla­lások, vagy csendes beszélge­tés alkalmával elmondott gon- i dolatok, melyekre érdemes odafigyelniük a termelőszövet- j kezeti vezetőknek. Sok helyen ezt is teszik. Sőt, egyes fez­ekben »kiprovokálják« az ef­fajta megnyilvánulásokat. Kérdőívekkel, kisebb közössé- I Izgalmas pillanat: mennyi a kevésbé alkalmas a dóm- | bök miatt, s az embe­rek figyelme a szőlő '.:ie fordult. Befolyásolja :jne.; természetein a közeli a, ni hőnierseklet-kiegyensúiyc ■ hatása is a fürtök gyarap c’ sát. Aztán azt is el kell rn. v.'am, hogy a múlt századi li- loxéravész nem érintette olya “ súlyosan a kőröshegyi szőlős- kerteket. mert a homo)-: kvarc­tartalma bizonyos véd :ifr 'get biztosított. Ez hát a jó sz titka. Egy ember napi átlagban mintegy öt mázs: szőlőt szed le a tők Merői. A Vesz 'rá ni Vegyipari Szakk'» ’-fekoln tz ’ára. Juhász Já.z: :,::ndja: must cukorfoka? — Milyen az idei termés? — Kitűnő. Rek:r 'termésre x ámítunk. És a must cukor­foka is 17—19 fok köüii. ami azt sejteti, hogy. j erők forr- sr.k m ’ • 3 i:Pszeptem­beri es.:.'. ,: i-jajén ugyan ’k. mert a sok víz­tói a fürtökön megjelent a szűrne- és bar.’.arothadás. De közben újra kisütött a nap, s ez nekünk segített: megindí­totta a fürtökben az aszúso dúst. — Mennyi termést várnak? — Hektáronként átlagban 32 mázsa körül szüretelünk, s összesen mintegy ötezer hek­toliter mustra számítunk. Csupor Tibor gélekéi vai kutatással«, ezek. > »közvélemény- Követendő utak U L. í — Mi már törzstagoknak szá- ! nitunk itt. Én is a harmadi’- szüretet töltöm Kőröshegye A gyerekek nagyon szeretnex i

Next

/
Thumbnails
Contents