Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-12 / 213. szám
Tizenkilenc szabótanuló iskolára vár A szakmunkásképzőben I térítenie, amelyik a működé- ' szó — hetenként háromszor be szeptember 3-án kezdődött a sét engedélyezi. Mivel a mi- j kellene utazniuk Kaposvárra, tanítás; tizenkilenc ruhaipari | nisztériumhoz nem érkezei! Jövőre — ha együtt marad az tanuló azonban még nem tud- j meg időben a kérelem, ezt a osztály, s idejében kérik az en' — számítások szerint — 25—30 j gedélyt — megoldható a kihe- ezer forintot sem utalja át. j lyezett tagozat, a második évfolyamon is. A szülök egy réO * sze viszont erre azt feleli, hogy I akkor inkább menjen — | ugyanabba az üzembe — beta nított munkásnak a gyerek. Az ügynek még nincs vége Beszélgetés egy tanulmányikról Hat Kaliforniában ja, hogy diák lesz-e vagy betanított munkás. A Kaposvári , Ruhagyár nagybajomi telepén szükség lenne szakmunkásra. A községből — egy jóhiszemű ígéretben bízva — tizenkilenc általános I iskolát végzett fiatal jelentkezett ruhaipari szakmunkásnak i Azt az ígéretet kapták, hogy j az' iskola — hasonlóan a ka- ■ darkútihoz — kihelyezett osztályt indít a községben: a gya- i korlati órákat az üzemben, az j elméletit pedig az általános iskolában tartják számukra. A kihelyezett osztályból egyenlőre semmi sincs. Hogy 1 miér,t? Az ok tulajdonképpen az, hogy senki sem kért idő- j ben engedélyt ennek az ősz- j tálynak a megindítására. S most — legalábbis a szabályok szerint — hiába kérik mar. A szakmunkásképzők szép temiber 1-e óta a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak Ebből következik, hogy kihe- j lyezett osztályok indítására is ! a megyei tanács művelődésügyi osztálya adhat engedélyt j De mivel a tanév is szeptember 1-én kezdődik, már csak az 1974-ben induló oktatási évre. A mostanira még a mi- * nisztériumtól kellett volna kérni. De nem volt, aki megírja a kéményt. Nincs hát megoldás? Egy mindenképpen adott: a Kaposvári 512. sz. szakmunkástanuló iskola a megyeszékhelyen tudná vállalni ennek az osztálynak is az elméleti kép- zését. Ez viszont azt jelent hogy a tanulóknak — mivel | emelt, szintű képzéséről van i beszélni kívánnak a szülőkké is, a gyerekekkel is. A szakmunkásokra minél gyorsabban szükség lenne Nagybajomba Ezért nem lehef megengedni hosv egy évet -késsen« ez az osztály. K. I. A közhely jelenléte o Szeptember elsejéig a ruha ipari szakmunkástanulók képzését a kaposvári 503-as számú intézet irányította, de jó ideje tudta már, hogy ezzel a határnappal az 512-es számú szakmunkásképző hatáskörébe kerül. A régi iskola ezért már nem kérte, az űj pedig még nem kérhette a kihelyezett ősz. taly indítását. A tanévkezdésről pedig 19 szakmunkástanuló-jelölt várta — eddig hiaba — az értesítést Hausz Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa még egy adatot fűz az eddigiekhez: a kihelyezett osztály oktatásával kapcsolatos költségeket — az óradíjakat, a tanterem bérleti diA közhely természetrajza címmel jélent meg a napokban Hernádi Miklós esszéíró és kritikus könyve a Gondolat Kiadónál. Leleplező szándékkal megírt mű ez. A sztereotípia jelenlétét mutatja ki nyelvünkben, életünkben. A szerző mondja; -Az olvasó nem rövid, esetleg vicces magyarázatokkal megtűzdelt közhelylajstromot, hanem — úgy véljük — használhatóbb anyagot talál ebben a könyvben.« Mi különbözteti meg a közhelyet a szólástól, a közmondástól vagy a szállóigétől? Elsősorban a sekélysége. Vagyis: -A közhely ...olyan sztereotip nyelvi forma amelynek sztereotip volta feltűnő, mert nem tükrözi hűen a hátterül’ szolgáló szituációt«. A -túláltalánosítási« hajlamunk szülte ezeket a közhelyeket: -a magyar emberevés közben nem beszél; -szeretni kell. ennyi az eges/.: a pénz nem boldogít«. Gyakran adagoljuk beszédünkbe, mert mintegy kapaszkodóul szolgálnak. Az egyes -kapaszkodók« néha első hallásra még eredetinek is tűnhetnek, talán észre sem vesz- szük, hogy lerántanak «.bennünket 'a kisszerűság szintjére. (Gondold meg és egyél! Enni, vagy nem enni? Orszáját annak a "szervnek keil 1 gomat egy — taxiért!«) KozOlvasónk íria Térzenét — de fegyelmezett magatartással! A Somogyi Néplap 1973. au- [ lakásos épület gusztus 16-i számának balatoni mellékletében Térzenét, de hogyan? cómmel cikk jelent meg a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ Siófokon működő fúvószenekarával kapcsolatban. A cikkre vonatkozóan az alábbi észrevételeket szeretném közölni: A siófoki nyaraknak évek óta- kedves színfoltja az úttörőzenekarok térzenéje. A far- mosi, a pécsi gyárvárosi, valamint a kaposvári zenekar szolgáltatta a zenét. Szép muzsikájuk sok embert, zenekedvelő barátot késztetett megállásra, akik tapssal jutalmazták az együttesek teljesítményét. Jelenlétük nemcsak idegenforgalmi látványosság volt, hanem az ifjúság zenei képességeinek, tehetségének is méltó kifejezője. Ez azonban csak a dolog egyik oldala, ami elismerést érdemel, és bizopyítja azt is, hogy a kaposvári zenekar nem volt méltatlan kulturált muzsikájával a KISZ vá ndorserlegére. Van azonban siófoki tartózkodásuknak egy másik oldala j.s, amely nem vált ki elismerést, sőt méltatlan e jó hírö. jó nevű kaposvári együttes muzsikáiéhoz. A cikk erről nem szóx. Pedig nemcsak a lakókkal. haném más szervekkel Is volt vitája az együttesnek. A zenekar szálláshelye a Széchenyi utcai általános iskola. Tőszomszédságában 18 van. amelyben zömmel kórházi orvosok laknak, akik közül sokan az éjszakai ügyelet fáradalmait pihenték. A környék lakóiban nem a szervezett 25—30 perces próbák váltottak ki meg nem értést, hanem a tanulók esti. sőt késő esti magatartása. benne a muzsikálás is. Jogosan vetette föl ezt a főorvos, aki elsősorban nem a saját, hanem — mint lakófeiza'mi — a többi lakó nevében is mondta el véleményét. Sajnálatos módon a kaposváriak e véleményre és kérésre nem-megértéssel, kötelességtudattal válaszoltak, hanem tiszteletlen hangú levelet írtak a főorvosnak, aki a • lakótömb érdekét képviselte. Szeretném hangsúlyozni, nem a muzsika és a muzsika által nyújtott esztétikai élmény ellen emelek szót.-.-mért az ott lakók valamennyien látogatói Siófok zenei rendezvényeinek. hanem gz ellen a magatartás ellen szólok, melyet a gyerekek az esti és késő esti órákban produkáltak, s amelyet szervezett felügyelettel könnyen elkerülhettek volna. A sértődés és harag helyett helyesebb lenne, ha a zenekar vezetői helyes következtetéseket vonnának le a jövőre vonatkozóan. Mert csak így biztosítható, hogy hírükhöz méltó elismerést, kapjanak magatartásukért is. Dr. Toriéi Dénes műv. osztályvezető helyeket szül a »hivatali nyelv« is. Nemegyszer a "-műalkotásról« is kiderül; nem egyéb, mint termék. Egy-egy mű. mely a valóságból szeleteket ragad ki, s objektív igazság nélkül ábrázolja azt; nem méltó a »mű« névre. Veszélyessége abban rejlik, hogy általa a felületes olvasó "műértőnek« 1 hiszi magát, "Világrendet« rak soraiból magának. "A frázis... — írja Ernst Fischer — »nem roskadozó világnak a látszatát kelti. Ezek menedéket kínálnak a nyugtalanító felismerés. a döntés és a felelősség elől . ..« Aki pedig klisék. közhelyek “igazságai« szerint él, az megcsalja önmagát. Hernádi Miklós behatol a közhely »leikébe«, elemzi a különbözés sztereotípiáit, bebizonyítja egy jelen időnkben megjelent regényről, hogy az nem egyé)?, mint mai környezetbe ültetett giccs. Az úgynevezett fogyasztói kultúra kielégítői »biztosra mennek«, jól bevált fordulatokat ismételnek. A bonyolult valóságot a maga rejtettebb-iga- zabb szerkezetével nehezebb ábrázolni, s rövid távon talán hálátlanabb is. Az igazi művészek azonban minden korban éppen arról voltak ismertek, hogy maradandót igyekeztek alkotni. Közhelymenteset. Nyelvünknek még vannak | vastartalékai. Közkinccsé kell ezeket tenni. Ebben is segítség Hernádi Miklós könyve, I melyet egy nézőpontból tet- I tünk Vizsgálat tárgyává. Ha ' önmagunkat segít mérlegre i tenni — beszédünket. írásmodorunkat, szemléletünket reflektorfénybe állítva —, már j elérte célját ez a legkitűnőbb forrásokból merítő mű. L. L. 1 tálát? Kovács Márta és Szabó Miklós. Két fiatal szakember a Siófoki Állami GazdaságbóL Kovács Márta 1970-ben végzett a kertészeti egyetemen, Szabó Miklós egv évvel korábban szerzett diplomát Gödöllőn. Pályakezdők. Tele vannak az új, a jobb iránti egészséges türelmetlenséggel. tenni akarással. érdeklődéssel és a realitásokra épülő egyéni gondolatokkal. — Ha bűn az, hogy az ember gyorsan szeretne változtatni a felismert- hibákon, ha az értelmesebbet, a jobbat gyorsabban akarja — akkor vállalom a bűnt. Halk szóval beszélnek. A csöndes szó mindig arra kötelezi az embert, hogy nagyon odafigyeljen. Ez év nyarán az országból három szakembernek nyílt lehetősége,- hogy az állami gazdaságok központja és az amerikai FMC cég közötti egvez- ! ség alapján Kaliforniába utaz- j zon tanulmányútra. A Szikrai | Állami Gazdaság főkertésze I mellett rájuk esett a választás ■ '' ,«« x* — Igen sok van belőle. Ä1- í talánosságban annyit: jóval az | átlagon felül gépesítettek, igen 1 magas fokon szervezettek, és gvtjí*/ — Ézt csak egyféleképpen lehet fogadni. Két-három évvel az egyelem elvégzése után kevés embernek adatik meg, hogy egy olyan országba menjen a szakmát tanulmányozni, amelynek kertészeti kultúrája a világ legelsői között van. Készültek erre az útra. Egyé- i nileg is. szervezetten is — és j hogy mennyire nem voltak i egyedül ebben az előkészületben. arra hadd említsek egyetlen példát: egv évig a gazdaság fizette a nyelvtanárt, akinél tanultak. Eddig kaptak, most adni szeretnének. Van mit — van miből. — Meghatározott programmal mentünk ki. Dióhéjban erről annyit, hogy elsősorban a paradicsom, a zöldbab, uborka. vöröhagyma terjesztései, de ezen belül is lóként a szervezést és az üzemeltetést tan ubnányoztuk. — Nyolcezer kilométert utaztunk Kaliforniában. A legkisebbtől a harmincezei j hektáros farmig igen sokat I megnéztünk, sikerült végigki- j sérni az áru útját a termelő- I tői az üzletig. í — A leglenyegesebb tapaszrendkívül nagy a mukafegye- lem. Szembetűnő a specializálódás, körzetenként öt-hat kultúrát termelnek, es erre rátelepül a feldolgozóipar. Érdekes tapasztalat volt. hogy a farmerek csak termelnek, a betakarítást a szolgáltató cégek végzik, mivel a farmernek nem lenne az gazdaságos. Szabó Miklós a jegyzeteiben lapozgat. Elnézést kér. ha gondolatai még nem szigorúan rendszerezettek, de még nem ülepedett le a hat hét tömérdek élménye, tapasztalata. Farme rekről beszél, akik a vásárolt gépeket a saját maguk által konstruált munkaeszközökkel, célgépekkel egészítik ki — sok ilyen nagyszerűen hasznosítható ötletet hoztak magukkal. — Itt a siófoki gazdaságban 116 hektáron termelünk két év óta FMC rendszerben paradicsomot. A legfőbb tanulság: ] ha mi kritika nélkül átvesszük a technológiát, akkor ráfizetünk. 'A hosszú tenyészidö miatt ott egy földről két növényt takarítanak be. a termelést programozz itt an végzik, mivel a farmer öntözéssel ma- i ga szabályozza a csapadékot. A PÓTMAMA A férj bosszúsan szolt a feleségéhez: — Már itt lehetne a pótmama! Lekésünk az előadásról, ha még várnunk kell rá. — Miért kellene megvárnunk? Minden héten fél nyolc körül itt van. Egyszer valamivel előbb, néha pár perccel később. Add oda mamának a negyven forintot, a pótmama részére, és induljunk! — Én mindig nyugtalan vagyok, ha egyedül hagyjuk itthon a mamát., Elronthatja a teldviziot, nyitva felejthe’i a gazcsapot, es meg képes rá. hogy beenged a lakásba egy betörőt. — Ugyan, ne aggódj! Gyerünk, a pótmama perceken belül itt lesz, és vigyáz a mamára. amíg mj visszajövünk! — Na jó. Megyünk, mama! — Csak menjetek nyugodtan! Jó mulatóst! Alig ment el a fia meg a menye, a mama fölcserélte házi ruháját egy utcaival, bezárta a lakost, és eltávozott. Fél tizenegyig volt távol, s jó negyedórával a fiatalok előtt érkezett haza. — Látom, a mama megint jól eljátszott a pótmamával, — mutatott rá az asztalon heverő dominókockákra a fiatalasszony. — Megint én győztem _ — dicsekedett az anyósa. — Az a nő nem tud jól játszani. No de majd belejön. Másnap két szállítómunkás frizsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kérdezte: — Nincs valami tévedés? — Erre a címre kellett elhoznunk. Második emelet tizenkettő. A mama megszólalt: — Ne lepődj meg. én vettem nektek... Hozzá akartam jqrulni a háztartáshoz — tette hozzá büszkén, mosolyogva. — De miből? Hiszen a kedves mamának nincs pénze. A frizsider dr aga. — Szereztem. — Honnan? — Egy nagy vallomással tartozom nektek. — Vallomással? — Én ugyanis egyetlen egyszer sem dominóztam itthon senkivel. — Hogyan? Hát a pótmama akinek részére minden héten itthagytunk negyven forintot, hogy vigyázzon a kedves mamára. amíg mi bridzsezni megyünk? — Én már az első esetben lebeszéltem arról, hogy hozzám járjon. — Lebeszélte? És így összegyűjtötte a negyven forintokat? De még igy se értem — vette ál a szót a fia. Ebből az összegből nem vehetett ennyi idő alatt ilyen szép frizsidert a kedves mama. — Nem is, de a duplájából már igen. Én ugyanis amíg ti bridzsezni jártatok, mindig elmentem a szomszéd házba egy pici gyerekhez pótmamának. A szülőknek pont arra a napra volt színházi bérletük, amikor ti is távol voltatok. ők is negyven forintot fizettek egy-egy estére. FaJwti LúbIo f — Amikor mi megvettük a két kombájnt meg a talajművelő gépet, akkor azt mond- I ták. hogy a paradicsomra kézi munkaerőnek rá sem szabad» nézni. Hát Amerikában legalább olyan intenzitással kapálnak, mint nálunk. — Lényeges tanulság számunkra, hogy a gépek gazdg- ságds kihasználásához nem- csak magról vetett, hanem pa- lántázott paradicsomot is kell termelnünk. És hoztunk magunkkal arra vonatkozóan is jó tapasztalatot, hogy változtassunk az öntözésen, megszüntessük a sok gondot okozó talajcserepesedest. "Hoztunk magunkkal«, "szeretnénk megoldani«, -másképpen kell csinálnunk« —« a mondatokban, a gondolatokban újra és újra előbukkannak ezek a szavak. Azután szinte felviilanyozódnak. mi- . kor az kerül szóba, hogy milyen gyors információáramlással találkoztak, hogy milyen szervezetten és rendkívül rö- ! vid idő alatt »jutnak le« a legújabb kutatási eredmények . a termelőhöz. — A szemléletünk változott sok mindenben. A látó: körünk bővült. Ezért van fel- 1 becsülhetetlen értéke annak, ha az embeij pályája elején eljuthat egy ilyen tanulmány- | útra. Látták San Franciscoi és New Yorkot, jártak kutatóintézetben. áruhazakban, feldol- J gozó üzemekben — és nagyon boldogok voltak, amikor ha- zeértek.Kovács Márta és Szabó Mik- | lós két fiatal szakember a Siófoki Állami Gazdaságból. Ke- { vés ember részese olyan lehetőségnek. minH ők. Most vi- I szonozni szerelnék . .. Vörös Márta |-------—---------------------------------N ovember eleién Szovjet filmnapok Budapesten A már hagyományos budá- j pesti szovjet film napokat az idén november 5.—14. között : rendezik meg. A szovjet film- i műhelyekből jönéhány újdon- 1 ság kerül ezúttal a nézők elé: köztük a Rosztockij rendezte -Csendesek a hajnalok«, az üzbég -Várunk, fiú- és a tad- zsi’k "Vörös' tulipánok völgye-. A fi lm napokra szovjet művész- delegáció érkezését is várják. (iiapliii'íilmeltft vásároltunk Hosszas tárgyalások után — 3 éves forgalmazni joggal — tíz Chaplin-filmét is vásároltak. (Chaplin-filmet utoljára 1948-ban mutattak be Magyar- országon.) A sorozat idén októberben a ««Modern idők«-kel kezdődik. Vetítik majd az Aranylazt, a Diktátort, a Monsieur Verdoűx-t, A cirkuszt, s a Magyarországon még be nem mutatott Kölyök, Rivaldafény, Nagyvárosi fények. Egy király New Yorkban című filmeket. Somogyi Néplapl 5
