Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Négylábú tanulók A KUTYÁK remegő or- eimpákkal fekszenek gazdáik lába mellett. A kis des-kaépü- let ajtaja lassan kinyílik. Föl­dig érő. vörös puíajkában meg­jelenik a '•Csibész-. A kutya., egyszerre csaholni kezdenek. Feltartott farokkal, nyakukon felborzolt szőrrel nyomulnak egyre közelebb. Gazdáiknak bizony erősen kell tartaniuk a pórázt. Azután kattan a kara­biner. es Pajti, a juhász szuka a levegőben úsz­va rohan az »ellenségre«. Vil­lámgyorsan kapja el a feléje lendülő kezet, »lefegyverezi« a támadót, majd parancsra visz- szater előbbi helyére. Fegyelmezett. jól képzett kutyák. Egyetlen kézmozdulat elég. hogy támadásba lendül­jenek. vagy leküzdjék az aka­dályokat, és ugyancsak egy kézmozdulat elég ahhoz is hogv nyugodtan fekve marad­janak, ne válaszoljanak az in­gerlésre. esetleg még az ide­gen simogatását is eltűrjék. A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesülete kaposvári szervezetének az utóbbi idő­ben egyre több tagja van. Kü­lönösen az őrző-védő szakosz- tá’yba tartoznak nagyon so­kan. A szakosztály kutyaki­képző pályával is rendelkezik. Az iskola négylábú tanulóinak vasárnap délelőtti foglalkozá­sára látogattunk el. Palánkok. akadályok, karika, gerendák. Olyan eszközök, amelyek nél­külözhetetlenek a kutyakikép­zésben. Valamennyit a szerve­zet tagjai készítették. A kikép­zés vezetője. Hantal József, két éVe irányítja a csoport mun­káját. Azóta működik az isko­la. — A területet Sámik József klubtársunk közbenjárására a kaposvári Latinca Termelőszö­vetkezet bocsátotta rendelke­zésünkre. Itt, Zarany-pusztán fiatal nemet | zavartalanul dolgozhatunk, foglalkozhatunk kutyáinkkal. Bent a városban ez nehezen lenne megoldható. — Az itt tanuló kutyák kö- ..ül hányán tettek eddig ered­ményes vizsgát? — A »kutyaélet" Kaposvá­ron most kezd feilend!'.:iL Ed­dig egy tanfolyam volt, amely­nek befejezéseként 24 kutya »jelentkezett« vizsgára, és 22 sikeresen le is vizsgázott. Né­met juhászok, dogok, kuvaszok és boxerek vonultak fel a vizs­gáztatók elé. Egy részük az alapfokú fegyelmi vizsgát tet­te le. a többi pedig a munka­kutyavizsga első. illetve két kutya annak második fokoza­tát. Az ősszel újabb tanfolyam indul, amelynek végén a rész­vevők ugyancsak vizsgát tesz­nek. Egy-egy gyakorlat elsajátí­tása komoly munkát igényel mind a kutyától, mind pedig gazdájától. Gyakorlások köve­tik egymást. A kutyatartás, a kutyával való foglalkozás j Asszonyok Megvalósítják Alex gercnüagjakorlai*. Az egyik »tanuló« portréja. Esténként 300 üveg Pepsi íogy „Ne igyon többet, varia a családia” (Tudósítónktól.) csaknem 2000 forint társadal­mi munkát végeztek. Az utób­bi években hárman lettek tag­jai a pártnak. A brigád vigyáz a takarékosságra, a nyereséges gazdálkodásra, a munkafegye­lemre. Érdemes odafigyelni munkájukra. A marcaliak nagyon meg­kedvelték a Tavasz presszót. Sok jót hallottam Mai’cali e szórakozóhelyéről, s azért lá­togattam ide, mert megtud­tam, hogy fehér holló az illu- minált állapotban levő ven- ‘ dég. Nem nagypénzű emberek k- járnak ide, hanem a fiatalság.! A fogyasztásban nem a szeszesJ italok forgalma a döntő, ha-^ nem szeszmentes üdítő, a gesz-^ tenyepüré, kávé, fagylalt és^ cukrászsütemény fogy légin- ^ kabb. Beszélgettem Sziki Gyű-j Iónéval, az üzlet vezetőjével, f — Egy-egy este két-három-f száz üveg Pepsi Colát is el-# adunk. Vendégeink a marcali# üzemek, gyárak, intézmények# fiataljai. Esténként jó a hangú-# lat, szeretik a zenét, az itteni é triót. # A presszó alkalmazottainak # arcáról soha nem hiányzik a # •mosoly. Gyakran előfordul,# hogy hangoskodó társaság tér# be a presszóba. Ilyenkor ud-# variasan felszólítják azokat.# Schütz egyszer két szelet ke- akiken látszik az ital: — Ne# nyér közé tehéntrágyát tett, és igyon többet, várja a családja! J azt-nyújtotta oda az egyik zsi- S nem szolgálják ki őket. A J dónak. Barátságosan, ravasz legtöbb esetben sikerült célt # vigyorral céklaszínu pofáján, érni. A szigorított intézkedő-í ’ rendszerességet. fegyelmet igényel az anal tulajdonosától is. Nem elég, ha szombat dél­utánonként vagy vasárnap dél­előtt a pályán gyakorolnak. Egyénileg, otthon naponta kell foglalkozni a kutyával, hogy az állat a vizsgán megfeleljen. És nemcsak az oklevél meg­szerzése a cél — bár ez is fon­tos —, hanem az. hogy a kutya fegyelmezett legyen, s ne okozzon kellemetlenséget má­soknak. A városi kutyatartó­kat gyakran támadják a »ku­tya üanok«, sokszor minden ok nélkül. Amikor erre terelődik a beszélgetés, többen szomo­rúan bólogatnak. Hantal Lász­lót a vele egy udvarban lakók őzért jelentették fel. mert a kél német juhász zavarta ókét a pihenésben. — Pedig kutyáimat nem is engedem ki az' udvarra, éppen azért, hogy a lakókat ne zá- varják. Az állatok fegyelme­zettek, a hangjukat sem lehet hallani. A Babi mindössze négyhónapos, de már kézjelre ugat, és a fegyelmi gyakorla­tokat is elvégzi. Tóth Béla helyzete még rosz- szabb. Ö a Petőfi utcában, emeletes házban lakik. — A kutyámat mindig száj­kosárral, pórázon vezetem a lépcsőházban. A házmesterünk egy levelet hordott körbe, a lakókkal aláíratta, miszerint kifogásolják, hogy én kutyát tat tok. Ezt elküldték a tanács­nak. s oda bennünket is be­idéztek. Várom, hogy mi lesz a vége. A KUTYAEELEN ESSÉGNEK esetenként valóban van alap­ja, de gyakran érthetetlen az ellenségeskedés. A kutyásokat azonban mindez nem keseríti el. Továbbra Is nagy kedvvel foglalkoznak velük. Ezek a négylábúak nemcsak munka­kutyák, hanem nagy részük kitűnő tenyészállat. Ezt bizo- j nyitják a kaposvári kutyakiál­lításon elért eredmények is, j sőt az augusztusban Balaton­almádiban megrendezett 'em- j zetközi jellegű kutyák:állításon az egyik kaposvári német ju- ! húsz (tulajdonosa: Molnár { István) kitűnő minősítést ka- j pott. D. T. I A meghívásra száznál több asszony jelent meg. Konzerv­gyári, fonalgyári és más üze­mek. hivatalok dolgozói. Első­sorban családos anyák, akik kíváncsiak voltak arra. hogy milyen újdonságokkal ismer­kedhetnek meg. amelyek meg­könnyítik a háztartás vezeté­sét. a második műszakot. Tulajdonképpen egy kósto­lóval. szaktanácsadassal össze­kapcsolt édesipari termékbe­mutató volt. melyet a nagy­atádi áfész Atád Áruháza, a kaposvári FÜSZÉRT-fiók. a DÉLKER Vállalat és a Buda­pesti Zamat Keksz- és Ostya­gyár rendezett a fegyveres erők nagyatádi klubjában. — Nem vagyok kezdő házi­asszony, három gyermekem kí­vánságát azonban nehezen tudom kielégíteni, mert na­gyon szeretik a süteményt. Es­te. amikor fáradtan hazatérek, nincs kedvem olyan süteményt készíteni, amelyik sok időt vesz igénybe. Ilyenkor a kü­lönböző süteményporok na­gyon hasznosak, mert szinte percek alatt adhatok a csalá­domnak valamilyen édességet — mondta egy felszólaló. Több hasonló vélemény is elhangzott, amikor a háziasz- szonyok megismerték a Zamat Keksz- és Ostyagyár két újabb termékét, a ksikaóa és a Pufi­fánk port. illetve az ezekből készített süteményeket. Volt olyan felszólaló is, aki a hasz­nálati utasítást nem tartotta megfelelőnek. Mások — s ők voltak többségben — kiváló minceégűnek értékelték ugyan a gyár teasüteimenyeit, linze­reit, ám megjegyezték: nincs belőlük elegendő, sokkal na­gyobb választékra lenne szük­ség. ban. ebből négyet Somogyba«. Örülünk annak, hogy termé­keinket — amelyek&ől több elnyerte a kiváló minősítést — keresik, jó minőségűnek tart­ják. A javaslatokat figyelem­be vesszük, és hasznosítjuk munkánkban. Gyárunk labo­ratóriumában is sok családos anya dolgozik, aki fontosnak tartja asszonytársai és a mjki otthoni munkájának a T A. nagykereskedelem és - a szövetkezet jelenlevő képvise­lői hasznosnak tartottak a be­szélgetést. — Örömmel rendezzük eze- | két a bemutatókat, kóstolókat. [ tanácsadásokat, mert így job­ban megismerjük a vásárlók kívánságait, igényeit, s ezt to­vábbítjuk partnereinknek — mondta Hajdú György, a FŰ­SZERT kaposvári fiókjának igazgatója. Beszélgettünk Magyar Sán- dornéval, a Budapesti Zamat Keksz- és Ostyagyár kereske­delmi főosztályának vezetőjé­vel. — Hogyan hasznosítja a gyár munkájában ezeket a kí­vánságokat? — kérdeztük. — A7 idén már huszonöt ilyen bemutatót rendeztünk a nagy- és kiskereskedelmi vál­lalatokkal közösen az ország­j könnyítését. Ezt a most j mutatott kétfajta sütemény- i port is ők kísérletezték ki a | korábban elhangzott kérések | alapján. Hamarosan egy újabb termékünk — a piskóta-süte­4 ménypor — kerül forgalomba. 1 Az idén mintegy 100 vagon süteményport készítünk — hangzott a válasz. — Az itt felszólalók is ki­fogásolták — magunk is ezt tapasztaljuk —, hogy mines elegendő választék a teasüte­ményekből, a különböző lin­zerekből. Miképpen akarnák ezen változtatni ? — Termelésünket évente 4— 5 százalékkal tudjuk növelni. Az idén 1000 vagon süteményt j készítünk, az igények ennél sokkal nagyobbak. Nagyobb ütemű termelésnövelésre csak . 1975-ben, gyárunk rekonstruk- | dójának befejezése után lesz I majd mód — válaszoft Ma­gyar Sándorné főosztályvezető. Szálát lászlo ,Egymás nélkül sötétben vagyunk* ¥ Uj vezetőséget választott a vakok megyei szövetsége Ezen a héten tartotta Ka- , . * poíváhon. ' a városi tanács1 nagytermében évi vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlését a Somogy megyei Vakok és Csökkentlátók Szövetsége. A vonattal és autóbusszal érkező vidékieket a kórház fizikoterápiás részlegének Medzser Aliz szocialista bri­gádja fogadta és kísérte a köz­gyűlés színhelyére. Ott a Vö­rös Hadsereg üti Általános Is­kola úttörőinek műsora kö­szöntötte a több mint 270 meghívottat. A szövetség volt elnöke, Ta­kács János nyitotta meg ez­után a taggyűlést, mellnek el­ső napirendi pontja a Somogy megyei szövetség háromévi munkájáról szóló titkári be­számoló volt. Dékány György beszédes számokkal mutatta be a fejlődést. Három éve 220 volt a taglétszám, jelenleg már 430 tagot számlálnak. A min­den vakot megillető személyi járadékon túl ma már kilenc- venen részesülnek rendszeres segélyben. Huszonötén dolgoz­nak Kaposvár üzemeiben és intézményeiben. Ez elismerés­re méltó szám. figyelembe vé­ve, hogy a tagok többsége idős, beteg ember, és hogy há­SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó «5. A muszos egy vékony, cin­be- oly 1 esett arcú fiatalember, I rossz állapotban volt — egy . j elképzelhetetlenül rongyos,-8 eve szolgálják itt a^ár láthatóan varrogatott ing­sek ellenére is emelkedik az- ^ láztól gyulladt szemű, be- ilzlftt forgfllma. tavaly 2,7 A QOOff ormi fío+oiomhor #viir millió forint volt, az idén 3 millió forintot várnak. A dol­gozók 7 vendégeket. Van olyan köz-# ben és elnyűtt golfnadrágban, tűk. aki 10—15 éves alkalma- f iában egy síbakancs roncsá- zottja az üzletnek. * vai. amelynek a talpa meg A Tavaszban négy eve ala| me£volt. de a feje inkább sa- kult a Lenin szocialista bi-i-# fiúhoz hasonlítói, mint lab- gád. Három év óta egymásután # belihez — bizonytalan mohó­nyerték el a szocialista címet,* tággal kapott utána. A kenyér és most is várományosai. Meg-# és a töltelék is friss volt. & Äik^i Leírhatatlan az az arckife­Wtejr.lerjcvz.03t. Az idén má: * Jezés, ahogy az éhes száj nyit­# va maradt. Az undorral keve* # redett méltatlankodó csodál- J kozás. a megalázottság köny­# nyeivel áztatva, amelyek pil­■ .-*» □ Somogyi Néplap lanatokon belül hosszú, fekete csíkot húztak a poros, sovány arcon. A dobni szándékozó mozdulatot a szakaszvezető recsegő pléhhangja állította meg. Visszataszító udvarias­sággal mosolyogva szólalt meg: t — Bilaoldó úr! A kurva hét- szentségit magának, el ne méltóztassék dobni azt a finom szendvicset. Az ember tétován állt. Egy mukk nélkül, bár a szája szó­lásra «nyílt. Egész testében remegett. Riadt, könnyel telt szeme hol a szakaszvezetőre, hol a kezeben levő kenyérre villant. — Aki éhes, a szart is meg­eszi. Maga, zsidó úr, meg éhes, ugyebár?! — Lassan, csöndes hangon kezdte, mosolyogva. De a mondat végen már dü­hös. kivörösödött képpel, ki­meredt szemekkel szinte üvöl­tött: — Ugyebár! Többen röhögve figyelték a heccet. — Na. mi lesz?! — ordította a szakaszvezető. A szerencsétlen ember kes- hedt vállai lassú rezgésbe kezdtek, majd egész teste gör­csösen megrándult. A vissza­fojtott zokogástól és az öklen­dezéstől kínrött torkán nyüszí­tésszerű hang préselődött ki. Schütz előbbi hangja, me­lyet az előbbi eredmény ér­dekében produkált, most egy »jó« ötlettől indítva röhögésre változott át. Alig tudta ki­nyögni a szavakat: — Nyugod­tan eheti . . . Nem tréfli — és röhögött. Mint egy bolond ru­gózott fel-alá. miközben a combját csapkodta: — Ez kó­ser! Ha, ha ... Nem disznó ... marhaszar! — Ember! Dobja el és men­jen a dolgára! — vágott köz­be egy hang. Benkő állt az ember gyűrű mögött. Arcán megvetés tük­röződött. Schütz most már va­lóban dühösen perdült meg — Mit avatkozol bele min­denbe? — kérdezte kihívó hangon. De Benkő nyugodtan nézett a szemébe. Szó nélkül utat vágott magának az emberek között es odalépett a munka szolgálatoshoz. Schütz tovább kakaskodott Elállta az útját. Mikor látta a másik határozott mozdulatát, ahegv x muszos felé nyúlt, megragadta a karját. Benkő csöndesen, visszafoj­tott indulattal szólalt meg. Szemeivel majdhogynem át­szúrta a vörös képű szakasz- vezeíőt: — Engedd el a karom, mert úgy váglak szájon ezzel a csa­varkulccsal. hogy ... -— nem akarta magát túlságosan elra­gadtatni. Hátat fordított, és egy mozdulattal kipenderítette a csődületből az embert. — Na! Azt próbáld meg — zörögte Schütz a lehető leg- bádogabb hangon. A méregtől majd fölrobbant. Különöskép­pen dühítette, hogy aki elron­totta a játékát, rá sem hederít. Valóban. Benkő úgy hagyta ott. mintha Schütz a világon sem volna. Szívből utálta »ezt a félig sült tököt« — ahogy mondani szokta, és hogy köz­belépett, azt talán nem is any- nyira a szánalomérzete diktál­ta, mint az, hogy felbosszant­sa Schützöt. Talán maga sem tudta volna megmondani, me­lyik érzés volt az erősebb. Egyszerűen úgy érezte, hogy közbe kell lépni. Később, mi­kor a szakaszvezető számon kérte a közbelépést, csak anv- nvit válaszolt: -— Nem tarto­zom neked beszámolni! — Szóval kapunk még egv kiló cukrot és 200 darab Sim- phoniát vagy Leventét — mondta megnyugodva. — Honnan tudod? — faggat­ták az első öröm után. (Folytatjuk.) rom éve még csak tizenkettőn j tudtak elhelyezkedni. Ez évben három fiatalt he­lyeztek el telefonközpontos­nak a város intézményeibe. Legfőbb törekvésük a fiata­lokkal való törődés, lehetősé­geik gyarapítása. Szervező munkájuk nyomán három em­ber, az idén végezte el a mar­xista—leninista középiskolát. A posta telefonkezelői tanfo­lyamán ugyancsak hárman ta­nulnak. Rövidesen beindítják pontíró-taníolyamukat. Már­cius óta rendszeresen tartanak’ klubdélutánokat. Mint Dékány György elmondta, a most meg- "f választott új vezetőség égjük #legíontosabb feladata az eddi- #gi passzivitás leküzdése lesz. JSokkal több fiatalt kívánnak ^bevonni a klubéletbe, í »Egymás nélkül sötétben Jvagyunk.« E többször idézett #moridat különleges jelentőség- #gel bír a vak emberek száma­ira. Jelentése, hogy a vak em- Jber csak közösségben lehet # telj es értékű. Mint a titkár í mondta: »Minél közelebb hoz \ bennünket egymáshoz a segítő ^törődés, annál kevésbé érez- ézült. hogy hátrányos helyzet­iben vagyunk!« A beszámolót fkövető hozzászólások a vakolt é gondjairól és a látók tisztelet­ire méltó segítőkészségéről 'I szóltak. A választást Hosszú Vilmos elnökségi tag vezette. A jelen­levők Dékány György fárad­i ihatatlan munkáját nagy taps­ival jutalmazták. A korábbi vezetőségből egyedül őt vá­lasztották újra — egyhangú­lag, Ugyancsak itt választot- #ták meg a két küldöttet — Í Csík Lajos, az új elnök és Dé­kány György titkár személyé­ben —, aki majd november­iben a budapesti országos * nagygyűlésen képviseli a so- #mogyi vakokat és csökkentiá­it ltokat. *. r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents