Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

Naponta három irányvonat — 2800 vagon cukorra számítanak

Megindult az »édes üzem«. Az energiatelep villanymotorjai éjfélkor sírtak fel először. Négy órával később a föld alatti csatornákon keresztül — vízsugár kíséretében — elindult a répa a gyárba, s mire munkába álltak a hajnali ínű- szak dolgozói, már édeskés illat .köszöntötte őket a forró gépek között. Délután négy órakor a késztermékállomáson megjelent az idei répából főzött első cukor.

A jó étvágyú gyár naponta 210—220 vagon nyersanyagot fogyaszt, s Baranyából, So- mogyból és Tolnából három irányvonat hozza az utánpótlást. A vagonsorok között kérdezem: milyen az idei termés. Tóth Lajos, a gyár igazgatója így felel:

— A répa édes, és gazos. Az előbbinek örülünk, az utóbbi sok gondot okoz, mert a gyomot ki kell szedni belőle, mielőtt a gyárba kerülne, s gyorsabban is romlik a nyersanyag.

Az elmúlt évek termeléskorszerűsítését célzó erőfeszítések

az idén már szép eredménynyel jártak: nőtt a vetésterület, sokat javult a gépesítés. A cukorrépa 90 százalékát az idén már gépek takarítják be, s az átvevőhelyeken teljesen megszűnt a kézi rakodás: nagy teljesítményű emelődaruk dolgoznak mindenütt. A vagonban érkezett nyersanyagot erős vízsugár mossa az úszta- tóra, s ürítőberendezések »ön- tik ki« a1 teherautókból is.

A gépesítés azonban azzal is jár, hogy több gyom kerül a gyár udvarára.

Induláskor az újdonságot keresem: alumínium borítású szeletszárító — napi 10—15 va- gonos kapacitásával a legnagyobb beruházás. A cukorraktárban felállított új zsáktöltőgép — »csak« másfél millióba került — a nehéz fizikai munkát’ könnyíti éppen úgy, mint az új targoncák. Egyre több az embert segítő okos gép, s ennek — többek között — olyan hatása ig van, hogy könnyebb volt biztosítani a folyamatos üzemhez szükséges

létszámot. Gén végzi az idén a répaátvétellel ■ kapcsolatos adatfeldolgozást is: a lyukszalagra rögzített adatokat okos gép továbbítja a budapesti Élelmiszer'pari Gépi Adatfeldolgozó Vállalat központjába, s a hajnali vonat már feldolgozva hozza vissza a gazdasági vezetést informáló kartonokat.

Épül-az új víztisztító beren? dezés, s még a tegnap kezdődött kampány időszaka alatt munkába áll. A nyolcvanéves gyárnak ugyanis egyre nagyobb gondot jelent a technológiához szükséges víz biztosítása: naponta csaknem any- nyit »fogyaszt«, mint egész Kaposvár. Ezt a tíz-tizenöt ezer köbmétert azonban nem a várost ellátó vezetékből, hanem a Kapósból kapja. A szivattyú naphosszat dolgozik, s derékvastagságú vezetéken nyomja a vizet a gyárba. Ha elkészül a tisztító berendezés, lehetővé válik, hogy az egyszer már felhasznált vizet — megfelelő szűrés és tisztítás után — ismét visszavezessék az üzembe.

Fórum a kaposváriaknak

Érdeklődést és támogatást vár az urbanisztikai bizottság

„Menetrend” társadalmi munkásoknak — Többcsatornás kapcsolat

A nyolcvanadik

Dolgozik az „édest «Izei

Egy hatvanezer lakosú megyeszékhely város fejlődése nemcsak azokat érdekli, akik ott laknák, hanem egész Somogy minden polgárát. Éppen ezért egyre több olyan fórumra van szükség, ahol mód nyí- lik 'Kaposvár várospolitikai kérdéseinek megvitatására, a lakosság véleményének megismerésére és továbbítására a tanács testületé vagy szakosztályai elé.

Ebből a szempontból nagyon jelentős, hogy a Hazafias Népfront városi elnöksége teg- • nap délután megvitatta és elfogadta az urbanisztikai bizottság két évre szóló programját Kampis Miklós alel- nök előterjesztésében. A munkaterv olyan átfogó és az egész lakosságot érintő — és érdeklő -v témákat tárgyal meg, hogy eleve biztosítja az emberek minél szélesebb körű bevonását a vitába, az állásfoglalások, javaslatok megismertetésébe. Az urbanisztikai bizottság, amely múlt év decemberében szerveződött újjá, nagyon alaposan és körültekintően választotta ki a legfontosabb témákat. így napirendre tűzi a városgazdaság — városfejlesztés általános problémáit, és az ülésen elhangzott javaslat alapján második helyen a rendezési tervek realitásának megvitatását. Dr. Ormosy Viktor, a városi tanács általános elnökhelyettese azzal indokolta ennek a fontosságát, hogy hadd hallassák a hangjukat a kaposváriak az őket közvetlenül érintő döntések előkészítésének szakaszában. A népfront bizottsága megalapozott ajánlások kidolgozásával nagy szolgjila- tot tehetne az ügynek.

A programban szerepelnek egészségügyi, demográfiai kérdések, a sport és testkultúra, a művészet, művészetpolitika, tárgykultúra és" a műemlékvédelem. Mérlegre teszi az urbanisztikai bizottság az ipar, építőipar. a\ városkörnyék, a mezőgazdaság és a környezetvédelem témáját, továbbá a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás problémakörét. A körzeti népfrontbizottságok sokszor kezdeményezik egy- égy játszótér, park kialakítását társadalmi munkában, nincs meg azonban a pontos »menetrendje« ezek elintézésének. megszervezésének. Kiderült ez-az elnökségi ülés elején is, amikor á Petőfi utcai körzeti bízottra'? tevékenységét tették mérlegre. Éppen ebből kiindulva veszi be a bizottság a programba annak az iránvelvnek a kidolgozását, amely az "ilyen társadalmi

megmozdulások szervezőinek adna haszrios elvi és gyakorlati útbaigazítást.

E témák kidolgozásában, majd pedig megvitatásában sok szakember tevékenykedik. A bizottság ülésein helyi és fővárosi szaktekintélyek, közéleti személyek vesznek részt. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a javaslatok és az ajánlások- szakmai szempontból megalapozottak legyenek. Az urbanisztikai bizottság ugyanakkor nem éri be ennyivel, programjában előkelő helyet foglal él a kapcsolat abban az értelemben, hogy minél több csatornán jusson el a kaposváriak véleménye, a bizottsághoz és a bizottság megállapításai a lakossághoz. Csak

ekkor képzelhető el, hogy az emberekben reális kép alakuljon ki a megyeszékhely fejlődéséről, jövőjéről. Az urbanisztikai bizottság e cél elérése végett külön megtárgyalja és kidolgozza a tájékoztatás módozatait.

Dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront ■ városi elnöke, szintén kiemelte, hogy az urbanisztikai bizottság a város fontos kérdéseit fogja megvitatni, s ehhez szükség van a népfrontbizottságok széles körű bevonására, ’ valamint az információk megbízhatóságára.

Az urbanisztikai bizottság megkezdi tevékenységét az elfogadott munkaterv alapján, s már most várja az érdeklődést és támogatást. L. G.

A raktár gondosan betapasztott ablakai mögött még csend van: az első cukor ugyanis ismét visszakerült a gyárba, tisztítják, fehérítik, s csak azután küldik a csomagolóba. A fehér köpenyes asszonyoknak még nem volt sok dolguk: ma azonban már megkezdődik itt is a nagyüzem: a 23 ezer vagon répából — a becslések szerint ennyi termett az idén — 2800 vagon cukor készül majd.

— Nagyon kiürült az idén a raktárunk — mondja az igazgató —, a múlt évi termés éppen hogy kitartott az újig.

Az újból pedig hamarosan a boltokba kerül az első szállítmány. Kercza Imre

Jó együttműködésre vara szükség a tüzelőanyag-ellátásban

A TÜZÉP kaposvári vál- i.t l a és az AFOR II. szálú tájegységi telepének épviselői számoltak be ignap a megye ellátásáról ízelő- és építőanyaggal, il- :tve ásványolaj-termékekA TÜZÉP 1973. “évi üzletpo- :tikájában a. vásárlók részére ddig nyújtott szolgáltatások ovábbfejlesztését és az áfész- ílepek jobb áruellátását irá- yozta elő. Szilárd tüzelőanyaokból az elmúlt évekhez vi- zonyítva lényegesen javult a ínálat. A rendkívül enyhe "tél övetkeztében azonban az I. egyedév végére jelentős készítek halmozódtak fel.

Ezek csökkentése, a hányák ä a brikettgyárak zavartalan zemeltetése érdekében ked- ezményes tüzelőanyag-vásár- isi, akció volt április 1-e és jú- ius , 30-a között. Ennek során j megyében az állami TÜ- { ÉP-teiepek és az áfész-tele- ek összesen 27 987 tonna tü- slőanyagot adtak el. annak [lenére, hogy az akcióra az1 gy nevezett holtv szezonban j érült sor. A kedvezmény ki-, aszná lásával a lakosság 3.6 i lillió forintos megtakarítási rt el.

Az akció során háromszor I nnyi szenet vásároltak, mint j 372-ben. Különösen a pécsi j zapszén és a hazai brikett i olt kelendő, de a tatai brikett j irgalma is a duplájára emel- | edett.

Sajátos problémák jelent- j kérték viszont a tűzifaellátás- j an: elsősorban a fűrészelés,

I hasogatás okoz gondot. A TÜ- ! ZÉP a forgalomba hozott tű- I zifának csak 25—30 százalékát fűrészelteti fel. A lakosság kénytelen a magasabb díjtételeket alkalmazó magánkereskedők szolgálatait megfizetni. A tanácskozáson sem sikerült ezen egyelőre segíteni.

Az előzetes jelzések szerint a jövő évi ellátás is jó lesz szilárd tüzelőanyagokból.

Egyre nagyobb az igény a tüzelőolaj iránt., A TÜZÉP kaposvári vállalata a közeljövőben hét kiszolgáló kutat épít a megyében. Ezek kögül egyet Marcaliban, egyet pedig a to- ponári városrészben még ebben az évben átadnak. Fejlesztik a házhoz szállítást is. A vállalat erre a célra hat teherautót és két tankautót vásárolt. /

A Volán — gépjárművek hiányában — nem tudja ezt a szolgáltatását ‘ bővíteni, a vásárolt tüzelőanyagnak csak mintegy 25—30 százalékát szállítja. Vidéken egyáltalán nincs Volán-fuvar a TÜZÉP-telepek- ről, így ismét csak a magánfuvarozók magasabb díját .kell a vásárlóknak megfizetniük.

A nagy beruházások csökkenésével, illetve az építőanyag-ipar jobb termelésével javult az ellátás az alapvétő építőanyagokból. A lakosság megelégedését váltotta ■ ki a j TÜZÉP-nek — az országban ! először Somogybán bevezetett I — az előleg befizetésével kor’- : hindit anyagbiztosítási szerző- j ácsé. Elsősorban a Balaton partján építkezők vették ezt i igénybe. így elkerülve a fölös- j leges utazgatásakat. (Csak a I

siófoki telep 6 millió forintos forgalmat bonyolított lé.)

Az első félévben időnként hiába keresett építőanyagokból is javul az ellátás az év Végéig — ígérik a TÜZÉP vezetői a termelőüzemek és svá- rak érkező szállítmányai alapján.

Az ÄFOR képviselője beszámolójában elmondta, hogy a különböző benzinfajtákból az igényeket minden esetben ki tudják elégíteni.

Május 1-től június 30-ig a vállalat kedvezményes lakossági háztartási tüzelőolaj-akciót rendezett. Ennek során 804 tonnával forgalmaztak többet, és a lakosság félmillió forintos megtakarítást ért el.

Kőolajtermékekből a csúcs- forgalom októberben, novemberben van. A nyári forgalom megkétszereződik, és ez tárolási és szállítási gondot okoz, melyet a vállalat egyedül megoldani nem tud. A zavartalan áruellátás érdekében szükség van arra, hogy a tsz-ek, az állami gazdaságok minél előbb tárolóterületüknek megfelelő mennyiséget rendeljenek.

A jó ellátás érdekében hívta fel a figyelmet Dóri János, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa a szállítók és a vi- I szonteladók közötti jó együtt-} működés szükségességére. Csak i íay javulhat tovább a lakossági szolgáltatás — átmenet>- , leg akár az érintett vállalatok i eredményeinek a rovására is.

KEMPING

E fogalom ma már annyira ibeivódofct a köztudutba, hogy minden hozzá fűzött magyarázó szó fölöslegesnek látszik. Mégis úgy érzem: érdemes fellapozni ftz értelmező szótárt. Meghatározásának ugyanis mai témánk kapcsán jelentősége van. Íme: a kemping »turistáknak, üdülőknek sátorban vagy lakókocsiban való táborozására hatóságilag kijelölt (egészségügyi, kényelmi berendezésekkel is fölszerelt) terület-«. Figyelemre méltó fogalmazás. S az a kemping, amelyikről szó lesz, valamikor tökéletesen megfelelt ezeknek a követelményeknek. A Balaton egyik legszebb táján foglal el óriási területet a part menti fövenyből. Fiatal fenyőfái kecsessé, vonzóvá tették, épületei mindem igényt kielégítettek. Azután nagyon gyorsan tönkrement a kemping, pedig éppen ifjúsága ígért szép jövőt. Csupán négy év kellett árihoz, hogy elhanyagolt állapota miatt bezárják a turisták, az üdülők előtt. Szomorú vég, ámbár tudom: nem temetünk tábort, nem bízzuk tovább a víz kénye-kedvére. De micsoda erőfeszítés újjávarázsolni a nemrég még újat! Okulásul kell, hogy elmondjam szomorú történetét.

Ott voltam a »születésnapon«, együtt szurkoltam a fiatalokkal. És megszületett a határozat: »A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala a fonyódligefá Kék Tó kempinget adja át Somogy ifjúságának«. Megismétlem: Somogy if-, júságának! Tapsolni lett volna kedvem, ámbár tudtam, hogy veszteség éri az idegenforgalmat. De az if júság! Végre a somogyiaknak is lesz nyaralóhelyük a somogyi parton. Csak később derült ki, hogy az új gazda — bármennyire szeretett volna — nem tudott gazda lenni. Hogy is volt?

HossSú huzavona előzte meg az átadást. Az idegenforgalom k-épviselői ragaszkodtak volna a kempinghez. Sok pénzt öltek bele, fejlesztéséről is tudtak volna gondoskodni. Felajánlották — olvastam följegyzésüket —, hogy táboraikban ötvenszázalékos kedvezménnyel fogadnák az ifjúságot. Mindent megpróbáltak — hivatásuk szerint. A tét azonban nagyobb: a megye ifjúságáról volt szó. Az övék lett. Igazán az övéik?

A kemping huszonhét katasztrális hold területen feküdt; vízvezetékkel, villanyhálózattal, egészségügyi létesítményekkel látták el. Egyszerre háromezer személyt tud befogadni fenyői közé. Északi határa a tó, nem kell gyalogolni, vasúti töltést mászni a hűsítő habokért. A KISZ központi bizottsága 1 302 970 forint területhasználati díjat fizetett a táborért. És ezzel a kemping megszűnt az ifjúságé lenni. Kerem. ne csodálkozzanak, így igaz. A központ egy kicsit magáénak tekintette a tábort, hiszen fizetett érte (és országos igényeket akart kielégítem). A megyei KISZ-bizottság egy kicsit magáénak tekintette, hiszen nem fizetett érte (és csak mozgalmi igényeket akart kielégíteni). A kemping tehát születésétől kezdve nem volt, nem lehetett a somogyi ifjúságé. A megye vitatkozott a központtal, a központ a megyével. Az »eredmény«: nem tudták eldönteni a tábor valódi rendeltetését. Határozat volt, de pénz nem; tálbor volt, de fenntartására alig valamicske; terület volt, de egyetlen nyáron se számoltak kétezernél több fiatalt a táborhelyen. Emlékeznek még? Egy turnusban háromezren pihenhették volna.

r

E

s közben a víz nyelte, marta, harapdálta a partot: évenként 4—5 métert rabolt el az ifjúságtól. Később úgy látszott: megtörik ® jég. A KISZ vállalta volna a partvédőmű építési költségének a félét, ígérete volt különböző szervektől a másik felére. És «kikor »közbeszólt« az ifjúságpolitikai határozat. Eszerint az ifjúsági jellegű beruházásokat az állami szerveknek kell fedezniük, az ifjúsági létesítményeket ezután a tanácsok tartják fenn. A Kék Tó most — pénzügyileg — visszakerült eredeti gazdájához. S közben tönkrement; fái pusztultak, pázsitja eltűnt, partja szakadozott, épületei csaknem használhatatlanok, vízvezetéke már a Balatonba lóg, s területét meglopta a kék tó. Milliók kellenek a helyreállítására.

A KISZ megyei szervezetei kezdettől fogva próbálkoztak, hogy legalább élet legyen a parton. Úttörőket, KISZ-eseket vittek a táborba — mostoha körülmények közé. Felosztották a területet a járási, a városi bizottságok között, die azok sem tudtak gondoskodni a fenntartásról. És az ifjúságra senki sem gondolt. Csak az úttörőkre, csak á KISZ-esekre. Ezért azután alig támogatta valaki az ókos kezdeményezést. A kudarc előre látható volt. Hiszen a tábor jellege is megváltozott. S ehhez nem voltak meg a feltételek.

Mit lehet mondani erre? Azt, hogy ha öt adag palacsintát tudok megenni, akkor ne kérjek tizet? Azt, hogy a »befe- léfordulás« még itt is karos? Azt, hogy pénz híján az Idegenforgalmi Hivatal kezelésére lehetett volna bízni a tábort, s ifjúságivá fejleszteni, olcsó áraikkal? Kár étről beszélni, késő. A KÖJÁL augusztus 31-én egészségügyi ökokból bezáratta a hatvanmillió értékű kempinget.

Tudom, nem temetünk tábort, nem bízzuk tovább a víz kénye-kedvére. Űjra viták kezdődtek, és újra a kemping rendeltetéséről. Aggódom. Lehet, hogy megint nem a somogyi ifjúságé lesz ez a tábor? A KISZ vitatkozik a tanáccsal, a -helyi szervekkel. El' kell mondanom, hogy a felelősségtől áthatott tárgyalásokról is csupán a vezetőképzés, a KISZ és az úttörő fogalom szűrődik ki, nem hallok eleget a somogyi ifjúságról. Tervek szövődnek, nem kétséges: helyre kell hozni a part egyik legértékesebb -kiempiingterületét. Huszonötmillióba kerül a partvédőmű. Ha elkészül, akkor az eredetinél is

nagyobb lesz a tábor. Hallottam olyan javaslatról, hogy számolják föl az összes kisabb-nagyobb KISZ- és úttörőtábort, üdülőt, s bevételéből ide összpontosítsanak mindent a fo- nyódligeti partra. Jó elképzelés ez, az elavultaktól valóban mag kall szabadulni. De.az újtól is? Hallottam, átadnák nias megyének a fenyvesi vezetőképző tábort. Mindössze hat éve épült. És miért kell okvetlenül vezetőképzésnek lenni a Kék Tó kempingben? Miért nem lehet ez a somogyi ifiúság üdülő- 'és pihenőhelye? Most már határozat, törvény is van arra, hogyan értelmezzük az ifjúságpolitikát. Miért nem csendül ki e vitákból is jótékony szelleme? Gondolják meg: 78 000 KISZ- korú fiatal él Somogyiban, és 20-000 körül van a KISZ-tagok száma. Nem kellene többet törődnünk azokkal Is, akik még nem jutottak el a mozgalomhoz? Miért ne lehetne ifjúsági vezetőiket képezni ott, ahol eddig, a korszerű és szép fenyvesi táborban? Hiszen most is építik, fejlesztik. És egyáltalán: miért csalt a Balaton-parlon tudijfuk elképzelni a vezetőképzést? És'miért csak nyáron? Ha jutalmazni, lelkesíteni akarunk: a KISZ-vezetőtk ugyanúgy táborozhatnának, pihenhetnének Fonyódligeten.

II dít az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény, w ezt követeli hétköznapjaink tenni akarása. Okosabb’ ',a- ha ejiy tábori" együtt szórakozhatna, üdülne és pi- ' '“S.t , - -en. (kívüli fiatal. ’ Ha msj. '.ennék

egymást, közelednének gondolkodásban és véleményben, érzésekben. érdeklődésben és a világról alkotott felfogásukban is. Ezt akartam elmondani a Kék Tó ürügyén.

M. A.

Jávori H»io