Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Határozatok nyomában SZÁMVETÉS ÖNMAGUNKRÓL 32 ország szövetkezeti vezetői Somogybán Á X. kongresszus*és a no­vemberi állásfoglalás óta to­vább szilárdult megyénk bel­politikai helyzete — szögezte le a megyei pártbizottság. Az állásfoglalást kedvezően fo­gadta Somogy közvéleménye. Az emberek választ találtak benne mindarra, ami a kong­resszusi határozatok végrehaj­tása közben foglalkoztatta őket. A munkások körében kü­lönösen jó hangulatot váltott ki a novemberi állásfoglalás. Kibontakoztatta alkotó ener­giájukat, s vitáikban, cseleke­deteikben az üzemi gondok ostorozását és megoldását he­lyezték előtérbe. Az alkotó­kedv fokozódása a termelő- munkában éppúgy megmutat­kozik, mint a politikai felelős­ségvállalásban, a közéleti, tár­sadalmi kezdeményezésben és áldozatvállalásban. Sok példá­val bizonyították ezt a felszó­lalók, akik a kommunista szombatok; a gyermekintéz­ményekkel, a művelődési ott­honokkal összefüggő közösségi vállalások láttán joggal álla­pították meg: a somogyi mun­kásság példát mutat vala­mennyi dolgozó réteg számára. MEGHATÁROZÓ SZEREP Az elemzés egyébként hű képet fest a dolgozó osztá­lyok és- rétegek fejlődéséről, szerkezeti átalakulásáról. So­mogybán a megyei pártérte­kezlet óta 7053-mal nőtt a bér­ből és fizetésből élők száma. A parasztból lett üzemi dol­gozó munkássá válását, és ál­talában a munkások helyzeté­nek vizsgálatát napirenden tartja a megyei pártbizottság; gondoskodik, intézkedik vezető szerepének állandó erősítésé­ről. Természetes ez, hisz a munkásosztály öntudatának, szervezettségének, fegyelmé­nek meghatározó szerepe van megyénk társadalmi életében. A vezető testület azzal bízta meg a párt alapszervezeteit, hogy tegyenek többet a mun­kások politikai műveltségének, tájékozottságának fejleszté­séért, s az üzemi demokrácia lehetőségeit kihasználva job­ban vonják be őket a helyi politika alakításába. A parasztság — mint a je­lentés kimondja — szorgal­masan munkálkodik a szocia­lista mezőgazdaság korszerűsí­tésén. Számaránya fokozatosan csökken. Közöttük egyre több a szakmunkás. Elgondolkozta­tó azonban, hogy a 61 897 tsz- tag közül mindössze 7428 a harmincnégy éven aluli fiatal. A tsz-tagok 44 százaléka nő, s a politikai munkában ezt is számon kell tartani. Az értelmiségről megállapí­totta a megyei pártbizottság, hogy döntő többségük egyet­ért a szocializmus alapvető célkitűzéseivel, magáénak vall­ja azokat, és eredményesen dolgozik. Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a közéletbe, továbbfejlesztik marxista tudásukat. Egy ré­szüket azonban — s ez a fia­talokra is elmondható — a po­litikai érdektelenség távol tart­ja a közélettől. Az ok nem szembenállás, hanem tájéko­zatlanság, és részben jogos tü­relmetlenség a fonákságokkal szemben. Bátorítanunk kell el­sősorban a fiatal értelmiséget — foglalt állást a testület —, hogy vállaljon aktívabb köz­életi szereplést, a pártszerve­zetek pedig tájékoztassák ar­ról, hogy mit várnak tőle. NŐKET A VEZETÉSBE Elmélyülten foglalkozott a megyei pártbizottság a nőpoli­tikái határozat végrehajtásá­val. Megállapította többek kö­zött, hogy a nők helyzetének alakulásában a vártnál las­súbb a fejlődés. Pedig a mun­kaképes korú lakosság 48,4 százaléka nő, s ennek megfe­lelően szerepük is nőtt a po­litikai és társadalmi életben. Több munkahelyen — például a ruhagyárban, az elektroncső­gyárban — kedvezőbb munka- körülményeket teremtettek a számukra. Az egyenlő mun­káért egyenlő bér elvét egyre jobban alkalmazzák. Több he­lyen azonban — különösen a tsz-ekben — még nem szűnt meg a nők hátrányos helyzete. A vezetésben valamelyest nőtt 2. Társadalmi és ideológiai kérdések az arányuk, az üzemekben, a- mezőgazdaságban és egyes ér­telmiségi pályákon azonban még mindig kévés a női ve­zető. Az okok között a szakmai és politikai képzettség, az elő­relátó káderképzés hiányát je­lölte meg a pártbizottság, de a nők visszahúzódása, tartóz­kodása is előidézi, hogy las­sabban haladnak élőre. Érthe­tő, hogy a testület a nőkkel szembeni közhangulat megvál­toztatására, mellőzésük, hát­rányos helyzetük megszünteté­sére hívta föl a figyelmet. POLITIZÁLÓ IFJÚSÁG Somogybán 78 000 KISZ-kor­0S2tályú, azaz 15—30 év kö­zötti fiatal él, közülük 20 327 a KISZ-tag. A megyei pártbi­zottság rendkívül nagy figyel­met fordít fejlődésükre, s az ifjúságpolitikai határozat szel­lemében intézkedik. Megálla­pította, hogy megnőtt a fiata­lok érdeklődése a politikai kérdések iránt, s ebben a KISZ eszmei, politikai befo­lyásának is része van. Helyt­állnak fiataljaink a termelő- munkában, aktívabbak a köz­életben, egyre nagyobb szám- ' ! ban vesznek részt a vezető tes- j tületek munkájában. A kong- | resszus óta fölvett párttagok j 30 százaléka KISZ-tag — ez is jelzi politikai ■ fejlődésüket. I Tovább kell javítani a KISZ | eszmei befolyását, amely még [ nem terjed ki az ifjúság széles j rétegeire — jelölt ezzel fon­tos feladatot a megyei párt- bizottság. Megállapította^ hogy itt is, mint a pártnál, az alap­szervezeti munka tökéletesíté­sére, a rétegpolitika javítá­sára kell törekedni elsősorban. A^ pártszerveknek pedig segíte­niük és ellenőrizniük kell, hogy a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek konkrét tervet dolgozza- nak ki, és tevékenykedjenek az ifjúsági törvény végrehaj­tásáért. Szorosabb együttmü- I ködést kell biztosítani a párt-, ) az állami és a társadalmi szer­vek között, s meg kell érteni, hogy az ifjúsággal való törő­dés politikai kérdés, azt nem (lehet gazdasági intézkedések- I kel pótolni. NÉPESSÉGSZAPQRULAT A tanácskozáson igen nagy érdeklődést váltott ki a népe­sedési helyzet elemzése. Meg­állapította a megyei pártbi­zottság, hogy Somogybán az országos átlagnál is alacso­nyabb a népszaporulat. A szü­letések száma 1970 óta válto­zatlanul évenként 4800—5200 között mozog, ezzel szemben 7600 a művi vetélések száma.. Sok a koraszülött, s egyre több a szellemileg sérült gyér- > mek. Ha ez a helyzet nem változik, akkor csökken a me­gye abszolút lélekszáma, és fokozódik az elöregedés. Elszo­morító adat, hogy 1970-ben az egy somogyi családra jutó gyermekek száma 1,03 volt. Megállapította a pártbizott­ság, hogy a népességszaporu­lat állami intézkedésekkel, a helyi közhangulat alakításá­val, az anya- és gyermekkul­tusz terjesztésével mozdítható ki a holtpontról. Elő kell se­gíteni, hogy a család kultusza a helyi gazdasági és szociális intézkedésekben is kifejeződ­jék. A felvilágosító munka középpontjában az anyaság megbecsülését, a gyermekáldás és -nevelés örömét kell állí­tani, s elérni, hogy a három- gyermekes család, a gyermeket szülő és nevelő dolgozó anya legyen az eszménykép, aki rá­szolgál a társadalom megbe­csülésére. Megkülönböztetett tiszteletben kell részesíteni a hárornnál is több gyermekes családokat. IDEOLÓGIAI FELADATOK Az elemzés kiindulópontja az volt, hogy a szocialista ter­melési és tulajdonviszonyok megszilárdulása kedvezően ha­tott a tudat fejlődésére, a köz- gondolkodásra. A javuló élet- körülmények azonban nem erősítették au/tomatikusan a szocialista tudatot. Ehhez terv­szerűen ideológiai munkára van szükség. S jóllehet a so­mogyi közállapotot a jövőbe vetett meggyőződés és bizalom jellemzi, hiba volna azt hinni, hogy megszűntek a viták. A feladatot abban jelölte meg a megyei pártbizottság, hogy eszmei-politikai munkával vissza kell szorítani a téves nézeteket, kialakítani a helyes álláspontot. A legnagyobb vitát á kis- polgáriság elleni harc kérdé­sei váltották ki. A jelentés részletesen elemezte meg- i nyilvánulási formáit; s tisztáz­ta a félreértéseket is. Tudni­illik bizonyos körökben az anyagi jólét növelésére tett erőfeszítéseinket a kispolgári- ság melegágyaként fogják föl. Mások nem értik, hogy aki munkájával többet ad a társa­dalomnak, s ezáltal anyagi jó­léte nő, az nem a kispolgári- sággal függ össze. Ilyen és ha­sonló nézetek ismeretében tel­jes joggal vetette föl dr. Nagy | Lajos, az Oktatási Igazgatóság ! vezetője, • hogy mindenekelőtt a kispolgáriság értelmezésében I kell egységes álláspontra jut- 1 nunk, hogy hatásosan tudjunk küzdeni ellene. Nem lehet ez a harc kampányszerű — mond­ta, ezért időt és helyet kell biztosítani a káder képző tan­folyamokon és minden fórumon a felkészüléshez, a kíspolgári- ság újabb és újabb formáinak felismeréséhez. Kifejtette, hogy szigorúbb követelményeket kell állítani a kommunista ve­zetők elé is, elérni személyes példamutatásukat, .mert amíg másról beszélnek és másképp viselkednek, addig nehéz lesz változást elérni. A közgondolkodással, a kis­polgári életmód megnyilvánu­lásaival foglalkozott felszóla­lásában Móré József is. El­mondta, hogy a barcsi vasgyár fórumain is tapasztalható: a munkásoknak van vélemé­nyük, és elítélik e káros jelen­ségeket. Többet kell tenni — mondta — a párttagság ideoló­giai képzéséért, hogy egysége­sebben tudjunk föllépni a marxizmus ideológiája mellett, a társadalmunktól idegen né­zetek és magatartásformák, az önzés, a harácsolás, a jogtalan haszonszerzés ellen. A megyei pártbizottság megállapította: fokozni kell az ellenőrzést, szigorítani a fele­lősségre vonást, és erősíteni az eszmei-ideológiai harcot e je­lenségek ellen. SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA Részletesen elemezte a me­gyei pártbizottság a szocialista demokrácia tapasztalatait, és megállapította: az állami élet fejlesztésével együtt tovább szélesedett megyénkben a de­mokratizmus. Az emberek ak­tívabban vesznek részt a köz­életben, a döntések előkészíté­sében, s egyre jobban megva­lósítják a közösség érdekében született javaslataikat. Nagy teret szentelt az elem­zés a szocialista brigádoknak, amelyekről megállapította, hogy nemcsak a munkaver­seny alapvető bázisai, hanem számottevő politikai erőt is képviselnek. Hiba, hogy he­lyenként kívül rekednek az üzemi demokrácia intézmény- rendszerén, pedig jobban kell támaszkodni rájuk az üzem- és munkaszervezésben is. Van­nak még üzemek, ahol nem veszik figyelembe a munkások véleményét, s ez kedvét szegi az embereknek. Tartalmasab­bá kell tenni a termelési ta­nácskozásokat, s mindenkép­pen változtatni kell a döntés­előkészítés formalista, látszat­módszerein. Végül megállapí­totta a testület: biztosítani kell, hogy az üzemi demokrá­cia kereteit mindenütt tarta­lommal töltsék meg. (Folytatjuk) Naponta száz kabát (Tudósítónktól.) Október 14-én, vasárnap délelőtt 4 autóbusz állt meg a siófoki Sió Áruház előtt. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Budapesten ülésező küldöttei érkeztek a magyar tenger fővárosába. A 32 ország képviselőit a somogyi szövetkezők nevében a MÉSZÖV és a siófoki fo­gyasztási szövetkezet ' vezetői fogadták. A külföldi szövetke­zetek vezérkarát elkísérte a kirándulásra Rév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, dr. Kocsis Sándor, a SZÖVOSZ első elnökhelyette­se és Fehér Lajosné, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács nő­bizottságának elnöke. A 150 vendég először a Sió Áruház munkájával ismerke­dett. Sokan nyilatkoztak elis­meréssel a Sió gazdag készle­téről, az áruk választékáról, az itt bevezetett önkiszolgáló rendszerről. Bár eredetileg csak látogatást • terveztek. ■mégis sokan távoztak csoma­gokkal megrakodva. Legna­gyobb sikerük a cipőknek, a kötöttáruknak volt.. Az áruház-látogatás után a Balaton presszó vendégei vol­tak a szövetkezés vezetői. Itt Haragh János, a siófoki áfész elnöke üdvözölte a delegációt a fogyasztási szövetkezet tag­sága, dolgozói, igazgatósága nevében, kellemes időtöltést kívánva nekik a Balaton-par- ton. A vendégek közül többen ismerősként üdvözölték a há­zigazdákat, dr. Kiss Józsefet, a MÉSZÖV elnökét és Haragh Jánost, az áfész elnökét. Az elmúlt években vendége volt a somogyi áfész-nek a bolgár szövetkezeti szövetség elnöke, az olasz Szocialista Szövetke­zetek Szövetségének vezetője, az angol nőszövetkezők titká­ra, a csehszlovák fogyasztási szövetkezetek elnöke és elnök- helyettese. A küldöttség még a délelőtt folyamán tovább utazott a Ba­laton északi partjára. „Főzik” a fáradt olajat Hordószámra szállítják a fá­radt olajat a Volán. 13. számú Vállalat központjába a vidéki telepekről. Az égési termékek­kel szennyezett, használhatat­lan kenőolaj nagy átalakulá­son megy át az egy hete üzembe helyezett olajregene­ráló részlegben, amelyet mint­egy százötvenezer forintos költséggel alakítottak ki. A hordókból csővezetéken hatal­mas tartályba, onnan pedig a képen látható regenerálógépbe kerül a fáradt olaj. Kétszer desztillálják, vegyszerekkel tisztítják, szűrön engedik át — s újra felhasználható, kiváló minőségű olajat nyernek. A gép teljesítménye óránként 40—42 liter. A laboratórium állandóan ellenőrzi, milyen terméket fognak visszaküldeni a telepeknek. A kémcsövek­ben aranysárgán ragyog a te­lepen »-főzött« olaj. Száz liter behozott fáradt olajból 82-—84 litter használható kenőolaj jön ki. Néhány gépkocsivezető most még idegenkedik az olajrege­nerálásból kapott kenőanyag­tól, pedig a laboratóriumi eredmények bizonyítják, hogy jobb, mint a boltban vagy a benzinkútnál kapható olaj, hiszen a gép minden idegen anyagot kiszűr. Á Volán 13. számú Vállalatnál nagy meg­takarítást jelent, hogy saját részlege teszi újból felhasznál­hatóvá a fáradt olajat. I Szeptember ötödikén he- r meg a jóval nagyobb teljesít- i letöltése után bizonyítványt lyezték üzembe a Május 1. j ményű Textima gépek.' Két kapnak. Még alig negyven Ruhagyár marcali telepét, J műszak alatt mintegy száz | napja üzemel a telep, de a ahol ötvenhárom betanított j nőd szivacskabát készül el. A J Május 1. Ruhagyár vezetői munkást foglalkoztatnak. Az j gyár vezetői már előre gon- j már a bővítésen gondolkod- asszonyok most tanulják a doskodnak az utánpótlásról. | nak. A tervek szerint körülbe- varrás tudományát a régi Cse- Negyvenöt fiatal jár be na- iLül ezer dolgozót foglalkoztató pel típusú varrógépeken. Né- j ponta a bizei szakmunkáskép- j nagyüzemet kívánnak kialakí­Ifjú szakmunkások versenye szítése volt. A szervezők arra is gondoltak, hogy a verseny során készített darabokat a gyakorlatban is fel lehessen használni. A minőséget idős szakmunkások bírálták el. A verseny ideje alatt a fia­talok több ezer forint értékű munkát végeztek. Ezt a pénz! a KISZ-szervezet kapja, s eb­ből fedezik többek között a helyezettek jutalmát is. A ver­senyt Raczinger Károly épü­letgépész nyerte. A jutalma Sanyo rádió. Második és har­madik helyezett lett Mikocsi Gyula, illetve Sebők István. A közeljövőben rendezik meg a villanyszerelők, a szo­bafestők és a melegburkolók közötti szakmai versenyt. Kis Bélának, a vállalat KISZ-tit- kárának véleménye szerint mintegy 80—100 fiatalra szá­mítanak a rendezők a Kiváló ifjú szakmunkás címért indí-1 tott versenyben. Versenysorozat kezdődött a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat ifjú szakmun­kásai között. A több fordulós vetélkedő első hetén a lakato­sok mérték össze tudásukat. A versenyt a vállalat központi telepének KISZ-szervezete rendezte. A szervezők — An­tal Mihály KISZ-titkár és Fel­der László titkárhelyettes — tájékoztattak bennünket az első forduló eredményeiről. — A résztvevők elméleti kér­désekre válaszoltak és gya­korlati munkát végeztek. Nem­csak a lakatosok, hanem az épületgépészek is jelentkezhet­tek a vetélkedőre. A fiatal szakmunkásokból — sorsolás útján — háromtagú brigádo­kat alakítottunk, mert a gya­korlati feladatot egy személy nem tudta megoldani. Az itt elért pontszámot mint egyéni teljesítményt vitték tovább az elméleti versenyre. Az értékelés során figye­lembe vették többek között a méretpontosságot és a gazda- I ságos anyagfelhasználást is. | A feladat egy bukoabi&k elké- j Somogyi Néplap! 3

Next

/
Thumbnails
Contents