Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

Vízművek, orvosi rendelők A megvalósulás útján Nagyot szeretnénk lépni az egészségügyi hálózat kialakí­tásában. S nincs kételkedni- valo abban, hogy ez sikerül, hiszen nagy összegeket fordí­tottak rá. Nagyon nagy volt egy orvos köre. A második körzet még ebben a hónapban megalakul, s az orvos dolgozni kezd. Nyolcszázezer forintért épületet vásárolt a tanács, a munkákkal és a bebútorozás­sal együtt egymillióba kerül majd. Ez lesz az egészségügyi kultúra egyik bázisa Mernvén. Szentgáloskéren is lesz válto­zás: posta, könyvtár, rendelő, váró. tanácsi kirendeltség kap helyet egy épületben. Még az idén tető alá hozzák. Január elsejétől — a tervek szerint — a heti egy rendelés helyett két­szer fogad az orvos betegeket egy-egy társközségben. És Somodor? »Mostohagye­rek?« Javítják a rendelőt ott is. Megvalósuló, reális tervek ezek. S a fedezet nemcsak pénzt jelent, hanem két kezük munkáját is. Sz. L. ü m V, É® ■ ’’jjf- '■ • ■>í f >.Ky.y a. r i ix M . i j|i fi :9I ; SU m m Hadat üzentek a betegség­nek Mernvén és a társközsé­gekben, Már »fegyverkeznek« az ottani emberek. A megmozdulás »szíve« Hor­váth Dezső tanácselnök. Rész­letes »haditervet« dolgozott ki melynek egyik sarkalatos fel­adata a rossz ivóvíz helyett tiszta és bőséges, vízmű szol­gáltatta vízzel ellátni a falva­kat. Azt mondja, hogy amióta tanácsi apparátusban dolgozik — húsz éve mar — következe­tes munkát folytat ezért. Vele együtt a tanácstagok is. j Rendelő, váró, orvos és ánoló­Mernve Közös Községi Ta- ! női lakás. Épül Somogy: . -ti­nácsán nemcsak a helybeliek,; „ „„„ - „„ ­. pen a rendelő, az ev végén hanem a somogygesztiek, I szentgáloskériek, somodoriak, n,ar fogadba a betegeket, somodor-pusztaiak, polányiak, lapa-pusztaiak ügyes-bajos dolgait is intézik. Csaknem öt­ezer emberre gondoltak a ter­vek elkészítésénél a tanácsiak. Gesztiben már régen, 1956 előtt elkezdték építeni a tör­pe vízmüvet. Mernyén tavaly ötmillió forintért valósították meg ezt a beruházást. Ötezer­ötszáz forinttal járult hozzá egy-egy család. És negyed- millió forint értékű társadal­mi munkával. S ez az. amire másutt is számít a »vezérkar«. Tavaly már bizonyítottak az emberek. A nagy terület elle­nére harmadikak lettek a já­rásban a »Tegyünk többet So­ri agyért»-mozgalom ban. Pedig nem »könnyű« taná­csi körzet ez. Egyik-másik társközségben nagy az elván­dorlás. Az ott-maradottaknak azonban egészséges, tiszta ivó­víz kell. Rendelkeznek megyei j ~ — ­'. iszonylatokban »gondolkodó« I kuteiheiyezesi tervvel. Segítség Felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés is van: a mernyei vízműhöz ' oo or például 350 000 forint támoga­tást kaptak. Somodorban Mernyéről »vi­szik át« a vizet. S ez nemcsak fizikai munka. Tudatátformáló feladat is; meg kell győzniük az ott élők egy részét, hogy szükség van erre, s létre kell hozniuk a társulást. Ütjük már van a somodoriaknak. A következő lépés: a vízvezeték. Sok baj forrása az ottani, rossz, berkes talaj. Tiszta vi­zet sem ad. Pólányban házról házra jár­nak a tanácstagok, ismertetik a terveket. Mert az az elhatá­rozás ott is, hogy a társulatot meg kell szervezni a törpe vízmű létrehozására. Igaz, hogy kevés a falu lakossága. A tsz viszont segít, hiszen ez érdeke. 1975-ig elkészülne az »alap-torpevízmű«. Szentgáloskéren is szeretné­nek a tanácsi ciklus vége felé társulatot létrehozni. Ott is megértésre talált a gondolat a tsz-ben. A 2-es körzet központja A múlt és a ma — együtt A műhelyből vékony fal­lal leválasztott kis irodafélé­ben minden szó, minden zaj hallatszik, ami a falon túl tör­ténik. Aki itt dolgozik, együtt él az üzemmel; egyszerűen nem vonhatja ki magát a min­dennapos munka sodrából, rit­musából. Komótosan sodorgatja ciga­rettáját nehéz ujjai között, s gonddal illeszti a szipkába. Rágyújt, és a bőven omló füst­be bámul. — Igen — mondja —. egyre többször jut eszembe, jó lett volna naplót vezetnem. Egy kis noteszt, melybe az ember min­dent felír. S most csak fella­poznám . . . De Tankó Jarno« emlékezete friss, fölér egv gondosan ve­zetett notesszel. Pedig amiről beszélgetünk, az ma már jó­részt történelem. Huszonöt év hihetetlenül mozgalmas napjai; olyan napok, amelyeknek ő is alakítója, cselekvő formálója volt. 1948-ban kezdték el szer­vezni a gépállomások hálóza­tát. Az elgondolás az országot alakító harcokban született: a frissen földhöz juttatott pa­rasztgazdákat ellátni géppel, földművelő eszközökkel, egv - szersmind kikapcsolni, semle­gesíteni a tehetős falusi kulák- réteg gazdasági befolyását. Ez volt a gépállomások fő felada­ta. Azokban az időkben tehát a gépállomási munka egyszer­ítélet a üiönyel iskolások tragikus végű kirándulásának ügyében Hintáztatni akart — felbo-1 Olyan felelőtlenség ez, ame- rult a munkagép — ezzel a 1 lyet nehéz szavakban kifejezni, címmel ismertettük 1972. szép- A szabályok ugyanis tiltják a tember 30-i lapunkban olva- szerkezettel emberek emelését. sóinkkal a böhönyei általános ; Egyszerre ezen a — kitámasz­smind politikai munkát is je­lentett. S Tamkó János a gépál­lomások megalakulásától kezd­ve ott dolgozott az elsők között. Huszonöt év elteltével ott dol­gozik még ma is, a MEZŐGÉP Vállalat siófoki gyáregységé­ben. Miért? Mi alakítja egy em­ber sorsát, s milyen okok szab­ják meg többé-kevésbe az em­ber életének útját? Számára majdnem mindent meghatáro­zott az az »üticsomag«. amelyet gyermekkorától hordozott ma­gával. Apja gépeszkovács volt. A felszabadulás előtt a bara­nyai Szentdomiánban. nagy­birtokon dolgozott. A kisfiú itt szívta magába a gépek iránti szereteted Gépészkara cs lett belőle is, mestervizsgát tett 1943-ban mezőgazdasági gépek kezeléséből. S 1948-ban Szent- lőrincen dolgozott, az elsők kö­zött alakuló gépállomáson. Jíét évvel később gépállomásmes- ter-képzőre küldték Bajára. 1950. június 1-én végzett, s Ki­ntibe került. A fiatalember — alig 23 éves — nehéz feladatot kapott: az alakuló gépállomás műszaki megszervezését és irá­nyítását. — Nem volt számomra is­meretlen a gépállomási mun­ka. 1949-ben traktorosként dol­goztam. Szentlórincen a brigá­domnak én voltam a vezetője. Akkor egeszen másként kép­zelték el a brigádvezető mun­káját. Egész nap ott ültem a Höfher »nyergében«, s csak úgy mellesleg: illet a legjobb­nak is lennem. Azután az ad­minisztrációs munka is rám há­rult, de esténként nekem kel­lett járnom a falvakat, hogy a gazdák szerződést kössenek a brigádommal. — De Kilitiben már egészen más munka várta . .. — Legfontosabb feladatunk | ban nem csupán ő felelős a történtekért. Az iskolai rend­! tartás ugyanis előírja: »A ki-| 32 voIt> hosy hozzáértő embe iskolások kirándulását, amely több felnőtt, köztük a fel­ügyeletükre is hivatott peda­gógusok felelőtlensége miatt következett be. Az általános iskola a múlt év I szeptember 29-én a tanítási ! szünetet a közeli nyíresi le­gelőn akadályverseny, illetve I kirándulás rendezésére hasz­nálta fel. Rendben és zavarta­lanul ment minden, a száznál több gyermek felügyeletét ele­gendő számú nevelő látta el. A délelőtt során érkezett ide Szabó Sándor, Böhönye, Jó­zsef Attila utca 3. szám alatti lakos, aki Kaposvárról, kije­lölt útvonalon, egy különleges munkagépet vezetett Tapsony- ban lévő munkahelyére. Már Értesítem KAPOSVAR ES KORNYÉKÉ VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉGÉT, hogy YEN'US divatáru-üzletemet (Kaposvár. Széchenyi tér (i.) OKTOBER 0-én. KEDDEN megnyitom Minden kedves vásárlót szeretettel várok. Köves Lászlóné. tott, rögzített — szerkezeten csak hárman lehetnek, s a rajta lévő súly nem haladhat­ja meg a 300 kilót. Szabó Sándor pedig 20—25 gyermeket is emelt, hintázta- tott, a súly a tíz mázsát is megközelítette. Negyedszer emelte már a gyerekeket a ma­gasba, amikor bekövetkezett a tragikus baleset: a gép a túl­terhelés következtében eltört, s a szerkezet oldalra borult. Két tanuló súlyos, hét pedig könnyebb sérüléseket szenve­dett. sérö nevelők egyénileg és fe- gyelmileg felelősek a kirándu­láson történtekért. Kirándu­lások alatt a balesetek ellen megelőző intézkedéseket kell tenni, a veszélyes helyeket ke­rülni kell. önálló vállakózás­ra, azaz nevelői felügyelet nélkül a tanulókat elengedni tilos.« Az ott lévő nevelők közül néhányan — látva az ingatag gépet — a legkisebbeket nem engedték annak közelébe. Hár­man azonban részt vettek a gyerekek játszadozásában, s ezzel nem megelőzték, hanem elősegítették a tragikus bal­A bűnös elsősorban Szabó esetet Sándor, mert az utasításokat j A Kaposvári Járásbíróság megszegve tért le a kijelölt út- dr. Pap Tamás tanácsa a na­reket. találjunk a gépekhez. Akadt egy-két környékbeli em­ber, aki értett hozzájuk vala­micskét. De nagyon kevesen voltak. A gepek viszont egyre érkeztek, műhelyeket kellett építenünk, nagyjavításokat vé­geznünk. Olyan embereket ke­restünk, akikben hajlandóság van ezt a munkát végezni; lel­kes, a gépek iránt rajongó gye­rekeket válogattunk. Ahogy mondani szokás, szinte a tehén szarva mellől jöttek. Tanfolya­mokat, továbbképzéseket kel­lett tartanunk, de sokszor erre sem volt idő. Szorítottak a rae­vonalról, megszegte a közle- i pókban hozott jogerős ítéletet ­___, . , , h oav az üevben. Szabó Sándort hat- z6*azdasá«i ™nkak, dolgozm „,al i kedési szabályokat azzal, hogy , nz ügyben. Szabó Sándort hat reggel jelentkeznie kellett i pálinkát ivott, s nem tartotta | hónapi, kétévi próbaidőre fel- : kellett. így fordulhatott elő, volna. Indulás előtt pálinkát j he a munkagép üzemeltetésére függesztett szabadságvesztésre hogy az egyik Ifjú traktoros, ivott, majd kislányának a kü- vonatkozó szigorú előrásokat. ; és kétezer forint pénzbünte- anúkor felült a traktorra, bi­Foglalkozás körében elköve- i lésre, a nevelőket pedig négy- , , , .... tett súlyos testi sértést okozó ezer, illetve három-háromezer 'äony hátrafelé indította meg a lönleges munkagéppel vitt tíz­órait. A gyerekek azonnal érdek­lődve vették körül a korábban még nem látott gépet. Szabó Sándor megfeledkezve a tiltó^ szabályokról, a gyerekek cső portjait emelte, hintáztatta szerkezettel 6—8 méter magas-^ ban. f ) * * * \ gondatlan veszélyeztetés vád- I forint pénzbüntetésre ítélte, jával került bíróság elé. Azon- l L. L. masinát, s csaknem a műhely fala látta kárát, Nem .is tud­nám mihez hasonlítani az ak­kori állapotokat. Kezdetleges technika — még fakuplumgos gépek is akadtak — és nagy- nagy igénybevétel; előfordult, hogy még a csapágyak is kiol­vadtak. De minden csupa tűz, lendület volt, akkor tényleg azt hittük, hogy holnapra meg tudjuk »forgatni az egész vilá­got«. Tankó János 1953 őszén le­mondott. Műhelyszeirelőként dolgozott, majd a garanciális, végül a minőségellenőrzési cso­portot vezette. A hatvanas évek elején kezdték a tsz-eknek eladogatni a gépeket, s a gépállomás előbb csak javítási munikákat vállalt, ké6Öbb azonban kesztermék- és alkatrészgyártással is foglal­kozni kezdett. De nemcsak a profil alakult át, hanem maga a munka jellege is. A lendü­letes alapító munka után csen­des, szívós, szakmai hétközna­pok kezdődtek, amikor egyre jobban az anyagfelhasználás, a minőség, a technológia, a ha­táridő, s a nyugodt ütemű, di­namikus termelés vette át a szerepet. A mának egészen más a dinamikája, mint a tegnap­nak. Ha az egesz embert kí­vánt, a ma, szakmájában és emberségében teljes embert követel. Mit érez ebből Tankó János? — Amióta itt vagyok, igyek­szem, hogy minőségi kifogással sose kerüljön vissza hozzánk termék. Tudom, s partnereink is tudják, becsapni csak egy­szer lehet valakit, mert akkor a legfontosabbat veszítjük el, a bizalmat. Tankó János a napokban, a Törökszentmiklóson rendezett munkás—paraszt találkozón — melyen a gépállomások meg­alakulásának jubileumát ün­nepelték —, Kiváló Dolgozó ki­tüntetést kapott. Rajta kívül a megyében csak egy embert tüntettek ki hasonlóképpen. Csupor Tibor Felvételt hirdetünk JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL ez évben végzett, gépipari szakközépiskolai képzettséggel rendelkező fiúk részére. Jelentkezés a KÖZÚTI ÉPlTÖ VÁLLALAT személyzeti osztályán, Kaposvár, Szántó Imre u. 19. sz. alatt. (240412) SOMOGY GÉZA Jégkoporsó Pályázatot hirdetünk EGV ASZt ALTTECHNOLÖGUSI és EGY MIN ŐSÉG ELLENŐRI munkakör betöltésére. Feltétel: műszaki egyetem vagy főiskola, illetve vegyészmérnöki végzettség és gyakorlat. Jelentkezés írásban vagy személyesen a Közúti Építő Vállalat személyzeti osztályán, Kaposvár, Szánté Imre u. 19. sz. alatt (240414) 69. 2. Olyan okok, melyek rész- i ben viszonyulnak az anyaor- J szagra, amelyeken azonban itt, J künn a harctéren is módunk- J ban áll segíteni. Itt már a há- i ború részeiről lesz szó, és J azokról külön-külön is beszé- £ lünk. Az utóbbiakról fogok bőveb­ben foglalkozni, mert e hibák puskát is alig használják. A tűzfegyelem nagyon gyenge. Vagy egyáltalán nincs tűz, ak­san nyírt kefehaját fáradt mozdulatokkal végigsimította. — Parancsoljon, nagyméltó­ságod — adta át a szót Kovács ezredes. — Ügy vettem észre, hogy... az erdősítési munká­ban sem szeret a magyar csa­pat dolgozni. — Hangja látszó­lagos fáradtsága ellenére is energikusan, határozottan csengett. Kimérten, megfon­toltan beszélt. Időnként hol a haján, hol rövidre nyírt baju­szán simított végig. — ... Általános lem, hogy... a észrevéte­védőállások­kiküszöbölése a hadseregpa- egész csapatrészek elhagyják rancsnokság egyik igen fontos 1 feladata.« A továbbiakban minden kommentár nélkül fejtegette a hibákát: f — . , feltűnő, hogy a harcos f nem bízik a fegyverében. Ál- f talános tünet, hogy még a kot amikor kell, vagy pedig ^ sokkal előbbre kellene esztelen loszerpazarlassa fajul. jennj a védelmi berendezések- — A harcos nem használja nek. Azonkívül nem érezzük ki a terepet. Nem használja az át eléggé a műszaki zárás, ásót, nem épít maganak sem mint pl. akna és különböző fedezéket, sem a harckocsik akadályok óriási előnyeit. A ellen óvógödröt, így az össze- felderítésben pedig — tárta fogott tüzet nem állja, és igen szét karjait — egyenesen gyakran elegendő egyedül az könnyelműek vagyunk, ellenséges tűz ahhoz, hogy Itt megemelte hangját: a már elért területeket — ~ Hogy lehetsá6es az, hogy eiert területeket zászlóalj mozog anélkül, hogy mondotta. legminimálisabb közelbiztosí­— Azonkívül ezzel kapcso- tása megvolna, nem is beszél­latban egy fontos, megszívle- ve arro1 — legyintett lemon­lendő észrevételem van _ ve- Z'J°SÍ a Íelderités «ne­szen hiányzik. Az urivi es a tette közbe Szombathelyi ve- scsucsjei, valamint a koroto- vérezredes, miközben poroszé-jaki eset is bizonyítja, hogy az ilyesmi keserves meglepetése­ket okoz. Egyáltalán nagyon gyengén állunk a tűz és a moz­gás közötti összhang terén. — Nagy, szögletes fejét kérdőleg fordította Csatai felé, aki ki­elégítő válasz helyett csak újabb hiányosságok vázolásá­ban látta a kibúvót. — »A kérdés kényes. Jobb, ha én is újabb észrevételeket teszek.« — Én úgy tapasztaltam, hogy valami érthetelten ta­nácstalanság uralkodik az egy­ségek vezetésében és a tűzerő kihasználásában — mondta, miközben megértő pillantást váltott a vezérkari főnökkel. — Hogy mire gondolok? Hát... pl. Gyakran ismétlődő jelenség, hogy a zászlóalj ki­használja a géppuskás század­ban levő tűzerőt, de minden más fegyverről megfeledkezik. Mint a 23 1.. II. és III. zászló­alj példája is mutatja: az uri­vi hidfőcsatánál, még most is vérrel akarjuk a sikert kicsi­karni, ahelyett, hogy minden ilyen cselekedethez az össze­fogott tűzzel nyitnánk meg az utat... Élénken, gyorsan beszélt, mint aki sürgősen segít is a helyzeten a mondanivalójával. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents