Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

Együtt gondolkodnak a gyárral ; Fontos szempont: az ember megóvása öt évvel ezelőtt alakult meg • pártbizottság a Kaposvári Villamossági Gyárban. Ez a fél évtized ‘a legnehezebb lec­két adta föl az üzem minden kommunistájának. Sikerek és kudarcok követték egymást, sok harc és küzdelem árán nőtt fel a gyár pártbizottsága a régebbiekhez, a tapasztal­tabbakhoz. S ma már hozzá­juk is járnak tapasztalatcseré­re, akik később indultak el ugyanezen az úton. Egységes szemlélete! Mi volt a legnehezebb öt évvel ezelőtt? Bene Nándor, a gyár pártbizottságának tit­kára első helyen azt említette, hogy ki kellett alakítaniuk mindenkiben az egységes vil­lamossági gyári szemléletet. Ez pedig nem volt könnyű, hiszen a TRANSZVILL, a Vi­lágítástechnikai Vállalat egye­sítésével alakult meg a gyár, s bizony hosszú idő telt el, mire az emberek gondolkodá­sa megváltozott. — Az első időben még a párttagok körében is tapasz­taltuk a régi üzem szerinti el­különülést. Ez gátolta a cse­lekvési egységet, tehát a kom­munisták nevelésével kezd­tük. A szemlélet formálásával egy időben meg kellett tanul­ni egy új ipari üzem magas szintű pártirányítását. Állandó volt az útkeresés, sok görön­gyön át kellett lépnünk, amíg eljutottunk a megfelelő stílu­sig, módszerekig, az összefor- rottságig. Nehéz lenne felsorolni, mi­lyen nehézségek jellemezték a gyár végleges - kialakulását. Csak jelzésként kettő: ki kel­lett alakítani a műszaki veze­tőgárdát, a tegnap még kapáló vagy iskolapadban ülő lányo­kat pedig nagyüzemi munká­sokká kellett nevelni. A több éves lankadatlan nevelő mun­ka gyümölcseként p munka- padok mellett dolgozók a szó valódi értelmében munkások­ká Váltak, nem egy közülük párttag, pártvezetőségi tag lett. Azok a munkások kerül­tek be a pártbizottságba, a vég­rehajtó bizottságba, akiket a szilárd politikai kiállás tett alkalmassá, ^ — Ma több mint ezernégy- százan vannak, akik öt éve dolgoznak a gyárban. A dolgo­zók összeforrottsága, társadal­mi aktivitása nagyon megnö­vekedett. A legnagyobb erő mindennapi gazdasági éle­tünkben és fejlődésünkben a közösségi szellem megteremté­se. Ez politikai-gazdasági ol­dalról is megmutatkozik. Nem mindig volt ilyen kiegyensú­lyozott a gyár, mint most. Felelős gazdák A gyárral együtt fejlődött, mindig a körülményekhez iga­zodott a politikai mechaniz­mus is. Jó működése elképzel­hetetlen lett volna, ha a párt- bizottság nem gyorsítja meg a káderek nevelését. Ebből a gyárból mindig volt jelentke­ző az esti egyetemre, a párt­iskolára. Négy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a marxizmus—leninizmus esti középiskola f kihelyezett tago­zata, s azóta hetvennégyen végezték el. Mivel minden lehe­tőséget megragadtak, sikerült megerősíteni az alapszerveze­teket, a KISZ-t, a szakszerve­zetet politikai szempontból képzett emberekkel. A gyár pártbizottsága, vég­rehajtó bizottsága az öt év alatt nagy gyakorlatot szerzett a testületi munkában. A hat alapszervezetet elsősorban ab­ban segítette, hogy minél ön­állóbban tevékenykedjenek. A szívós és következetes mun­ka eredménye, hogy az alap­szervezetek ma valóban fele­lős irányítói és gazdái terüle­tüknek, a „gazdasági vezetők támaszkodnak rájuk az előt­tük álló feladatok megoldásá­ban. Azelőtt nem voltak párt­csoportok a gygrban, 1970 óta Kereskedők az iskolapadban sorra alakultak, s ma már harminchat tevékenykedik, mégpedig egyre tartalmasab­ban. Nekik köszönhető pél­dául, hogy egyre gyorsabban és több emberhez jutnak el a fontos információk ' a műhe­lyekben. — A Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalása óta erő­södött a pártszervezeteink cse­lekvőkészsége, felelősségvál­lalása. A taggyűlések sokkal jobb légkörben zajlanak, a kommunisták még aktívabbak, sokat kell azonban még ten­nünk, hogy politikai állásfog­lalásra ösztönözzük azokat a párttagokat, akik csak hallga­tók egy-egy taggyűlésen. Magyarázat nélkül A pártbizottság négy évvel ezelőtt megkapta az önálló tagfelvételi és fegyelmi jog­kört. Az alapszervezetek nagy gondot fordítanak a munkások kommunistává nevelésére. A X. kongresszus óta fölvett öt­venkét párttag közül harminc­öt munkás. S amit még érde­mes kiemelni: öt év alatt ti­zenhétről ötvenkettőre nőtt a lányok és az asszonyok szá­ma a pártszervezetekben. A taggyűlések a novemberi ál­lásfoglalás szellemében most sokkal körültekintőbben meg­tárgyalják a tagfölvételeket, az ajánlókon kívül a tagok is szót kérnek, elmondják véle­ményüket. E fél évtizedben egyre na­gyobb politikai lehetőséggel foglalkozott a pártbizottság a gyár egész életével, fejleszté­sével. Ezt a folyamatot segí­tette és segíti a párthatároza­tok helyi feldolgozása, megva­lósítása és a végrehajtás egy­re következetesebb ellenőrzé­se. — Széles körű elemző mun­kát végeztünk a műszakiak, közgazdászok bevonásával, amikor megvizsgáltuk ■ az üzem- és munkaszervezés helyzetét. Föltérképeztük a tartalékokat. Az intézkedési tervnek köszönhető többek kö­zött, hogy kint vaft a gyáron az élüzemcsillag. Az igazgató a közelmúltban számolt be az eddigi intézkedésekről. A ne­hézségek ellenére az év első felében szintén jó eredményt értünk el. Bogiári találmány a növényvédelem korszerűsítésére Ezekben a napokban az Agárdi Állami Gazdaságban több ezren megnézhetik azt a gépet, melyet képünk is ábrá­zol: az Agromasexipo ’73 üze­mi bemutatói során a Bala- tonboglári Állami Gazdaság is részt vesz saját programjával, s bemutatja Agárdon a szőlő- termesztésben alkalmazott technológiáját. Bogláron megvalósították a permetlékészítés és-ellátás új módszerét. > A Találmányi Hi­vatal ez év nyarán jóváhagyta S’oós Árpád gépesítési főmér­nök berendezését — a szer­kesztésben Makó Szabolcs és Bors Miklós, a gazdaság nö­vényvédő szakmérnöke, illető­leg főművezetője működött közre. Mint megtudtuk, a vi­lágviszonylatban is érdekes találmány iránt nagy az ér­deklődés. — Alig győzök válaszolni a levelekre — mondta a gépesí­tési főmérnök. — Az a mód, ahogyan a permedé készül és ahogyan a permetezőgépeket kiszolgáljuk, meghatározó a modern növényvédelemben. Világszerte folynak kísérletek, amelyek ezt a korszerűsítést célozzák, s nálunk is régóta végeztünk üzemi kísérleteket, amíg eljutottunk a célhoz. Egy olyan profilú gazdaság­ban, ahol a vegyszeres nö­vényvédelem úgyszólván alig szünetel egész éven át, s ez a munka milliós értékek védel­mét szolgálja a szőlőterülete­ken, az átlagosnál is nagyobb gondot fordítanak a permedé kijuttatására. A szernek a le­hető legnagyobb hatással kell lennie a kártevőkre, ugyanak­kor ügyelni kell a környezet, de különösképpen az ember védelmére. Soós Árpád ezzel kapcsolatban elmondta: I — Egyre több olyan eszköz, fölszerelés van ma már az üzemek birtokában, amely vé­di az embert a vegyszer ártal­maival szemben. Ezeket mun­ka közben alkalmazzák. Még ennél is tökéletesebb védelmet nyújt azonban, ha új műszaki megoldások jelennek meg a növényvédelmi technológiá­ban és a komplex alkalmazás­technikában. És itt egyik lé­pés követi a másikat. A olyan permetezőgépen, melyen a ve­zetőfülke kondicionált, szűrt levegőt kap, nem kell a bent ülőnek az egyéni védőfelszere­lés. Ugyanakkor azoknál az embereknél, akik a kiszolgá­lásban részt vesznek, nem múlt el a veszély. Mi volt a mi módszerünk régebben? A 2200 hektáros ültetvényen 38 pótkocsira szerelt, egyenként 3 köbméteres tartállyal hordtuk a permetlevet a gépekhez. A levet előzőleg a permetléto- ronynál készítettük el. így a szállító dolgozók és végig az l egész útvonal veszélyeztetve ' volt. Tavaly eljutottunk odáig, hogy mindössze nyolc 5 köb­méteres tartályban tiszta vi­zet szállítottunk, s 3 járműre szerelhető, folyamatos üzeme­lésű gép készíti /a helyszínen a permetlevet. Ebben a gazdaságban ily módon hatvan emberrel ke­vesebb érintkezik a mérgező anyagokkal, és csökken a ki­szolgáló dolgozók és eszközök száma is. A képen látható, te­hergépkocsin levő berendezés készíti a permetlevet, s követi a vegyszerező brigádokat. A permetlevet akkor készítik, amikor a permetezőgépet tan­kolják. Az ellátáshoz a per- metlékészítő gép 3000 liter vi­zet és a műszakra elegendő yédekező szert vihet magával. Ä berendezéssel lehetőség nyí­lik a már említett egészségvé­delem mellett a korrózióvéde­lem költségeinek a csökkenté­sére, a védekezés hatékonysá­gának és a permetezőgépek teljesítményének növelésére is. Gond a szakemberhiány Egy üzem hétköznapjai (Tudósítónktól^ Az áifész-ek kényszerűségből több esetben alkalmaztok a boltokban olyan dolgozókat, akik nem rendelkeztek az elő­írt seakmunikás-ibizonyítvány- nyaű, boltvezetői képesítéssel. Főleg kisebb községekben, pusztai iholltofcbam fordult ez elő. A szaktudásra pedig szük­ség van. Gyors Lajosaiétól, a MÉSZÖV oktatási szaktanácsadójától kaptunk tájékoztatásit aiz indu­ló tanfolyaimról. A MÉSZÖV hatvanhat felnőtt dolgozót is­kolázott be tavaly boltvezetői, és (hetvennégy dolgozat ve- gyeisbalti eladó tanfolyamra. Ók Kaposváron, Marcaliban es Nagyatádon ismerkedtek az első évfolyam anyagával és si­keresen vizsgáltak. Most meg­kezdték a második évfolyamot. A képesítés nélküli kereske­dők ez évben is étniejc a lehe­tőséggel. Újabb 116 dolgozó je­lentkezett a vegyesbolti eladó, 42 a boltvezetői szakra. Hosz- szú idő után először indul tan­folyam a felvásárlók részére Kaposváron, harminc részve­vővel. A tanfolyamok szerve­zői szem előtt / tart ják, hogy a tanfolyamok közel legyenek a munka- és lakóhelyihez. í gy'ke­vesebb a felmerülő költség, s a családos anyáknak kevesebb Tanácskozás a természeti környezet védelméről A Kertészeti Egyetemen teg­nap tudományos ülésszak kez­dődött, amelyen öt ország szakemberei tanácskoznak a kertészet szerepéről az ember és a természeti környezetének védelmében. A kétnapos tanácskozáson dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes tartott előadást a környezetvédelem jelentőségé­ről. Hangsúlyozta: a bioszféra védelmére átfogó intézkedése- ' két dolgoznak ki az illetékes tárcák és Intézmények. A miniszterhelyettes beje­lentette, hogy a következő években nagy erőfeszítéseket tesznek a városi zöldövezetek bővítésére. Hatvanmilliós beruházás — Cél az anyagmozgatás gépesítése mondta, hogy asz évek óta tax­idejük esik ki. Már tavaly is ez a szempont vezette a szer­vezőket, amikor Kaposváron kívül Marcaliban és Nagyatá­don indítottak tanfolyamokat. Most az eddigieken kívül to­vábbi két nagyközségben, Bar­cson és Csurgón tanulhatnak a szakképzetlen kereskedők. így tehát öt helyen (képeznek ve­gyesbolt! eladókét, Marcaliban és Kaposváron boltvezetőiket, Csurgón vendéglátó eladókat, Kaposváron felvásárlókat A kereskedőkön (kívül a szakképzetlen könyvelők is szerezhetnek képesítést, ötven könyvelő jelentkezett a képesí­tett könyvelőd tanfolyam első évfolyamára. Folytatja a má­sodik évet a takarékszövetke­zetek huszonkét ügyintézője. Hosszú távra meghatározza a fejlődést az az állásfogla­lás, hogy olyan termékösszeté­telre van szükség, amely job­ban megalapozza a gyár jövő­jét. A novemberi állásfoglalás arra sarkallta a kommunistá­kat, hogy ne nyugodjanak be­le a magyarázatokba, lépjenek föl a legcsekélyebb szervezet­lenség ellen is, követeljék meg az előrelátást és -tervezést, tegyenek meg mindent a ter­melés ütemének nagyobb nö­vekedéséért. A yillamossági gyár pártbi­zottsága nehéz utat tett meg. A kétszázötven kommunista együtt él és gondolkodik az egész gyárral. S ez nem cse­kély eredmény. »AZ ÜZEMÜNKET érintő elektromos feszültségkiesés miatt a termelésiemajradás pót­lására harmadik műszakot kel­lett szervezni, amely esetem­ként 35—50 főt érint. Az itt dolgozók kiválasztásánál üze­münk megfelelő gondossággal járt el. Először az önként je­lentkezőket, majd a csurgói la­kosokat vettük figyelembe. Éj­szakai műszakba kisgyermekes anyákat nem osztottunk be« — Olvasható a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói fűrész- és asztalosipari üze­miének beszámolójában. A harmadik műszakra az üzemnek nagy szüksége volt. tó és a iegkiszámíthatatlanaibb időszakokban előforduló £e- szülítiségingadazás miatt napon­ta több, órát állnak a gépek. Egy műszakiban csaknem há­romszázan dolgoznak, s ilyen­kor az üzem vezetősége kény­telen más munkaterületre kül­deni dolgozóit. A lényeg azon­ban: termelőmunkát ez idő­szak alatt nem lehet végezni. Molnár István, a Dél-dunán­túli Áramszolgáltató Vállalat nagykanizsai üzmeigazgatósá- gának osztályvezetője elmond­ta, hogy az indokolt beruházá­sokhoz a múlt évben nem állt rendelkezésre anyagi keret. Az idén adják át a Liter— Keszthely között húzódó nyolc­vanhárom kilométeres, kettős rendszerű, 120 kilovoltos táv­vezetéket, amely valamit javít a helyzeten. Végleges megol­dásra azonban csak 1975 vé­gére lehet számítani. Akkor készül el a Kaposvár—Nagy­kanizsa közötti távvezeték, amely Csurgót is érinti. Csak­nem hatvanmillió forintos be­ruházással számolnak az üzem vezetői, s megvalósulásához — egyebek között — energia is kell. A fejlesztési tervek kö­zött szerepel az anyagmozga­tás gépesítése, új megmunkáló gépsorok vásárlása. Gondot je­lent az üzemen belüli közleke­dés is, és gyakoriak a raktáro­zási problémák: néha a gépko­csik nem tudnak, — a sok anyaig miatt — a felvevőhely mellé állni. Két éven belül új betonutakat építenek az üzem területén. A csaknem ezer emberit fog­lalkoztató üzemben az idén hatvanezer köbméter rönkfát dolgoznak fel. Termékeik nagy részét exportálják Olaszor­szágba, Angliába, Ausztriába, Görögországba. Belföldre az ÉRDÉRT-en keresztül adják el. Az üzem ebben az évben 179 millió forint értékű termelés­sel szám-u i' - eddigi bevétel 140 millió forint. A dolgo-' mák csaknem negyven százalé- I ka bejáró. Legtöbben Berzen- j ee és Iharost)erény körzetéből I i utaznak. Öfc a ketaősaákocsok. 1 — Milyen a bejárók szakmai felkészültsége? — kérdeztem Kocsis Miklós üzemvezetőt. — Legtöbben betanított vagy segédmunkások. Továbbkép­zésüket nagyon nehéz megol­dani. Az üzemben égető gond a szakemberhiány: a dolgozók­nak csak három százaléka szakmunkás. Pedig lehetőség van a képzésükre. A gimnázi­umban munkaidő után, az üzemben dolgozó szakemberek irányításával folyik a tanulás. A gyakorlati oktatás természe­tesen az üzemben történik. Két év után faipari ezakimunikás- bizonyítványt szerezhetnek az eredményesen vizsgázók. SOK A FIATAL. A betaní­tott és a szakmunkások bére­zése között nincs jetamtős kü­lönbség. A munkások tehát nem látják értelmét a tanulás­nak. Az üzem vezetőinek azon­ban — egyrészt az utánpótlás biztosítása miatt — fontos, hogy minél több szakmailag képzett dolgozó legyen. Az asz­talosipari üzemben, ahol a gé­pi feldolgozás mieliliett a kézi munka is előtérbe kerül, har­minc éven aluliak dolgoznak. A rönköket nagy teljesítményű gépsorok munkálják meg. Na­ponta kétszáz köbméter érke­zik az üzem területére, legna­gyobb részük gépkocsin. — Sokkal előnyösebb az a szállítási mód. A vasúti kocsik megrakáisa egyrészt hosszadal­mas, másnSszt pedig többször kéül átrakná az árut — Honnan érkezik a rönkfa? — A könnyező erdészetekből. Az ibarosi és berzencei kör­zetből jön a legtöbb. A hulladékot és a fűrész­port is értékesítik. Az előké­szített áruból az asztalosipari üzemben ajtókat, ablakkerete­ket és as7i*i».1i''1'r>+ A1!'ítunk élő. A kész darabokat azután r coliak és festik. N'Cnánv napos száradás útin pedig átveheti őket a megrend"1 ö Rőhrig Gábor Somogyi Néplapí 3 Lajos Géza Hanyvári Csaba főmérnök el­* Silókukorica ötvenkét holdról A befejezés pillanatát rögzítettük a várdai Üj Élet Tsz-ben. Tíz gép dolgozott a silókuko­rica a... ai/ar.i^^n Képünkön: Mar »egyben« látható az állatok téli eledele.

Next

/
Thumbnails
Contents