Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-06 / 234. szám
Pince-csapatotthon Göllében Csökkent a kár Csengő szólít majd az avatási ünnepségre Szigorították a munkahelyi ellenőrzést A kellemes, halk csengőhang végigszalad az üres iskolafolyosón. Mezen Béla igazgató szólaltatta meg a csengőt, s néhány szóval azt is elmondta, hogyan került az iskolához ez a bronzból készült madar. ez a szárnyaló. lábaival apró csengőt — vagy inkább harangot — tartó remekmű. ! — Olaszországi ásatásokból származik. Fekele István írónak, Göile szülöttének tulajdona volt, ő ajándékozta iskolánknak. Azt kerte: ballagáskor meg más nagyobb isKolai ünnepségnél ezzel szólítsuk majd gyülekezőre a gyerekeket. Ilyen iskolai ünnepség lesz november 7-én. amikor felavatjuk Latinca Sándor üt- toröcsapat pinceotthonat. Nézzük a tervrajzot.. Az igazgató meg Sipos Jozse/, az úttörőcsapat vezetője magyarázza. hogy mi minden lesz ebben a pince-csapatotthon- ban, amelyhez hasonló nincs meg a megyében. Azután a i pincebe is lemegvünK. A munka belejezasehez közeledik, eppen a villanyszerelők dolgoznak, a ventillátorokat helyezik el. hogy a pinceben mindig kellemes, friss levegő legyen. — Az' előtérben helyezzük el azoknak a tárgyaknak egy reszel. melyeket a gyerekek a községben es környékén gyűjtöttek. hogy egykor majd helytörténeti. illetve íalumuzeum- ban állítsuk ki. Módszeresen végezzük ezt a munkát, több száz különböző tárgy van már iskolánk birtokában. Felajánlották. hogy átadjak nekünk egy kovaij'smüheJv teljes fölszerelését. kapnánk cipeszmű- helyt. szerszámokat, s elhoza- talra var egy présház berendezése is. Fekete István özvegye pedig atadná az iskolánknak. a falumúzeumnak az író dolgozószobájának berendezését. Milyen nagyszerű lenne, ha rendelkeznénk megfelelő helyiseggel — mondja a csapatvezető.-gen. a pince csapatotthon és. a felszabaduló helyiségek, vitrinek csak a helytörleneti anyag egy részének elhelyezésire alkalmasak. S mennyi .undent kellene még a faiu ikóitól elkérni, megőrizni az • tókor szamara, ha lenne hol ivókat megőrizni. Ez a pince-csapatotthon bizonyítja: az iskola tanarai. tanulói nem varnak tétlenül arra, hogy mások teremtsék meg szamukra a föltételeket. Hónapokon at folyt a munka. amíg az avatás előtti napokhoz érkeztek. A MEZÖ- BER KISZ-szervezete Sieger Janos irányításával elkészítette az átalakításhoz szükséges terveket. A tanulók szülei — í Ű ttörök rendezik az iskolai helytörténeti kiállítás anyagát. még a környező falvakban lakóké is — kjét-, három-, sőt ötnapi tarsádaimi munkát ajánlottak lel. A helyi Beke Tsz szocialista brigádjai, a tanárok es a tanulok szintén részt vettek a munkában. A tanulók például annak egy részét, amit tavaly, illetve az idén a tsz-ben, az allami gazdaságban kerestek, odaadtán az új otthonukhoz. Azután a megyei és a járási KlSZ-bi-1 zottság. a községi tanács meg Szíjártó Janos tsz-einök, aki egyben megyei tanácstagja . a községnek, segített, hogy az átalakításhoz. berendezéshez szükséges pénz rendelkezésükre álljon. Az új otthonban helyezik el a rengeteg oklevelet, emléklapot. melyet az eredményes úttörőélet, a kulturális és sportmunka elismeréséül kaptak. S a fő helyen lesz névadójuknak, Latinca Sándornak a fényképe, alatta pedig a KISZ kb vörös vándorzászlaja, amelyet 1963-ban —‘elsőnek a megye iskolái között — érdemeltek ki. Járjuk az iskolát. Közben hallgatom Mezey Béla igazgató. Sipos József úttörő-csapat- vezétő lelkes szavait, hogy az új pince-csapatotthon milyen nagyszerű lehetőségeket teremt majd az úttörőélet tartalmasabbá tételére. Minden esztendőben új és új jelszó mo/.gosítja még jobb. tartalmasabb munkára az iskola tanulóit, tanárait. Az idén például ez: »A tettek beszélnek.«. Ez ösztönözte őket arra, I hogy elkészítsél: az otthont. I tovább folytassák a helytörténeti. honismereti szakkör munkáját, összegyűjtsék. megőrizzék a községben föllelhető értékeket. Ezért készítették el az iskola fejlesztéséhez, a napközi otthon bővítéséhez szükséges terveket társadalmi munkában, mert ez a következő. megvalósításra váró feladat. — Nagyon várjuk november | 7-ét, izgatottan készülnek az avatásra a gyerekek, a szülök, a nevelőtestület is —'mondja- az igazgató. Az avatási ünnepségen megszólal majd a kis csengő ... Úttörők, tanárok, szülők ! büszkén mutathatják majd a vendégeknek az új csapatotthont, amely az akarast, a társadalmi összefogás erejét bizonyítja, s ami még nagyobb lehetőségeket teremt a göllei úttörők tartalmasabb életéhez. i Sz. I*' Egy festő betegállományban volt. Orvosi kezelésre ment be a gyárba. Az előre elrejtett FT—1000 ‘típusú transzformátort az öltözőben a táskájába tette, pulóverjével eltakarta. A portánál lefülelték, rendőrségi eljárás indult ellene. Ez a május 20-án történt eset volt az- utolsó jelentősebb értékű károkozás a Villamos Berendezés es Készülék Müvek Kaposvári Villamossági Gyárában. Az FT—1000-es trafó értéke 1810 forint. — Érdekes tendencia figyelhető meg, ami nemcsak nálunk, hanem országosan is tapasztalható — mondta Varga István, a gyár főrendésze. — Nő az elkövetések szama, de az okozott kár érteke csökken. — Mi ennek a magyarazata? — A barkácsoló szenvedély terjedésere gyanakszom. Az elkövetők elsősorban a szakmunkások közül kerülnek ki, akik otthon is fel tudják használni a gyárból kicsent tárgyat, vagy a kisebb értékű alkatrészeket össze tudják szerelni. A transzformátorra! például egy barkácsoló nagyon sok mindent tud csinálni. — Megfigyelhető hullámzás az elkövetők számában? — Igen. tapasztalható. Karácsony előtt például hirtelen meg emelkedik azoknak áz elkövetőknek a szama, akik a TH—63 típusú transzformatoa't próbálják kivinni a gyár területéről. Ezeket ugyanis fői le| hét használni a fenyőfákat di- ' szító kis villany égőkhöz. A gyárban 1800 ember dol- j gozik. Az éves termelési érték j 413 millió forint. Nagy össze- | gű társadalmi tulajdont kell megvédeniük a rendészeknek. Nehéz a dolguk, mert figyelmüknek ki kell terjednie . a személyi tulajdon megóvására is. A gyár párt-végrehajtóbi- zottsaga minden évben értékeli a vagyonvédelem helyzetét. Be kell erről számolni az osztály- vezetői értekezleten is. Ezeknek a megbeszéléseknek az eredménye a vezetés és a rendészet közötti munka koordinálása. amelv nélkül a társadalmi tulajdon védelme kevésbé lenne hatékony. A ren- dészek munkájának megkony- nyitésere szükség van. Az ese- tek legnagyobb részében ugyanis gépkocsin viszik ki az elkövetők az eltulajdonított tárgyakat. Ezt pedig nehéz ellenőriem. hiszen gyakran egy egész rakomány fedi a *szaj- rét«. Ez a portásoktól is bizonyos áru ismeretet követel. A megoldást a munkahelyi ellenőrzés megszigorítása ban találták meg. — Ez a: egyetlen mod a károkozások csökkentésére? — Döntő a megelőzés, a lopásra csábító lehetősegek kizárása. Huszonnyolcán tartoznak a gyár rendészetéhez. A telephelyeken a portások, éjjeliőrök. A főrendész mellett dolgozik a. tűzvédelmi és a társad atmdtu- lajdon-védelmi előadó. A vagyonvédelem helyzetéről szóló jelentésben minden területről részletesen be kell számolni. A gyár vezetősége és társadalmi szervei megállapították, hogy a társadalmi és a személyi tulajdon védelme alapvetően biztosított. Néhányszor azonban előfordult, hogy felelősségre vonást kellett alkalmazni. A följelentési kötelezettség alá eső elkövetések (500 forint érték fölött) száma kilenc volt. 20 ezer forint kárt okoztak, ebből 12 ezer 790 nem térült meg. Feltűnően nagy az -érdeklődés« a szerszámok iránt. Hogy ennek gátat emeljenek, minden kéz:szerszámba beütik a gyár jelét, es a központi raktárból csak ilyeneket lehet kiadni. A kiselejtezettek közül j is csak azokat cserélik újra, í amelyekben látható a jel. Százszázalékos kártérítést kell fizetni- a munkásnak, ha a szerszám, amelyért felel, hiányzik. Varga István szerint nem mérhető forintban a rendészek tevékenysége. Körültekintő munkájuknak köszönhető, hogy a társadalmi tulajdonban okozott karertek ugyanúgy csökkenőben van, mint a sze- | nyelvi, a munkatársak tulajdona elien vetők száma. 1 Mészáros Attila Ártatlan áldozatok? felindulásban Szóváltás az asszonnyal — „A'a, mi van a paprikával?” Életveszélyesen megsebesültek PAR NAPOS eltéréssel két somogyi községben is kést rántottak. Mind a kétszer súlyos következményekkel járt az elvakult harag, de tragédia nem történt. A loűnpereket a közelmúltban tárgyalták, mindkettőben a Kaposvári Megyei Bíróság dr. Márton Géza tanácsa hozott ítéletet. A harminchét éves. lakócsai Matota Pál gépkezelőnek az esetet megelőzően is volt dolga a törvénnyel. Igaz. nem tartozik a mértéket nem ismerő italozók köze. de baráti társaságban különösen sörrel öblögeti sűrűn a torkát. Ilyenkor hamar megfeledkezik a SOMOGY GÉZA Jégkoporsó 68. — Kamu vagy nem kamu, én már akkor is viszketek, ha csak a tetűt említik. — Szólhatok nekik — ajánlkozott sunyítva Recege. — Hé! — Fogd be a szád! Ijedten iszkolt be az ajtón, és bentről kiáltotta ki: — Akkorát cseszek a fejedre, hogy lenyeled, aztán bámulhatsz a seggeden kifelé! — és elrohant. Egy negyed óra múlva három ember settenkedett a méhes felé. Juhos és a két im- posztor. Juhos kezében egy ötliteres fazék, a két fiúnál csajkák himbálóztak. Mikor a fák köCl Somogyi Néplap zott feltűntek a méhkasok, Juhos körülnézett. — Maguk csak menjenek, én itt leülök és megvárom magukat. Jól van? — érdeklődött, — Ne itt! Kicsit közelebb jöjjön a hadnagy úr — invitálta Salamon. A nagy hőség ellenére bőrmellényben volt a két gézengúz. Karjukon törülköző, a zsebükben vastag kincstári kesztyű és a vállukon gázálarctok csüngött. A régi jó ötlet, /ami a szúnyogosban bevált, gondolták, itt is kisegíti őket. Továbbmentek. A hadnagy ingujjban volt. A nagy melegtől, de főleg az izgalomtól folyt róla a víz. — Na itt jó lesz — rendelkezett Salamon. — Tessék rágyújtani. és ha már ügyködünk, jód bodor!tani, mert biztos bed Híznék ezek a dögök! — Azzal fölhajtotta a gallérját, s elővette a gázálarcot. Széná- si ugyanezt tette. — Most megdöglünk a gázmaszk alatt — dörmögte. és elszántan fölrakta a képére. Ráhúzta a sapkát, fölhajtóját lehúzta a fülére és a tarkójára. Körültekerte a törülközővel, hogy sehol szabad rész nem maradt. A másik mindenben követte. Míg a bőrmellény posztó- ujján a szorítót meghúzták a csuklónál, bizony szaporán szedték a levegőt, ami sípolva áramlott befelé, és a szelepen berregve fújt kifelé. Fölhúzták a kesztyűket és elindultak. Par lépés után Szénási megállt. kétségbeesetten tárta szét a karját, mint aki jelzi, hogy nem bírja tovább. Egy rúgás a fenekébe, és egy határozott mozdulat azonban újból elindította. Juhos a kapott utasításhoz híven azonnal rágyújtott a kölcsön kapott pipára. Nem volt dohányos, és így csak harmadszorra sikerült meggyuj- tania a dohányt. A hadseregparancsnokság folyosóin viszonylagos csend uralkodott. Az »I. A« épületén belül fontos tanácskozás folyt. A beosztottak igyekeztek a lehető legnagyobb csöndben végezni munkájukat. A honvéd vezérkar főnöke, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes nemes csataji Csa- tay Lajos altábornagy, a 2. hds. parancsnok id. helyettese (Jány G.) szabadságon'levő (!), v'itéz Kovács Gyula vk. ezredes. a 2. hds. vk. főnöke, Hom- bok Sándor vezérőrnagy, berlini katonai attasé. Mészöly Elemér vk. ezd., á Vkf. 1. oszt. vezetője es Adonyi Ferenc vk. szds.. a Vkf. 1. oszt.-tói. társaságában igen komoly hangnemben tárgyaltak. V. Kovács vk. ezds. hadsereg vk. főnöke terjesztette elő észrevételeit. Tárgyilagos, kissé keserű hangja lehangoló volt. mint a mondanivalója. A sűrű szivar- és cigarettafüstben krákogva beszélt a kialvatlan, agyoncigarettázott ember fáradt hangján. Meglepő éleslátással. bátran sorolt^ föl azokat a negatívumokat, amelyeket eszlelt. Mint elöljáróban kifejtette: éppen a hadműveletek további sikere érdekében. — Az észrevételeket és következtetéseket két csoportra osztom, éspedig: 1. Azok az okok, melyek messzebbre nyúlnak vissza es amelyeken mi itt, kint a harctéren segíteni nem tudunk. Ennek tárgyalásánál a háborút a maga egészében vizsgálom és a nagy összefüggéseket kutatom. folytatjuk.) tisztességről, s kezet emel másokra. A rendőrség emiatt már kétszer is megbírságolta, egyszer négyszáz forintot, egyszer ezret fizetett. Az egyik júliusi nap a kocsmában talalta. meg reggeli előtt fölhajtott négy féldecit. Egész délelőtt erezte a pálinka erejet. s így bódultán keveredett szóváltásba a feleségevei. Az asszony mosáshoz készülődött. a villanykapcsoló korül is gyakran járt a keze. A férjé rászólt, ne mosson mezítláb. mert nem sokkal előtte vasalas közben mar megrázta az áram. Az asszonyt elfutotta a mereg. s foghegyről szólt a férfinak: jobb, ha egy reszeg tartja a szájat. A férfi egyelőre veszteg maradt, minden gondja az volt. hogy az asszony az ö munkaruháját is kimossa. Az asz- szonynak azonban esze ágában sem volt férje ruhájával foglalkozni. ezert "Matota egy késsel feszegetni kezdte a villany- kapcsolót. Üjabb parazs szóváltás kerekedett, s megtörtént ia báj: a tizenhét centis per- ■gejü kés az asszony hasába hatolt. Szerencsére nem késlekedtek a kórházba .szállításával. ahol azonnal megműtötték. A gyors orvosi segítség nyomán az életveszélyesen megsebesült asszony meggyógyult. t A másik késelés június utolsó napjan Ságváron történt. A f tettes, a harmincegy éves, f helybeli Orsós József, öt gyeiéinek apja. A férfi 1963 óta tagja a tsz-nek, az utóbbi időben traktort vezetett. Nem vetette meg az italt, s Matotá- hoz hasonlóan neki is támadt már baja emiatt. Tavaly például borosán ült a traktor inyergébe, s az árokba borult. ([Meg kellett fizetnie a kárt is, Jmeg a bíróság kiszabta ezer- Jforintos pénzbüntetést is. é Azon a napon zuhogott az eső. s nem mehetett dolgozni. Feleségével együtt beült a helyi presszóba; rumos feketét ittak. Ott találkoztak össze Bodó Ferenccel, aki egy má- tsik asztalnál ült, körülötte cigány férfiak iszogattak. Nemigen kedvelhették Orsós Józsefet. mert ostobaságra vettek ra Bodot, aki odaszolt Orsósnak: »Na. mi van a paprikával?« Elöntötte a ver Orsós agyát, hallani se szeretett a paprikáról. Csúnya dolog esett ugyanis vele nemregen Siófokon. a felesege az aruhaz- i ból ki akart vinni nyolc forint I hatvan fillért érő zöldpapri- ! kát. Elcsípték, kifizettették az árát — s Orsós azt hitte, ezzel befejeződött az ügy. A históriának azonban hamar híre I szaladt. I Orsós és Bodó egy szempillantás ulatt összekapott, mire a vezető kitessekelte őket. Az utcán azonban tovább folyt a verekedés meg a hempergést Kis idő után talpra álltak, ezt a helyzetet használta ki Or- í sós: előkapta a bicskáját, és hasba szúrta J Bodot. A vérző férfi a biciklijéhez ment, elindult. Orsós a bicskáját magasra tartva még egyszer rárontott, hándabandazott. azt hajtogatta: »Menj haza. mert meggyilkollak!« Bodó valasza ennyi volt: -Hat ember vagy te. Józsi?« Bodó sérülése életveszélyes volt. az orvosi segítség azonban az ő eletét is megmentette. ÉRDEMES FÖLLAPOZNI a bíróság ítéletének indoklását, mely szerint a cselekménysorozatot Bodó kihívó viselkedése indította el. A megjegyzés ; nagyon felingerelte Orsóst, aki rendesen dolgozik, gondoskodik a családjáról es nem kö- j lékedő természetű. Mindezt í természetesen nem hagyta fi- j gyeimen kívül a bíróság, amikor kiszabta az Ítéletet. Nemcsak Orsós büntetésénél, hanem Matotáénál is enyhítőiként értéinél Uék az áldozat ki- fogasolható viselkedését. A Kaposvári Megyei Bíróság mindkét férfit erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el. Matota Pál egy évet és nyolc hónapot, Orsós József pedig egy évet és hat hónapot kapott. Pintér Destél \ \
