Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

( Háromezer küldöttet Tárnak Moszkvába Befejezes előtt az I Párizs Bizalmatlans3pf indítványt terjesztettek elő a naloldali pártok Befejező szakaszhoz értek Moszkvában a békeerők világ- kongresszusának előkészületei. A szovjet fővárosban dolgozó szovjet és nemzetközi előké­szítő bizottságok ezekben a na­pokban nagyszabású koordi­nációs munkátyVégeznek. mint­hogy a beszámolók és doku­mentumok tervezeteinek ki- | dolgozásában 115 ország béke­szervezetei, szakszervezetei, haladó társadalmi szervezetei, tudományos, kulturális, egy­házi és egyéb szervezetei mű­ködnek közre. előkészületek I Az MTI tudósítójának el- i mondták, hogy a kongresszu­son háromezer delegátus vesz ! részt. A kongresszus 14 bízott - ! ságban végzi majd munkáját. ; amelyek nagy része már meg- I alakult és megkezdte az elő­zetes vitát a dokumentumter­vezetekről. Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács indiai főtitkára, aki Moszkvában személyesen irá­nyítja az előkészületeket, a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában a békeerők világkongresszusának céljai­ról és napirendjéről beszélt. A baloldali pártok 49 képvi­selője bizalmatlansági indít­ványt terjesztett elő a francia nemzetgyűlésben, javasolva, hogy a nemzetgyűlés ítélje el a kormány politikáját. A bizalmatlansági indítvány hangsúlyozza, hogy a kormány képtelennek bizonyult az inf­láció megfékezésére, amely ma már a leggyorsabb ütemű egész Nyugat-Európában. A kormány ugyanakkor, amikor a közszolgáltatási díjak eme­lésével maga is hozzájárult az infláció fokozásához, ellenzi a , bérek, nyugdijak és szociális szolgáltatások megfelelő mér­tékű felemelését. Külpolitikai téren a bizalmatlansági indít- j vány szemére veti a kormány­nak. hogy az e!:.3k között is- j merte el a véres terrort foly- | tató chilei rendszert és az ál- | talános nemzetközi tiltakozás ! ellenére tovább folytatta a nukleáris kísérleteket. A bizalmatlansági indítvány feletti vita a jövő hét szerdá­ján kezdődik a parlamentben és szavazásra előreláthatólag csütörtökön kerül majd sor. Etienne Fajon, az FKP Po­litikai Bizottságának tagja rá­mutatott arra. hogy az FKP Központi Bizottsága szeptem­beri ülésén — a baloldal közös programja keretében — több olyan azonnali intézkedést ja­vasolt, amelyek megvalósítása lehetővé tenné az országot fe­nyegető válság elhárítását. Dl FK-nyilatkozat Hadosztálynyi erőkké' a sasgoni rezs n A saigoni rezsim hadosz- I ták meg és foglalták el, s most tálynyi erőkkel, légi és tüzér­ségi támogatással nagyszabású támadást indított a központi fennsíkon, a Pleikutól 35 ki­lométerre nyugatra fekvő I^e Minh támaszpont körüli fel­szabadított terület ellen — je­lentik nyugati hírügynökségek katonai körökből nyert értesü­léseiket idézve. Saigonban hi­vatalosan a támadást nem je­lentették be. A saigoni hadseregnek ez a támaszpontja a január 28-i tűzszüneti megállapodás alá­írása előtt felszabadított terü­leten fekvő saigoni sziget volt minimális helyőrséggel. Né­hány héttel ezelőtt a saigoni hadvezetőség nagyarányú erő­sítéseket küldött oda, ezek megkezdték a környező felsza­badított terület támadását, la­kosainak elhurcolását. A fel­szabadító fegyveres erők ellen- támadással állították helyre a tűzszünet megkötése előtti • helyzetet. Saigoni részről úgy .Állítják be. hogy a felszabadí­tó erők a támaszpontot támad­a felszabadított terület ellen intézett támadásukat a tá­maszpont visszaszerzésére in­dított akcióként tüntetik fel. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány szóvivő­jének a VNA által Ismerte­tett nyilatkozata rámutat, hogy a saigoni kormányzat azért agyalta ki a Le Minh támasz­pont elleni úgynevezett táma­dást a felszabadító erők részé- 'ről, hogy ürügyet találjon ka­tonai képviselőinek közönséges magatartására a kétoldalú ka­tonai vegyes bizottságban és további provokációs cselekmé­nyeket követhessen el. A kormányszóvivő nyilat­kozatában egyebek között utal arra, hogy a saigoni kormány­zat nem teljesítette a párizsi megállapodás aláírásából ere­dő kötelezettségeit, nem bizto­sította a DIFK megbízottai számára sem a diplomáciai i mentelmi jogokat, sem bizton­ságukat, sőt elemi munkafel­tételeket sem teremtette meg. WASHINGTON Thaiföldön maradnak a légialakulatok A Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium felfüg­gesztette a Thaiföldön állomá­sozó amerikai légialakulatok hazatelepítési programjának teljesítését. Megfigyelők a dél­vietnami helyzet éleződésével Izra eli csapa t össze von ások Robbanással fenyegető a feszültség hozzák összefüggésbe a Pen­tagon döntését. Mint emlékezetes, január­ban, a párizsi Vietnam-megál- lapodás aláírása idején a thai­földi amerikai légitámaszpon­tokon 660 nehézbombázó és vadászbombázó, és 74 ezer ka­tona állomásozott. Az eddig végrehajtott kivonások után jelenleg 550 különféle típusú bombázó és 33 500 katona ál­lomásozik a thaiföldi ameri­kai támaszpontokon. Bissau-Guinea egész területét bombázza a ponugál légierő tűdig 25 repülőgépei lőttek le A portugál légierő fokozta Bissau-Guinea Köztársaság bombázását — hangzik a köz­lemény, amelyet a Guinea (Bissau) és Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) tett közzé. A közlemény szerint a por­tugálok az ország egész terü­letén az objektumokat bom­bázták. A Bissau-Guinea és Zöldfo­ki-szigetek Afrikai Független­ségi Pártjának légvédelme há­rom Fiat 691 portugál harci repülőgépet lőtt le szeptember­ben Bissau-Guineában — je­lentette be csütörtökön Algír­ban a PAIGC. A közlemény­ből az is kitűnik, hogy a már­cius óta Bissau-Guineában le­lőtt portugál repülőgépek szá­ma ezzel 25-re emelkedett. egyesült Államok—kin a kapcsolata Egyelőre csak összekötő irodák A kairói lapok jelentése sze­rint az izraeli hadsereg nagy­szabású csapatössze vonásokat hajt végre a szíriai fronton és a libanoni határ mentén. A szíriai hadvezetés arra követ­keztet az ellenséges tüzérségi és páncélos egységek felvonu­lásából, valamint az intenzív légi tevékenységből, hogy Izra­el nagyarányú támadásra ké­szül. Ezt a feltételezést támasztja annak a megtévesztő célzatú izraeli propagandának a fele­dése is, amely — az 1967-es taktikát követve — előre az arab országokra próbálja há­rítani a felelősséget az össze­csapások kiújulásáért. A robbanással fenyegető fe­szültség közvetlen kiváltó oka minden bizonnyal abban rej­lik, hogy Izrael az arab orszá­gokon akar bosszút állni azért a vereségért, amelyet Auszt­riában, az ottani zsidó kiván­dorlási központ bezárásával szenvedett el. i Az Egyesült Államok egye­lőre nem szándékozik felven­ni a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal — közölte csü­törtökön New Yorkban Robert McCloskey, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. A két ország úgynevezett összekötő irodákat működtet i egymás fővárosában, ez azon ban nem jelenti azt, hogy a két kormány hivatalosan elis­merte egymást. McCloskey szerint Kissin­ger amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során nem veti majd fel ezt a kérdést, és a tajvani problémáról sem tár i gyal. A z egyik leghatalmasabb amerikai olajmonopó­lium, a Standard Oil of California elnöke nemrégiben feltűnést keltő üzenetet inté­zett a wjllalat alkalmazottai­hoz és részvényeseihez. Fel­szólította őket; ragadjanak meg minden alkalmat az Egyesült Államok és az arab országok kapcsolatainak erő­sítésére, mert ezek a kapcsola­tok »a nyugati világ jövendő jóléte« szempontjából létfon­tosságúak. Izrael és az amerikai politi­ka Izrael-barat lobbyja fel­hördüléssel fogadta a felhí­vást. S nem oktalanul. Mert, ha a Standard Oil elnökének véleménye még távolról sem azonosítható az amerikai kor­mányéval, mégis kifejezi azok­nak az igen jelentős — főleg az olajüzlettel kapcsolatos — tőkéscsoportoknak az állás­pontját, amelyek saját érde­kük védelmében reálisabb kö­zel-keleti politikára ösztökélik Washingtont. A Fehér Ház ve­zetői pedig kétségtelenül egy­re kevésbé foghatják be fülü­ket a változást sürgető han­gok elől. Hogy miért? A vá­lasz tömören megadható: az energiaválság miatt. Olaj — a Közel-Keleten Az Egyesült Államok olaj­készlete ugyanis — a sok évti­zedes aktív kiaknázás miatt — zsugorodóban vap. A »-fekete arany« kitermelésének költsé­gei növekednek. Pillanatnyilag a Közel-Kelet még nem túl jelentős mértékben részesedik az amerikai olajfogyasztás ki­elégítéséből. A felhasználás növekedési üteme alapján azonban várható, hogy az 1980-as évek elejére a Közel- Kelet olaja már az amerikai fogyasztás több mint egyhar- madát fedezi. Más a helyzet persze Nyugat-Európában és Japánban, ahol az olajellátás már ma is jórészt a Közel- Kelettől függ. Az elmúlt hetekben több esemény is történt, amely an­nak megfontolására kénysze­ríti az amerikai vezetést, vajon I folytatható-e továbbra is az j egyoldalú Izrael-párti politika. Washingtonban hideghullá- I mot okozott .augusztus végén az a hír. hogy Szadat egyipto­mi elnök Rijadban találkozott Fejszal szaud-arábiai uralko­dóval. Fejszal, aki az arab világ közismerten egyik leg- reakciósabb és legamerikaba- í rátabb vezetője, mostanában a közel-keleti válság kapcsán új húrokat pendít meg. Szadattal való találkozója előtt a király a Newsweek című lapnak adott nyilatkozatában megfe­nyegette az Egyesült Államo­kat: ha nem változtat Izrael- barát politikáján. Szaud-Ará- bia korlátozni fogja olajkiter­melését. Jamani olajügyi mi­niszter pedig minden kerteiés nélkül kimondta: kormánya csak »megfelelő politikai lég­kör kialakulása esetén« haj­landó beleegyezni abba. az Egyesült Államok számára döntő fontosságú tervbe, hogy a jelenlegi napi 9 millió bar­relről (1 barrel — 159 liter) 1980-ig napi 20 millió barrel­re emeljék Szaud-Arábia kő­olajkitermelését. így, amikor a Fejszal—Szadat találkozó híre érkezett. Washingtonban senki sem kételkedett abban, hogy valamiféle közös olaj­stratégia kidolgozásáról volt szó. Még idegesebb reagálással fogadta. Washington a líbiai kormánynak azt a szeptembe­ri döntését, hogy a külföldi tu­lajdonban lévő olajtársaságok vagyonának 51 százalékát ál­lamosítja. Kadhafi döntése ] nem közvetlen hatását tekint I ve veszélyes a Fehér Ház szá­mára. Hisz a líbiai »fekete arany« az amerikai olajim­port mindössze 5 százalékát fedezi. A líbiai lépés elsősor­ban a többi olajtermelő or­szágra gyakorolt hatás szem­pontjából aggasztja az ameri­kai politikát. Mindkét esemény rávilágí­tott arra is, hogy nincs Was­hington kezében használható megtorló fegyver. Felröppent egy esetleges bojkott gondola- I ta, meg a.nnak lehetősége. hogy meggyorsítják az olajat { helyettesítő energiahordozók kutatását. Az utóbbi — az el- ) következő évtized távlatában — üres fenyegetés. Ami pedig a bojkottot illeti, azt az ame- I rikai szakértők egyenesen ne­vetségesnek tartják. A Fehér i Ház szóvivőjét idézzük: »Elég az is. ha a szaud-araoiai olaj a számunkra szükséges 20 szá­zalék helyett csak 5 százalék - j kai növekszik/ az Egyesült Ál­lamok máris súlyos problémá­val kell szembenézzen«. S ez I persze fokozott veszélyt jelent Japánra és Nvugat-Európára I nézve. A blackpooli A ködös Albion egyik vi­szonylag olcsó, népszerű für­dővároskájában, Blackpool- ban befejeződött az angol munkáspárt hagyományos évi országos kongresszusa, öt na­pon keresztül, immár hetven- kettedik alkalommal rendez­ték meg ezt a tanácskozást, amely esztendőről esztendőre a hazai, sőt a nemzetközi közvélemény érdeklődését váltja ki. Vagy azért, mert a munkáspárt hatalmon van, vagy éppen azért — és most ez a helyzet —, mert ellen­zékben. A blackpooli kongresszus mind a két esetben olyan szeizmográf, mérőműszer, amely többé-kevésbé megbíz­ható jelzésekkel szolgál a szi­getország problémáiról és a belpolitikai, sőt nem egyszer a külpolitikai kilátásokról is. A napirend számos hazai és nemzetközi kérdést ölelt fel, egyebek között, a közigazgatá-i si reform, a nők helyzete, a - környezetvédelem, az állami és a helyi hatóságok viszonya került »terítékre«. Az. általános benyomás az, hogy a munkáspárt, amely legutóbbi országlása során távolról sem jeleskedett sem belpolitikai1 reformokkal, sem különösebben konstruktív külpolitikai kezdeményező­szeizmográf sekkel, ezúttal a % élet jó né­hány területén figyelemre méltó ígéretekre szánta el magát. A külpolitikában a legem­lékezetesebb az az egyértel­mű állásfoglalás . volt, amely a tory-kabinet teljes passzi­vitásával ellentétben — ha­tározott intézkedéseket köve­telj chilei junta-terror meg­fékezésére. A belpolitikában »a normál á« alaphangot az a nem kis horderejű, tizenöt évre szóló — tervezet adta meg, amely az ipari összter­mék hat százalékát előállító nagyüzemek államosítását tű­zi ki célul és komolyabb adó­reformot hirdet. A munkáspárti »árnyékkor­mány« tagjai és vezetői ugyanazok az emberek, akik 1970-ben felelősek voltak a párt nagy választási kudar­cáért. Nem ők váltottak meg, hanem ,a körülmények. Wil- sonék felismerték, hogy a tory-vezetés iránti általános elégedetlenség csak úgy hoz­hat igazi sikert a pártnak, ha annak programja valóban élesen elüt a konzervatívoké­tól. Ráadásul — egy felmérés tanúsága szerint — ezúttal új veszély fenyegeti Wilsonékat: a »harmadik erő«, a liberáli­sok előretörése. Munkanélküliek tüntettek Nápolyban Nápolyban több száz munkanélküli tílnteteti, mert még sze­métgyűjtésre sem alkalmazták őket. A rendőrség 15 személyt letartóztatott. (Telefotó—AP-MTI—KS) Drákói intézkedések Folytatják a sztrájkot az amerikai tanítók Az amerikai hatóságok drá- i ját. Indiana államban a High- scói intézkedésekkel1 próbálják | land-i pedagógus szakszerve- letörni a pedagógusok sztrájk í zet 7 vezetőjét a sztrájkot be- _______________________________ tiltó bírósági rendelet meg­A z Egyesült Államok — úgy tűnik -*• egyre inkább válasz­út elé kerül. A választás lé­nyegét a Wall Street Journal az amerikai üzleti körök lapja így fogalmazta meg: »A kér­dés abban áll, hogy Washing­tonnak választania kell Izrael felfegyverzése és az amerikai benzinkutak feltöltése között az elkövetkező években. Az Egyesült Államok hivatalos személyiségeinek többsége azon a véleményen van. hogy ez mind hevesebb problémává válik.«. A nemzetközi kőolajpia jelenlegi helyzete alap­ján minden eddiginél kedvezőbb lehetőségeik van­nak telist a közel-keleti álla­moknak, hogy nyomást gyako­roljanak az Egyesült ÁllamoK- ra. Persze egy általános .boj­kott nem vezetne célra, hiüz ezzel a közel-keleti országok önmagukat is jelentős bevé­teltől fosztanák meg. De az amerikai és a nyugat-európai energiaháztartásra nézve már az is fenyegető veszély, ha az olajtermelés növekedési üte­mét fékeznék. Ez reális fegy­ver. Ereje annál hatékonyabb lenne, minél egységesebben lépnének fél az arab országok. I. Gy. S. sértése miatt bebörtönözték, majd elbocsát itták állásából. Ugyanott még 127 sztrájkoló oedagógust bocsátottak el. Detroitban, ahol a tanítók már csaknem egy h mapja sztrájkolnak, a pedag gusokat egy évig terjedhető börtönbün­tetés. a szakszervezetet pedig a sztrájkot betilt 3 bír '»sági rendelet megszegése miatt je­lentős pénzbüntetés fenyegeti Westchesterben, New York egyik elővárosában, ahol a sztrájk a tanítók győzelmével végződött, a sztrájkban részt vett pedagógusokat súlyos pénzbírság, a szakszervezet ve­zetőit pedig bírósági eljárás fenyegeti annak a törvény­nek alapján, amely New York állam valamennyi állami al­kalmazottjának megtiltja a sztrájkot. A pedagógusok harci szelle­mét azonban á megtorlások sem tudják megtörni. Michi­gan, Indiana és Wisconsin ál­lamok számos körzetében, va­lamint New Yorkban és elő­városaiban tovább folytatják a sztrájkot az amerikai taní­tók, akiknek szilárd eltökélt­ségük, hogy megvédik érdekei- l két.

Next

/
Thumbnails
Contents