Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
Hátrányos helyzetben | Szárazon, vízen és Lavon Karoljuk fel őket! „Bozoplán”, a Oltalomkérő ez az írás, sze- ] retetre akar »serkenteni«. ; Akikhez szól, azok felnőttek. Akikért szól: bizalmatlanul ( pillogó, társaikkal szemben kisebbségi érzéseikkel küszködő gyerekek. Akiknek szellemi tarisznyájába az indulásnál | kevesebb képűit. Emeljük a szívünkhöz őket, akik otthon nem bújhatnak szüleik könyvtárának »bástyái« mögé. Hátránnyal indulnak abban a nagy versenyben, amelyet Életnek nevezünk. Hányszor feszülnek majd görcsbe az izmaik. amíg a betűk szavakká állnak össze! Hányszor ráncolódnak össze a homlokok, amíg a számsort összeadni : tudjak. Az övék sokkál több- j szőr, mint azoké a társaiké, i akiknek otthon szüleik segíte- | ni tudnak. Ne vesszenek el azok sem, ^kiket nem táplál ; olyan mértékben a »hátország«. Ne veszítsék el ők sem j azt a -háborút«, melyet önma- gukért, vagy — gondolkod- j junk jóval tágabb értelemben? | — a jövőért vívnak. A mi jövőnkért is, akik addigra már fehér hajúak leszünk. Ne kap- j janak sebet a küzdés közben, ; ezért az oltálomkérő írás ... (Annak a hajdani fiúnak — akinek a táskájában uzsonnára sohasem' volt téliszalámis kenyér, csak cukorral meghin- tett meg zsíros kenyér —- nagyon nehéz i'olt a megkapaszkodás. Egyszer, amikor vitatkozni kezdtek a pedagógus- j gyerekkel, a tanár azt mondta: «Te hallgass, kisfiam! Ne- j ked nem volt gyerekszobád. í Csakugyan nem volt. Szoba - konyhában szorongtak otthon 1 nyolcán, egy agyba többen is ■ jutottak. A pedagógus azt hit- \ te: a kisfiú még nem érti. amit j mond. De vastövis volt ez a mondat, melyet tűzben izzítottak. Sokszor érezte meg a fiú ezt a tüskét, mindannyiszor, amikor szóban vagy tett- \ ben arra figyelmeztették — j később már csak alattomosan,-sztaniolba göngyölve« a sértést —, hogy a mélyről jött »értéktelenebb« náluk. Pedig \ a kagyló is úgy izzadja a gyón- i gyöt. Hát még az ember, amíg j megteremti önmagát!) Németh László kérdezi drá- [ májában VII. Gergely szájával: -Kételkedtél-e eleget magadban?« Akik az örökléshordozó kromoszómák tarisznyá- . iából olyan kevés gént markolhattak, melyek eleve társaik fölé emelnék őket, vagy legalábbis -egyenrangúvá« avatnák, azok mást nem csinálnak, csak kételkednek minden cselekedetük előtt, közben és után. Nyújtsuk feléjük a kezünket. segítsük át őket a keskeny pallón, mely alatt a szakadék tátong! (Az a fiú azután megkapaszkodott. Vezető lett a piros nyakkendösök között. Járt-kelt a társak között foltozott ruhájában, még némi tekintélyt is szerzett, mert az irodalomórán nemcsak az Írókról tudott sokat, hanem olyan müveikről is, melyek nem szerepeltek szemelvényként az olvasókönyvekben. Eljött április 4-e. Ünnepi arcú gyerelfek sorakoztak fel a zászló előtt. Neki ott kellett áflnia a többiek élén. Ű jelentette volna azt, hányán sorakoztak fel az ünnepségre. De akkor odalépett hozzá a számtantanár. -Lépj eggyel hátrább. Majd a Karcsi jelent.« Akkor nem értette, miért. Csak sok évvel később döbbent rá egy villám- fényes pillanatban: akkor ő a térde alá gyűrt vastag pamut- harisnyában, csaknem a térdét verő rövid nadrágban — ■•Kisfiam! Olyat kell 'vennem, ami jövőre is jó lesz!« — állt ott. De a nyakkendője olyan volt, mint a többi gyereké!) Outsiderként, esélytelenként indulni a versenyen? Nincs ilyen. És nemcsak a részvétel a fontos! Ebben a versenyben mindenkinek győznie, keil! Hogy ennek a társadalomnak képességei legjavát tudja adni. De a képességek kibontakoztatására jó -edzők« kellenek. Akik, ha kell, maguk is beállnak a kemény munkában izzadok közé, hogy bemutassák a -gyakorlatot«. (Julien Söreihez, a Vörös és Fekete című regény hőséhez szeretett volna hasonlítani az a fiú a kamaszévek álmodozásainak idején. Lám. annak a regényben parasztfiunak sikerülhetett volna, ha a finisben nem kerül szembe önmagával! Terveket kell szőni, keményebbnek lenni a többinél. Ravasznak, mint a kígyó. Az a fiú, akkor még nem tudta, hogy a ravaszság -úri tempó«, ] s egyedül az egyenes út. a józan ész által járható boldogít. Még azt sem tudta, hogy a legfrissebb, legtisztább vizet azokból a kutakból ihatja, melyeket ott talál maga körül. í Náluk, a szomszédoknál. Sze- I retett volna olyan könnyed mondatokkal dobálózni, mint a többiek, fiskálisán fordítva ellenfele ellen annak saját | szavait. Nem tudta, hogy dadogva kimondott érzései: kőnehéz igazságok, s a magában meglevő tulajdonságokat kell kiterebélyesiteni, hosszú évek- \ re programmá tenni. A vele \ \ egynemű világból érkezett tár- j i sakkal nem rivalizálni, de vállt-vállnak vetni kell! Fejjel akart kimagasodni a többiek közül, de ez csak kínt j hozott. Csak azt látta, hogy a történelemtanár nem mer ne- ki ötöst adni az év végén. Pe-\ dig a jegyei inkább afelé -bt 1- j lentették« volna. Tudta, hogy ő jelesre, tudja a történelmet. Csak az érettségin bizonyíthatta, ahol csupán az állja meg a helyét, aki nem a sze- \ rencsére, nem csak egyetlen \ anyagra épít. Már nem kon- ] gott üresen a szó. mikgr kimondta: «osztály öntudat«.) Komplexusoktól, önbizalom- hiánytól mentsd meg. szeretet. 1 őket! Pedagógusi áldozatvállalás. értelem és érzelem, kapaszkodjatok össze, hogy ne maradjon el a diadal. Hogy ne kelljen nekik hangoskodóvá válniuk, hogy zavarukat lep- í lezzék. Hogy kilyukadva legyen könnyűvé kételyeik batyuja. Hogy ne sebeződjenek szavak -vastöviseitől«. Árnyékhűségű szégyenérzet ne j kísérje őket. Helyükön majd magabiztosan álljanak felnött- i ként. kiknek gyerekei már j könyvbástyák mögül vívhatják I harcukat. Legyen minden tanterem : menedék számukra! Legtöbbjüket már nem a foltos ruha vagy a cukrozott kenyér gá- | tolja a kapcsolatok megtalálá- i sában a többiekkel. Ilyen nagyon kevés van. Inkább az otthoniak. a szülök -Nem érek rá! Látod, mennyi dolgom van!« felcsattanásai. Olykor a rendezetlen családi élet, válások vetik vissza őket. Fogjuk meg a kezüket! Leskó László Tegnap délelőtt egy különleges jármű -fedélzetén— utaztam. A -többéltű« — hő és víz híján — ezúttal kerekeken -szántotta« a repülőtér gyepszőnyegét. Alkotója egy fiatal technikus, a kapot&újlaki repülőgépes növényvédő állomás művezetője. Az ötlet onnan származott, hogy képen és rajzon látott egy szovjet gyártmányú terepjáró gépkocsit, az úgynevezett aero-szánt. Elhatározta, hogy kiselejtezett alkatrészekből, műszerekből többéltű járművet szerkeszt. Másfél évig dolgozott konstrukcióján, s a különleges gép — ha nem készült is el egészen — szokatlan testével, zúgásával és 12(1 kilométeres sebességével hívja föl magára a fi gyei rise t. Farába egy Ál. 14—R típusú, 260 ló- eids repülőgépmotort épített. Az újszerű -közlekedési eszköz« egyébként megszámlálhatatlan menny iségú gépkocsi- és repülőgép-alkatrészt -rejteget«, műszerfala meghökkenti az érdeklődőt, kormánya azonban egyszerű gépkocsivolán. A járművet légcsavar hajtja, s ma még fedetlen utasterében négy személy fog- i «BOZOPLÁNNAK« nevezték el. A masina azonban nemcsak légcsavarja és repülőgép- motorja révén különleges. Az sa nemcsak hobby, hanem fontos építési gyakorlat is, összefügg Búza József és munka- i társai hivatásával. Ezért is tálalhat helyet a biztonsági övékkel is fölszerelt, kényelmes üléseken. Az ifjú szerkesztő Róza József. Gépét munkatársai A múlt század földrajzkönyvei Somoyyrol | időjárásnak és rendeltetésének megfelelően könnyűszerrel i átalakítható. Jelenleg repülő- : gépkerekeken száguld, helvük- i ic azonban úszótestek építhe- í tők a kéttestű vitorlásokéhoz hasonlóan. Télen szántalpakkal szerelik föl. Egy élcelődö szemlélő azt mondta: légcsavarja van. és mindent tud ez a gép. csak repülni nem. A »BOZOPLAN« megalkotó\ mogatta elképzelését anyaggal, megértéssel a növényvédő ál- : lomas. A fiatal művezető egyébként ; nem állapodott meg különle- í ges járművénél. A hóban, szá- ! razföidön és vízen közlekedő I -BOZOPLÁNT« valószínűleg i légpárnás járművé fejleszti. J. B. V A XIX. SZÁZADBAN írt földrajzi témájú könyvekben érdekes adatok találhatok Somogy megye múlt század helyzetéről ás fejlődéséről. Kis Pál tanár 1818-ban -Rövid földíras a’ legújabb polgári változások szerint tanuló- if jak számára« címmel írt föld- najzkönyvet. Műve előszavában a következőket írta: .-Forró kívánságom hazámnak tehetségem, 's kötelességem »szerint használni. Néhány barátimnak: jav állására, hogy e' haizaíiú adómat a’, jelenvaló mimikáinak, mellyel kéziratban nevendékjeim már jó üdéig használtának, sajtó alá bebocsátással közügyem el íizetget- nd...« A szerző hangsúlyozta, hogy tankönyvet szándékozott az ifjak kezébe adni, ezért a köz- érthetőséget tartotta könyve legfontosabb (követelményének. Nem akart mindenre kiterjedő -földírást« adni, hanem a pedagógiai szándék vezette. -Jó hazafiakat formálni valia tellyes szándékom ... — írta. — Hazájokat jobbén ös- marvén, taniullyák érdeme szerint becsülni.« Kis Pál Somogy vármegyét 114 -négyszög mérföldnyi«. hosszában 16, szélességében 12 mérföldnyi területnek mutat be, melyein. 23 mezőváros, 292 falu, 278 puisrta található, s a lakosság száima 190 000 fő. 1825-ben Ferenczy János Pesten — Eggenberger József költségén — -Közönséges Ge- ögraphia. melyben a’ Földnek mathemaitikai áliLapotja a' Legújabb változások szerént adatik elő« címmel adta ki föld- rajzkönyvét. A mű írója az elő szóban kifejtette, hogy a XIX század első negyede nagy fejlődésen ment keresztül, nagyszerű eredményeket produkált, s a tudomány messze túlszárnyalta aiz előző századokat. A KÖNYV legnagyobb erénye a rövidség és a tömörség. A szerző a korabeli földrajztudomány állásának megfelelően mutatta be a változást és a fejlődést. Céljáról így vallott: -Egy közönségesen használható egészet szolgáltatunk ezennel me vendékeinek kezébe. Az esmért világnak ezen változások által eszközlött mostani áiliapoitjávál a’ hazát ’s leginkább a’ növendék gienerátiót kívánjuk megismertetni.« Ferenczy Földrajzi leírásában Somogy -jobbára« sík és termékeny megye. Hatalmas erdeiben -számos sertést« hizlalnak. A főbb nevezetesiseige- ket is számba veszi. Marcalit, boráért dicséri, Csurgónak -virágzó református oskoláját« említi meg, Iharos-Berény és Berzence -ékes« kastélyára .' halastavaira fordítja a figyelmet Kaposvár — -a megye széke« — ebben ajz időben még nem sok értékkel rendelkezett, s ezért csak gimnáziumát em- lí«i Ferenczy. Az -igáíyi« járásban felsorolja a fontosabb mezővárosokat: Igáit, Karádot, Berkit és Koppányi. Szigetvár mezővárosról lehangoló képi fest, tájéka mocsaras és egészségtelen, s hajdani híres vara omladozik. Fényes Elek 1851-ben jelentette meg Magyarország gieog- raphiad szótárát,, -melyben minden város, falu és puszta körülményesen leinatik«. Kaposvárról közli, hogy Pesthez 24 méríöldnyire van. A -Kapos vize« mellett sajat postahivatallal rendelkezik, s 3780 joö- bágy lakik a városban. A település -ékére szolgál" az új vármegyehaza. Posztógyára is van, melyet egy részvénytársaság hozott létre. A gyár célja. hogy a -megyei raboknak« biztositsom munkát« A -székváros« határának földjei első osztályúak, szőlőhegye -roppant kiterjedésű«, s jó asztali bori terem. A múlt század végén — 1895-ben — Kaposváron. Ma- j gyár János könyvnyomdájában nyomtatták a -Magyar földrajz különös tekintette] Somogy varmegye« című tankönyvet, melyet Gömörí Antal kaposvári tanító írt. Ebben a műben a polgárosodó Kaposvár képe rajzolódik ki. A tan- könyvírónak már van mit fel- cöroinia. A gimnázium mellett a leányárvaházat, a (negyei kórházat, két gőzmalmot, a téglagyárakat és a cukorgyárat említi meg. Kaposvár után Nagybajom mezőváros volt a megye második legnagyobb települése. Marcali csinos kis városnak számított, s híres borairól és lovairól emlegették; E járásban Nemesdéd és Ne- mesvid mezőváros emelkedett ki, melyeknek lakói - ... az ellenség előtt tanúsított bátpr' magaviseletükért hajdan ne- másságét kaptak«. Gömőri Réthelyi kolostoráért és a »Baglya»,« dombon termő kitűnő boráért tartotta -nevezetesnek«. GÖMORI ANTAL a korábbi 5 járással szemben már 8-ról adott részletes leírást. K hangsúlyozta Nagyatád híres vásárait. Miké jó dohányát. Barcs gabona- és faraktá- rait s élénk kereskedelmét. A lengyeltóti kastélyt és vadaskertet: is dicsérte. Ganuás községet azért említette meg. mert közelében egy régi római város maradványai láthatók. 1895-ben már Csurgó következett nagyság rendben Kaposvár után. Ebben a járásban Zákány mezőváros vasúti csomópontja jelentette a legnagyobb fejlődést. A múlt szazad földrajzi helyzete, s a bekövetkezett változások is beletartoznak a sz tófűidről kialakult általános képbe. Az átalakulás, a fejlő-, dés, a múlt század embereinek erőfeszítése és szülőiöldiszere- tete erősíti és szilárdítja jele nünk hazaszeretetét. B. F. Új formában jelent meg A Világ Módosult a cím, nagyobb lett a terjedelem, kisebbek lettek az oldalak, változatosabb lett a tartalom. Az ára továbbra is négy forint. Mindez a Világ Ifjúság című folyóirattal történt, amely ezentúl A Világ Ifjúsága felirattal kerül ki a nyomdából. A megjelenés időpontja is megváltozott: a hónap első napjaiban jut el az olvasóhoz. Vonzanak az űj nyomdatechnikával készült színes lapok, a sok fotó, s természetesen a sokféle problémát feszegető írások is. Mit tudhatunk meg az első számból? A címlapon Arnold: Egy boldog ember a modern korban című rajza hökkenti még az olvasót a civilizáció átkaiból fölépített figurájával. No- vobáczky Sándor illusztrációnak szánta az Időzített bomba című Írásához, mely a szenvedélyesen egymás mellé tett tényeivel környezetvédelemre szólít. A berlini kilenc nap eseményeiről most Számol be a lap képekkel, apró epizódokkal. Már gondolhatok a szerelemre címmel megható portrét olvashatunk egy vietnami katonalányról. Mindennapi hallgatásaink címmel egyetemisták vallanak arról, hogyan látják Ifjúsága nemzedéküket. Merre vezet az’ életűt a diploma megszerzése után az Egyesült Államokban és más nyugati államokban’ Erről olvashatunk a Bajok a diploma után című írásban. Sugár András útjairól, érdekes találkozásairól számol be. A világsajtó néhány cikke is bekerült az űj lapba. Találkozások címmel sorozat indul a folyóiratban. Az első írás — Boldizsár Iván tollából — a milyenek a magyarok külföldön? kérdésre válaszol. Böcz Sándor a Közel-Keletről küldött tudósítást, amelyben a küszöbön álló líbiai—egyiptomi unió fejleményeiről számol be. Sokan hallgatják a fiatalok közül a luxemburgi rádió vagy az egyik jugoszláv adó Futótűz című disc-jockey programját, és sokan hiányolják a magyar rádió adásából. Hogy miért nincs nálunk is? Érthetővé válik, ha elolvassák Végh'Miklós Lemezmaffia című cikkét. Nem hiányoznak a filmről, a könyvről, a színházról, a képzőművészetről szóló írások sem a lapból. II. É. r Somogyi Néplap
