Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

Brezsnyev tegnap fogadta a dán miniszterelnököt Koszigin és Jorgensen tárgyalásai A chilei junta újabb reakciós intézkedései Eltörlik a földreformot Tomic önkritikát gyakorolt WM Wmm Jl A Pravda szerkesztőségi cikke a kínai párt X. kongresszusáról A dán miniszterelnök a Szovjetunióban. (TeLefotó: TASZSZ—MTT—KS) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke az Anker Jörgensen dán kormányfő tiszteletére adott hétfői moszkvai vacso­rán beszélt a közel-keleti hely­zetről is. Az elmondottakból a TASZSZ hírügynökség kieme­li: »•Tovább erősítjük a szolida­ritásunkat az arab népekkel, igazságos harcukban« —mon­dotta Koszigin. — »-Ami a Szovjetuniót illeti« — hang­súlyozta a miniszterelnök — »országunk, mint arra nemrég Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is rámutatott: meggyőződéses híve volt és marad is a tarrtós közel-keleti békének, a térség valamennyi országa és népe számára ga­rantált biztonságnak. Tovább­ra is készek vagyunk arra, hogy hozzájáruljunk egy ilyen béke megteremtéséhez«. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Moszk­vában a Kremlben fogadta Anker Jörgensen dán minisz­terelnököt. A chilei katonai junta be- í | jelenítette, hogy eltörli a Népi j Egység agrárreformját. Évtize­dek óta minden elnök prog­ramjára tűzte Chilében a nagybirtokok fölosztását, s a legkirívóbb esetekre nézve már a Népi Egységet megelőző kereszténydemokrata kor­mányzat — Frei elnöksége idején — kezdeményezett bi­zonyos földosztást. Most Sergio Calonge száza­dos, a junta egyik szóvivője közölte: minden tulajdonos visszakapja korábbi birtokát. Még azok is, akiktől annak idején a kereszténydemokrata kormányzat vette el a földet, és majd esetleg egy év múlva, »egészen más feltételek alap­ján« újrakezdik a kisajátítást. A junta kedden hivatalos rendeletben is betiltotta mind­azoknak a politikai pártoknak a működését, amelyek részt vettek a Népi Egység koalíciós kormányában, vagy támogat­ták azt. A rendelkezés a kom­munista és a szocialista párt­ra, a radikális pártra vonatko­zik, továbbá a baloldali ke- reszténymozgalomra, az egysé­ges népi mozgalomra és a népi függetlenségi akcióra, vala­mint a baloldali forradalmi mozgalomra. Ugyanez a ren­delet egyúttal hivatalosan tilt­ja »a marxista propaganda minden formáját« is. Egy katonai közlemény 107-et ismert be a múlt heti letartóztatások közül. A köz­lemény azt állítja, hogy a le­tartóztatottak »rémhíreket terjesztettek«. Elkésett önkritikát gyako­rolt a kereszténydemokrata párt balszámyának vezetője, Radomiro Törnie, az Avvenire d'Italia című olasz lapnak adott interjújában. Elismerte, hogy az államcsíny elkerülhe­tő lett volna, ha sikerül kiala­kítani a párbeszédet a keresz­ténydemokrata párt és a Népi Egység koalíciója között. Azt is elismerte, hogy pártja közvet­lenül támogatta a fuvarozók sztrájkját, és ezzel hozzájárult az ország életének megbénítá­sához. Szerinte a végső csapást — még a katonai puccs előtt — az mérte a kormányra, hogy az ellenzéki többségű képviselőház nyilatkozatban minősítette illegálisnak a kor­mány valamennyi cselekede­tét. Heves harcok dúlnak a frontokon II Nobel-békedíjat Le Dúc Thónak és Kissingernek ítélték A norvég parlament Nobel- díj bizottsága kedden döntött az 1973. évi Nöbel-békedíj óda- ítéléséről. A kiadott közle­mény szerint a díjat az idén Le Dúc Thónak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­ga tagjának és Henry Kissin- gerr.ek. az Egyesült Államok külügyminiszterének ítélték oda. TÖRÖKORSZÁG Ecevit pártja előretört Az ankarai rádióban hétfőn este ismertetett adatok szerint a 450 képviselői helyből eddig 251 sorsa dőlt el. és Bulent Ecevit pártja ebből 96-ot szer­zett- meg. A legutóbbi — 1969-ben megtartott — nemzetgyűlési ! választás során a képviselői [ mandátumok 46 százalékát el­nyerő Igazság Párt eddig 93 képviselői helyet tudhat ma­gáénak a nemzetgyűlésben. i (Folytatás az 1. oldalról.) gait figyelembe vevő közel- keleti békéről. Szadat elnök fölajánlotta, hogy a többi arab országot — és a Palesztinái nép képvise­lőit is — igyekszik meggyőzni a javasolt béketárgyalások el­fogadásáról. Végül Egyiptom hajlandó megnyitni a Szuezi- csatornát a nemzetközi hajózás számára. Mint Szadat bejelen­tette: már utasítást adott a csatorna keleti partjának fel­szabadítását követő napon, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket e fontos vízi út újból hajózhatóvá tételére. Ezzel szemben Egyiptom nem hajlandó elfogadni olyan ígéretet és időhúzó manővert, amely a rendezés elodázásá­hoz, a megoldatlanság állan­dósításához vezethet. Anvar Szadat élesen bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy az első tűzszüneti felhívás az október 6. előtti vonalakra való viszatérését követelte, majd olyan tengeri és légi hi­dat nyitott Izrael felé, ame­lyen hatalmas mennyiségű fegyverzet, új repülőgépek, tankok, rakéták tömege áram­lik az agresszor fegyvertárába. — Félő, hogy az Egyesült Államok, amely eddig is aka­dályokat gördített az igazságos rendezés útjába, most még mé­lyebbre merül az izraeli ag­resszió támogatásában — mon­dotta az egyiptomi köztársa­sági elnök. — Egyiptom ajánlatát nem a félelem, hanem az őszinte békevágy diktálta — mondot­ta Szadat. — A mi háborúnk nem .agresszív háború, hanem az agresszió ellen, az agresz- szió visszaveréséért vívott há­Megkezdték a ENSZ-ben a szovjet javaslat tárgyalását ború, s teljes mértékben össz­hangban áll az ENSZ alapok­mányával, mint ahogy Egyip­tom is az ENSZ és a Bizton­sági Tanács határozatainak szellemében járt el. Célunk íz 1967-ben megszállt arab terü­letek felszabadítása s a Palesz­tinái nép jogainak helyreállí- , tása. Folytatjuk a harcot e cé­lok eléréséig. Nem idegen te­rületekért, hanem a saját te­rületeink visszaszerzéséért harcolunk. Szadat elnök bejelentette: a Sinai-félszigetre áttelepített föld-föld típusú rakéták kilö­vésre készen állnak, s azok képesek elérni izraeli terüle­teket. Izraelnek be kell látnia, hogy a megszállás és a terror nem hoz sem békét, sem biz­tonságot. A tartós békének az igazságon keli alapulnia. Golda Meir izraeli minisz­terelnök-asszony kedden a knesszet (parlament) rendkí­vüli ülésén beszédet mondott, s ebben kijelentette: Izrael soha nem ír alá olyan tűzszü­neti egyezményt, amely nem foglalja magába »az összes izraeli hadifoglyok szabadon bocsátását«. A továbbiakban a harctéri helyzetet elemezve a Golan- j fronton elért »nagy izraeli si- j kerekről« beszélt. Izraelbe légi hídon özönle- ! nek az amerikai fegyverek. A State Department hétfői beje­lentése után kedden hajnal- j ban már azt jelentették a hír- j ügynökségek Tel Avivból, hogy a fegyvert és hadianya- : got szállító amerikai C— [ 130-as és Galaxy mintájú óri­ásgépek egyperces időközön- ! ként landolnak az izraeli fő- j város repülőterén. . Az amerikai hadügyminisz­térium szerint olyan nagy szállítmányokkal kívánja Wa­shington »elejét venni a kö­zel-keleti erőegyensúly fölbo­rulásának«, hogy polgári légi- társaságok gépeit is igénybe Az ENSZ-közgyűlés 28. ülés­szakának hétfői "napján a plé- num megkezdte annak a szov­jet javaslatnak a tárgyalását, amelynek értelmében a Biz­tonsági Tanács öt állandó tag­ja tíz százalékkal csökkentené .katoni költségvetését és a megtakarított összeget a fej­lődő országok megsegítésére fordítaná. Jakov Malik a Szovjetunió képviseletében kijelentette: »A. szovjet kormány a katonai költségvetések csökkentéséről szóló új javaslata megtétele­kor azt a minőségileg új hely­zetet vette figyelembe, amely nemzetközi vonatkozásban most alakul ki és amely a ko­rábbiaknál összehasonlíthatat­lanul kedvezőbb távlatokat 2 |S°mosW Néplaj» j nyit az ENSZ számára, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát.« A dokumentumokat ; elemezve a szovjet küldött rá­mutatott: ami korábban el- I képzelhetetlen volt a feszült | nemzetközi viszonyok közepet­te, az reális célkitűzéssé vál­hat most, amikor az enyhülés veszi át a feszültség helyét és | egyre nagyobb szükség van arra, hogy a politikai enyhü- j lést a katonai is kövesse. Malik hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország szilárdan az ara­bok oldalán áll. Ugyanakkor helytelen lenne a közel-keleti | események miatt felfuggesz- i teni a leszerelés kérdésének ; sokoldalú megvitatását. »Az ENSZ kötelessége, hogy j hozzájáruljon a világban el- j kezdődött kedvező folyamatok j megszilárdításához és folya­matosságuk biztosításához« — i mondotta. kell vennie. Ebben az ügyben Clements hadügyminiszter-he­lyettes tárgyalt a TWA, a Pan American és más társaságok vezetőivel, illetékeseivel. Schlesinger, a Pentagon ve­zetője »komolynak« minősítet­te a fegyverszállításokat, s nem tagadta, hogy a szállít­mányok harci repülőgépeket is tartalmazhatnak. Lisszaboni források szerint az Egyesült Államokból Izraelbe tartó gé­peket jól lehetett észlelni az Azori-szigetek fölött, sőt egyik kontingens meg is szakította útját az Azorin üzemeltetett közös amerikai—portugál ka­tonai repülőtéren. A gépek — C—130-as szállítók, Boeing 707 mintájú utasszállítók és F— 4-es Phantom típusú vadászok — fegyverekkel színültig meg­rakva folytatták útjukat cél­juk felé. Amerikai tengerészgyalogosok indultak a Földközi­tengerre Az Egyesült Államok két­ezer tengerészgyalogost küld a Földközi-tengeren operáló 6. flotta megerősítésére — jelen­tette be kedden a Pentagon. A tengerészgyalogosok az észak-karolinai Moorehead- ban szállnak az Iwo Jima ne­vű helikopter-anyahajé fedél­zetére. Az Iwo Jima hétfőn fu­tott ki a virginiai Norfolkból. s pillanatnyilag Moorehead felé tart. A 6. flotta kötelékében je­lenleg kétezer tengerészgyalo­gos teljes't szolgálatot az Iwo Jima testvérhajójának, a Gua- dalcanalnak fedélzetén. Az újabb kontingenssel a »bőr- nyakúak« száma megduplázó­dik. Az Iwo Jima küldetését — a hadügyminisztérium köz­lése szerint — a közel-keleti válság tette szükségessé. Tajvanra menekült Kittikacsorn „sleppje“ Megalakult az új, polgári kormány Nem lesz változás Thaiföld1 és az Egyesült Államok kap- i csolataban — közölte tegnap j az AP amerikai hírügynökség ‘ bangkoki tudósítójával Cha- roonphan Issarangkul, az or- j szág új külügyminisztere. (Az új külügyminiszter Thanom I Kittikacsorn kormányában külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be. és — az AFP tudomása szerint — a királyhoz közelálló személy­ként tartják számon.) Az új kormánynak — Sa : nya Phanmasak miniszterei- j nőkkel együtt — három egye­temi professzor tagja van. Az J AFP francia hírügynökség megfigyelőkre hivatkozó érte­sülése szerint a kabinet egye­síti magában mindazokat az irányzatokat, amelyek szem­ben állták Kittikacsorn kor­mányával. Tajpejbe — Tajvan fővá­rosába — érkezett a megbuk­tatott thaiföldi katonai rend­szer két vezetője: Prapassz Csaruszathiara miniszterel­nök-helyettes és belügyminisz­ter, valamint helyettese. Na- rong Kittikacsorn, a volt mi- msztere-kiök fia. Apja, Tha­nom Kittikacsorn tábornagy­nak hollétéről nincs semmiféle hír. A maoista propaganda kaimpányt indított az utóbbi időben a KKP közelmúltban megtartott X. kongresszusá­val kapcsolatban, s megpró­bálja e kongresszust »Mao Ce-tung eszméinek hatalmas győzelme«-ként feltüntetni. A Pravda szerkesztőségi cikke, ezért a tárgyilagos vizsgálat reflektorfényébe állítja az augusztus 24—28. között Pe- kingoen megtartott tanács­kozás dokumentumait. Mint írja: az Uj Kína hírügynök­ség közleménye szerint »jóvá­hagyta a kongresszus Csou En-lajnak, a KNK államtaná­csa elnökének politikai be­számolóját, meghallgatta a párt szervezeti szabályzatá­nak módosításáról szóló be­számolót, amelyet Vang Hung-ven mondott el; elfo­gadta az új szervezeti sza­bályzatot és megválasztotta a KKP Központi Bizottságát. Ez volt a legrövidebb és több külföldi megfigyelő sze­rint »a legkülönösebb« kong­resszus a Kínai Kommunista Párt történetében. Előkészíté­se is rendkívül titokzatos kö­rülmények között folyt. A küldötteket — az Üj Kína jelentése szerint — nem meg­választották, hanem »sokol­dalú véleménycsere és kon­zultáció« útján jelölték Pe- kingben. A kínai sajtóban alig található információ a kongresszus lefolytatásáról, nincsenek megnevezve még a vitákban felszólaltak sem (amennyiben ilyenekre egy­általán sor került). Minderre a konspirációra — ha figye­lembe vesszük, hogy kor­mányzó pártról van szó — nyilvánvalóan azért volt szükség, hogy leplezni lehes­sen Mao Ce-tung katonai­bürokratikus csoportjának diktatúráját, elrejteni a tár­sadalom elől politikai mecha­nizmusát. A kongresszus tit­kossága egyidejűleg tanúsko­dik a jelenlegi pekingi veze­tésnek a néptömegektől való mélyülő elszakadásairól, a vele szembeni bizalmatlan­ságról. A külföldi hírügynökségek jelentése szerint az ebben az időben felfokozott szovjet­ellenes kampány, amelyet a KNK-ba szítottak, az 1969 áprilisában tartott IX. kong­resszus idején megnyilvánult szovjeteken esség légkörére emlékeztetett. A kongresszus jelentőségét és következményeit teljes mértékben megítélni — a KNK helyzetének fejlődése szempontjából — csak a po­litikai gyakorlat, az újjává­lasztott pártvezetőság konk­rét tettei alapján lehet majd. Ezzel együtt a közreadott do­kumentumok elegendő alapot nyújtanak néhány elvi követ­keztetés levonásához. Ezek a dokumentumok egyebek kö­zött megmutatják, hogy a kínai vezetés nem változtatta meg lényegesen a IX. kong­resszus (1969) irányvonalát, amely teljes szakítást jelen­tett a KKP VIII. kongresszu­sának (1956) fő irányvonalá­val. Ez a szocialista építés­sel. a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti ba­rátsággal. az imperializmus agresszív kísérletei elleni kö­zös harccal kapcsolatos állás- foglalásokat tartalmazta. A kongresszus anyagai és légköre mindenekelőtt arról tanúskodnak, hogy a pekingi vezetők ledobva »ult­raforradalmi« ideológiai álar­cukat. minden irányban a szocialista világ politikájá­val és érdekeivel ellentétes erőként lépnek fel, olyan erőként, amely szemtoenáll a világ küzdőterén végbemenő pozitív folyamatokkal. A maoista csoport a legreakció- sabb imperialista körök köz­vetlen szövetségesévé válik. Ily módon Mao Ce-tung és környezete megőrizte irány­vonalának antileninista lé­nyegét. A kongresszus nem tudta biztosítani az egységet a pártban és az ország vezeté­sében. csupán ideiglenes kompromisszumot ért el az egymással vetélkedő csopor­tok között — állapítja meg a 1 Pravda. — Nem volt képes .kidolgozni pozitív programot Kína további fejlesztésére megoldatlanul hagyta a gaz dasági és a kulturális építés­nek az ország szempontj égetően fomos problémáit. A valóságban ugyanis nem te­kinthető programnak az a néhány mondat, hogy »min­den jól megy«, hogy »a szo­cializmust elvszerűen kell építeni«, hogy a »mezőgazda­ság a népgazdaság alapja«, hogy »két lábon kell járni« stb. stb. A kongresszus jellege a legszemléltetőbben a »kultu­rális forradalommal« kap­csolatos állásfoglalásában mutatkozott meg — írja a cikk, s részletesen értékeli az ismert kampány több éven át tartó »eredményeit«. Meg­állapítja: e kampány sor -i lényegében lerombolták ' > a politikai struktúrát, ame­lyet a népi forradalom g -'í- zelme után hoztak létre a ; nai Népköztársaságban, szit- zúzták a párt-, az áll c mi ás társadalmi szervezeteket. E kongresszus szente­sítette a »megújhodásra« irányuló intézkedéseket _ t ermészetesen maoista alapon —, a szakszervezetek, az iíiú- sági szervezetek s az ország.- s népi gyűlés tevékenység (amely utoljára kilenc évve' ezelőtt ülésezett). Jóváhagyta a »kulturális forradalom - idején megtorlásoknak alá­vetett káderek egy részének rehabilitálását, bűnbaknak kiáltva, ki a »forradalom« ko­rábbi szellemi irányítóit: Lin Piaót és Csen Po-tát. Ezzel így hallgatólagosan elismerte azt a tényt, hogy a »kulturá­lis forradalom« zsákutcába juttatta az országot. S egyút-' tál az is kiderül, hogy Kíná­ban nem sikerült leküzdeni a pártban és a vezetőségben meglevő különböző csopor­tosulások harcát sem. Csou En-laj beszámolója mindenesetre igen kedvezőt­lennek tüntette föl a pekingi uralkodó körök politikai er­kölcseit és a politikai helyze­tet. »A mai Kínában — szűri le egy csomó hasonló ténv összegezéséből a Pravda — a vezetés nem az azonos gon­dolkodású kommunisták önt­vényéből, hanem klikkek és csovortosulások alapján for­málódik.« A mai nemzetközi helyzetet átható folyamatok és esemé­nyek sokoldalú elemzését is számon kéri a Pravda a klhai. vezetőktől. A KKP ugyanis sem a béke, sem a nemzetkö­zi biztonság, sem az országok egyenjogú együttműködésé­hez, sem a nemzeti felszaba­dító mozgalmak pozícióinak megszilárdításához nem járul hozzá érdemlegesen. Ismét fölmelegítette viszont a két »szuperhatalom« (a Szovjet­unió és az Egyesült Államok) »világuralmi érdekei«-nek hamis formuláját. Egyetlen szó sincs a kong­resszusi anyagokban a nem­zetközi kommunista mozga­lomról. Az »igazi marxista pártokhoz« intézett felhívás azonban nem hagy kétséget Peking hegemonisztikus tö­rekvéseinek továbbéléséről. S éket akar verni a testvéri szocialista államok közé. mindenekelőtt a Szovjetunió­val igyekszik szembeállítani őket. A dokumentumokban van néhány harcias mondat is az imperializmus címére, de a pekingi vezetők politiká­ja — mint a Pravda sok tényt összevető elemző cikké­ben bizonyította — inkább elvtelenül az imperializmus céljait támogatja. S Peking- ben annyira elmerültek a ha­zugságban, hogy saját orszá­guk és a józan ész érdekeivel ellentétben inkább elvetik a Szovjetunió minden javasla­tát, amely a bizalom és a jó­szomszédság légkörének hely­reállítását célozza. A végső tanulság és követ­keztetés: a KKP X. kong­resszusának dokumentumai nem nyújtanak semmiféle alapot grra. hogy bármiféle elvi változásra lehessen kö­vetkeztetni a kínai vezetés politikai irányvonalában.

Next

/
Thumbnails
Contents