Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

Müvek és emberek A konkurrens is gratulált ízlésfejlesztés Olyasokat nevel a munkásokból FÖIJSMERNI a szépét, a műalkotás-értékűt, s megkü­lönböztetni azt a néha »mo­dern« csomagolásban jelentke­ző talmitól, nem könnyű. Nem egyformán könnyű mindenki­nek. Külön tudományága van ennek is. Az esztétika nem más, mint az érzéki megisme­rés tudománya. Nevezhetnénk úgy is: a szépművészet tudo­mánya. Hétköznapjainkban if pasztalatokból okulni, tanulni. Hasznos, ha egymástól »lesik el« a jó módszereket, bevált formákat. Marcaliban például a csurgói példát igyekeznek »másolni«. Az ősszel kezdődött »évadban« a közönségnek na­gyobb .választékot szeretnének biztosítani színházi előadásod­ból. Előadóművészek meghívá­sát tervezik, hogy a közönség még bensőségesebb élményhez jusson. Biztosak abban, hogy akarnak. Csak egy példa erre: teremhiány, helyszűke. S akkor bizony — ha nem »okoskodnak ki« valamilyen megoldást — akaratlanul is -szélnek eresztenek« tíz-tizen- két értékes embert, akikre mint »élő bázisra« számíthat­tak volna. Mondjuk egy szak­kör tagjait. Ezért is próbál­koznak. újra meg újra végig­Amikor el­jön a fizetés­fii 1 nap. ez a mo­: solygós, szőke ' pmM asszony hóna alá vesz egy " r-. HpK csomó köny- * vet, lemegy a műhelyekbe. 1 'A *-• gyakran kerülünk választás elé, olykor-olykor vásárláskor : dolog nem zárja úgy tudnak választani: a mű- , ... soroknak sikerük legyen : gondolva a lehetőségeket ugyanakkor súlyuk is. A két ! Marcaliban is a faragók szak­ki egymást. is, amikor döntenünk kell két | így lehet fényre ne­— egyforma célt szolgáló —, de tetszetősségben különböző áru között A szépérzék — maradjunk ennél a kicsit ré­gi ízű meghatározásnál — nem velünk született »adomány«. Tapasztalás, tanulás után ju­tunk birtokába, nem egyforma fokon. A cél azonban az, hogy az ízlésformaló erők minden embernél jó irányba hassanak. Ennek az »ízlésformáló erő­nek« egyik összetevőjéről — élő összetevőjéről, a népműve­lőről — beszélgettünk nemré­giben néhányan. A feladatok­ról, a lehetőségekről, a munka tervBzerűaégéról. Abban meg­egyeztek a vélemények, hogy óriási munka vár még a jövő népművelőire is. Körtyvtáros, tanító, kultúrotthon-vezető, művészeti előadó közös célért dolgozik. ítéletében biztos, műértő és élvező falusi, városi közönségért. Lóky György, a Marcali Já­rási Művelődési Ház igazgató­ja nemrég azt mondta: a nép­művelő se szégyelljen a ta­Ugyanígy »válogatósak« — jó értelemben — a zenei isme­retterjesztésben is. Az igény és a színvonal harmóniáját va­lósítják meg. A kiállítások, tárlatvezetések a képzőművé­szeti nevelést szolgálják Ennek jegyében működtetik a képzőművészeti szakkört is Archív filmek vetítését viták, a szakirodalom lapozgatása te­szi teljessé. Az irodalmi szín­padi válogatásoknak szintén igényt kell tükrözniük, tudják ezt. s eszerint dolgoznak. Ter­mészetesen tartanak író—olva­só találkozókat is. Olyan időszak sohasem lesz egyetlen népművelő vagy mű­velődési célokat szolgáló in­tézmény mindennapjaiban, hogy akadályokon ne* kellene átjutni. A körülmények min­dig sok gátló tényezővel »le­pik meg«, azokat, akik hiva­tásból, ügyszeretetből tenni I körbe tömörítésével. Vala­mennyinek hasznára lehetné­nek az együttlétek. s az újak, a fiatalok inspirációt, tanácsot kaphatnak az időseboektól. Helyet kell keresni nekik a -nap alatt« — tudják ezt a népművelők —, ha törik, ha szakad. A KÖVETKEZETES ízlés­formáló munkának előbb- utóbb eredmenye lesz. Ha el­tűnnek a giccses mázolma­l elmegy az iro- j dákba, s regé- I nveket. törté- I nelmi. közgaz- i dasági, társa- dalomtudomá- I nyi műveket j pakol ki egy i asztalra. Ez ' olyan megszo­kott’ a Volán 13. számú Vál­lalat központ- ________________ jaban. hogy el * V«.'4Hh sem tudnák képzelni énéi- f kül a fizetést, w* * yiWa ^ A dolgozók — I amikor mar fern» kezükben van XK **, ' * 4 a boríték — Wp , j megállnak az ™ ........ a sztal előtt, nézegetik a Kos- | ben. suth Könyvkiadó gondozásá­ban megjelent műveket. A bi­zonytalanabbak megkérik a Smm f mm MS* möw: MM s m: fÍÍIÍSÍ Fiatalok a színházról A színházzal foglalkozó szak­emberek gyakran hozakodnak elő egy problémával: kevés diák jár színházba. Viszont a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház vezetőitől tudom, hogy az elmúlt években a bérlők leg- nagyoob százalékát diákok, kö­zépiskolások tették ki. Fiatalokkal, diákokkal be­szélgettem a színházról. Mi a véleményük róla, szűkebb ér­telemben a kaposvári színház­ról? — Jársz színházba? — Nem, nem érdekel külö­nösképpen a színház. Néhány éve volt bérletem, tanáraim felhívására vettem. A baráta­imnak is volt bérletük. — Az idén miért nem vet­tél? — Focizni járok, s a vasár­napi meccsek ideje egybeesik a délutáni bérletes előadással. Egy jó focimérkőzés többet éi a színháznál. tudnék hozzáférni. A színpadi I a sajat szája íze szerint allí­játék, a díszletek megoldása sokszor kényszeríti az embert arra, hogy gondolkodjon — tehát tanuljon. — Mi volt az elmúlt évek során a legnagyobb színházi élményed' nyok egy lakásból, az már elő­relépést jelent. Ha a rádiót nem kapcsolja le Mozart zené­jét hallva valaki, aki részt vett (szőke asszonyt: egv zenei ismeretterjesztő elő- j , , . , ., , adáson, hangversenyen, az ~ nenl' élhetem újabb lépés. Ha megválogatja j ezt a könyvet, biztosan jó? a tévéműsort, választani tud a — Nézze, bátran ajánlom filmkínálatból, újabb ered- ! ... mény. Ha a rosszul értelmezett ! maSanaK­közönségigényt szolgáló könyv j A párbeszéd a következő fi- helyett klasszikus író művét zetéskor folytatódik, hiszen addigra a bizonytalan dolgo­zó boldogan újságolja, hogy valóban jó colt a könyv, $ szeretne valami hasonlót. Így nő állandóan azoknak a tábora, akik alig várják, j hogy meghozza a postás a I Kossuth Könyvkiadó könyveit I tartalmazó csomagot. Lakics I Istvánne még el sem rendez­heti jóformán a szekrényben, máris érkeznek az első érdek- | lődők: Milyen újdonságot kap- [ tál. Jucika? A Volán 13, szá­mú Vállalatot a legjobbak kö­zött tartja számon a Kossuth zeti középvezetőknek, megmu­tattam. milyen brusúrát adott ki a Kossuth Könyvkiadó az üzem- és munkaszervezésről, s mindjárt hozzátettem: aki sze­retné megvenni, menjen el a könyvbizományosunkhoz. Hugya Béla, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendelt­ségének vezetője azzal egészí­tette ki a csúcstitkár szavait, hogy La kiesné igazi' türelmet­len típus, addig telefonálgat, amíg nem küldenek neki még tíz-tizenötöt abból a könyvből, amelyet annyira keresnek. A megyében politikai folyóirat- terjesztési verseny indult. A Volán ebben is kiugró ered­ményt ért el, harminchétén rendeltek pártfolyóiratot. Szinte biztos, hogy a legjob­baknak járó 2600 forint érté­kű ajándék könyvcsomagot a csúcsvezetöség kapja meg. Rugya Béla három közgaz­dasági kislexikont hozott most is az üzembe. Amikor Iaikiic®- né átvette, egy kicsit csaló­dottan kerdezte: Fs mast nem kapok? A csúcstitkár mutatja a kezével, hát ilyen rámenős a bizományosuk. mindenhol azt mondták [ neki. amikor könyvet ajánlott: i Nagyon szépen köszönjük, de ] mi a Lakicsnétól' mindent megkapunk. Amikor már-, a huszadik munkástól hallotta ugyanezt, a könyvterjesztő mérgesen felkapta a fejét: ■ tikai könyvet? most már mondják meg. ki az ; __ olvan százan Ebből a Lakiesné, és hol található. , , , Lakicsné ugyancsak meglepő- j hatvan-hetven az allando va­Hanvan vásárolnak poli­veszi a kezébe, az még jelen­tősebb előrehaladás. Nincs elveszett ember a népművelő számára. I« E. tana össze a műsort, válogatna a kínálatban. Ügy gondolom, ez nem hiba. Legyünk igénye­sek a színházzal szemben. Átí­rnak ellenére, hogy spk a szín­házba járó fiatal, mégis kevés. Hogy miért mondom ezt? Ka­dött, amikor az idegen férfi bekopogott az utókalkuláció ajtaján, bemutatkozott, s azt mondta: — Gratulálok, asszo­nyom. Itt úgy el vannak latva a dolgozók könwvet, hogy én nem tudok eladni. Akivel Lakicsnéról beszél­tem. mind első helyen emlí­tette, , milyen temperamentu­mos! rátermett. Nem az a cél­ja, hogy csak eladja a politi­kai könyveket, hanem az, hogy olvasóvá nevelje az embere­ket. Huszonegy éve dolgozik a vállalatnál, utókalkulátor. Na­gyon jól ismeri a dolgozókat, az érdeklődési körüket, ízlé­süket, mindig tudja, hogy ki­nek mit ajánljon. S azt is megkérdezi, Olvasták -e a í könyvet, tetszett-e, mi a véle- j menyük róla. — A Tháliában láttam egy { posváron van a tanítóképzőn j Könyvkiadó megyei kirendelt- j Szabó Lajos csúcstitkár Hemingway-darabot, az Akiért a harang szól — Barátaid, osztálytársaid lelkes színház- és irodalomba­rátként ismernek. Miért jársz színházba? Más dolog — pél­dául a sport — nem érdekel? — Hogy miért járok szín­házba? Lehet, közhelyeket mondok, megszokott fráziso­kat, de szerintem — és erre más szavakat nem találok — a színház nevel, tanít, szóra­koztat. Olyan ismeretanyagot ad, amelyhez talán soha nem A tanítóképzős növendékek különös igénnyel közeledtek a színházhoz. De taian hadd be­széljen erről az egyik diák­lány. — Ügy tudom. ti. tanítókép­zősök, olyan igénnyel fordul­tatok a színházhoz, hogy bér­letetek az operettelőadásokra ne legyen érvényes. — Igen, volt ilyen kérésünk, bár ez nem teljesült, s most is teljes bérletet váltottunk. Át­nézve az idei műsorelőzetest, úgy döntöttünk, hogy megéri. A terv sok jó és érdekes da­rabot ígér, ugyanakkor — és ez azt hiszem diákoknak nem utolsó szempont — olcsóbban kijövünk, mintha előadáson­ként váltanánk jegyet. Ha olyan darab megy, amelyik engem nem érdekel, akkor át­adom a bérletemet olyannak, akinek nincs. kívül még egy felsőoktatási in tézmény. mely a közönségszer­vezők részére — úgymond — »megmozdíthatatlan« terület. Igaz, az idén ott is vettek né­hány bérletet. Nemregiben egy szülő a kö­vetkezőket panaszolta: nem j tudja elküldeni a gyerekeit i színházba Egyszerűen nem ! hajlandók elmenni, jobban ér- j dekli őket a zene. az ifipark. Akkor a következőket mond­tam neki. és most is csak azt mondhatom: színházba nem erőszakkal kell küldeni a gye­reket. Ügy kell nevelni, hogy érdeklődjön a művészet, a színház iránt is. Más megoldás — úgy hiszem — nincs ... Nagy Jenő sége. Innen sohasem küldenek ! büszke rá, hogy jól választott, vissza könyveket, mind gaz- \ amikor Lakicsnét ajánlotta a dara talál az üzemben. Sőt, ^ossuth Könyvkiadó üzemi .................... , , bizományosának. Egvutt teve­e lofordul, hogy naponta ha romszor-négyszer telefonál könyvbizományos: kenykedtek a szakszervezeti bizottságban, s úgy érezte, en­' | nek a pártonkívüli asszonynak olyan az egyénisége, a ráter- Jaj, elvtarsak, hat miért j mettsége, hogy biztosan föl­nem küldtök több közgazda- j lendíti a politikai irodalom sági kislexikont, engem kihaj- ■ terjesztését. tanak érte. Egyet odaígértem valakinek, hát nem kiszedték a hónom alól! Akár a föld alól is, de szerezzetek leg­alább hármat! Egyszer meglátogatta az üzemet egy könyvterjesztő. Bármerre ment a műhelyek­— Rendszeressé tette a po­litikai művek vásárlását, a dolgozók megszerették ezeket a könyveket. Ez nagy segítsé­get jelent a pártszervezetek ideológiái munkájában. Ter­mészetesen mi is mindenben támogatjuk Lakicsnét. Amikor továbbképzést tartottunk a gazdasági, párt-, szakszerve­sárló — mondja Lakicsné. — Olvasnak a munkások is? — Hogyne. A szerelők pél­dául nagyon sokat vásárolnak egy-egv fizetéskor. Nagy Gá­bor esztergályos, Vuncs István szerelő a legjobb olvasók közé tartozik. Azután a raktárban is van egy munkás, aki ren­geteg könyvet vesz. Könyvcímeket sorol. Az utóbbi időben a Hőhullám Berlinben, Zsukov emlékira­tai. a Maya papok titka, Dóra jelenti, az MSZMP határoza­tai. a munkásmozgalmi, val­lástörténeti, közgzdasági lexi­kon. Balogh István életrajza, a Nürnbergi 22 volt a legke­resettebb. Harmincán rendsze­resen veszik a minikönyveket. Lakics Istvánná munkáját nagyra becsülik. A közelmúlt­ban elismerő oklevelet kapott a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságától és a Kossuth Könyvkiadótól. A megyei kirendeltség kétszáz forint értékű könyvvel aján­dékozta öneg. A. Volán 13. sz. Vállalat igazgatója pedig a csúcsvezetőség javaslatára ezer forint jutalmat adott a kiemelkedő munkát végző könyvterjesztőnek. Lajos Géza liiskés l ibor áj könyvéről Nyár, erdő, kakukk Diákjaink, középiskolásaink járnak színházba. Igaz, ki-ki Szülőföldünk A Voluntas honismereti melléklete A kaposvári Táncsics Mihály. Gimnázium honismereti szak­köre három éve újjáalakult. Középiskoláink közül csak itt folyik azóta is rendszeres gyűjtő- és feldolgozó munka. A tanulók szívesen foglalkoznak Somogy történelmi hagyomá­nyaival, a megye tájegységei­nek népével, településtörténeti és néprajzi értékeivel. A Voluntas első honismereti melléklete a napokban került ki a megyei könyvtár sokszo­rosítójából. Dr. Marék János szakkörvezető tanár válogatá­sában azokból a dolgozatokból kapunk ízelítőt, melyek a leg­jobbaknak bizonyultak, öt ta­nuló öt munkájába pillant­hatunk be. Lesz Gyula So- mogysziil történetébe avatja be az érdeklődőt, Tóth Mariann a somogyi uradalmi cselédek életviszonyait kutatta és dol­gozta föl, Velczenbach István a cserénfai lakodalmast gyűj­tötte föl, Bessenyei Zsuzsanna a hencsei Márffy-uradalom cselédségének életével foglal­kozott, Pálvölgyt Erika mai té­mát választott; a 13. számú Volánnál arra keresett felele­tet, hogy mi az oka a nagy a rá- t nyú munkaerő-vándorlásnak. örömmel olvasunk minden olyan dolgozatot, mely a ta­nulói munkát előreviszi, és a közösség szempontjából hasz­nos. Ilyen írásokat találni a Voluntas honismereti mellék­letében. Sarkallja ez a példa [ kelt, többi középiskolánkat többek között arra is. hogy a tanulói munkákat hasonló elismerés­ben részesítsék. jolva kilátni a világra. Az autóbusz megdöcög- tetí a szabályos, gép szedte so­rokat. Kinézek az ablakon. A leírásira pontosan illeszkedő kép simul. »A» ősz fölrakta már színeit. A kukoricást szürke füstlepel födi. ,A siló­nak vetett napraforgó sárga táblákban várit. A lóhere tá­volról zöldell .. .« Tüskés Tibor új könyvét ol­vasom a pécsi gyorsjáraton ha­zafelé. Baranyai útirajzok — értesülök a könyv tartalmáról a Nyár, erdő. kakukk cím alatt. Észre sem veszem, hogy a gumikerekek már a somogyi utakon forognak. Egészen be­leveszek az olvasnivalóba, mint egy szép táj látnivalójá­ba .. . Talán azért, mert a kö­tet első egységének a címében a Zselic szó elaltatta bennem, hogy Baranyáról szól Tüskés? IfS a második, majd a negye­dik szó is otthoni érzéseket Szigetvár, Kaposvár .. . A kérdés egész addig megvá­Tudom, írt föld rajzikö n yvet is, melyben a Balaton ugyanúgy 77 kilométer hosszú, mint azokban a tankönyvekben, melyek más szemlélettel ké­szültek. Ismeretanyaga, tudása birtokában fölényes is lehetne a szerző, de nem az a célja, hogy fitogtasson, hanem hat­ni igyekszik. Ezért választja gaknát széles»ti messzire látó | kérdés, hanem vélemény arról szemmel, tollal... Ügy beszél- a tartalomról, mely változatla- teti a tájat, a ritka növénye- j n.ul hagyva, éppen Tüskés két, a történelmet idéző köve- i mondanivalójának időszerűié- az írói eszközöket mondaniva két. a nép egykori életéről val- j gét és írói eszközökkel tör- ' lójának megformálásához. Olv- ló. padláson örök békében | tént megformáltsagát bizonyít- ! kör úgv tűnik, hogy novella­nyugvó szökrönyt, rokkát, ­a I ja. karika hurka zsírjától fényes ! .... lábast, hogy azokat egyfor- \ ^ ^yar. erdő, kakukk han­mán értsük. Ki is mondja egy különös ízeket, illato­helyütt Tüslkés: »Kiss Géza lóezo címe úgy árulja el, még pontosan, szám szerint í az emberről :s szól, mint fölsorolta azokat a falvakat, < a pímbén szereplő bánnelyik amelyek az Ormánságot alkot-\szo’ hiszen az erdő azért szép, ták. Ma már az itt élő embe- a’ az ember olyannak . lát­ja... és ahogy Mohács zöld­je a vészről tudományos el­igazítást nyújt a történészek­nek, régészeknek az egykori csata helyéről, úgy szólnak az árva kövek, a földből előke­rült pénzleletek a magyar tör­ténelemről. rek sem igen tudják, hogy meddig tart a tájegység hatá­ra. Az itteni gondok — ’orszá­gosak, s ami a mai magyar fa­lura másutt jellemző, az itt is fölielhetö.*’ (Az egyke.) Nem provincioná’is. a szó elmarasztaló élteimében az. amiről Tüskés Tibor új köny­vében szól. A tűzhely melege úgy hatja át sorait, hogy min­denkinek jusson belőle. A cikksorozatot — ahogy maga írja — a Dunántúli Nap­ló jelentette meg. most a Hiányzik a kötetben a val­lató hang. Tüskés útravalóu! azt a tervet vitte magával, hogy mindent a maga szemé­vel akar látni. Jól ismeri e vidéket, útikalauza mindenhol van. Orvos, tanító, egyszerű laszolatlan, amíg nem fedezem I ranya megyei Tanács vállalta I emberek' A vallató hang be tol Tüskés Tibor mindannyi j a kötetbe gyűjtött írások ki- j lülről szólhat Tüskésben, de I írasaba*, hogy az otthon fo- I adását. Ez nemcsak formai í tolla az ismertről számol be.. füzéreket olvasunk. »Lassan elereszti tekintetem a mada­rat, megfordulok, és kikec- mergek a bokrok közül. Tava­lyi nád ropog a lábam alatt. Most már tudom, sikerült visszatérni az emberi világba.« (Madárparadicsom.) A Nyár, erdő, kakukk cikksorozat első írásait Kodolánvi Jáno6 még olvasta, azonban az anvag- gyűjtés befejezését nem élhet-- te meg. Tüskés a folytatásban mar Kodolánvi emlékét is ku­tatta . . Könyvét is emlékének ajánlotta. A könyvek feszes sorába nem teszem Tüskés Tibor új kötetét, va’-aimi különös helyet keresek számára a könyves­polcomon . . Korányi Barna Somogyi Nép/opl 5

Next

/
Thumbnails
Contents