Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

tíj tanév

a pedagógus-továbbképzésben

S

zeptember nemcsak i

a diákokat szólítja ta- i nulásra, hanem tanítói- : kát, tanaraikat is. A pedagó- : gus-tovabbképzés az lt)ti9-es miniszteri rendelkezés óta tar- ! talmában megújult, változatosabb formai alakultak ki, és évről évre egyre több pedagó- , gust mozgósít.

A Központi Bizottság hatá- j rozata, majd az ezt követő ; megyei párt- és tanácsi hatá- j rozatok által megszabott fel- ! adatok között fontos helyet foglal el az oktató-nevelő munka tartalmi továbbfejlesz- i tése, és ennek egyik lényeges , feltételeként a pedagógusok szemléletének korszerűsítése, tevékenységük javítása, folyamatos felkészítésük a jelen és a jövő feladataira.

A jelen tanévnek az iskolai oktató-nevelő munka továbbfejlesztését célzó változásai egy hosszú távú oktatásfejlesztési program első lépései. A tananyagcsökkentés bevezetése. a végrehajtás tapasztalatainak, összegyűjtése, elemzése és i feldolgozása már az évtized végén esedékes tantervi változások előkészítését jelenti. Az ellenőrzés — értékelés — osztályozás helyes szemléletének kialakítása a tanulásról vallott nézeteink felülvizsgálatára, a pedagógus szerepének újraértelmezésére késztet. Az új rendtartások alkalmazása, a tanulói önállóság fejlesztése, az iskolai élet demokratizmusának igénye — a tantestüle- ! tekben is! —* a szocialista nevelőiskola megvalósításának lehetőségeit és sürgető feladatait jelzik.' A pedagógus-továbbképzés tartalmát ez a kettős feladat: a jelen szolgálata; és a jövő előkészítése határozza meg. Elég számba venni az. elmondottakon kívül nehány halogatást nem tűrő feladatot; J az új óvodai nevelési program | folyamatos feldolgozása mellett az iskolára való előkészítés szervezett formáinak kimunkálását (az iskolaelőkészí- | tő év lehetőségeit); az. iskolaérettségi vizsgalatok, a korrek- 1 ciós és a kisegítő munka általános elterjesztését; az új ma- tematika-tanterv bevezetésének gyors ütemű előkészítését (és nyomában a anyanyelvi oktatás várható reformját!); aj szaktanterem-fejlesztés tártál- i mi gondozását; az állampolgá- f ri ismeretek, a családi életre ‘

ken változtató központi intéz-1 kedések mellett — a helyi erőfeszítésektől is függ. Attól pél- j aául, hogy a nevelők részére rendelkezésre állnak-e a szakmai folyóiratok, a szakkönyvek

— a munkaeszközök! — az j iskola nevelői könyvtárában. ! Attól, hogy milyen a testületi j légkör, hogy van-e becsülete a j többet, a jobbat akarásnak, És

— nem utolsósorban — attól, j hogy méltánylást, elismerést kapnak-e ezek az erői eszi lések az igazgatótól, a hatóságoktól, ! a társadalomtól. Az önképzésükkel törődő, továbbtanuló vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógusok »jogai« körüli viták, huzavonák megzavarhatják egy-egy testület vagy helység pedagógus közvéleményét, felmérhetetlen politikai kárt .okozhatnak.

A szervezett továbbképző- | sek terén is sok még a j tennivaló. Ki kell alakítanunk nyegyénk aprófalvas településhálózatának megfele- j tőén a szakmai munkaközüssé- fjeknek az eddiginél eredményesebben működő, a gyors szakmai • tájékozódást es tájé- ; koztatast. áz állandó tapasztalatcserét biztosító hálózatát. A j nagy érdeklődéssel kísért me- j gyei »komplex« tanfolyamokon, a pedagógusképző intéz- j menyek egyéves tanfolyamain j ki kell dolgoznunk a célrave- j zetö kereteket, munkaíormá- i kát, módszereket. Változtatnunk keNene a munkakörül- í menyeken, hiszen a zsúfolt j vagy fölszerelés nélküli tér- | mekben nem folyhat intenzív munka.

1973—74-ben mintegy 25 öt- > húsznapos szaktárgyi és spe- j ciáis tanfolyamon kb. 700 So- | mogy megyei pedagógus — j megyénk pedagógusainak

csaknem 20 százaléka — vesz részt. Mintegy félszáz. megyei 1 munkaközösségben ugyancsak sokan dolgoznak.

Az irányított továbbképzés formái között évről évre jelentősebb a megyei pedagógiai ! pályázat. Szeretnénk, ha az idén tovább nőne a pályázók ; szama, ha minél tökben vállalkoznának a kitűzött aktuális kérdések megoldására. A pá- j lyazat főbb témakörei a tanév i fő feladataihoz — tananyag- csökkentés, ellenőrzés — érté- ! kelés-osztályozás, az új rend- . tartusok alkalmazása — kapcsolódnak.

Az önképzés, továbbképzés segítésére — a Pedagógus ; Szakszervezet megyei bízott- l

ságaval es a megyei könyvtárral közösen — az idén is kiadjuk a »Pedagógusok könyvespolca« című ajánló bibliográfiánkat. Folytatni kívánjuk j -A pedagógia időszerű, kérdései Somogybán« című füzetso- j rozatunkat, amelyben elsosor- j ban a legjobb pályamunkákat 1 adjuk közre. Közeli terveink ! között szerepel egy megyei pedagógiai, módszertani kiadvány előkészítése is. A tanév ! során — a gépipari szakközép- iskola tárgyi és személyi adottságaira építve — megyei oktatástechnikai központot hozunk : létre hármas funkcióval. Audiovizuális részlege a korszerű oktatástechnikai, eszközök be-j mutatását és a továbbképzést j szolgálja, a sokszorosító központ különféle oktatási segéd- j anyagok és ismerethordozók j tömeges előállítására hivatott, és itt szeretnénk elhelyezni I végre a megyei oktatófilm- tárat is.

A következő tanévben pedig

— az újonnan épülő Klapka utcui iskolában — megoldódik a központi továbbképzések ; gyakorlati programját nyújtó; megyei bázisiskola és — remélhetőleg rövidesen — a me- ! gyei bázipóvoda kérdése is.

»Iskolarendszerünk korsze- J rűsitése sok tekintetben azon áll vagy bukik, hogyan gon- j doskodunk a több tízezer tanár, tanító továbbképzéséről- !

— mondta Aczél György, a j Központi Bizottság 1972. június 14-i, ülésén előadói beszededen. A Központi Bizottság határozata alapján a pedagógusok továbbképzési rendszerének korszerűsítését — a képzéssel együtt — a közeljövőben kormányrendelet szabályozza. Az előzetes vitákban ; nagy vonalakban tisztázódtak a továbbfejlesztés alapelvei: a í továbbképzés minden pedagó- i gus Számára kötelező; a pedagógus alapképzés és a továbbképzés összefüggő egységes fo- ; lyamat; a továbbképzésnek — | tartalmában és szervezetében

közvetlenül kapcsolódnia kell a továbbképzés eszközei- j nek, formáinak, szervezeti kereteinek gazdagságára, változatosságára.

M

egyénk továbbképzési gyakorlata —- szeréhy ; feltételei mellett is — ebben a szellemben kivan segítséget adni a gyakorló pedagógusok munkájához.

Dr. Kelemen Elemér,

a S,őrnagy megyei Továbbképzést Kabinet vezetője

Kaposvári művészeti dí jasok gyűjteményes fotókiállítása

■ElŐeSSÜr 19(i9-ben, varosunk felszabadulásának 25. évfordulóban adta át a Kaposvári Városi Tanács azokat a műveszeti díjakat, amelyekkel elismerni kívánta az itt élő alkotókat. A művészeti díjak egyiket a fotósok kapják évről övre. A centenáriumát ünneplő város most. rendezvényeit gazdagítva, bemutatja annak a három kaposvári fotósnak a munkásságát, aki elsőként érdemelte ki a megtisztelő címet. Nagy László, a megyeszékhely OFOTÉRT-üzleté- nek az eladója vette, át elsőnek a város .művészeti díját, majd Jávori Bela, a Somogyi

■ Mindhárom szerző legjelentősebb alkotásaiból lathatunk ízelítőt a kamarakiállításra alkalmas teremben. Teljességre egyik alkoto sem törekedhetett, hiszen a negyven-negyven kép is elég zsúfoltan szerepel, A rendszeres fotótárlat- látogató előre tudta, hogy Jávori Béla elsősorban portréi, életképei közül válogat a kiállításra, Nagy Lászlótól hangulatos tájait vártuk, Peter János sportfotóit, változatos témáit. Ennek a várakozásnak is megfelelt a centenáriumi gyűjteményes fotókiállítás', de ennél többről is vallanak a

loan, a fotózásban sem szabad engedni a tematikus bezárkózásnak, óvakodni kell a beSomogyi földeken, Tavasz | Ivánján, Heggel az erdőn,)

Nemcsak a táj szerelmese, hanem a fotózásé is. Ritkán alkalmaz technikai trükköt, s ahol ilyet látunk, ott arról győzi meg a nézőt, hogy a fölösleges, a semmitmondó technikától óvakodik. Frédi című bohócportréja új hangként jelentkezik képei között. Akárcsak a Kör emeredtek, mely továbblépést is jelent egyben egy másik kilejezesi lehetőség megvalósítasa felé.

Péter Janos kévés sportképpel szerepel, talán attól félve, hogy szűk keresztmetszetet mutat be alkotásaiból. Igazan

Néplap főszerkesztője, tavaly decemberben pedig Péter János áruforgalmi előadót köszönthettük ez alkalomból lapunkban.

És máris a kiállítás egyik i »mondaiiifalóját« fogalmaz-' hatjuk meg: a néző is meg-J győződhet, hogy helyesen dön- ! lőtt a bíráló bizottság a város művészeti dijának odaítélésé- j röl. Mindhárom alkotó megér- ! demelte. Ezt azonban sókan a | jubileumi gyűjteményes kiál- | Utas nélkül is jól tudtuk, hiszen Jávori Béla, Nagy1 Lasz- j ló és Peter János képeivel j gyakran találkoztunk eddig is j Kaposváron éppúgy, mint a ! megyében vagy országszerte, j és kaptuk a híreket hol, merre szerepelnek külföldön. Jávori Béla es Nagy László úgy is, j mint a Somogyi Fotó- és Film- | klubnak, annak a jelentős cső- ; portnak a tagjai, amelyik or- j szág-vilag szerte elismert. ] (Gondoljunk csuk arra. hogy I kepes egy nemzetközi kiállítás kétévenkénti megrendezésére! is A Barátság Hídja fotóKiállv« í tást az év végén mutatják be.) j

Somogy, ezen belül Kaposvár fotósélete hozzá tartozik a megye művészeti életéhez, azt gazdagítani képes.

skatulyázódástól. Ez mégsem jelenti azt, hogy a fotós elveszti vagy föl sem ismerheti saját egyéniségét. Sőt! Tág lehetőségek között válhat egyénivé. A kiállítás képeinek közeli ismerői közvetlenül föllelik az alkotókat munkáikban.

Sok k épet reméltünk vissza a kaposvári művészeti díjasok kiállításán. Jávori Béla Szemek című képe néhány év múltán is megmaradt emlékeink között. A Gyöngy, a Tolsztoj-iílusztració is.

Az Emlékező es a Mezőn című képeket a magunk mögött hagyott történelem örökíti időtlenné. (A Mezőn sarlós parasztembere mint típus a múltté már, a gépesített mező- gazdaság új korszakot és embertípust formált.) Portréi közül kiemelkedő az Afrika mosolya és Bernath Aurel érzékletes arca. A humor, a groteszk is sikeres eszköze, hogy kifejezze azt, amin nevetni Kell. A Szomszéd, az Öskaján

Ez a centenáriumi gyűjteményes fotókiállitás is — melyet hétfőn délután Tóth János, a Kaposvári Városi Tanács elnökhelyettese nyitott meg a zeneiskola triójának közreműködésével a Fegyveres Erők Klubjában — bizonyító erejű, bizonyítja mindaz!. amit eddig elmondtunk fotósaink munkásságáról. De most közülük csak a három művészeti díjasról beszéljünk, a kiállítás szereplőiről, (ók azt mondják, nem ők, hanem a képeik szerepelnek...)

maró gúny, a Nézőpont című képe azt mutatja, hogy életmű-szakasza fordulóban van. A Urától a groteszk fele.

Nagy László somogyi tájai minden fotókiállításnak az értékei voltak, most is így van. A három alkotó közül ő az, aki a leghatározottabban törekszik a somogyi táj változatos bemutatasara. (Somogyi táj L,

I

sikeres sportfotói nem szerepelnek. Viszont annak bizonyi- tusaban igaza van. hogy nemcsak sportfotós. Az elet minden területe érdekli. Pest- Buda című kepe ötletes trükk, melyben nem erezzük a technikai »csalasl«, hogy két képből áll a ieivetel. Szimbolikus tartalma Pest és Buda egyesülését és hangulati eltérését fejezi ki. Budát egy török fürdő tornya jelzi, Pestet a modern vonalú Intercontinental körvonalai sejtetik.

Kettő sportré ja a sivatagi eleiből meríti témáját! A Lakásprogramért című képe olyastelet fejez ki, amit ritkán látunk fotókiállításon: megpróbál agitálni, jobb munkára serkenteni, s kifejezni egy társadalmi célkitűzést. Néprajzi ihletésű fotói mellett az ellentétes világ is megfér, a nagyvárosi élet lüktetésének a kifejezése. (Káloczfai■ ház, Sztrada-J

Bizonyára lenne meg

miről beszelni. Beszámolómat* azonban hiába folytatnám, teljes sose lenne. A megnyitó latogatottsaga pedig maris azt bizonyította, hogy a rendezvénynek sikere van. a város szereti fotósait, megbecsüli azok munkait. Ilyen szeretet és megbecsülés mellett pedig joggal jegyezhetjük meg, hogy-a varos életéből, hangulatából, eseményeiből még többet fejezzenek ki érzékeny meglátásuk »tárgyi« bizonyítékául.

Horan yi Barna

nevelés előmunkálatait: a természettudományos, a társadalomtudományi és a művészeti tárgyak integrációjának szak- tudományi es metodikai megalapozását: a pedagógiai vezetők kiválasztásának, képzésének es továbbképzésének megoldásút.

Mindez természetesen nerh valósítható meg egyik napról a másikra, és a felkészülés sem történhet meg néhány napos vagy hetes tanfolyamok kereteben. A szakmai tájékozódás, az önképzés a pedagógus számára életformájából, feladatából következően kötelező. Ennek érvényt szerezni napjainkban közoktatásunk továbbfejlesztésének egyik alapvető kérdése. Ez pedig — az élet- és a munkakörülménye„Ethnographia Pannonié a“

címmel egy hetes tudományos tanácskozássorozat kezdődött kedden Zalaegerszegen. A témája az egykori Pannónia mai népeinek kulturális kapcsolata.

A tanácskozáson a magyar néprajztudósokon kívül jugoszláv, osztrák és csehszlovák kutatók is részt vesznek. A megnyitón dr. Ortutay Gyula akadémikus tartott előadást

Ipari tanulók*

A marcali prímás

Az elsőéves ipari tanulók hetenként három napot töltenek a faipari üzem tanműhelyében. Képünkön (jobbra): Andik Ferenc szakoktató a derékszögelést iríagyarázza a jövő szakembereinek.

A lemezelőraj'zolasl és -hajlítási gyakorolják az elsőere- sek a géplakatos tanműhelyben. (Alsó képünk.) Mayer István szakoktató szerint ügyesek a fiatalok, gyorsan sajátítják el a szerszámok kezelései. A szakmát száztizén tanulják, képzésükhöz három oktatot ad az iskola.

Graduier Gyula képriportja

Nemrég a Szocialista kultúráért jelvénnyel tüntették ki Szalui Lajost, a marcali átérne népi zenekarának vezetőjét.

Amikor gratuláltam neki, beszélgettünk. Felidéztük életének fontosabb állomásait, eseményeit. Kethelyi zenészcsaládból származik. A muzsika szeretetet apjától örökölte. Mar tizenhat éves korúban zenekart vezetett Nagykanizsán. azután Budapesten játszott. 1990-ben került a marcali töidmü vessző vet kezeihez. Azt hiszem, kevés zenesz van I az országban, aki 22 év óta egy szövetkezetét szolgai. Egy év megszakítással ugyanis hű maradt a marcali áfesz-hez. Ez idő alatt is állandóan képezte magat társaival együtt. ősz Lajtos marcali zenetanárnak részé van abban, hogy Szalai Lajos bel- és külföldön megbecsülést szerzett a népi muzsikának. A* sok ismert nóta mellett a népdalok is szép számmal helyet kaptak műsorában.

Néhány kiemelkedő eseménv. Szövetkezeti népi zenekarok versenye Kőszegen, a lovagteremben. A zsűri es közönség egyöntetű «1 ismeretet váltotta ki a marcali népi zenekar, amikor Bartók-művet szólaltatott meg. Megérdemelten vették át az első díjat. Az ezt követő kapuvári országos versenyről a második díjat hoztak el. A siófoki áfész Balaton Táncegyüttese meghívást kapott Daniaba. ahol a programiban félórás teieivizjós féL! vetel is szerepeit. Melyik szo| vetkezeti zenekar képes meg- i felelni a nagy követelmény- | nek? A dániai1 tévénézők a ! Szalai Lajos vezette zenekart hallhattak és nézhették. A ! szomszédos Ausztria egyik tartományában, Karinthiaban negv műsert adtak a buzsáki táncosok. Az osztrák lapok véleménye: a buzsákl táncosok [és a marcali zenekar meghódító: lak Karinthiát.

Megyénkben hosszú évek óta az együk legjobb vidéki táncegyüttes a marcali áfész j mesztegnyói Berzsenyi ének-, ! zene- es táncegyüttese. Kísé- 1 retüket az áfész zenekara ad- ; ja. Fesztiválok, előadások, bemutatók Somogybán, a Baia- ! tón mellett, országos szövetkezeti rendezvények, rádióíelve- ; telek, nivós vendéglátói mü- 1 sorok fővárosi művészekkel. Kétszer szerepeltek Lengyel* országban, egyszer Csehszlo* j vákiában. Síken-, elismerés övezte útjukat.

A sok oklevél és serleg mel- I lé, amely Szalai Lajos értékes

muzsikáját, tehetsegét dicséri,

I ez évben, alkotmányunk ün- 1 népén miniszteri kitüntetés csatlakozott. A primus nem foglalkozásának, hanem hivatásának érzi munkáját. Büszke rá a szövetkezeti mozgalom is.-A Dévai Zoltán

Csurgón

354 fiatal tanul szakimat Csurgón, az 52«. számú Szakmunkásképző Intézetben. Legtöbben a faipari szakmában j tanulnak. Fotóriporterünk a gyakorlati foglalkozásokra Iá-