Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

EGY HÉT a világpolitikában Ciliéért aggódik a haladó világ A hírekben ma annyit sze­replő Chile egyik természeti gyöngyszeme, a Juan Fernan­dez szigetcsoport. A Csendes­óceánba ékelődött szárazföldet Robinson szigeteknek is neve­zik, mert négy éven át való­ban itt élt Selkirk matróz, De­foe híres regényalakjának iga­zi modellje. S az elszigetelt­séget, magányosságot jelképe­ző szigetek most új, szomorú nevezetességet kaptak: a ka­tonai junta ide száműzte a né­pi egység számos hívét. A santiagói hatalmasok nyil­ván arra számítanak, hogy ily módon végleg »kikapcsol­hatják« a haladás erőit, elvág­hatnak minden összekötő szá­lat, amely a chilei néphez és a világhoz kapcsolta őket. Amint a puccs utáni immár negyedik héten egyre romlik a helyzet a dél-amerikai országban. El­lentmondó hírek érkeznek a chilei nép kiemelkedő fiának, Luis Corvalannak sorsáról. A kommunista párt főtitkárát szörnyű körülmények között vallatják, egyes jelentések sze­rint már meg is kezdődött volna a pere a vésztörvényszék előtt, élete mindenképpen köz­vetlen veszélyben forog. A fő­városban a lobot* legnaevobh AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Világméretű mozgalom Cor- valan életének megmenté­sére. — Az MSZMP KB ál- lásfoglalása. — Koszigin be­fejezi jugoszláviai látoga­tását. — A Szovjetunió el­ismeri Biassau-Guineát. — Tanaka Londonban. Kedd: Szovjet—amerikai gazdasá­gi tárgyalások Moszkvában. Genfben folytatódnak az európai biztonsági konfe­rencia második szakaszá­nak munkálatai. — A Brit Munkáspárt kongresszusa Blackpoolban. Szerda: Az NDK Nép! Kamarájá­nak ülése: Willi Stophot az államtanács, Horst Sinder- mannt a minisztertanács elnökévé választják. Csütörtök: Vita az ENSZ-ben a fajgyű- ' lölő dél-afrikai rendszer mandátumának érvényes­ségéről. — Csapatmozdula­tok a közel-keleti határsza­kaszon. Péntek: SALT-ülés Genfben. — VDK. tiltakozás a saigoni rend­szer területszerző támadá­sai ellen. Szombat: Brandt és Heath találkozó­ja Chequersben. vetett kommunista vezető ér­dekében hányán és hányán emeltek szót, az ENSZ főtitká­rától az olasz keresztényde­mokratákig. Huerta tenger­nagy, a chilei katonai csoport külügyminisztere, azért hatá­rozott el a héten egy hirtelen New York-i utazást, hogy »megmagyarázza kormányá­nak bizonyítványát«, — csak- I hogy ezt nem lehet megma- | gyarázni. Az általános vita, amelynek során rendszerint az egyes ál- I lamok külügyminiszterei fejtik : ki nézeteiket a világhelyzet- I ről, még egy váratlan közjáték színhelye lett az ENSZ-palotá- ban. A harmadik világ orszá­gai ülésen tiltakoztak a faj­gyűlölő dél-afrikai rendszer mandátumának érvényessége ellen. Az illetékes bizottság ugyan szavazattöbbséggel meg­adta Pretoriának a részvételi jogát, viszont a közgyűlés többséggel megmásította ezt a döntést. Csapatmozdulatokat jelen­tettek a Közel-Keletről, jólle­het úgy tűnik, hogy a tűzszü- neti vonalak mögötti mozgás nem annyira egy komolyabb fegyveres konfliktus előkészí­tése, inkább a politikai lépések velejárója. Dél-Vietnamban vi­szont jelentősebb összeütközé­sekre is sor került: a saigoni csapatok területszerző műve­leteket folytatnak, megpróbál­ják »kiigazítani« a térképeket. A DIFK erői természetesen megvédik jogos területrészle­geiket, s tiltakozásképpen a forradalmi kormány képvise­lői /iem vettek részt a hét de­rekán esedékes kétoldalú meg­beszéléseken, amelyek Párizs környékén folynak. Az ENSZ-közgyülésen részt vevő küldöttségek többsége tiltakozásul kivonult a közgyűlési teremből, amikor bejelentették, hogy a mandátumvizsgáló bizottság elutasította az afri­kai országok követelését es engedélyt adott a dél-afrikai küldöttnek beszéde elmondására. módszerességgel kutatják át a házakat, hogy a hajtóvadászat során a körözött baloldali po­litikusok nyomára bukkanja­nak. Hivatalosan eddig 476 ha­lálos áldozatot ismert el a reakciós katonai vezetés — szerintük ebből 462 civil és csupán 14 a katonai személy! — a nyugati tudósítók becs­lése alapján azonban legalább tízezer halott és harmincezer letartóztatás terheli Pinochet tábornoknak és társainak számláját. Chile azonban nincs egyedül, a nemzetközi szolidaritás mind erősebbé válik. A magyar nép érzéseit: a Corvalan megmen­téséért folytatott erőfeszítése­inket jól mutatta az MSZMP KB majd az országgyűlés ha­tározott állásfoglalása, a bu­dapesti Sportcsarnokban lezaj­lott izzó hangulatú nagygyű­lés, a húszezer távirat és két­százezer levél, amely az Or­szágos Béketanácshoz érkezett ezekben a napokban. Hasonló megmozdulásokra került sor a szocialista közösség országai­ban ; nemzetközi szolidaritási értekezlet zajlott Helsinkiben; együtt nyilvánították vélemé­nyüket az összes francia és olasz baloldali erők, s rövid időre még az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is megszakadt az általános vita, tiltakozások hangzottak el a chilei íehérter- ror ellen. A világ közérzetére fényt vethet, hogy a börtönbe A hét körképe egyoldalú lenne, ha csupán a válságöve­zetekről adnánk hírt. Utaljunk arra is, hogy tartanak a meg­kezdett tárgyalási folyamatok: j az európai konferencia máso- | dik szakasza, valamint a SALT I párbeszéd Genfben. Magas szinten találkoztak Moszkvá­ban a szovjet és amerikai gaz- : dasági szakértők: ismét meg­beszélést folytattak a két né­met állam megbízottai, a bon- j ni Bundestag delegációja a szovjet fővárosban járt. Ezek. a néha túlságosan is elhúzódó | tanácskozások a héten kevés látványos elemet foglaltak ma- j gukba. mégis tükrözhették a j nemzetközi élet egyes alapve- \ tő irányzatainak folytatódását, j Réti Ervin A Lábodi Állami Gazdaság .. gépjavító műhelye vállal traktor-, vontató-, gépkocsi-pótkocsi javítást és felújítást rövid átfutási idővel. Vállalja továbbá istállók belső vasszerkezeteinek elkészítését és szerelését. Felvilágosítást ad a műhely vezetője, LÁBODON. Teleifon: LÁBOD 9. ... * A Lábodi Állami Gazdaság Fűrésztelepén — Lábódon — bőrdeszka és egyéb építkezéseknél felha":-' minden mennyiségben kapható.* Telefon: Lábod 9. • » * . A Lábodi Állami Gazdaság Gumijavító Üzeme mindenféle külső- és belsőgumi-javítást vállal. (11760) Péter János Kissinger vacsoráján Péter János külügyminiszter *| és Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képvi- selője részt vett azon a va­csorán, amelyet dr. ( Henry Kissinger amerikai külügymi­niszter adott a Metropolitan Museum of Modern Art he­lyiségeiben az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán részt vevő kül­döttségek vezetői és az állan­dó ENSZ-képviselők tisztele­tére. Waldheim a Közel-Keletre készül Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára a közeljö­vőben újabb körutazást tesz a közel-keleti országokban egy rendezési javaslattal a tarsolyában — írja szombati számában a libanoni Ál Ha­jat A bejrúti lap New Yorik-i köröket idézve arról tudósít, hogy Waldheim Mahmud Rióddal, az Aralb Liga főtit­kárával legutóbb folytatott tanácskozása során már erről a tervezetről is szót ejtett. »Egyes vélemények szerint — fejezi be jelentését az Ál Hajat — ez az utazás előjá­téka lesz Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kö­zel-keleti kőrútjának«. Az NDK Az NDK népe október 7-én ünnepli a történelem első munkás-paraszt német álla­ma megalakulásának 24. év­fordulóját. A majdnem ne­gyedszázaddal ezelőtti, nagy- jelentőségű esemény felidézé­sére olyan időszakban kerül sor. amikor a szocialista Né­metország újaibb, nagyon, fon­tos nemzetközi sikert köny­velhet el: szeptember 18-án tagja lett az Egyesült Nem­zetek Szervezetének. A csúcsról visszatekintve megállapíthatjuk: nem volt akadálytalan az idáig vezető út. A nagy német humanisták elképzeléseit megvalósító NDK népének számtalan ne­hézséggel kellett megküzde­nie. A második világháború szörnyű kataklizmáját követő társadalmi és gazdasági ba-- jók leküzdése, a reményvesz­tett embermilliók felrázása, a jövőbe vetett hit visszaadása — mind megannyi, minden haladó erő összefogását igénylő gigászi feladat volt. Az NDK szorgos népe, a NSZEP irányításával, a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok segítségére támaszkodva, szinte a semmiből teremtett élenjáró ipart, korszerű nagy­üzemi mezőgazdaságot. Az áldozatos munka meghozta gyümölcsét. A lakosság élet- színvonalának fejlesztésében különösen jelentős állomás­nak tekinthető a párt VIII. kongresszusa. A munka- és életkörülmények javítására hozott határozatok egy része már valósággá vált, másré­szük napjainkban, szinte sze­münk láttára ölt testet. A szocialista építőmunkában el­ért eredmények önmagukért beszélnek. Az ország ipari ha­talommá nőtte ki magát, a nemzetközi gazdasági élet olyan tényezőjévé, amellyel a legfejlettebb tőkés államok is szívesen fejlesztik kapcso­lataikat, s ma már ha akar­nák sem hagyhatnák számítá­son kívül. ünnepe Talán nem ünneprontás emlékeztetni rá, hogy a hi­degháború éveiben még meg­kísérelték elszigetelni az NDK-t. E törekvés elsősorban a szocialista országok szolida­ritásán és azon bukott meg, hogy az ország — ragaszkod­va a szocialista külpolitika elveihez — támogatott min­den törekvést, amely a békés egymás mellett élés irányába hatott. Segítette a független­ségükért küzdő népeket, szembeszállt az imperializ­mus új gyarmatosító terveivel, s minden lehetőséget megra­gadott, hogy elősegítse a nem­zetközi enyhülést. Ez vezérel­te akkor is, amikor rendezte kapcsolatait a Német Szövet­ségi Köztársasággal és Nyu- gat-Berlinnel. Az NDK képviselői, a töb­bi szocialista ország küldöt­teivel együtt, hasznos munkát végeztek az európai együtt­működési és biztonsági érte­kezlet előkészítésében, s a konferencia sikeréért fára­doztak Helsinkiben. azon munkálkodnak napjainkban Genfben. Az NDK kormánya már 1966-ban kérte ENSZ- tagságának rendezését. Az is­mert nemzetközi konstelláció miatt erre csak az idei köz­gyűlésen kerülhetett sor. A probléma nagyon is megérett a rendezésre. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy a de­legátusok szükségtelennek tartották a szavazást, közfel­kiáltással a világszervezet 133. tagjává választották a Német Demokratikus Köztár­saságot Ezzel az aktussal lénye­gében befejeződött a demok­ratikus német állam nemzet­közi jogi elismeréséért vívott több mint kétévtizedes küz­delem. A világ népeinek leg­magasabb nemzetközi fóruma is elismerte és szentesítette a két, — egymástól független, szuverén — német állam léte­zését. Provokációk a kubai hajók ellen Király Ferenc, az MTI tudó­sítója jelenti: A csütörtökön megtámadott két kubai halászhajó egyiké­nek ötfőnyi legénysége a had­sereg helikopterein megérke­zett Havannába, A halászok elmondták, hogy a Bahama- szigetek közelében, a nemzet­közi vizeken végezték minden­napi munkájukat, amikor egy gyorsnaszád — fedélzetén húsz fel fegyverzett emberrel — megadásra szólította fel őket. Ezt követően a hajót átkutat­ták, majd felrobbantották. A halászokat egy közeli lakatlan szigetre rakták ki. ahol étlen- szomjan 27 órát kellett eltölte- niük, amíg a helikopterek rá­juk találtak. A kubai »Caibairen« halá­szati szövetkezet másik, 34-es számot viselő hajója — ugyan­ebben a térségben — feltehe­tően az előbbi hajó sorsára ju­tott. A nyolc főnyi legénység sorsáról szombatig nem érke­zett jelentés. Havannában az a vélemény, hogy a védtelen halászok el­leni barbár támadás mögött az amerikai kémszervezet, a CIA áll. A kubai fővárosban emlékeztetnek rá, hogy a chi­lei katonai puccs óta megélén­kült a Kuba elleni ellenséges propaganda: az elmúlt napok­ban »rákapcsoltak« a közeli 12 OOO pakisztáni hazatér Mint a pakisztáni külügymi­nisztérium szóvivője pénteken Rawalpindiiben bejelentette. India október folyamán még több mint 12 090 pakisztáni hadifoglyot bocsát szabadon. Ez azt jelenti, hogy október­ben a tervezettnél nyolc ezer­rel több szeonely térhet visz- sza hazájába. A szóvivő közölte, hogy In­dia pénteken újabb két vissza­telepítési listát nyújtott át a pakisztáni kormánynak. ellenséges adók és színre lép­tek a nyílt tengeren működő kalóz rádióadók is. Mindez azt jelzi, hogy egy Kuba ellenes újabb hadjárat­ról van szó, amelynek részét képezi a chilei fasisztáknak a I »Playa Larga« nevű hajó el­len intézett támadása, a »Mar­ia Island« provokálása és az »Imias« törvénytelen feltartóz­tatása a Panama-csatornán. Az amerikai hatóságok már 80 órája nem engedik tovább ha­ladni a kubai hajót és katonai rendőrséggel őriztetik. A hajó 46 főnyi legénysége nyilatko­zatban fordult a kubai nép­hez, amelyben hangsúlyozza: »Törvénytelenül tartanak fog­va bennünket. Nem válaszo­lunk a provokatív megjegyzé­sekre. Mindenre el vagyunk szánva.« A havannai rádió péntek esti hírmagyarázaitában. rámu­tatott: »Washington lábbal ti­porja az Egyesült Államok és Kuba kormánya között ez év februárjában megkötött egyez­ményt, amely többek között kimondja: az a személy, aki légi vagy tengeri járművet, erőszakkal eltérít vagy fogva tart, bűnösnek számít és mind­két állam kormánya a törvény szigorával bünteti. Az Egyesült Államok mos­tani támadássorozata azt a célt is szolgálja — hangsú­lyozzák Havannában —, hogy megkísérelje elterelni a figyel­met a chilei véres események­ről.« Saigon folytatja területrablását A dél-vietnami katonai | helyzetben a legutóbbi tíz nap alatt végbe ment fejlemények közül a legjelentősebbek: Sai­gon! .területrabló hadművele- j tek Tay Minh tartományban, saigoni légitámadások a kam­bodzsai határ mentén húzódó DIFK-területek lakossága el­len, hadművelet a Le Minh támaszpont körüli felszabadí­tott terület ellen és fokozott katonai tevékenység az ország középső részében fekvő DIFK- j területek ellen — közölte szombaton rendszeres heti sajtóértekezletén Vo Dong I Giang ezredes, a kétoldalú ka­tonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK-küldöttseg helyettes •. zetője. A saigoni hadvezetőség a i tűzszünet aláírása, január 28-a I óta állandóan területrabló hadműveleteket folytatott a központi fennsíkon Pleiku és Kontum térségében. Most tíz zászlóaljat és tüzérséget moz­gósított, hogy végrehajtsa azt, amit Le Minh »visszafoglalá­sának« nevez: valójában azon­ban a térségben már eddig, is megkísérelt területrabló had­műveletek folytatásának éski- terjesztésének előkészítéséről van szó — mutatott rá a DIFK képviselője. A katonai helyzetnek Saigon hibájából bekövetkezett sú­lyosbodásával párhuzamosan egyhelyben topognak a dél­vietnami felek közötti tárgya­lások mind Párizsban, mind pedig Saigonban — állapította meg Giang ezredes. A felszabadító fegyveres erők a DIFK t° e'einek vé­delmében minden esetben föl­veszik a harcot, amikor rá­kényszerítik őket erre. A sai- goni had vezetőségnek Tay Minh tartományban f ' ; ;lőtt területrabló hadm" ' ’ ■' szembeszállva. a felír.,, yditó erők 400 foglyot ejtettek. \ se­besülteket orvosi keze' ben részesítették és azon nvorr'-an szabadon bocsátó* " /te hozzá az ez ed » -­va, hogy a felszabadító erők pontos és egyértelmű utasítá­sokat kaptak a DIFK-terüle­tek ellen indított saigoni had- (nűveletek megfékezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents