Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
Együtt gondolkodnak a gyárral ; Fontos szempont: az ember megóvása öt évvel ezelőtt alakult meg • pártbizottság a Kaposvári Villamossági Gyárban. Ez a fél évtized ‘a legnehezebb leckét adta föl az üzem minden kommunistájának. Sikerek és kudarcok követték egymást, sok harc és küzdelem árán nőtt fel a gyár pártbizottsága a régebbiekhez, a tapasztaltabbakhoz. S ma már hozzájuk is járnak tapasztalatcserére, akik később indultak el ugyanezen az úton. Egységes szemlélete! Mi volt a legnehezebb öt évvel ezelőtt? Bene Nándor, a gyár pártbizottságának titkára első helyen azt említette, hogy ki kellett alakítaniuk mindenkiben az egységes villamossági gyári szemléletet. Ez pedig nem volt könnyű, hiszen a TRANSZVILL, a Világítástechnikai Vállalat egyesítésével alakult meg a gyár, s bizony hosszú idő telt el, mire az emberek gondolkodása megváltozott. — Az első időben még a párttagok körében is tapasztaltuk a régi üzem szerinti elkülönülést. Ez gátolta a cselekvési egységet, tehát a kommunisták nevelésével kezdtük. A szemlélet formálásával egy időben meg kellett tanulni egy új ipari üzem magas szintű pártirányítását. Állandó volt az útkeresés, sok göröngyön át kellett lépnünk, amíg eljutottunk a megfelelő stílusig, módszerekig, az összefor- rottságig. Nehéz lenne felsorolni, milyen nehézségek jellemezték a gyár végleges - kialakulását. Csak jelzésként kettő: ki kellett alakítani a műszaki vezetőgárdát, a tegnap még kapáló vagy iskolapadban ülő lányokat pedig nagyüzemi munkásokká kellett nevelni. A több éves lankadatlan nevelő munka gyümölcseként p munka- padok mellett dolgozók a szó valódi értelmében munkásokká Váltak, nem egy közülük párttag, pártvezetőségi tag lett. Azok a munkások kerültek be a pártbizottságba, a végrehajtó bizottságba, akiket a szilárd politikai kiállás tett alkalmassá, ^ — Ma több mint ezernégy- százan vannak, akik öt éve dolgoznak a gyárban. A dolgozók összeforrottsága, társadalmi aktivitása nagyon megnövekedett. A legnagyobb erő mindennapi gazdasági életünkben és fejlődésünkben a közösségi szellem megteremtése. Ez politikai-gazdasági oldalról is megmutatkozik. Nem mindig volt ilyen kiegyensúlyozott a gyár, mint most. Felelős gazdák A gyárral együtt fejlődött, mindig a körülményekhez igazodott a politikai mechanizmus is. Jó működése elképzelhetetlen lett volna, ha a párt- bizottság nem gyorsítja meg a káderek nevelését. Ebből a gyárból mindig volt jelentkező az esti egyetemre, a pártiskolára. Négy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a marxizmus—leninizmus esti középiskola f kihelyezett tagozata, s azóta hetvennégyen végezték el. Mivel minden lehetőséget megragadtak, sikerült megerősíteni az alapszervezeteket, a KISZ-t, a szakszervezetet politikai szempontból képzett emberekkel. A gyár pártbizottsága, végrehajtó bizottsága az öt év alatt nagy gyakorlatot szerzett a testületi munkában. A hat alapszervezetet elsősorban abban segítette, hogy minél önállóbban tevékenykedjenek. A szívós és következetes munka eredménye, hogy az alapszervezetek ma valóban felelős irányítói és gazdái területüknek, a „gazdasági vezetők támaszkodnak rájuk az előttük álló feladatok megoldásában. Azelőtt nem voltak pártcsoportok a gygrban, 1970 óta Kereskedők az iskolapadban sorra alakultak, s ma már harminchat tevékenykedik, mégpedig egyre tartalmasabban. Nekik köszönhető például, hogy egyre gyorsabban és több emberhez jutnak el a fontos információk ' a műhelyekben. — A Központi Bizottság novemberi állásfoglalása óta erősödött a pártszervezeteink cselekvőkészsége, felelősségvállalása. A taggyűlések sokkal jobb légkörben zajlanak, a kommunisták még aktívabbak, sokat kell azonban még tennünk, hogy politikai állásfoglalásra ösztönözzük azokat a párttagokat, akik csak hallgatók egy-egy taggyűlésen. Magyarázat nélkül A pártbizottság négy évvel ezelőtt megkapta az önálló tagfelvételi és fegyelmi jogkört. Az alapszervezetek nagy gondot fordítanak a munkások kommunistává nevelésére. A X. kongresszus óta fölvett ötvenkét párttag közül harmincöt munkás. S amit még érdemes kiemelni: öt év alatt tizenhétről ötvenkettőre nőtt a lányok és az asszonyok száma a pártszervezetekben. A taggyűlések a novemberi állásfoglalás szellemében most sokkal körültekintőbben megtárgyalják a tagfölvételeket, az ajánlókon kívül a tagok is szót kérnek, elmondják véleményüket. E fél évtizedben egyre nagyobb politikai lehetőséggel foglalkozott a pártbizottság a gyár egész életével, fejlesztésével. Ezt a folyamatot segítette és segíti a párthatározatok helyi feldolgozása, megvalósítása és a végrehajtás egyre következetesebb ellenőrzése. — Széles körű elemző munkát végeztünk a műszakiak, közgazdászok bevonásával, amikor megvizsgáltuk ■ az üzem- és munkaszervezés helyzetét. Föltérképeztük a tartalékokat. Az intézkedési tervnek köszönhető többek között, hogy kint vaft a gyáron az élüzemcsillag. Az igazgató a közelmúltban számolt be az eddigi intézkedésekről. A nehézségek ellenére az év első felében szintén jó eredményt értünk el. Bogiári találmány a növényvédelem korszerűsítésére Ezekben a napokban az Agárdi Állami Gazdaságban több ezren megnézhetik azt a gépet, melyet képünk is ábrázol: az Agromasexipo ’73 üzemi bemutatói során a Bala- tonboglári Állami Gazdaság is részt vesz saját programjával, s bemutatja Agárdon a szőlő- termesztésben alkalmazott technológiáját. Bogláron megvalósították a permetlékészítés és-ellátás új módszerét. > A Találmányi Hivatal ez év nyarán jóváhagyta S’oós Árpád gépesítési főmérnök berendezését — a szerkesztésben Makó Szabolcs és Bors Miklós, a gazdaság növényvédő szakmérnöke, illetőleg főművezetője működött közre. Mint megtudtuk, a világviszonylatban is érdekes találmány iránt nagy az érdeklődés. — Alig győzök válaszolni a levelekre — mondta a gépesítési főmérnök. — Az a mód, ahogyan a permedé készül és ahogyan a permetezőgépeket kiszolgáljuk, meghatározó a modern növényvédelemben. Világszerte folynak kísérletek, amelyek ezt a korszerűsítést célozzák, s nálunk is régóta végeztünk üzemi kísérleteket, amíg eljutottunk a célhoz. Egy olyan profilú gazdaságban, ahol a vegyszeres növényvédelem úgyszólván alig szünetel egész éven át, s ez a munka milliós értékek védelmét szolgálja a szőlőterületeken, az átlagosnál is nagyobb gondot fordítanak a permedé kijuttatására. A szernek a lehető legnagyobb hatással kell lennie a kártevőkre, ugyanakkor ügyelni kell a környezet, de különösképpen az ember védelmére. Soós Árpád ezzel kapcsolatban elmondta: I — Egyre több olyan eszköz, fölszerelés van ma már az üzemek birtokában, amely védi az embert a vegyszer ártalmaival szemben. Ezeket munka közben alkalmazzák. Még ennél is tökéletesebb védelmet nyújt azonban, ha új műszaki megoldások jelennek meg a növényvédelmi technológiában és a komplex alkalmazástechnikában. És itt egyik lépés követi a másikat. A olyan permetezőgépen, melyen a vezetőfülke kondicionált, szűrt levegőt kap, nem kell a bent ülőnek az egyéni védőfelszerelés. Ugyanakkor azoknál az embereknél, akik a kiszolgálásban részt vesznek, nem múlt el a veszély. Mi volt a mi módszerünk régebben? A 2200 hektáros ültetvényen 38 pótkocsira szerelt, egyenként 3 köbméteres tartállyal hordtuk a permetlevet a gépekhez. A levet előzőleg a permetléto- ronynál készítettük el. így a szállító dolgozók és végig az l egész útvonal veszélyeztetve ' volt. Tavaly eljutottunk odáig, hogy mindössze nyolc 5 köbméteres tartályban tiszta vizet szállítottunk, s 3 járműre szerelhető, folyamatos üzemelésű gép készíti /a helyszínen a permetlevet. Ebben a gazdaságban ily módon hatvan emberrel kevesebb érintkezik a mérgező anyagokkal, és csökken a kiszolgáló dolgozók és eszközök száma is. A képen látható, tehergépkocsin levő berendezés készíti a permetlevet, s követi a vegyszerező brigádokat. A permetlevet akkor készítik, amikor a permetezőgépet tankolják. Az ellátáshoz a per- metlékészítő gép 3000 liter vizet és a műszakra elegendő yédekező szert vihet magával. Ä berendezéssel lehetőség nyílik a már említett egészségvédelem mellett a korrózióvédelem költségeinek a csökkentésére, a védekezés hatékonyságának és a permetezőgépek teljesítményének növelésére is. Gond a szakemberhiány Egy üzem hétköznapjai (Tudósítónktól^ Az áifész-ek kényszerűségből több esetben alkalmaztok a boltokban olyan dolgozókat, akik nem rendelkeztek az előírt seakmunikás-ibizonyítvány- nyaű, boltvezetői képesítéssel. Főleg kisebb községekben, pusztai iholltofcbam fordult ez elő. A szaktudásra pedig szükség van. Gyors Lajosaiétól, a MÉSZÖV oktatási szaktanácsadójától kaptunk tájékoztatásit aiz induló tanfolyaimról. A MÉSZÖV hatvanhat felnőtt dolgozót iskolázott be tavaly boltvezetői, és (hetvennégy dolgozat ve- gyeisbalti eladó tanfolyamra. Ók Kaposváron, Marcaliban es Nagyatádon ismerkedtek az első évfolyam anyagával és sikeresen vizsgáltak. Most megkezdték a második évfolyamot. A képesítés nélküli kereskedők ez évben is étniejc a lehetőséggel. Újabb 116 dolgozó jelentkezett a vegyesbolti eladó, 42 a boltvezetői szakra. Hosz- szú idő után először indul tanfolyam a felvásárlók részére Kaposváron, harminc részvevővel. A tanfolyamok szervezői szem előtt / tart ják, hogy a tanfolyamok közel legyenek a munka- és lakóhelyihez. í gy'kevesebb a felmerülő költség, s a családos anyáknak kevesebb Tanácskozás a természeti környezet védelméről A Kertészeti Egyetemen tegnap tudományos ülésszak kezdődött, amelyen öt ország szakemberei tanácskoznak a kertészet szerepéről az ember és a természeti környezetének védelmében. A kétnapos tanácskozáson dr. Madas András mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a környezetvédelem jelentőségéről. Hangsúlyozta: a bioszféra védelmére átfogó intézkedése- ' két dolgoznak ki az illetékes tárcák és Intézmények. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy a következő években nagy erőfeszítéseket tesznek a városi zöldövezetek bővítésére. Hatvanmilliós beruházás — Cél az anyagmozgatás gépesítése mondta, hogy asz évek óta taxidejük esik ki. Már tavaly is ez a szempont vezette a szervezőket, amikor Kaposváron kívül Marcaliban és Nagyatádon indítottak tanfolyamokat. Most az eddigieken kívül további két nagyközségben, Barcson és Csurgón tanulhatnak a szakképzetlen kereskedők. így tehát öt helyen (képeznek vegyesbolt! eladókét, Marcaliban és Kaposváron boltvezetőiket, Csurgón vendéglátó eladókat, Kaposváron felvásárlókat A kereskedőkön (kívül a szakképzetlen könyvelők is szerezhetnek képesítést, ötven könyvelő jelentkezett a képesített könyvelőd tanfolyam első évfolyamára. Folytatja a második évet a takarékszövetkezetek huszonkét ügyintézője. Hosszú távra meghatározza a fejlődést az az állásfoglalás, hogy olyan termékösszetételre van szükség, amely jobban megalapozza a gyár jövőjét. A novemberi állásfoglalás arra sarkallta a kommunistákat, hogy ne nyugodjanak bele a magyarázatokba, lépjenek föl a legcsekélyebb szervezetlenség ellen is, követeljék meg az előrelátást és -tervezést, tegyenek meg mindent a termelés ütemének nagyobb növekedéséért. A yillamossági gyár pártbizottsága nehéz utat tett meg. A kétszázötven kommunista együtt él és gondolkodik az egész gyárral. S ez nem csekély eredmény. »AZ ÜZEMÜNKET érintő elektromos feszültségkiesés miatt a termelésiemajradás pótlására harmadik műszakot kellett szervezni, amely esetemként 35—50 főt érint. Az itt dolgozók kiválasztásánál üzemünk megfelelő gondossággal járt el. Először az önként jelentkezőket, majd a csurgói lakosokat vettük figyelembe. Éjszakai műszakba kisgyermekes anyákat nem osztottunk be« — Olvasható a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói fűrész- és asztalosipari üzemiének beszámolójában. A harmadik műszakra az üzemnek nagy szüksége volt. tó és a iegkiszámíthatatlanaibb időszakokban előforduló £e- szülítiségingadazás miatt naponta több, órát állnak a gépek. Egy műszakiban csaknem háromszázan dolgoznak, s ilyenkor az üzem vezetősége kénytelen más munkaterületre küldeni dolgozóit. A lényeg azonban: termelőmunkát ez időszak alatt nem lehet végezni. Molnár István, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat nagykanizsai üzmeigazgatósá- gának osztályvezetője elmondta, hogy az indokolt beruházásokhoz a múlt évben nem állt rendelkezésre anyagi keret. Az idén adják át a Liter— Keszthely között húzódó nyolcvanhárom kilométeres, kettős rendszerű, 120 kilovoltos távvezetéket, amely valamit javít a helyzeten. Végleges megoldásra azonban csak 1975 végére lehet számítani. Akkor készül el a Kaposvár—Nagykanizsa közötti távvezeték, amely Csurgót is érinti. Csaknem hatvanmillió forintos beruházással számolnak az üzem vezetői, s megvalósulásához — egyebek között — energia is kell. A fejlesztési tervek között szerepel az anyagmozgatás gépesítése, új megmunkáló gépsorok vásárlása. Gondot jelent az üzemen belüli közlekedés is, és gyakoriak a raktározási problémák: néha a gépkocsik nem tudnak, — a sok anyaig miatt — a felvevőhely mellé állni. Két éven belül új betonutakat építenek az üzem területén. A csaknem ezer emberit foglalkoztató üzemben az idén hatvanezer köbméter rönkfát dolgoznak fel. Termékeik nagy részét exportálják Olaszországba, Angliába, Ausztriába, Görögországba. Belföldre az ÉRDÉRT-en keresztül adják el. Az üzem ebben az évben 179 millió forint értékű termeléssel szám-u i' - eddigi bevétel 140 millió forint. A dolgo-' mák csaknem negyven százalé- I ka bejáró. Legtöbben Berzen- j ee és Iharost)erény körzetéből I i utaznak. Öfc a ketaősaákocsok. 1 — Milyen a bejárók szakmai felkészültsége? — kérdeztem Kocsis Miklós üzemvezetőt. — Legtöbben betanított vagy segédmunkások. Továbbképzésüket nagyon nehéz megoldani. Az üzemben égető gond a szakemberhiány: a dolgozóknak csak három százaléka szakmunkás. Pedig lehetőség van a képzésükre. A gimnáziumban munkaidő után, az üzemben dolgozó szakemberek irányításával folyik a tanulás. A gyakorlati oktatás természetesen az üzemben történik. Két év után faipari ezakimunikás- bizonyítványt szerezhetnek az eredményesen vizsgázók. SOK A FIATAL. A betanított és a szakmunkások bérezése között nincs jetamtős különbség. A munkások tehát nem látják értelmét a tanulásnak. Az üzem vezetőinek azonban — egyrészt az utánpótlás biztosítása miatt — fontos, hogy minél több szakmailag képzett dolgozó legyen. Az asztalosipari üzemben, ahol a gépi feldolgozás mieliliett a kézi munka is előtérbe kerül, harminc éven aluliak dolgoznak. A rönköket nagy teljesítményű gépsorok munkálják meg. Naponta kétszáz köbméter érkezik az üzem területére, legnagyobb részük gépkocsin. — Sokkal előnyösebb az a szállítási mód. A vasúti kocsik megrakáisa egyrészt hosszadalmas, másnSszt pedig többször kéül átrakná az árut — Honnan érkezik a rönkfa? — A könnyező erdészetekből. Az ibarosi és berzencei körzetből jön a legtöbb. A hulladékot és a fűrészport is értékesítik. Az előkészített áruból az asztalosipari üzemben ajtókat, ablakkereteket és as7i*i».1i''1'r>+ A1!'ítunk élő. A kész darabokat azután r coliak és festik. N'Cnánv napos száradás útin pedig átveheti őket a megrend"1 ö Rőhrig Gábor Somogyi Néplapí 3 Lajos Géza Hanyvári Csaba főmérnök el* Silókukorica ötvenkét holdról A befejezés pillanatát rögzítettük a várdai Üj Élet Tsz-ben. Tíz gép dolgozott a silókukorica a... ai/ar.i^^n Képünkön: Mar »egyben« látható az állatok téli eledele.
