Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

f rr Őszi —téli ruhadivat 1 az OKISZ-!abor terveiben A házasélet hét válságos időszaka Az őszi-téli divs*-Hpmntatók sorozata már a nyáron meg­kezdődött. Lássunk tehát né­hány* valóban csinos, praktikus modellt a nagy felvonulásból, ezúttal az OXISZ-labor terve­zőinek ajánlatából. 1. Egérszürke jerseyből ké­szült. hosszanti tűzésekkel dí­szített délutáni ruha. Valóban egyszerű, moletteknek is elő­nyös. 2. Hűvös őszi napokra ajánl­ják a tervezők ezt a két rövid- sabát-nadrág összeállítást, an­golos ingblúzzal, steppelt szö­vetkalappal. 3. Érdekes, nem mindenna­pos, új vonalú horgolj kabát. Aki szereti az újdonságokat és horgolni is tud. maga is meg­próbálkozhat az elkészítésével. Mostanában divatos téma a házasság válságáról beszélni. | Egy svájci szociológiai intézet fölmérésé szerint pedig, a há- i zasságban nem kevesebb, mint hét válságos korszak van. Aki ezeket sikeresen átvészeli, el­mondhatja. hogy alkalmas a házasságra. Melyek ezek az időszakok, s milyen tanácsokat adnak az ilyenkor jelentkező problémák leküzdésére? A házasélet első időszak^ a mézeshetekkel, az első évek­kel rendszerint csupa derű, napfény, a romantikus elra­gadtatás időszaka. Az újdon­sült ■ férj ilyenkor még nem j mérgelődik azon. jhogy ifjú fe- j lesége nyitva hagyja a fog-. krémet, ha elfelejti magával | vinni a kulcsokat stb. A második időszakban a férj I már egy kissé ingerülten te­szi föl a kérdési: -Miért ha­gyod nyitva örökké a fogkré­met?“ A házastársak rádöb­bennek. hogy egyikük sem teljesen hibátlan, hogy alkal­mazkodniuk kell egymáshoz. Vigaszul szolgálhat számukra, hogy nézeteltéréseik, civodá- saik általában apróságok miatt keletkeznek. Ezek azonban idővel fölhalmozódhatnak. Ek­kor érkezik el az ideje, hogy tapintatosan engedményeket tegyenek egymásnak. Hibáikra ne türelmetlenül, hanem gyen­géden, olykor sok humorral figyelmeztessék egymást! A házasélet harmadik idő­szakában. az első gyermek születésekor a házastársak rendszerint közelebb kerülnek egymáshoz, de el is távolod­hatnak egymástól (bár szeren­csére ez a ritkább eset). A gyermek ugyanis — elsősorban az , anya részéről — nagyon könnyen válhat a család agyonbecézett központjává. Ezért a férj — gyakran ugyan tudat alatt — féltékeny lesz gyermekére. A fiatal anyának pedig ilyenkor is mindent el kell követnie, hogy ugyan­olyan csinos legyen, mint ko­rábban; ' ugyanolyan gyengéd I legyen a férjéhez, mint azelőtt. Persze a férjnek is meg kell értenie, hogy a gyermekkel való törődés, amely elsősorban az édesanyára hárul, nagyon nagy energiát követel. I időszakban, amikor a hazas- | tarsak boldogságát kikezdi a I megszokás! is. (A statisztikai í adatok szerint a -negyven- evesek- körében a leggyako- j ribb a válás. Amikor egzisz- | tenciát teremtettek maguknak, anyagi helyzetük kiegyensú- ! lyozott. amikor gyermekeik — j legalább is ez a legtipikusabb j érvelés válás esetén — lépé­süket. elhatározásukat már megértik . . .) Az ötödik időszakban, ami­kor a gyermekek elkerülnek otthonról, a házastársaknak is­mét meg kell szokniuk az egyedüllét elvise1 's?t. A gyer­mekek nagy űrt hagynak ma­guk után. Az elhagyatottság érzését nagyon nehéz leküzde­ni, mégsem szabad engedni, hogy úrrá legyen rajtunk a gyermekek utáni bánkódás. Hiszen az élet természetes rendje az. hogy a gyermekek elkerülnek otthonról. saját családot alapítanak. A házas­pár örüljön gyermekei boldog­ságának. a búsulás hélyett pe­dig próbáljon meg régi kedv­teléseivel foglalkozni, vagy új célt, elfoglaltságot találni. A hatodik időszakban a fe­leségnek meg kell szoknia hog\ férje nyugdíjas. nem megv naponta munkába, ha­nem mindig körülötte -nyü­zsög-. esetleg zavarja a ház­tartási munkában. Az unatko­zó férjjel gyakrabban kerül sor összetűzésre, nézeteltérés­re. Az öregedő ^házaspár se foglalkozzék csak önmagával. Fordítsanak több figyelmet környezetükre, töltsenek több időt olvasassa’, utazgatással, újítsák föl a régi barátságokat, hiszen. eszmecsEvekre a ha­sonló korúak a legjobb tár­sak! És természetesen — ha I vannak — szenteljenek minél több időt unokáiknak, leljék bennük örömüket. A hetedik, a tragikus, de el- j kerülheletlen időszak az. ami- ' kor az egyik házastárs túléli a ! párját. Orvosok, pszichológu­sok véleménye szerint legjobb | ismét házasságot kötni, mert ez az egyetlen módja annak, j hogy továbbra is kiegyensú­lyozott életet élhessen az élet- benmaradott. Az élet alkonya két idős embernek együtt elvi­selhetőbb. mint egyedül, még akkor is. ha különben népes csalad veszi őket körül. A házaselet minden idősza­kában — ezt tanácsolják vé- -ül is a fölmérést végző szo­ciológusok — éljünk az adott­ságokhoz alkalmazkodva! Az örömöket és problémákat fo­gadjuk úgy. ahogy várhatóan következnek. (Fordítás a Sie und Er c. lapból.) ♦Ha egy kissé általánosak, vitat­hatóak és (élszínesek is a mégái- lapítások és tanársokat adnak ia fölméréseiben a svájci szocioló­gusok, azért sok elgondolkoztató és megszívlelendő igazságot talál­hatunk benne. A szerk.) OTTHON CSALAD A tanulók testápolásáról ILYENKOR, iskolakezdés után általában több szó esik a tanulók rendszeres napi test­ápolásáról. A nyári vakació- zás talán egy kicsit lezserebbé tette gyermekeinket, s ha a szülő nem figyel oda eléggé, bizony a tisztálkodást és egy­általán a kulturált megjele­nést illetően sok problémájuk akad a pedagógusoknak. (S e tekintetben nem túl sok a kü­lönbség a fiúk és a lányok kö­zött.) Kezdjük a fiúkkal! S vall­juk be őszintén, hogy a leg­több kamasz fiú boldogabb, ha -túljár a szülő eszén-, s lefekvés előtt csak az ujja he­gyét mártja vízbe, s azt is csak olykor, úgy mosakszik, hogy még az órát sem veszi le a csuklójáról. Igen sok fiú az­zal odázza el az esti mosako­dást, hogy majd reggel ... Na­gyon -nehéz ügy- 'náluk a lábmosás is. Pedig a cipő, a zokni nem véd az utca porá­tól. Nem egy gyermek a fogmo­sásról is szívesen lemondana. Örül, ha az esti fogmosást si­kerül -megúszni-. De reggel sincs rá idő, mert rohanni kell az iskolába. Nem gondol arra. milyen keserves árat fizet majd, ha fogai idő előtt rom­lanak. Nagyon -kényes ügy« a fülek tisztán tartása is, és a kamaszok elég gyaur an kife­lejtik mosdáskor. Ezért nem árt, ha a szülők időnként -fül­vizitet« tartanak. És szoktassuk rá a gyerme­keket, hogy hetenként tegyék rendbe körmeiket is. Sokat vitáznak manapság ar- 1 ról is: megengedhető-e a hosz- j szú haj. Én inkább úgy ten- i ’ nóm föl a kérdést: megenged- j í hető-e a gondozatlan haj? A ; hosszabb haj — ezt általában ] az iskolákban sem kifogásol- I j jak — ha nem lépi túl a jó íz- : lés határait, viselhető, de tisz- I i tán, ápol tan! Nem attól lesz , egy fiú rossz megjelenésű vagy ! éppen huligán, ha a haja ; j hosszabb. Azt azonban köve- I j telje meg a szülő a gyermeké- ‘ I tői, hogy hetenként — tízna- | ponként mossa meg, naponta rendszeresen gondozza, kefélje haját. Elvégre nem hátrány, ha fényes, selymes lesz a haja. Ez különben jó hatással van a: fejbőr vérkeringésére is. (Vo-# natkozik ez természetesen a j lányokra is, akiknek a szépj haj — ha hosszú, ha rövid —é természetes dísze, éke.) f A lányokat általában fiata­labb korban és könnyebben rá tudjuk nevelni az igényes testápolásra. Az ehhez szüksé­ges nélkülözhetetlen kozmeti­kumokat (bőrápoló krém, hin­tőpor, desodor, olaj, mosdósze­rek stb.) külön biztosítsuk is a számukra. A köröm lakkozá­sát. a szem és száj festését, il- ■. j letve az ilyen, szépítőszerek i használatát azonban ajánlatos^ | későbbre halasztani, amikor már csakugyan szükségük lesz rá. Hiszen a fiatalság termé­szetes hamvas bája többet ér minden szépítősaernél. Na­gyon fontos azonban, hogy az édesanyák előre fölkészítsék lánygyermekeiket a biológiai j érés folytán bekövetkező vál- 1 tozasra és kioktassak őket ezzel kapcsolatos egészségügyi és testápolási teendőkre. A TANULÓ igényes testápo­lásának ad megfelelő keretet az iskolába illő öltözködés. A szülő a ruházat kiválasztásá­val is nevel; az iskola a gyer­mek munkahelye, ott rendes ruhában kell megjelennie. A legcélszerűbb mindenképpen az ízléses, ésinos iskolakö­peny. F. K. Rcccptck A negyedik, s egyben a leg­hosszabb időszakot általában a házastársak pályafutása hatá­rozza meg. Különösen ott, ahol az asszonynak is hivatá­sa van. vagy legalább is dol­gozó nő. A gyermekek ebben az idő­szakban rendszerint már na­gyobbak, de általában ebben az időben is az anyára hárul a róluk való gondoskodás, a nevelés oroszlánrésze. A dol- -gozó szülök esténként gyak­ran hoznak haza magukkal munkát, esetleg tanulnak. Alig jut idő a barátságos szóra, a gyengédségre, amire pedig nagy szükség van ebben az Karfiolle vés — csirke- aprólékkal A konyhakész aprólékot hi­deg, sós vízbe föltesszük főni. Ha a hús puhulhi kezd, bele­tesszük a rózsáira szedett kar­fiolt, puhára főzzük, beránt­juk. A levesbe apró galuská­kat szaggatunk, s ha levesz- szük a tűzről, belekeverünk meg 2 dl tejfölt, egy csomag apróra vagdalt petrezselyem- zöldjét, ízlés szerint kévés tö­rött borsot. Sajtos, tejfölös csirke A konyhakész csirkét földa­raboljuk, besózzuk. majd for­ró olajban -vagy zsírban hirte­len átsütjük. Egy kg burgo­nyát héjában megfőzünk, meg­tisztítjuk, karikákra vágjuk. Tűzálló tálat kizsírozunik, le­| rakunk egy sor burgonyát, a l csirkét lehélyezzük közepre, majd ismét burgonyát rakunk a táiba. Az egeszet meghint­jük 15—20 dkg reszelt sajttal, : majd leöntjük . 2 dl tejföllel, amelybe előzőleg apróra vá­gott petrezselymet és törött borsot keverünk. Végül, meg­locsoljuk olvasztott zsírral : vagy vajjal. Néhány percre ! sütőbe helyezzük es forrón, sa­látával tálaljuk. Kitűnő étel! Őszi salata Három paprikát, 2 paradi­csomot, 2 uborkát, egy férj vö­röshagymát szeletekre vágunk. Salátaecettel leöntjük, kevés pirospaprikával és borssal meghintjük, néhány tojássze­lettel vagy sárgiarépaszelettel díszítjük. SOMOGY GÉZA Jégkoporsó 65. Szerette volna kiolvasni a szemekből, melyek közül né­melyik vagy becsukódott, vagy mintha áttetsző lenne a teste, keresztülnézett rajta. Sehol egy megértő pillantás, egy reményt nyújtó gesztus a nagy re­ménytelenségben. Testéből mintha kiszedték volna a csontokat, erőtlenül, botladozva haladt. Úgy érez­te, ereit nem is vér, hanem több mázsa súlyú folyékony ólom tölti ki. Amint megpil­lantotta a frissen ásott gödröt, jeges rémület futott végig a testén. Melléből, a gyomra tá­jékáról görcsös szorongás szá­guldott föl az agyáig, szinte megbénítva minden idegszaial. — Nem! Nem! — kiáltott fel, de a körülötte állók csak szá­nalmas, nyüszítésszerű, artiku- látlan hangokat hallottak. A béna torok nem engedelmes­kedett. — Nem akarok meg­halni! — nyöszörögte. Agyában ködös, homályos fátylon keresztül keringtek a gondolatok, vad összevissza­ságban száguldva. Mikor a gödör elé állítottak, vad erő szállta meg. Birkóz­ni kezdett. Összekötözött ke­zeivel nem sokra ment, de az életösztön megsokszorozta ere­jét. Ledobta magát a földre, és szánalmas vergődéssel meg­próbált kiszabadulni a kötél és a karját, lábát szorító karok­tól. míg végül teljesen kime­rült. Elhagyta magat. Viszonylag nyugodtan állt. Átlőtt jobb kezén, az ujja he­lyén kibírhatatlan fájdalmat érzett. Testén apró, vibráló re­megés futkált fel és alá. Tá­voli hangokat hallott, amint a vádiratot felolvasták, melyek mintha szűrőn keresztül érkez­tek volna a füléhez, elmosód­tak. — öncsonkítás, gyávaság, a katonia kötelességérzet __ — h allotta szaggatottan. Szemére kendőt kötöttek, amely alól lassan szivárogtak könnyei. Amint a kendő eltakarta sze­meit, agyábaji hirtelen kitisz­tult minden. Tudta, mi törté­nik körülötte. A vezényszavak, a lőfegyverek zaja. amint cső­re töltöttek, iszonyatos félel­met keltettek benne. A tehe­tetlenség. amit helyzete, az idő tudott rövidsége. a katonás hangok, a zörejek kiváltotta ösztönös fegyelem meg fokoz­ták félelmét. Félelme növekedésével foko­zatosan józanodott. A máskor gyorsan pergő másodpercek szinte kibírhatatlan lassúság­gal teltek. Bénult aggyal, kon­gó ürességgel .hallotta a rekedt vezényszavakat. A kendő mö­gött gondolatban látta a moz­dulatokat. — Most emelik vállra a puskákat. Még egy vezényszó — villant át agvan —. azután a következőre min­dennek vége. Szinte a másodperc tört ré­sze alatt hirtelen száguldott át agyán az életösztön utolsó szikrája. — Elvágódom, mielőtt el­hangzik az utolsó vezényszó. -Ha nem sikerül a kivégzés, az elitéit kegyelmet kap- — dobolt agyában a valahol hal­lott mondás. — De hátha nem sikerül? — gondolta, és már dóit is. Ebben a pillanatban beleha­sított az agyába, mintha köz­vetlen közelről üvöltötték vol­na a fülébe: — Tűz! Elsötétült előtte minden. A négy helyen átlőtt test a lövés pillanatában hirtelen a valószínűtlenségig megnyúlt. Egyet rándult, majd mint egy rongycsomó összeomlott. öt perc elmúltával a leta­posott föld már világosra sár­gult a kora reggeli izzó nap­sütésben. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents